Világgazdaság, 2017. május (49. évfolyam, 83-104. szám)
2017-05-26 / 101. szám
a vélemény Az elmúlt pár hét legfőbb piacbefolyásoló eseménye a Donald Trump körül kialakult botránysorozat volt, amely valószínűleg a jövőben is beszédtémát szolgáltat a gazdasági és politikai elemzőknek. Ahhoz, hogy megérthessük, mit jelent ez az egész a piacoknak, érdemes egy kicsit visszanyúlni az időben. Trump 2016. november 8-án megnyerte az Egyesült Államok elnökválasztását, majd ezzel elindította a „Trump-ralit". November eleje és május közepe (a botrány kirobbanása) között 17-18 százalékot emelkedett a Dow Jones tőzsdeindex, és az S&P 500 is 15 százalékot ralizott. A piaci idegességet mérő VIX mutató, amelyet félelemindexként is emlegetnek, a november eleji 22,5-ről május közepére 10 százalék alá süllyedt. A dollár eközben az euróval szemben a nagy eufória közepette benézett 1,04 alá is. Aztán valami eltört. Május közepére megsokasodtak a Trump körüli botrányokról szóló hírek, melyeket három fő ágra lehet felfűzni. Az egyik, régebbre visszanyúló téma, hogy az FBI vizsgálatot folytat, hogy felderítse, jelen volt-e orosz befolyás az elnökválasztáson. Ez Trump számára igen érzékeny téma, és már többször is magyarázkodnia kellett emiatt, közben néha magának is ellentmondott. Mindeközben napvilágra került, hogy a korábban lemondott nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn török lobbista volt, erről pedig Trump is tudott. Ráadásul ezt Trump korábban tagadta. A harmadik szál, hogy Trump kirúgta az FBI igazgatóját, James Comey-t, aztán persze fény derült a háttérre: állítólag Trump már februárban megkérte Comey-t, hogy az FBI hagyjon fel az orosz szálak felgöngyölítésével. Ez a hírhalmaz csupán egy hét termése, nem csoda, hogy a piacok bizalma megrendült. A tőzsdék hirtelen 2 százalékkal zuhantak, a félelemindex 16 százalékra ugrott, a dollár pedig az 1,13-as szint közelébe gyengült az euróval szemben. Ráadásul belengették az amerikai politikában impeachment néven emlegetett felelősségre vonási eljárást. Elméletileg ennek a végeredménye akár az is lehet, hogy az elnököt eltávolítják a hivatalából. Az első piaci reakció tehát nem meglepő: pánikszerű visszavonulás. Aztán ezen a héten megint megjelentek az örök optimisták a piacokon, és a hirtelen zuhanást látványos korrekció követte, amivel gyakorlatilag majdnem vissza is tértünk a botrány előtti kiindulópontra. De mi okozta a hirtelen előtörő optimizmust? A felelősségre vonási eljárásnak három lehetséges kimenetéről beszélnek. Ebből kettőt a piac pozitívnak tart. Az első talán a legkézenfekvőbb: a vizsgálat gyorsan lezajlik, nem találnak semmit, és ezzel A Trump-trauma VIROVÁCZ PÉTER, az ING Bank vezető közgazdásza Trump megerősödik. Ez pedig újabb erőt adhat neki, hogy végigvigye gazdaságélénkítő programját, talán nagyobb támogatottságra talál a kongresszusban. A második lehetséges kimenet, hogy Trump lemond. Hogy mi ebben a jó? Mike Pence alelnök lépne a helyébe, amivel a gazdaságpolitika irányvonala nem változna, tehát továbbra is lehetne számítani az élénkítőcsomagra, viszont Trump megosztó személyisége már nem okozna zavart az erőben. Sőt, elemzők szerint Pence sokkal jobb kommunikátor is. Ezt jól mutatja, hogy a korábbi rali és a mostani visszaigazodás sem Trumpnak szólt, hanem a gazdaságot élénkítő intézkedésekről szóló politikának. A harmadik és egyben legrosszabb kimenet a hoszszasan elnyúló vizsgálat, amely