Világgazdaság, 2016. december (48. évfolyam, 233-253. szám)
2016-12-19 / 245. szám
VILÁGGAZDASÁG 2016. december 19., hétfő Csere Húszmillió „öreg Deák” van még az embereknél a További egy év haladék régi húszezreseknek Több időt hagy az MNB arra, hogy az emberek becseréljék a régi húszezreseket. Ugyan gyorsan terjednek az új bankjegyek, sokan tartják megtakarításukat a legnagyobb címletben. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem kell aggódniuk azoknak, akiknek a pénztárcájában régi típusú húszezres marad jövőre is, és azoknak sem, akik megtakarításaikat ebben a bankjegycímletben tartják, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vonja be az idei év végével ezt a címletet. Pataki Tibor, az MNB Készpénzlogisztikai Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy a húszezresek cseréje tavaly decemberben, a tízezreseké egy évvel korábban indult, és ugyan, kifejezetten gyorsan terjednek az új bankjegyek, egyelőre a régiek is használatban maradnak. A régi húszezresek bevonására rendelkezésre álló időt egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbította az MNB. A tízezerforintosok esetében még nincs kitűzött határidő, erre a jegybank majd 2018-ban - a teljes bankjegycsere után - tér vissza. A legfrissebb adatok szerint a húszezreseknek a 83 százaléka, a tízezresek esetében ötből négy már új bankjegy - mutatott rá Pataki Tibor. Az igazgató kiemelte: habár a csere jó ütemben halad, a húszezer forintos címletnek a többi - a napi vásárlások során gyakrabban használt kisebb értékű - címlettől eltérő szerepük is van, sokan tartják kisebb-nagyobb megtakarításaikat készpénzben, jellemzően a legmagasabb címletben. A még a lakosságnál lévő közel 20 millió darab húszezer forintos arányát tekintve ugyan nem, értéke szerint azonban jelentős. A jegybank a bevonási határidő módosításával további egy évet biztosít arra, hogy ki-ki szándéka szerint, akár természetes úton, azaz vásárlások során, akár újra cserélés útján válhasson meg régi bankjegyeitől. Pataki Tibor hangsúlyozta, hogy ha valaki a régi húszezresét a meghosszabbított időpontig, 2017. december 31-ig sem cseréli be, akkor sem éri semmilyen hátrány emiatt. ,A régi bankjegyek forgalomból történő bevonása nem jelenti azok értékvesztését, csak azt, hogy a hétköznapi fizetéseink során már nem használhatjuk fel a bankjegyet. A bevonási határidőt követően is bőséges idő áll mindenki rendelkezésére, hiszen három évig a hitelintézeteknél, postahivatalokban, takarékszövetkezetekben is be lehet cserélni a régi húszezrest újra, névértéken, költség felszámítása nélkül” - hangsúlyozta az igazgató. Az MNB pedig a bevonási határidő után még 20 évig, vagyis 2037 végéig cseréli a régi húszezres címleteket szintén névértéken, költségmentesen. A bankjegycsere folytatásaként novemberben, az MNB elnökének rendeletével, jogi értelemben törvényes fizetőeszközökké váltak az új kétezresek és ötezresek. A vásárlásaink során egyelőre még nem találkozhatunk ezekkel a bankjegyekkel, erre jövő év március 1-jétől kerülhet majd sor - emelte ki Pataki Tibor. Az addig hátralévő körülbelül 3 hónap azzal telik, hogy az automatákat, pénzfeldolgozó gépeket üzemeltetők a jegybank technológiai támogatásával felkészítsék gépeiket az új címletek fogadására. A két címlet kibocsátására egyszerre kerül majd sor. A kétezer- és az ötezerforintos bankjegyek darabszámukat tekintve a legkisebb aránnyal vannak jelen a készpénzforgalomban. Ez egyrészt lehetővé, a gépek, automaták átállításából adódó terhek csökkentése pedig célszerűvé teszi e két címlet kibocsátásának azonos időpontra való időzítését. A hat jelenlegi címletre kiterjedő bankjegycsere 2018-ban fejeződik majd be. Jövőre az ezresek, azután pedig az ötszázforintosok következnek. Pataki Tibor lapunk felvetésére hangsúlyozta: új, a jelenlegiektől eltérő címletek bevezetését nem tervezik, a készpénzforgalmi igények figyelembevételével nem indokolt, hogy legyen a húszezresnél nagyobb címlet. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora többletköltséget jelent a program, elmondta, hogy e tekintetben is minden a tervek szerint alakul, a csere egyszeri, 4-5 milliárdos többletköltséggel jár. Fontos azonban látni, hogy amennyiben nem kerülne sor a korszerűbb bankjegyek kibocsátásával bankjegycserére, akkor is jelentkeznének a jegybanknak kibocsátással kapcsolatos ráfordításai, hiszen a természetes elhasználódás (évente körülbelül 40-60 millió darab elhasználódott bankjegy cseréjére kerül sor) miatti pótlás, valamint a forgalmi igények utóbbi években folyamatos, évente 10-15 százalék közötti bővülése miatt minden évben szükség van az egyes címletek újragyártására - tette hozzá. Pataki Tibor hozzátette, sokan úgy gondolják, hogy főként a hamisítások miatt kell fejleszteni a bankjegyeket. Ez 20-30 évvel ezelőtt még nagyrészt helytálló volt, napjainkban azonban - e mellett - egyre inkább előtérbe kerül a műszaki szempontok szerinti avulás megelőzése is. Fogyasztás Nagy karácsonyi rohamra lehet számítani Megtorpant a kiskereskedelem Váratlanul lelassult a kiskereskedelmi üzletek forgalmának növekedése októberben, éves összevetésben csupán 2,6 százalékkal emelkedtek az elapások - a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt -, ami jelentősen elmarad az idei átlagos 4,8 százalékos ütemtől. