Világgazdaság, 2017. május (49. évfolyam, 83-104. szám)

2017-05-26 / 101. szám

a vélemény A­z elmúlt pár hét legfőbb piacbefolyásoló ese­ménye a Donald Trump körül kialakult bot­ránysorozat volt, amely valószínűleg a jövő­ben is beszédtémát szolgáltat a gazdasági és politikai elemzőknek. Ahhoz, hogy megérthessük, mit jelent ez az egész a piacoknak, érdemes egy kicsit vissza­nyúlni az időben. Trump 2016. november 8-án megnyerte az Egye­sült Államok elnökválasztását, majd ezzel elindítot­ta a „Trump-ralit". November eleje és május közepe (a botrány kirobbanása) között 17-18 százalékot emel­kedett a Dow Jones tőzsdeindex, és az S&P 500 is 15 százalékot ralizott. A piaci idegességet mérő VIX muta­tó, amelyet félelemindexként is emlegetnek, a november eleji 22,5-ről május közepére 10 százalék alá süllyedt. A dollár eközben az euróval szemben a nagy eufória köze­pette benézett 1,04 alá is. Aztán valami eltört. Május közepére megsokasodtak a Trump körüli botrányokról szóló hírek, melyeket három fő ágra lehet felfűzni. Az egyik, régebbre visszanyúló téma, hogy az FBI vizsgálatot folytat, hogy felderítse, je­len volt-e orosz befolyás az elnökválasztáson. Ez Trump számára igen érzékeny téma, és már több­ször is magyarázkodnia kellett emiatt, közben néha magának is ellentmondott. Mindeközben napvi­lágra került, hogy a korábban lemondott nemzet­­biztonsági tanácsadó, Michael Flynn török lobbis­­ta volt, erről pedig Trump is tudott. Ráadásul ezt Trump korábban tagadta. A harmadik szál, hogy Trump kirúgta az FBI igazgatóját, James Comey-t, aztán persze fény derült a háttérre: állítólag Trump már februárban megkérte Comey-t, hogy az FBI hagyjon fel az orosz szálak felgöngyölítésével. Ez a hírhalmaz csupán egy hét termése, nem cso­da, hogy a piacok bizalma megrendült. A tőzsdék hirtelen 2 százalékkal zuhantak, a félelemindex 16 százalékra ugrott, a dollár pedig az 1,13-as szint közelébe gyengült az euróval szemben. Ráadásul belengették az amerikai politikában impeachment néven emlegetett felelősségre vonási eljárást. Elmé­letileg ennek a végeredménye akár az is lehet, hogy az elnököt eltávolítják a hivatalából. Az első piaci re­akció tehát nem meglepő: pánikszerű visszavonulás. Aztán ezen a héten megint megjelentek az örök opti­misták a piacokon, és a hirtelen zuhanást látványos korrekció követte, amivel gyakorlatilag majdnem vissza is tértünk a botrány előtti kiindulópontra. De mi okozta a hirtelen előtörő optimizmust? A felelősségre vonási eljárásnak három lehetséges kimenetéről beszélnek. Ebből kettőt a piac pozitív­nak tart. Az első talán a legkézenfekvőbb: a vizsgá­lat gyorsan lezajlik, nem találnak semmit, és ezzel A Trump-trauma VIROVÁCZ PÉTER, az ING Bank vezető közgaz­dásza Trump megerősödik. Ez pedig újabb erőt adhat neki, hogy végigvigye gazdaságélénkítő programját, talán nagyobb támogatottságra talál a kongresszusban. A második lehetséges kimenet, hogy Trump lemond. Hogy mi ebben a jó? Mike Pence alelnök lépne a he­lyébe, amivel a gazdaságpolitika irányvonala nem változna, tehát továbbra is lehetne számítani az élénkítőcsomagra, viszont Trump megosztó szemé­lyisége már nem okozna zavart az erőben. Sőt, elem­zők szerint Pence sokkal jobb kommunikátor is. Ezt jól mutatja, hogy a korábbi rali és a mostani vissza­­igazodás sem Trumpnak szólt, hanem a gazdaságot élénkítő intézkedésekről szóló politikának. A harmadik és egyben legrosszabb kimenet a hosz­­szasan elnyúló vizsgálat, amely