Világgazdaság, 2017. április (49. évfolyam, 65-82. szám)
2017-04-03 / 65. szám
VILÁGGAZDASÁG 2017. április 3., hétfő Termelékenység A feldolgozóipar hasít, a szolgáltatások romlanak Régiós hátrányba került Magyarország A magyar termelékenység lassabban javult az utóbbi években, mint a régiós országokban, ami az üzleti és a szabályozási környezettel is összefügg. HORNYÁK JÓZSEF A munkatermelékenység még mindig elmarad a válság előtti szinttől Magyarországon, annak ellenére, hogy az elmúlt években javulás történt. Ezzel szemben a többi visegrádi országban az egy főre jutó termelékenység az utóbbi években újból tartós növekedésnek indult, és már érdemben meghaladja a válság előtti szintjét. Az egy munkaórára jutó termelékenység hazánkban a válság utáni visszaesést követően, 2010-2011- ben érdemben a válság előtti szint fölé emelkedett - a válság után a vállalatok munkaerő-kereslete eltolódhatott a részmunkaidős foglalkoztatás felé, az azóta eltelt években azonban nézhőle tovább -dérült ki a jegybank elemzéséből. A többi visegrádi országban azonban az egy munkaórára jutó termelékenység az elmúlt években fokozatosan javult. A munkatermelékenységhez hasonlóan a teljes tényezőtermelékenységet is negatívan érintette a válság, kismértékű növekedés csak az utóbbi években indult meg, emiatt még jóval elmarad a válság előtti szinttől. Csehországban elérte, Szlovákiában és Lengyelországban pedig már érdemben meghaladta a krízis előtti szintet a teljes tényezőtermelékenység. Az egy munkavállalóra jutó reál-munkatermelékenységben azonban az utóbbi években a versenyszféra termelékenysége már a válság előtti szinten van. A versenyszférán belül a két fő szektor termelékenységének alakulása ugyanakkor ellentétes képet mutat. A feldolgozóipar termelékenysége a válságot követően számottevően visszaesett, ezután érdemben javult, és azóta növekvő trendet mutat, jelenleg jóval meghaladja a válság előtti szintjét. Ezzel szemben a piaci szolgáltató szektor termelékenysége folyamatosan romlott az utóbbi években, és jelenleg érdemben a válság előtti szint alatt tartózkodik - írja az MNB. A legtöbb elemző ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy a kormány gazdaságpolitikája a szolgáltató ágazatot hozta nehéz helyzetbe. A válságot követő lassú kilábalás lehetséges okai között említhető a jegybank szerint a tőkeberuházások visszaesése, a humántőke nem megfelelő minőségű bővülése, az alacsony innovációs aktivitási ráta. A Növekedési jelentés egy korábbi száma szerint az üzleti környezet egyes elemei gátolhatják az erőforrások hatékony újraelosztásának folyamatát. Bár az új vállalkozások alapítása Magyarországon viszonylag egyszerű, a szabályozási környezet megnehezíti a működés megkezdését, emellett a viszonylag lassú felszámolási gyakorlat következtében beragadó „zombivállalatok” rombolják a termelékenység bővülésének és a vállalati állomány tisztulásának folyamatát. A válságot követő strukturális munkaerőpiaci reformok nagy arányban okozták a munkaerőpiachoz korábban nem vagy csak kevésbé kötődő csoportok foglalkoztatásba áramlását. Mivel ezeknek a korábban inaktív vagy hosszú távon munka nélküli dolgozóknak a termelékenysége az átlagostól elmarad, így az összetételhatás is a termelékenység lassabb javulásának irányába hat hazánk esetében. A szakértők figyelmeztetnek: hosszabb távon a termelékenység alakulása a potenciális növekedés egyik legfontosabb tényezőjeként a gazdaság hosszabb távú felzárkózási pályáját is befolyásolja. Mi a termelékenység? A termelékenység azt a hatékonyságot fejezi ki, amellyel a termelési tényezőkből kibocsátás jön létre. A termelékenység legelterjedtebb mérőszáma a munkatermelékenység, amely az egy munkavállalóra (vagy az egy munkaórára) jutó kibocsátást mutatja. Egy másik, a termelékenység átfogóbb mérésére szolgáló mutató a teljes tényezőtermelékenység (TFP), amely a munkán kívül a tőkét is figyelembe veszi a termelési folyamat értékelésekor. A gyors kilábalást nehezítette a tőkeberuházások visszaesése és a megfelelő humántőke hiánya is fotó:kormány Kozmetika Módosítani kell az energiahatékonysági mutatókat? A fatüzeléstől lettünk zöldebbek Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új módszerrel határozza meg a szilárd biomassza lakossági felhasználásának nagyságát, azaz a fatüzelés mértékét. A váltásra az Eurostattal történt megállapodás alapján került sor. Az újfajta számítás szerint Magyarország máris teljesítette 2020-as uniós vállalását, vagyis 14,6 százalékra növelte a megújulók arányát az energiafelhasználásán belül, pedig az EU elvárása csak 13 százalék. Korábban hasonlóan döntött hét-nyolc másik uniós ország is, van közöttük kelet- és nyugat-európai is. Ám a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya szerint ha teljesítettük az említett kötelezettséget, már nem is sürgős kiírni a megújuló projektek tervezett támogatási tendereit. Ezt persze tudják a MEKH-nél is. Grabner Péter, a hivatal elnökhelyettese egy minapi rendezvényen épp azt hangsúlyozta, hogy bár elértük a 14,6 százalékot, Magyarország uniós zöldcéljai nem változtak. A MEKH készül a kiírásokra, és várja azokat a brüsszeli megállapításokat is, amelyek az új zöldenergia-támogatási rendszer, a Metár egyes, még inaktív elemeire vonatkoznak. A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy 2020-ra uniós szinten egységesíteni kell a zöldenergia számítási módszerét. Ha az egységesítés azt jelenti, hogy vissza kell állni a korábban használt metódusra, akkor Magyarországnak vissza kell rontania a most megszépített számait, esetleg büntetést is kell fizetnie. Ezt akkor kerülheti el, ha újabb megújulóenergia-kapacitások létesülnek az országban. Gond továbbá, hogy ha a lakosság az eddig feltételezettnél valóban több fát tüzel, akkor többet költ a fűtésre is, és az érintett épületek energiahatékonysági mutatói rosszabbak a nyilvántartottnál. A MEKH eddig az erdészetektől kapott adatokból számolta a lakossági fafelhasználást, amelynek a 2011-es értéke 30,3 petajoule volt. Most a lakossági adatszolgáltatásra támaszkodva az évre 76,2 petajoule-t számolt. A különbség eredhet többek között falopásból, amelynek a nagyságát a KSH 2009-ben 3-3,5 millió köbméterre tette. Végül, nem túl jó irány a fatüzelés magas szinten tartása, hiszen azzal több káros anyag kerül a levegőbe, mint a gáz égetésekor. B. HORVÁTH LILLA MAGYAR GAZDASÁG 3 Hírsáv Az MNB a jelzáloghitelt népszerűsítené A Magyar Nemzeti Bank által fogyasztóbarát terméknek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében tervezett kommunikációs kampány lebonyolítására írt ki közbeszerzési pályázatot a jegybank. A teljes körű tájékoztatási feladatok megvalósítására, a stratégiai javaslatok összeállítására, továbbá a nem tervezett, a kampányhoz közvetlenül nem kapcsolódó részfeladatok - kreatív tervezés és gyártás, médiavásárlás, PR-feladatok - ellátására a keretösszeg nettó 1,5 milliárd forint. Ezt a keret kimerüléséig vagy legkésőbb 2019 végéig lehet felhasználni. (D. J.) Nyert a 6x6 Taxi A 6x6 Taxi Kft. nyerte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap taxiszolgáltatásra kiírt közbeszerzési pályázatát. A keretszerződés összege bruttó ötszázmillió forint. A szolgáltatás teljesítésének időtartama a szerződéskötéstől számított 24 hónap, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig tartó határozott időtartam. Ha a keretösszeg a szerződés időtartama alatt nem merül ki, akkor a szerződést az ajánlatkérő jogosult egyoldalú jognyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb hat hónapos időtartammal meghoszszabbítani. (D. J.) Új tésztagyár Gyermelyen Megduplázza, 70 ezer tonnára növeli kapacitását a Gyermelyi Zrt., amelynek telephelyén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tóth Béla, a vállalat elnöke pénteken letette egy új tésztagyár alapkövét. A 7,1 milliárd forintos beruházáshoz a vállalat 2,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap a nagyvállalati beruházási támogatási programban. A cégcsoport az elmúlt öt évben több mint 14 milliárd forintot fordított beruházásokra, ebből 9 milliárd a 2017-es év beruházási összege. A társaság 2016-os konszolidált árbevétele meghaladta a 21 milliárd forintot. (MTI) A régi gyár 34 ezer tonnás kapacitása határára ért fotó:mti HIRDETÉS___________ HIRDETMÉNY a K&H prémium gyógyszeripari 4 származtatott alap K&H nyilvános forgalomba hozataláról A K&H Alapkezelő Zrt (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.; továbbiakban: Alapkezelő) nyilvános kibocsátás útján forgalomba kívánja hozni a K&H prémium gyógyszeripari 4 származtatott zártvégű alap (a továbbiakban: Alap) legalább 20 000 darab, futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 10 000 forint névértékű dematerializált, névre szóló befektetési jegyét. A jegyzési időszak 2017. április 3-tól 2017. május 12-ig tart, mely korábban is lezárható. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat az Alapkezelő, valamint a K&H Bank Zrt. és a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe, mint forgalmazók honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu, www.kbcsecurities.hu), valamint a www.kozzetetelek.hu weboldalon került közzétételre. Nyomtatott példány a Forgalmazási helyeken igényelhető az üzleti órákban. Az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek szabályozott piacra, a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését. Budapest, 2017. április 3. HIRDETMÉNY a K&H prémium többször termő dollár 2 származtatott alap K&H nyilvános forgalomba hozataláról A K&H Alapkezelő Zrt (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Jüdön fasor 9.; továbbiakban: Alapkezelő) nyilvános kibocsátás útján forgalomba kívánja hozni a K&H prémium többször termő dollárt származtatott zártvégű alap (a továbbiakban: Alap) legalább 10 000 darab, futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 100 dollár névértékű dematerializált, névre szóló befektetési jegyét. A jegyzési időszak 2017. április 3-tól 2017. május 12-ig tart, mely korábban is lezárható. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat az Alapkezelő, valamint a K&H Bank Zrt. és a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe, mint forgalmazók honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu,www.kbcsecurities.hu), valamint a www.kozzetetelek.hu weboldalon került közzétételre. Nyomtatott példány a Forgalmazási helyeken igényelhető az üzleti órákban. Az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezi az Alap befektetési jegyeinek szabályozott piacra, a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését. Budapest, 2017. április 3.