Világgazdaság, 2017. május (49. évfolyam, 83-104. szám)

2017-05-26 / 101. szám

2017. május 26., péntek Világgazdaság EU-USA ! Amerikai munkahelyek miatt aggódott Donald Trump Brüsszelben Feszült a transzatlanti viszony MEDGYESI CSILLA I Európai­­amerikai akciótervet dol­goznak ki a kereskede­lem fejlesztésére - ebben állapodott meg Donald Trump amerikai elnök az EU vezetőivel Brüsz­­szelben. A­z Európai Uniónak és Donald Trumpnak a jelek szerint kü­lönbözik a véleménye Orosz­országot, a klímaváltozást és a vi­lágkereskedelmet illetően - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács el­nöke, miután egyórás megbeszélést folytatott Brüsszelben az amerikai elnökkel. Egyetértettek viszont a terrorizmus elleni fellépés és az Uk­rajnához fűződő kapcsolatok ügyé­ben - tette hozzá. A találkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Antonio Ta­­jani, az Európai Parlament elnöke, valamint Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője is részt vett. Névtele­nül nyilatkozó uniós források sze­rint Trump aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Brexit következté­ben munkahelyek szűnhetnek meg az Egyesült Államokban. Bár Trump a kampányában üdvözölte Nagy-Bri­­tannia kilépését az EU-ból, és fel­vetette, hogy más tagállamoknak is követniük kellene London példáját, brüsszeli illetékesek szerint hivatal­ba lépése óta rádöbbent, milyen ér­téket képvisel az amerikai érdekek szempontjából az európai integrá­ció, hiszen az egységes piac és sza­bályozás segíti az amerikai exportő­röket és szolgáltatókat. A tárgyaláson megállapodtak ab­ban, hogy az EU és az Egyesült Ál­lamok akciótervet dolgoz ki a keres­kedelmi együttműködés fejlesztése érdekében. A Reuters ezzel kap- Donald Trump és Emmanuel Macron számos kérdésben nem ért egyet csalatban emlékeztetett, hogy a tervezett EU-amerikai szabadke­reskedelmi megállapodást (TTIP) célzó tárgyalásokat felfüggesztették Trump választási győzelme után. Az egyelőre nem világos, mi­vel próbálnak új életet lehelni a TTIP-be, hiszen Trump nyilvánvaló­vá tette, hogy nem kedveli a többol­dalú kereskedelmi egyezményeket, és egyik első elnöki lépése volt fel­mondani a Csendes-óceáni Partner­séget (TPP). Uniós illetékesek konstruktívnak és barátinak minősítették a találko­zót, a The New York Times tudósí­tása szerint azonban a légkör nyil­vánvalóvá tette, hogy Trumpnak a kampányban tett megjegyzései mi­att változatlanul feszült a transzat­lanti viszony. Miközben Trumpra és Tuskra vártak, az amerikai és az európai delegáció tagjai egyetlen szót sem szóltak egymáshoz, elkü­lönülten ücsörögtek a tárgyalóasz­tal ellenkező oldalán. Amikor Tusk és Trump megérkezett, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, meny­nyire fontos ez a nap az európai­­amerikai kapcsolatok szempont­jából, Trump viszont csak annyit mondott, hogy „nagyon köszönöm", de egyébként néma maradt. Trump a találkozó után munka­ebéden fogadta Emmanuel Mac­ron francia államfőt az amerikai nagykövet rezidenciáján. Ezen a megbeszélésen is a terrorizmus elleni harc, a klímaváltozás, vala­mint gazdasági és energetikai kér­dések voltak napirenden. Ez volt a két politikus első személyes ta­lálkozója. Macron korábban éle­sen bírálta Trumpot, amiért az fel­vetette, hogy esetleg felmondja a párizsi klímamegállapodást. Fehér házi források szerint Trump még nem döntött arról, hogy az Egye­sült Államok teljesíti-e a megálla­podásban vállalt kötelezettségeit - számolt be az AP. Trump délután részt vett a NA­­TO-csúcstalálkozón és -munkava­csorán, valamint a szervezet új köz­pontjának az átadásán. Magyarország teljesíti a kötelezettségét­­ Fel kell hívni a figyelmet a NATO balkáni bővítésének fontosságára, ez ugyanis fon­­tos eszköz a térség békéjének és stabilitásának megszilárdítására - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben, a szövetség állam- és kormányfőinek csúcstalálkozó­ja előtt. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vál­lalásainak, és 2024-re a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 2 százalékára emeli a védelmi kiadásokat . MTI SZERBIA­­ A versenyképesség növelése alapvető fontosságú Együttműködés a Nyugat-Balkánon TÓTH PÉTER, VAJDASÁG A Bécsi Gazdasági Fórum (Vienna Econo­mic Forum - VEF) és a Szerbiai Közgazdászok Egyesülete kétna­pos konferenciát rendezett a héten Belgrádban a nyugat-balkáni üzle­ti lehetőségekről. A 19 országból érkezett több száz vendég többsé­ge egyetértett abban, hogy a régió országai együttműködésre vannak ítélve, ha lépést akarnak tartani a versenyképesség szempontjából előttük járó országokkal és régiók­kal. Marko Cadez, a Szerbiai Gaz­dasági Kamara elnöke beszédében elmondta, számos példa igazolja, hogy a régió országai együttműkö­déssel jó eredményeket értek el az új munkahelyek létesítése terén, de