folyamatosan tár fel visszásságokat, de ezek ellenére Trump ragaszkodik az elnöki székhez. Zárójelben megjegyezném, hogy egy ilyen forgatókönyv végén az elnök kongresszus általi eltávolítása ismét csak pozitív kimenetelnek számít, csak épp az odáig vezető út lenne sokkal fáj­dalmasabb a piacok számára. Az egész sztorit pedig csak megfűszerezi, hogy a botrányok már a fogadóirodákat is inspirálták. Je­lenleg 40 százalék az esélye, vagyis 2,5-szeres pénzt fizetnek azért, ha valaki Trump lemondására fogad, és nyer. Emellett 48 százalék esélyre adják, hogy Trump nem tölti ki a mandátumát, bármilyen oknál fogva. De persze arra is fogadhatunk, hogy Trump bejelenti, hogy létezik a földön kívüli élet, ezzel a tétünk 21-szeresét lehet visszanyerni. A legrosszabb kimenet I­DÉN a hosszasan elnyúló vizsgálat, amely folyamatosan tár fel visszásságokat Svájc készül a zöld világra S­vájc búcsúzik az atomerőművek­től. Erre voksolt a vasárnapi nép­szavazás résztvevőinek 58,2 szá­zaléka. Igaz, ők - a 42,3 százalékos részvételi arány alapján - a szavazás­ra jogosultak egynegyedét sem teszik ki, és lehet, hogy legalább ugyanennyi­en támogatták volna az atomerőművek megmaradását. De nem szavaztak. Ál­lást foglaltak viszont a tavaly novembe­ri svájci népszavazáson, akkor az 54,23 százalékos többség elutasította a helyi zöldek kezdeményezését, amely sze­rint az ország atomblokkjából hármat már az idén be kellene zárni. A részvé­teli arány akkor 44,8 százalékos volt, vagyis szintén nem érte el a 25 száza­lékot a szavazásra jogosultakon belül az atomerőművek továbbélését támo­gatók aránya. A két tábor tehát nagy­jából egyforma. Viszont a helyzet kicsit ellentmon­dásos. A két népszavazás fő kérdése ugyanis az volt, hogy működjenek-e az atomblokkok addig, amíg az bizton­ságos, vagy ne. A furcsaság az, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy az atomerőművek biztonságosak - hi­szen maguk sem akarják az azonnali leállításukat -, akkor miért kell va­lamikor később mégis szakítaniuk a technológiával? Svájc azonban már döntött: sem­miképpen nem támaszkodik az atom­energiára, helyette 2050-re zöld­re vált. Kormánya már a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után bejelentette, hogy nem lesznek az or­szágban új atomblokkok, vagyis már csak az áramtermelés átalakításának ütemezése kérdéses. A fukusimaihoz hasonló technológiájú Mühleberg atomerőmű üzemeltetője és tulajdo­nosa, a BKV 2013-ban közölte, hogy 2019-ben leállítja a teljes áramterme­lést, 2014-ben pedig a svájci nemzeti tanács határozott arról, hogy lerövidí­ti a nukleáris blokkok addig 60 éves üzemidejét. Ezzel két további reaktor nyugdíjazását előrehozta 2029-re, il­letve 2031-re. A svájci atomerőművek áramter­melő kapacitása 3220 megawatt (bő másfél paksi atomerőmű), és három blokk hőt is előállít. Ezek együtt az or­szág villamosenergia-ellátásának a 35 százalékát adják. (Vannak az ország­ban kutatóreaktorok is.) A vasárnap megjelent hír szerint egy blokk le­szerelése már 2019-ben elkezdődhet. Nem tudni, melyik ez, de a legrégebbi az 1969-ben üzembe helyezett, 365 megawattos Beznau 1. Az említett Mühleberget és a Beznau 2.