Világgazdaság, 2016. augusztus (48. évfolyam, 147-169. szám)

2016-08-02 / 148. szám

2 ÜZLET Hírsáv Viszik az új autókat Idén júliusban a tavalyihoz képest ezerrel több, 8064 új személyautót helyeztek forgalomba, így az első hét hónapban összességében több mint 54 ezer új személygépkocsi talált gazdára. Ez tízezerrel több, mint amennyit 2015 első hét hónapjában eladtak - derül ki a DataHouse adatai­ból. Tavaly több mint 77 ezer új autót értékesítettek, a Magyar Gépjárműim­portőrök Egyesülete (MGE) idén nyolc­vanezer új jármű eladásával számolt. A piac fejlődése az első hét hónapban jelentősen gyorsabb az előzetes becs­lésnél. Ennek alapján felfelé kell mó­dosítani az MGE elvárásait az év végé­re - közölte az egyesület. Idén július­ban is a Suzuki vezette a piacot, a japán márka 959 új autó eladásával 11,89 százalékos piaci részesedést szerzett. A második helyen az Opel, a harmadikon pedig a Ford szerepelt, mindkét márka csaknem 11 százalé­kos piaci részesedést vívott ki az el­múlt hónapban. A sorrend az első hét hónapban is azonos: a Suzukiből 6202, az Opelből 5531, míg a Fordból 5133 új gépkocsit értékesítettek. (D. J.) Terjeszkedik a Nitrogénművek A Nitrogénművek Zrt. telephelyeket vásárolt a Cargill Magyarország Zrt.-től Somogy megyében három helyen. Ezzel a Nitrogénműveket is ellenőrző csoport magyarországi telephelyeinek száma tízre bővült. Nemrég a Nitro­génművek romániai leányvállalata is vett Romániában, Temes megyében két telephelyet a cég közleménye szerint. (VG) Tovább folytatta növekedését a UPS Hat százalékkal növekedett a UPS egy részvényre jutó eredménye a második negyedévben, és elérte az 1,43 dollárt. A cég nemzetközi csomagszállítási üzletágának működési nyeresége 11 százalékkal, 613 millió dollárra növekedett, így ez már a hatodik egy­mást követő negyedév, amely két számjegyű növekedést eredményezett ebben az üzleti egységben. A UPS teljes bevétele 14,6 millió dollárt tett ki, ez 3,8 százalékos növekedés az előző év második negyedévéhez képest. A bevétel növekedését az üzemanyag­­költségek és az árfolyamok változásai lassították. Az árfolyamsemleges ala­pon számított bevételnövekedés 4 szá­zalékot tett ki. Az alacsonyabb üzem­­anyagpótdíjak hozzávetőleg 120 bázis­ponttal csökkentették a bevétel növe­kedését. (VG) VILÁGGAZDASÁG 2016. augusztus 2„ kedd Közgép Ostrom alatt az útépítő tenderek Támadásba lendült Simicska cége Alig engedte vissza a bíróság a Közgépet a közbeszerezési piac­ra, rögvest akcióba lépett a Simicska La­jossal együtt tavaly kegyvesztetté vált építőipari cég. VITÉZ F. IBOLYA A Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép Zrt. a Közbeszerzé­si Döntőbizottsághoz fordult, és gyors egymásutánban több ügyben is jogorvoslatot kért. A múlt héten az 55. számú főút Mórahalom-me­­gyehatár közötti szakaszának bur­kolatmegerősítéséről szóló eljárást támadta meg, amely a 15,7 kilo­méteres főútszakaszon kívül a pár­huzamos kerékpárút építését is tar­talmazza. Ugyancsak a napokban nyújtott be kérelmet a 12,7 kilo­méteres, csomópontokkal, alul- és felüljárókkal tűzdelt 47. számú főút Hódmezővásárhelyt elkerülő sza­kaszára kiírt tender, illetve a 62. szá­mú főút Szabadegyháza-ipartelep elkerülő, valamint a 21. számú főút egyik szakaszára kiírt tender miatt. A Közgép nem reagált a Világgaz­daság megkeresésére, de a verseny­társak úgy érzékelik, „mindenki visszatért az eredeti startégiájához”. Vagyis a Simicska-cég azt teszi, amit a szakítás után gyakorolt: annyi pá­lyázaton indul el, amennyin csak tud, olcsó árajánlattal vág a verseny­­társak alá, s mivel ezzel sem nyer, megtámadja a tendereket. Ezzel a technikával korábban hónapokra blokkolta az infrastruktúra-fejlesz­tésre szóló közbeszerzési eljárások eredményhirdetéseit. Simicska azt ígérte a G-nap után, hogy „minden jogi lehetőséggel” élni fog a Közgép védelmében, és a jelek szerint nem tesz mást most sem. Közben a kormányzati oldal sem adta fel. A Közgép-piacról való ki­iktatása eddig nem sikerült sem az M4-es autópálya Abony-Fegyver­­nek szakaszán bedobott kartell­­gyanúval, sem a győr-gönyűi ki­kötőfejlesztésen errontott hamis adatszolgáltatással. (Annyira nem, hogy az utóbbi ügy miatt az Euró­pai Bizottság - ahogy a Világgaz­daság közölte - a Közgép kizárása miatt 1,4 milliárd forint uniós tá­mogatás visszafizetését javasolta.) A Lázár János kancelláriaminiszter kérésére vizsgálódó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) sem ért el áttörést, a Tisza-híd építését el­nyert Közgép-A-Híd Zrt. esetében 2,5-2,5 millió forint büntetésre ele­gendő szabálytalanságra lelt. A ku­darcok után némi meglepetésre a Kehi a múlt héten újra