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a leglátványosabban az üzemanyag-eladások növekedési üteme esett vissza: szeptemberben még 7,7 százalékkal emelkedett a forgalom a benzinkutakon, októberben már csak 1,2 százalékkal. A szakértők szerint ebben nagy szerepet játszhattak az előre hozott vásárlások, ugyanis októberben emelkedett a benzin és a gázolaj jövedéki adója egy új szabályozás alapján, tehát aki tehette, az szeptemberben többet tankolt az átlagosnál. Ugyanakkor a másik két fő termékcsoport bővülési üteme is jelentősen lelassult. A szeptemberben megint magukra találó, 4 százalékos forgalomnövekedést produkáló élelmiszerboltok októberben újra lefékeztek 1,5 százalékra, amelynél rosszabb hónapjuk csak januárban volt, amikor csökkentek az eladások. Az iparcikkek eladásának növekedési tempója 4,6 százalékra lassult, pedig már a szeptemberi 5,2 százalék is a legszerényebb adat volt az idén. A kereskedők ennek ellenére optimisták, és arra számítanak, hogy az idén decemberben a kiskereskedelem túllépi az ezermilliárd forintos forgalmat a tavalyi 954 milliárd után - olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség előrejelzésében. Az utolsó hónapban a Mikulás, a karácsony, a szilveszter, az ünnepi ételekhez szükséges élelmiszerek, valamint az ajándékok vásárlása egyaránt felfelé húzza a kiskereskedelem mérlegét. Az OKSZ decemberben 5 százalékos bővülésre számít, de nem zárja ki a nagyobb forgalmat sem, hiszen a keresetek eddig is 7-8 százalékkal nőttek, ráadásul sok területen év közben is folyamatos volt a bérek emelkedése, decemberben pedig sok helyen prémium is jár a munkavállalóknak. Nem lepődne meg az ezermilliárd forint feletti decemberi forgalmon Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára sem, aki az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek adatai szerint csak közvetlenül karácsony előtt indul a bevásárlási roham, így ennek hatása a decemberi adatokban mutatkozik majd meg. A helyettes államtitkár szerint az idén egyértelműen erősödött a lakosság vásárlási kedve, az emberek az elmúlt években elhalasztott vásárlásaikat most pótolják, ezért folytatódhat a fogyasztás bővülése. A bértömeg-növekedés és az emelkedő lakossági bizalom következtében 2016-ban a háztartások fogyasztási kiadása a konvergenciaprogramban előre jelzett 3,9 százaléknál nagyobb mértékben emelkedhet. M. E. A kiskereskedelmi forgalom változása* (százalék) 7 .......................................................... * NAPTÁRHATÁSTÓL MEGTISZTÍTOTT ADAT VG-GRAFIKA_______________________FORRÁS: KSH GAZDASÁG 9 A fejlődés miatt kell a megújulás Az eddig használt bankjegyek korszerűsítést célzó cseréjét 2014-ben kezdte meg a jegybank, amit az tett szükségessé, hogy a sorozat egyes címletei már közel 20 évesek - mondta Pataki Tibor. Az MNB igazgatója kiemelte: a jelentős mértékben automatizált készpénzforgalmi környezet folyamatosan egyre összetettebb műszaki igényeket támaszt a bankjegyekkel szemben, melyeknek való megfelelés elkerülhetetlenné teszi a jegybankok számára az ezzel összhangban szükségessé váló korszerűsítések időben történő végrehajtását. GKI Javultak az üzleti várakozások decemberben Tízéves csúcson a fogyasztói bizalom November után decemberben is emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, s ez utóbbiak ezzel tízéves csúcspontjukra jutottak, megközelítve a 2006. áprilisi szintet. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőbbnek, megtakarítási képességét rosszabbnak látta, mint novemberben. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték. Decemberben az üzleti szférán belül a lényegében stagnáló szolgáltatási várakozások kivételével minden ágazat optimistább lett az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index emelkedése november után decemberben is folytatódott, de nyári csúcsát nem érte el. A javulásban a rendelésállomány kedvező megítélése játszotta a főszerepet, de kedvezőbb lett az elmúlt időszak termelésének megítélése is. A termelési kilátásokról és a készletekről alkotott vélemény viszont romlott. Az építőipari bizalmi index decemberben 15 havi csúcsára került, a magasépítő cégek kilátásai nem változtak, a mélyépítőkéi kedvezőbbekké váltak, de az előbbiek így is sokkal optimistábbak. Novemberhez képest az előző háromhavi termelés megítélése változatlan maradt, a rendelésállomány javult. A foglalkoztatási tervek az építőipar kivételével minden ágazatban erősödtek, és csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban markánsabb lett, különösen a kereskedelemben és az építőiparban, de ez utóbbiak között is még kétharmados többségben vannak a változatlan árra számítók. VG A GKI konjunktúraindex és összetevői (pont)