Világgazdaság, 2016. október (48. évfolyam, 192-211. szám)
2016-10-10 / 197. szám
2 ÜZLET Édesipar Warren Buffett nem rágódik tovább Nem közösködik tovább a Mars család Warren Buffett nagybefektető Berkshire Hathaway holdingjával: a világ legnagyobb édesipari cége úgy döntött, hogy Mars Wrigley Confectionary néven összevonja a Mars Chocolate csokigyártót és a Wrigley rágógumigyártót. Ennek az a feltétele, hogy a Wrigley 2008-ban történt 23 milliárd dolláros megvásárlásakor katalizátor szerepet játszó Buffett átadja nekik kisebbségi részesedését. Ez menni fog: a Forbes írása szerint valósággal körbeudvarolták egymást az üzletfelek. A Mars részéről Grant Reid vezérigazgató fejezte háláját Buffettnek és cégének a kettejük között kiépített kiváló és gyümölcsöző kapcsolatért, amely minden téren kölcsönösen előnyös volt. Buffett válaszában az írta, hogy élvezte a Mars családdal folytatott közös munkát, amellyel mindketten gazdagodtak, és sok sikert kívánt az összeolvadáshoz, amit költséghatékonysági okokkal és az üzletvitel egyszerűsítésével magyaráznak az M&M és a Snickers gyártójánál. Valójában Buffett kilépését már a Wrigley közös felvásárlásakor eldöntötték: a részvényesi szerződésben az áll, hogy a Mars 2016 október elejétől számított 90 napban lehívhatja a Berkshire Mars pakettjének a felét, a maradékot pedig 2021-ben. A Mars azonban az első adandó alkalommal élni kívánt a jogával, s a teljes pakettre vételi ajánlatot adott. Hogy mekkorát, azt nem árulták el, mindenesetre a Berkshire könyveiben a Wrigley részesedést 2,1 milliárd dolláron tartották nyilván. Ennél nyilván többet kap majd a Buffett cégbirodalom zászlóshajója, és a vételárba beszámítják majd a garantált 5 százalékos osztalékot, is, amitől a jövőben elesik a cég. Buffett nagyon nem bánhatja, hiszen a The Wall Street Journal becslései szerint eddig 1,52 milliárd dollárt kasszírozott a Wrigley-től, ezt fejeli meg most a részvénycsomagért kialkudott összeg. Buffett az egyik aranytojást tojó tyúkjától vesz búcsút: a Wrigley legutolsó, 2007-es nyilvános mérlegében 5,4 milliárd dolláros bevétel mellett közel egymilliárd dolláros adózott eredményt mutatott ki. A névadó mellett az Orbit, az Airwaves, a Doublemint márkákról ismert Wrigley globális piacvezető volt a felvásárlás előtt, és az maradt utána is. KRTVÁN BENCE Összeáll a Mars és a Wrigley fotó: afp Olimpia és gazdaság Hétrészes felvezető sorozatunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatásait mutatjuk be hétről hétre, annak kapcsán, hogy Budapest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrendezését. Korábbi cikkeink a vg. hu/tema/sport oldalon megtalálhatók. Ötkarikás játékok Rekordszámú munkahelyet teremtettek Peking méregdrága olimpiát rendezett Pénzt és munkaerőt nem kímélve rendezett Peking olimpiát 2008-ban, aminek legnagyobb haszna számára az volt, hogy előrehozta az amúgy is elengedhetetlen infrastrukturális beruházásokat. CSABAI KÁROLY A megrendezését követően nyolc évvel még mindig minden idők legdrágább sportrendezvényének számít a 2008-as pekingi olimpia, amelyet lényegében erőforráskorlátok nélkül rendeztek meg - értékelt a PriceWaterhouseCoopers tavaly megjelent tanulmányában. Az olimpiai projekt és az azt támogató beruházások hét év alatt 40 milliárd dollárra rúgtak - az 1992-től megrendezett olimpiák közül csak a Görögországot még inkább a csőd felé lökő athéni ötkarikás versenyek emésztettek