-t 1971- ben adták át. Máris beindult a számháború azzal kapcsolatban, mennyibe kerül majd a svájci háztartásoknak az atomról zöldre való váltás. A becslések között nagy az eltérés. Nem meglepő módon azok szerint lesz kisebb a teher, akik mielőbb szakítanának az atomerőmű­vekkel, és azok szerint lesz fájdalma­san nagy, akik kitartanának mellettük. Egy azonban nyilvánvaló: ha a koráb­ban tervezettnél sokkal hamarabb nyugdíjazzák az atomblokkokat, akkor rövidebb idő alatt kell előteremteni a leszerelésükhöz és a radioaktív mara­dékaik ártalmatlanításához szükséges pénzt is. E költségtorlódáson felül je­lentkezik majd az új kapacitások lét­rehozásának költsége. Arra is fel kell készülni, hogy - bár egy vízerőmű ma­tuzsálemi kort is megérhet - a nap- és a szélenergia-létesítményeket esetleg kétszer-háromszor is le kell cserélni azon idő alatt, amíg egy atomblokk biztonságosan üzemelhet. Rengeteg pénzbe kerül továbbá az is, hogy fel­készítsék a villamosenergia-rendszert a mostaninál sokkal több és ingado­zó mennyiségben előállított megúju­ló energia kezelésére. Ugyanakkor mondhatjuk, hogy ez (is) a rendszer­­irányítók dolga. A felsorolt kiadásokat Svájc vállalja a legutóbbi népszavazás eredménye alapján, mert úgy ítéli meg, hogy eze­ken át vezet az út a biztonságos ener­giatermeléshez. Környezetvédelmi okból persze mindenképpen jó irány a megújulók minél hatékonyabb kiakná­zása. Hiba viszont a zöldenergiát és a nukleárist szembeállítani. Egy atom­erőmű károsanyag-kibocsátás nélkül működik, és huzamosan nagy mennyi­ségű energiát ad. Az utóbbi elvárás­nak az időjárásfüggő létesítmények nem tudnak megfelelni. A két techno­lógia együtt, egymást kiegészítve - és további forrásokkal együtt - garan­tálhatja egy ország kiegyensúlyozott, stabil energiaellátását. B. HORVÁTH LILLA, a Világgazdaság munkatársa 19 Világgazdaság FŐSZERKESZTŐ: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettes: Dénes Zoltán Lapszerkesztő: Barát Mihály A mediaworks Cod­em first Előfizetéssel kapcsolatban hívható telefonszám: 489-1195 ROVATVEZETŐK: Nagy László Nándor (Magyar gazdaság) Túrós-Bense Levente (Pénz- és tőkepiacok), Hornyák József (Vélemény) ■ SZERKESZTŐK: Herman Bernadett, Kriván Bence, Vitéz F. Ibolya ■ FŐMUNKATÁRSAK: Csákó Attila, Diószegi József, Németh Teréz Katalin ■ OLVASÓSZERKESZTŐK: Balogh Emerencia (vezető), Grim Jolán ■ KIADVÁNYSZERKESZTŐK: Máriás Judit (vezető tördelő), Katona Csaba, Lovas Bence* Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt.,Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató, Bulyáki Iván terjesztési igazgató, Túri Árpád értékesítési és marketingigazgató ■ Előfizetési díj: 1 évre 90 000 Ft, fél évre 45 000 Ft, negyedévre 22 500 Ft, egy hónapra 7500 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ 0042 6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. ■ e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató ■ Munkaszám: 443 000 A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, Írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva Olvasóink hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek (Mediaworks Hungary Zrt., Népszabadság Zrt., Primus Népszabadság Médiaképviseleti Kft), amelyek az adatok feldolgozását is végzik, előfizetéses megrendelésüket teljesítsék, akcióikra, kiadványaikra és egyéb szolgáltatásaikra felhívják az Olvasók figyelmét. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Kiadó és szerkesztőség: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124; telefon: 489-1195; fax: 489-1169; e-mail: vginfo@vg.hu; központi e-mail: vg@vg.hu Hirdetések felvétele: telefon: 460-2529; e-mail: hirdetes@mediaworks.hu Ügyfélszolgálat: telefon: 06-40-510-510; e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu üzleti napilap | www.vg.hu

Next