Világgazdaság, 2016. október (48. évfolyam, 192-211. szám)

2016-10-20 / 205. szám

2 ÜZLET Kormányzati PR Csődben a Bell and Partners Csődvédelmet kért a Bell and Part­ners Kft., amely nemrég még gya­kori befutója volt a több százmilli­ós állami píártendereknek. Viszkei Andrást, a reklámügynökség tulaj­donos-ügyvezetőjét lapzártáig nem tudtuk elérni, de más forrásból úgy értesült a Világgazdaság, hogy át­meneti likviditási gondról van szó, a csődtárgyalások pedig már elkez­dődtek a hitelezőkkel. A múlt évről leadott mérlegben mindenesetre nem volt jele súlyos eladósodott­ságnak, csőd közeli helyzetnek. A cég kötelezettségei 305 millió forin­tot tettek ki, ami jóval kevesebb az azt megelőző három év 700 millió és 1,2 milliárd között mozgó adós­ságállományánál. Saját tőkéje 226 millió volt, és a könyvekben ösz­­szesen 560 milliós értéken tartottak nyilván eszközöket. Az árbevétele ugyanakkor látvá­nyosan visszaesett a Bell and Part­­nersnek, a múlt évben 1,5 milliárd forint alatt volt a forgalma, csak­nem a felére zsugorodott az előző évben elkönyvelthez képest. Az is kiolvasható a beszámolóból, hogy a Bell cégérdekeltségei a reklám­üzlettől távolabb eső területen ak­tívak. Az utóbbi időkben Viszkei neve a nagy reklámtenderek helyett inkább az elektromos hajók fejlesz­tésével összefüggésben merült fel. Ami a reklámbizniszt illeti, a Bell and Partners 2010 előtt nem sok vi­zet zavart, 2009-ben még csak 144 milliós árbevételt könyvelt el, az­után azonban évi 700 millió forint­tal növelte a bevételét, a csúcson, 2013- ban pedig már egymilliárddal fejelte meg az előző évi forgalmát. Közben egymást érték az állami megrendelések, a Bell dolgozott a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesz­tő Zrt.-nek, 100 milliós, majd 140 milliós PR-szerződést köthetett az állami céggel. Közreműködött a Magyar Lóversenyfogadást-szer­­vező Kft. fogadási rendszerének brandépítésében. A békeidőkben a Simicska Lajos érdekeltségébe tar­tozó Hung-Ister Zrt.-t alvállalkozó­ként bevonva dolgozott a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. csaknem 400 milliós megbízásán, a banki termé­keinek kommunikációján. Ennél nagyobb közpénzes pályázatokon nyert a Bell, egymás után két év­ben is elvitte például az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. 716 millió, illetve 728 milliós megbízását. De övé lett a közigazgatási tárca 2013-2014-es kommunikációs feladataira kiírt, 700 milliós megrendelése. Sőt még 2014- ben is hasonlóan méretes ál­lami megrendeléssel gyarapodott: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kom­munikációs feladatait vitte el 700 milliós ajánlattal. Tavaly már nem akadtak az előbbiekhez fogható megameg­rendelések, idén pedig egyetlen Bell-nyeremény lelhető a Közbe­szerzési Értesítőben. A Magyar Tu­rizmus Zrt. alig 140 millió forintos megbízása, amely a „fogyasztásösz­tönző kommunikációs dobozkam­pány” a tej és tejtermékek népsze­rűsítésére szólt idén február 14-ig. VITÉZ F. IBOLYA A Bell and Partners Kft. adatai VG-GRAFIKA___________________________FORRÁS: OPTEN A fővárosnak most legalább olyan buszt kell találnia, ame­lyekkel pótolhatja a metrót 60 VILÁGGAZDASÁG 2016. október 20., csütörtök Pályázat Saját járműveinek bevetésén gondolkodik a főváros Bukott a metrópótlók közbeszerzése Elképzelhető, hogy a BKV