folyamatosan tár fel visszásságokat, de ezek ellenére Trump ragaszkodik az elnöki székhez. Zárójelben megjegyezném, hogy egy ilyen forgatókönyv végén az elnök kongresszus általi eltávolítása ismét csak pozitív kimenetelnek számít, csak épp az odáig vezető út lenne sokkal fájdalmasabb a piacok számára. Az egész sztorit pedig csak megfűszerezi, hogy a botrányok már a fogadóirodákat is inspirálták. Jelenleg 40 százalék az esélye, vagyis 2,5-szeres pénzt fizetnek azért, ha valaki Trump lemondására fogad, és nyer. Emellett 48 százalék esélyre adják, hogy Trump nem tölti ki a mandátumát, bármilyen oknál fogva. De persze arra is fogadhatunk, hogy Trump bejelenti, hogy létezik a földön kívüli élet, ezzel a tétünk 21-szeresét lehet visszanyerni. A legrosszabb kimenet IDÉN a hosszasan elnyúló vizsgálat, amely folyamatosan tár fel visszásságokat Svájc készül a zöld világra Svájc búcsúzik az atomerőművektől. Erre voksolt a vasárnapi népszavazás résztvevőinek 58,2 százaléka. Igaz, ők - a 42,3 százalékos részvételi arány alapján - a szavazásra jogosultak egynegyedét sem teszik ki, és lehet, hogy legalább ugyanennyien támogatták volna az atomerőművek megmaradását. De nem szavaztak. Állást foglaltak viszont a tavaly novemberi svájci népszavazáson, akkor az 54,23 százalékos többség elutasította a helyi zöldek kezdeményezését, amely szerint az ország atomblokkjából hármat már az idén be kellene zárni. A részvételi arány akkor 44,8 százalékos volt, vagyis szintén nem érte el a 25 százalékot a szavazásra jogosultakon belül az atomerőművek továbbélését támogatók aránya. A két tábor tehát nagyjából egyforma. Viszont a helyzet kicsit ellentmondásos. A két népszavazás fő kérdése ugyanis az volt, hogy működjenek-e az atomblokkok addig, amíg az biztonságos, vagy ne. A furcsaság az, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy az atomerőművek biztonságosak - hiszen maguk sem akarják az azonnali leállításukat -, akkor miért kell valamikor később mégis szakítaniuk a technológiával? Svájc azonban már döntött: semmiképpen nem támaszkodik az atomenergiára, helyette 2050-re zöldre vált. Kormánya már a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után bejelentette, hogy nem lesznek az országban új atomblokkok, vagyis már csak az áramtermelés átalakításának ütemezése kérdéses. A fukusimaihoz hasonló technológiájú Mühleberg atomerőmű üzemeltetője és tulajdonosa, a BKV 2013-ban közölte, hogy 2019-ben leállítja a teljes áramtermelést, 2014-ben pedig a svájci nemzeti tanács határozott arról, hogy lerövidíti a nukleáris blokkok addig 60 éves üzemidejét. Ezzel két további reaktor nyugdíjazását előrehozta 2029-re, illetve 2031-re. A svájci atomerőművek áramtermelő kapacitása 3220 megawatt (bő másfél paksi atomerőmű), és három blokk hőt is előállít. Ezek együtt az ország villamosenergia-ellátásának a 35 százalékát adják. (Vannak az országban kutatóreaktorok is.) A vasárnap megjelent hír szerint egy blokk leszerelése már 2019-ben elkezdődhet. Nem tudni, melyik ez, de a legrégebbi az 1969-ben üzembe helyezett, 365 megawattos Beznau 1. Az említett Mühleberget és a Beznau 2.