fel ezt megközelítő összeget, 35 milliárdot. Más kérdés, hogy a pekingi költekezés állag még így is csak Kína éves GDP-jének a 0,3 százalékát tette ki, ami makrogazdasági szinten nem tekinthető számottevőnek. Nem úgy, mint Peking esetében, ahol az olimpiai és az ahhoz kapcsolódó berházások 2003-2007 között éves szinten átlagosan 2,9 százalékponttal dobták meg a 2008-ban már közel 20 milliós lakosú város GDP-növekedését. Igaz, az összképet árnyalja, hogy rendkívül alacsony volt a bázis, Peking infrastruktúrája igen szegényes volt. Emiatt az olimpia oldalvizén megvalósított beruházások legnagyobb részét olyan fejlesztések tették ki, amelyek attól függetlenül is szükségesek voltak. A nyolc évvel ezelőtti játékok sajátossága mindenképpen a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló olcsó munkaerő volt. Ez más rendező országokban nem volt jellemző. A Kína esetében általában fenntartással kezelendő hivatalos statisztika több mint 1,8 millió munkahely létrejöttét köti az olimpiához a 2002-től 2008-ig tartó időszakban. Ennek még a felét sem érte el az 1992-től olimpiát rendező országok közül e téren második Athén azzal, hogy 776 ezer, addig tétlenségre kárhoztatottat foglalkoztatott. Pekinghez hasonló nagyságrendet csupán az idei, riói olimpia tudott felmutatni. A kínai főváros számára az olimpia egyértelműen hozzájárult a 2000-ben bekövetkezett munkaerőpiaci fordulathoz. Míg addig a foglalkoztatottak..száma csökkent, nyolc évvel a játékok megkezdése előtt jelentős növekedésnek indult. A játékok rendezési jogának elnyerése után, 2001-2008 között évente állag 8,6 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma, vagyis nyolc év alatt összesen 87 százalékkal csaknem a duplájára nőtt. Igaz, figyelembe kell venni, hogy a város népességének nagymértékű, tíz év alatt mintegy 50 százalékos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta folyamatosan 1-2 százalék között ingadozott, így a foglalkoztatottak számának emelkedését a más területekről beáramló új munkaerő, a népesség növekedése eredményezte. A jelentős költekezések ellenére a 2001-2008 közötti 1,6 százalékos pekingi átlagos éves infláció nem tért el különösebben a korábbi és a későbbi évekétől. Kivételt az ingallanárak képeztek, amelyek egy nagyságrendet ugrottak: míg 1998-2001 között az ingatlanok éves szinten 0,45 százalékkal drágultak, addig 2002-2008 között 5,8 százalékkal. A legjobban, 11,4 százalékkal a rendezés előtti évben, 2007-ben. A vártnál jóval kevesebb turista érkezett Kínába és Pekingbe 2008- ban. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a nagyobb biztonság és a környezetvédelem érdekében megszigorították a vízumfeltételeket; az olimpia évében 30 százalékkal kevesebb, 3,3 millió külföldi érkezett, mint egy évvel korábban, miközben a várakozások 4,5 millióval számoltak. Pedig a jegyárak alacsonyak voltak, és ezt a hazaiak ki is használták: rekordszámú, közel 6,2 millió belföldi nézője volt a pekingi olimpiának. A láng kihunyását követően a világ legnépesebb országának idegenforgalma is látványosan fellendült, dacára a 2008 szeptemberében kitört válságnak. Kínát 2009-2011 között összesen 37 százalékkal több külföldi kereste fel, mint az olimpia évében. Apró szépséghiba,hogy ez nem tért el a rendezés előtti évek ütemétől. Ezt követően viszont ismét visszaesés következett, a turisták száma 2012-ben 3,8 százalékkal maradt el az előző évitől. Az igazi