saját buszaival pótolnák az M3-as metrót annak felújítása alatt, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisí­tette a szolgáltatásvásárlásról szóló pályázatot. DIÓSZEGI JÓZSEF Tovább csúszhat az M3-as felújításának kezde­te, mert az ehhez szükséges metrópótló buszok egyelőre nem jöhetnek Budapestre. A Közbe­szerzési Döntőbizottság (KDB) ugyanis-Seszták Miklós fejlesztési miniszter indítványát elfogad­va - megsemmisítette az ajánlatkérő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 150 autóbuszos szolgáltatás nyújtására vonatkozó, még június közepén megjelentettet előzetes tájékoztatóját és valamennyi, a közbeszerzési eljárás során ho­zott közbeszerzési dokumentumot és döntést - derül ki a KDB határozatából. A KDB egyúttal negyvenmillió forintra büntette a BKK-t, mert az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt. Tarlós István főpolgármester lapunknak azt mondta: nem érti, hogy a BKK a közbeszerzési törvény melyik paragrafusát sértette meg. A KDB ugyanis azt kifogásolta, és azért szüntette meg az eljárást, mert a pályázatban nem szerepelt a so­főrök „beszerzése”. Ez Tarlós szerint azért nem érthető, mert a BKK pályázata nem autóbuszok beszerzésére vonatkozott, hanem az autóbuszos személyszállításra, amelybe értelemszerűen a járművezetők is beletartoznak. A főpolgármester szerint egyébként a KDB-nek alaki érvényesség miatt el kellett volna utasítania Seszták Miklós beadványát, az ugyanis a törvényes lehetőséget követően 38 nappal később érkezett. Tarlós azt sem érti, hogy a KDB miért vállalta fel, hogy dön­tésével kockáztatja az M3-as metró felújítását. Amennyiben a BKK, illetve a BKV „házon be­lül” talál annyi autóbuszt, amellyel egy szaka­szon elkezdhetik az M3-as felújítását, akkor mérlegelik annak lehetőségét, hogy „elfelejtik” a szolgáltatásvásárlást - mondta a Világgazdaság­nak Tarlós István. Ehhez körülbelül hatvan-het­­ven autóbuszra lenne szükség. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy figyelembe akarják venni a kormány autóbuszgyártási stratégiáját. Ám en­nek egyelőre nem látszik az eredménye, és nem lehet tudni, hogy mikorra lehetnek magyar bu­szok. Miután az M3-as felújítása nem odázható el a végtelenségig - a megfelelő kapacitás meg­léte esetén -, inkább a belső tartalékokra építő megoldást választanák - magyarázta Tarlós. A fejlesztési tárca vezetőjének szeptember 23-i kezdeményezésére a KDB már korábban felfüg­gesztette a BKK közbeszerzési eljárását - most pedig a megszüntetésről döntött. A miniszté­rium azzal indokolt: a BKK Zrt. úgy határozta meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy az­zal kizárta a közbeszerzési versenyből az állami tulajdonú gazdasági szereplőket. (A pályázaton egy állami cég, a Volánbusz indult, amely a kez­detektől, vagyis a közbeszerzési pályázati fel­hívás június 17-i megjelenésétől vesz részt az eljárásban.) Egyes, szakmai körökből származó információnk szerint Seszták lépésének hátte­rében az időnyerés állhatott. A kormány ugyanis a magyar buszgyártás feltámasztásán munkál­kodik, de ennek csak később lehetnek érdemi eredményei. A jogszabály alapján a KDB többféle határo­zatot hozhat: egyrészt kifogás nélkül „tovább­engedheti” a pályázatot, vagy valahonnan meg­ismételteti az eljárást, és megsemmisítheti azt. A hatóság végül az utóbbi mellett