-t 1971- ben adták át. Máris beindult a számháború azzal kapcsolatban, mennyibe kerül majd a svájci háztartásoknak az atomról zöldre való váltás. A becslések között nagy az eltérés. Nem meglepő módon azok szerint lesz kisebb a teher, akik mielőbb szakítanának az atomerőművekkel, és azok szerint lesz fájdalmasan nagy, akik kitartanának mellettük. Egy azonban nyilvánvaló: ha a korábban tervezettnél sokkal hamarabb nyugdíjazzák az atomblokkokat, akkor rövidebb idő alatt kell előteremteni a leszerelésükhöz és a radioaktív maradékaik ártalmatlanításához szükséges pénzt is. E költségtorlódáson felül jelentkezik majd az új kapacitások létrehozásának költsége. Arra is fel kell készülni, hogy - bár egy vízerőmű matuzsálemi kort is megérhet - a nap- és a szélenergia-létesítményeket esetleg kétszer-háromszor is le kell cserélni azon idő alatt, amíg egy atomblokk biztonságosan üzemelhet. Rengeteg pénzbe kerül továbbá az is, hogy felkészítsék a villamosenergia-rendszert a mostaninál sokkal több és ingadozó mennyiségben előállított megújuló energia kezelésére. Ugyanakkor mondhatjuk, hogy ez (is) a rendszerirányítók dolga. A felsorolt kiadásokat Svájc vállalja a legutóbbi népszavazás eredménye alapján, mert úgy ítéli meg, hogy ezeken át vezet az út a biztonságos energiatermeléshez. Környezetvédelmi okból persze mindenképpen jó irány a megújulók minél hatékonyabb kiaknázása. Hiba viszont a zöldenergiát és a nukleárist szembeállítani. Egy atomerőmű károsanyag-kibocsátás nélkül működik, és huzamosan nagy mennyiségű energiát ad. Az utóbbi elvárásnak az időjárásfüggő létesítmények nem tudnak megfelelni. A két technológia együtt, egymást kiegészítve - és további forrásokkal együtt - garantálhatja egy ország kiegyensúlyozott, stabil energiaellátását. B. HORVÁTH LILLA, a Világgazdaság munkatársa 19 Világgazdaság FŐSZERKESZTŐ: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettes: Dénes Zoltán Lapszerkesztő: Barát Mihály A mediaworks Codem first Előfizetéssel kapcsolatban hívható telefonszám: 489-1195 ROVATVEZETŐK: Nagy László Nándor (Magyar gazdaság) Túrós-Bense Levente (Pénz- és tőkepiacok), Hornyák József (Vélemény) ■ SZERKESZTŐK: Herman Bernadett, Kriván Bence, Vitéz F. Ibolya ■ FŐMUNKATÁRSAK: Csákó Attila, Diószegi József, Németh Teréz Katalin ■ OLVASÓSZERKESZTŐK: Balogh Emerencia (vezető), Grim Jolán ■ KIADVÁNYSZERKESZTŐK: Máriás Judit (vezető tördelő), Katona Csaba, Lovas Bence* Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt.,Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató, Bulyáki Iván terjesztési igazgató, Túri Árpád értékesítési és marketingigazgató ■ Előfizetési díj: 1 évre 90 000 Ft, fél évre 45 000 Ft, negyedévre 22 500 Ft, egy hónapra 7500 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ 0042 6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. ■ e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató ■ Munkaszám: 443 000 A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, Írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva Olvasóink hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek (Mediaworks Hungary Zrt., Népszabadság Zrt., Primus Népszabadság Médiaképviseleti Kft), amelyek az adatok feldolgozását is végzik, előfizetéses megrendelésüket teljesítsék, akcióikra, kiadványaikra és egyéb szolgáltatásaikra felhívják az Olvasók figyelmét. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Kiadó és szerkesztőség: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124; telefon: 489-1195; fax: 489-1169; e-mail: vginfo@vg.hu; központi e-mail: vg@vg.hu Hirdetések felvétele: telefon: 460-2529; e-mail: hirdetes@mediaworks.hu Ügyfélszolgálat: telefon: 06-40-510-510; e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu üzleti napilap | www.vg.hu