feketeleves azonban 2013-ban jött, 16 százalékos zuhanás formájában, ezt még az az akkor bevezetett új sem tudta megakadályozni, amelynek értelmében 72 óráig vízummentesen lehetett tartózkodni az országban. Peking infrastruktúrája igen szegényes volt a nyári játékok előtt FOTÓ: AFP A pekingi olimpia összesített gazdasági hatása Összesített GDP-hatás (milliárd dollár*) 40 Éves GDP-re gyakorolt átlagos hatás (%)* Új munkahelyek száma összesen** 1 839 000 Új munkahelyek száma évente átlagosan** 306 500 * 2003-2007 között, 2008-as árakon. ** 2002-2008 között. FORRÁS: FERRAN BRUNET Közlekedési megaköltekezés Grandiózus olimpiai beruházásainak meglepően alacsony hányadát fordította Peking sportlétesítmények építésére, illetve átalakítására. Ám még így is 12 új objektum jött létre, az 59 edzőhelyszín nagy részét felújították, vagy azokat a játékok miatt létesítették. Az építőipari beruházások tették ki a 40 milliárd dolláros összkiadás körülbelül felét, ebből 12 milliárd ment el a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Az építőipar 2007-ig több mint 300 ezer új munkást vonzott vidékről a kínai fővárosba. Deutsche Bank A feltőkésítés nem került le végleg a napirendről Az arabok a végsőkig kitartanak A Deutsche Bankban (DB) legnagyobb, közel tízszázalékos részesedéssel rendelkező katariaknak nem áll szándékukban csökkenteni a részvénycsomagjukat a bajban lévő német hitelintézetben, épp ellenkezőleg: ha tényleg szükség lesz a tőkeemelésre, abban készek szerepet vállalni - értesült a Reuters. A korábbi miniszterelnök, Hamad sejk által felügyelt katari vagyonalap (QIA) két éve jutott 6,1 százalékos paketthez, amit idén júliusban csaknem 3,8 százalékkal toldott meg. Tíz százalék fölé azonban nem akarnak menni, mert onnantól sokkal szigorúbb közzétételi szabályok vonatkoznának rájuk. Ha csak az árfolyamveszteséget nézzük, az arabok eddig 1,2 milliárd eurót buktak a befektetésükön, ezt érthetően szeretnék visszaszerezni. A DB-t hosszú távú befektetésként kezelik, és ahogy a dízelbotrányba keveredett Volkswagen egyik tulajdonosaként az autógyártó mellé álltak a bajban, úgy most sem tesznek másként - hangoztatta az alaphoz közeli egyik forrás. Az arabok biztosak abban, hogy a legnagyobb német hitelintézet felülkerekedik a súlyos bizalmi válságon, erre látnak is pozitív jeleket. A 2008-as válság idején fedezet nélküli jelzálogpapírokat forgalmazó DB számára a washingtoni igazságügyi tárca 14 milliárd dolláros bírságot helyezett kilátásba, amire a banknak nincs kellő tartaléka. A bírságról még egyezkednek a felek, annak 6 milliárd dollár alá szorítása esetén a DB tőkehelyzete nem rendülne meg, John Cryan vezérigazgató pedig folytatni tudná a tavaly nyáron megkezdett nagytakarítást, amit most egy újabb ezerfős elbocsátással nyomatékosított. A változásra szavazott a vezető német vállalatok egy szűkebb köre is, amely a Handelsblatt információi szerint a részt venne a bank feltőkésítésében. A Bloomberg pedig befektetési társaságok tárgyalási szándékáról is tud. Az arabok azt szeretnék, ha a DB-t ügyvédek helyett végre ismét bankárok irányíthatnák. A bank fölött az egyik viharfelhő legalább oszladozni kezdett, a német pénzügyi felügyelet (BaFin) ugyanis nem talált eddig bizonyítékot arra, hogy az embargóval sújtott Oroszországból a DB törvénytelenül segítette volna külföldre juttatni orosz oligarchák pénzét. K. B. VILÁGGAZDASÁG 2016. október 10., hétfő