döntött. Az ajánlatkérőnek 15 napja van a fellebbezésre, ám ezzel még tovább csúszhat minden. A jogerős döntés után egyébként a BKK előtt két út ma­rad: vagy egy újabb pályázatot ír ki, amelynek - a jogorvoslati lehetőségek miatt - nem látha­tó a vége és annak kifejlete, vagy az, hogy a cég megpróbálja saját erőből „kiállítani” a buszokat. Szakmai körökből származó információink sze­rint a közlekedési társaságnak lenne körülbelül hatvan-hetven régebbi busza, csak kérdés, hogy azokat mennyi idő alatt és milyen befektetés árán sikerül forgalomba állítani. Tarlós István fotó: Reviczky zsolt Árkörnyezet Hernádi Zsolt gyors reagálású olajtársaságot képzel el Az autómegosztásba is beszáll a Mol A várhatóan csökkenő üzem­anyag-felhasználás, a tartósan 50 dollár körül hullámzó kőolajár, a vegyipari termékek kelendő volta, a változó vásárlói szokások és igé­nyek, valamint a fogyasztói környe­­zettudatosság erősödése azok a fő tényezők, amelyek miatt a Mol két fő pilléren álló gazdálkodási modellt jelölt ki magának. ,A piaci környezet változásaira a többi integrált olaj­­vállalat csak lassabban reagál, és fő­leg csak költségcsökkentéssel, vagy egyes üzletágai eladásával” - jelen­tette ki a keddi háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a csoport elnök-ve­zérigazgatója. A Mal viszont mos­tantól a minél nagyobb hozzáadott értékű vegyipari termékek előállítá­sára és egy teljesen újfajta kiskeres­kedelemre teszi a hangsúlyt. Előbbi érdekében ötévente másfél milliárd dolláros beruházásra készül azok­ban az országokban, amelyekben finomítói vannak. Ám mivel terme­lése fókuszába a speciális - például a gépjárműiparban vagy a háztartá­sokban használt - vegyipari cikkek kerülnek a tömegtermékek helyett, szüksége lehet olyan új technológi­ákra is, amelyekhez a licenctulajdo­­nosokkal alapítandó vegyes vállala­tokon keresztül juthat. A finomítók üzemanyag-előállítása a jelenlegi 70 százalékról 50 százalékra esik a vegyipari profil javára. A benzinre és a dízelre egyre ki­sebb szerep jut a töltőállomásokon is, amelyeken majd újabb és újabb szolgáltatások jelennek meg. Ilyen például az elektromos autók töl­tése, de a töltők majdani száma és telepítésük ütemezése még nem látható. Még az érintett villamos energia eladásának sincs szabályo­zása. Az viszont biztos, hogy ezt az áramot nem a Mól Százhalombat­tára tervezett, de (a kedvezőtlen áram-gáz árarányok miatt) eddig meg nem épített gázüzemű erőmű­ve adná. Az építkezés terve végleg lekerült a terítékről. Az előbb-utóbb megváltozó uta­zási szokásokat feltételezve a Mol arra is készül, hogy beszáll az osztott autózás majdani piacába. Piacra vinné a csoportnál felhalmozódott mérnöki tudást is, amely akár a Paks II. projektben is hasznosulhat. A Mal új stratégiája szerint nö­velni kell a társaság részvényeinek közkézhányadát. „Lehet, hogy né­hány részvényesünk piacra dobja a részvényeit, például lassan lejár a CEZ átváltható kötvénye, de nem ismerjük a terveiket. Az idén a Mol közgyűlése is döntött saját részvé­nyek bevonásról, vagyis talán ezen keresztül szabályozzuk majd a köz­kézhányadot. A lényeg az - foglal­ta össze a Világgazdaság kérdésére Hernádi Zsolt -, hogy megvan az eszközünk a piac szempontjából legkedvezőbb közkézhányad-nagy­­ság kialakításához.” B. H. L. Hernádi Zsolt fotóimőricz-sabjánsimon

Next