nekifutott az ügynek, és a Közbeszerzési Döntő­­bizottsághoz fordult a Tisza-híd kivitelezésére szóló tender miatt. Igaz, nemcsak a Közgépen próbál fogást találni, július során a két má­sik szakaszt elnyert Colas és a Stra­­bag ügyében is jogorvoslati kérel­met adott be. Az újabb nekifutást úgy értelme­zik útépítői berkekben, hogy a ki­vitelezőkkel folytatott elszámolási vitához kapcsolódik, az elvégzett munka kifizetését szeretné meg­úszni az állami megrendelő. Az ere­detileg nettó 110,8 milliárd, majd 18 milliárddal megemelt költségű pro­jekt kivitelezői a tavaly márciusban leállított építkezésen elvégzett mun­kákért, károkért összesen mintegy 70 milliárd forintra tartanak igényt. Ami a takarékos közpénzfelhaszná­lást illeti, ez rosszul fest: az összesen 29 kilométeres szakasz durván har­madáig - a híd feléig - készült el, részben feleslegesen, hiszen sztráda helyett gyorsút épül, és nem is telje­sen azonos nyomvonalon. A félbehagyott M4-es sztráda. Simicska Lajos mindenhová visszatérne fotó:veresviktor Az M4-es sztráda korábban tervezett szakaszai (milliárd forint) Szakasz Nyertes Vállalási ár Abony-Tisza-hídColas, Swietelsky Tisza-híd Közgép, A-Híd 32,5 Tisza-híd-Fegyvernek 31,5 Beruházás Lassan bezárulhat az M0-s körgyűrű A nagyvárosok megkapják az utakat Csak ideiglenesen került le a fejlesz­tési listáról az M1-es és az M7-es autópálya kétszer három sávra bő­vítésének előkészítése, hisz a forga­lom indokolni fogja a sztrádák szé­lesítését - hangsúlyozták lapunknak kormányzati források. Szerintük péládul ha sikeres lesz az olimpiai pályázat, akkor felgyorsulhat ez a munka. Mindenesetre a kormány a napokban visszavonta az ezekről a beruházásokról szóló, bő egy héttel korábban meghozott határozatát. Elképzelhető, hogy a nemrég ki­nevezett kormánybiztos, Homolya Róbert személye miatt változnak a hangsúlyok. Homolya koordinálja az Integrált Közlekedésfejleszté­si Operatív Program (IKOP) és az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) forrásaiból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos állami feladatokat. Márpedig épp ezeket a forrásokat érintik azok a válto­zások, amelyeknek következtében például a kormány visszavonta azt a kormányhatározatot, amely még a két sztráda bővítésének elő­készítéséről szólt. Szintén lekerült a tervezett beruházások listájáról a még hiányzó, Szombathelyt el­kerülő gyorsforgalmi útszakaszok teljes körű előkészítése, ahogyan az 52-es számú főút M5-ös autópálya Ha a forgalom majd indokolja, az M1-es és az M7-es kiszélesítése ismét a napirendre kerülhet és Kecskemét-Nagykőrös-Békés­­csaba közötti szakaszának négysá­vossá bővítése is. Egyelőre a veszp­rémi Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhíd előkészítése is lekerült a napirendről. Elképzelhető, hogy máskor, más módon, más források felhasználásával valósulnak meg a beruházások - mondták lapunknak a kormányzati szereplők. A kormány ugyanakkor egyet­ért Sopron, Szolnok, Békéscsaba magas szintű útkapcsolatának ki­építésével, valamint Ózd, Debre­cen, Győr és Esztergom közúti kap­csolatrendszerének fejlesztésével. Ennek érdekében a központi költ­ségvetés forrásaira alapozva építe­nék meg az M85-ös autóút Csor­­na-Sopron­ országhatár-szakaszát. Megépül az M4-es gyorsforgalmi út M0-s-Abony-Törökszentmik­­lós közötti szakasza egy Szolnokot északon elke­rülő úttal, ez a beruházás magában fog­lal egy új Ti­­sza-hidat is. Tervezik to­vábbá az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét- Nagykőrös-Bé­­késcsaba közötti megvalósítását is. Folytatódik a Győrt keleten elkerülő szakasz építése is, és a 102-es szá­mú gyorsforgalmi út megépítésével pedig közvetlen kapcsolatot ala­kítanak ki Esztergom és az M1-es autópálya között. Ezek mellett szerepel még az IKOP-listán az M34-es gyorsforgal­mi út, a Vásárosnamény-Záhony gyorsforgalmi út előkészítése, az M6-os Bóly-országhatár, az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakaszán kétszer két sávos út megépítése is. Tervezik az M8-as autóút Körmend-Rábafüzes, vagyis az országhatár közötti kétszer egy sávos út építését is. Megkezdődik az MO-s autóút északi szektorának - vagyis a 10-11-es számú főutak közötti - kétszer két sávos, részben alagútban vezetett szakasza építé­sének tervezése is. Előkészítik az M0-s nyugati szakaszán - a 10-es főút és az M1-es közötti területen - egy szintén részben alagútban vezetett autóút építését is. Ez a kör­gyűrű több szempontból is a leg­kritikusabb és minden bizonnyal a legköltségesebb szakasz lesz, de ha elkészül, akkor egy több év­tizedes beruházás fejeződik be, vagyis tel­jes egészében kiépül a körgyűrű. DIÓSZEGI JÓZSEF :

Next