a lehetőségek messze kihasználat­lanok. Pozitív példaként említette, hogy az utóbbi időben szerb-albán és szerb-koszovói vegyes vállalatok is alakultak, amire korábban nem­igen volt példa. Dubravka Negre, az Európai Beruházási Bank (EIB) regionális vezetője bejelentette, hogy pénzintézete anyagilag is tá­mogatná a nyugat-balkáni országo­kat az uniós csatlakozás folyamatá­ban. Példaként említette, hogy az EIB 575 millió euróval segítette a 10-es korridor néven ismert közúti folyosó megépítését. A jövőben is kedvező hiteleket kínálnak majd, emellett vissza nem térítendő esz­közökkel is támogatnának egyes projekteket. Vannak jó vállalati példák is, pél­dául a Fiat Chrysler (FCA) szer­biai leánycége, amely megkezdte a Fiat 500L modell új verziójának gyártását Kragujevacban. Aleksan­­dar Vucic kormányfő ez alkalomból emlékeztetett arra, hogy az ország GDP-jének 3 százalékát termeli az autógyár, az exportnak pedig a 8 százalékát adja. A miniszterelnök arra buzdította az ország polgára­it, hogy szerb Fiatot vásároljanak, mert ezzel a hazai gazdaság fellen­dítéséhez járulhatnak hozzá. A 33 százalékban állami tulajdonú szer­biai leányvállalat exportja az utób­bi években rendre meghaladta az egymilliárd eurót. A Fiat 500L Szerbia­­ egyik legfontosabb if­­ exportcikke lesz wmmmmmm­,. . Határtalanul! HIRDETÉS A Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola 7. osztályénak 20 tanulója 2017. május 4-6. között a Határtalanul pályázat keretében Felvidéki tanulmányi kiránduláson vett részt. A Léva-Körmöcbánya- Selmecbánya-Besztercebánya-Rimaszécs-Domica­­barlang-Betlér-Krasznahorkaváralja-Rozsnyó- Sajógömör-Rimaszombat-Osgyán-Fülek útvonalon megtekintették illetve felelevenítették a magyar történelemhez, irodalomhoz kapcsolódó eseményeket, személyeket, emlékeket, várakat, épületeket, valamint a helyszíneket összekapcsolták a földrajzi ismereteikkel. Rimaszombaton a tanulók megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. Az útról a diákok rengeteg élménnyel és­­ felejthetetlen emlékekkel érkeztek haza. ♦ 1: A Vámospércsi Mátyás Király Ált. Isk. és AMI 7. osztályos tanulói és a kísérő­k JüL nevelők 2017. május 25.-27. időszakban Határtalanul! ta­lulmányi kiránduláson vesznek részt Erdélyben, a Határtalanul! - program keretében. A kirándulás témája: Villámlátogatás Erdélyben! Kirándulásunk főbb céljai között szerepel a magyar történelem és kultúra értékeinek felidézése, ápolása; a magyarságtudat és hazaszeretet érzésének mélyítése; toleranciára és egymás elfogadására való nevelés; baráti, levelezőtársi kapcsolatok kialakítása; valamint a tantárgyi ismeretanyagunk bővítése, elmélyítése. Főbb állomásaink: Nagyvárad, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Torda, Torockó, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Csernokersztúr, Vajdahunyad, Déva, Világos, Arad. külgazdaság Adatokat kérnek az elnök hiteleiről VG­­ Öt demokrata képviselő arra kéri a Deutsche Bankot, hogy ad­ja át nekik belső ellenőrzésének je­lentéseit arról a kölcsönről, amelyet Donald Trump még ingatlanfejlesz­tőként kapott, ezenkívül kérik az amerikai elnöknek és családtagjai­nak nyújtott hitelek dokumentáció­ját is. A törvényhozók arra kíváncsi­ak, hogy az évekkel ezelőtt nyújtott, mintegy 300 millió dolláros kölcsön mögött van-e orosz állami garancia, illetve hogy annak volt-e bármiféle A demokraták Donald Trump millió dolláros hitelének körülményeit firtatják köze Oroszországhoz - számolt be a Bloomberg. A Deutsche Bank nem kommen­tálta a kérést, részvényei azonban 1,1 százalékkal estek a hír nyilvá­nosságra kerülése után. Minden­esetre korábban már előfordult, hogy a bank nem teljesített hason­ló kéréseket. A német hitelintézetre 2015 óta több mint 6 milliárd dol­lárnyi bírságot róttak az amerikai hatóságok illegálisnak minősülő ügyletei miatt. A Bloomberg emlékeztetett rá, hogy a kisebbségben lévő demok­ratáknak nincs joguk a kért doku­mentumok átadására kényszeríteni a bankot, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy a képviselőház illetékes bizottságának elnökét, a republiká­nus Jeb Hensarlinget is érdeklik-e az adatok, mert irodája egyelőre nem reagált a hírre. A képviselők június 2-ig várják a Deutsche Bank válaszát. Kamatszigorítás előtt Kelet-Közép-Európa MTI­­ Londoni pénzügyi elemzők szerint az erőteljes gazdasági nö­vekedés és az egyidejűleg gyorsu­ló infláció azt valószínűsíti, hogy jövőre monetáris szigorítási cik­lusok kezdődnek a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Ma­gyarországon, és a térség jegyban­ki alapkamatai várhatóan a piaci vá­rakozásokat meghaladó mértékben emelkednek. A Capital Economics számításai szerint Magyarorszá­gon, Lengyelországban és Romá­niában 2018 végéig 2,50, 3,00, il­letve 4,25 százalékra emelkednek a jegybanki alapkamatok a jelenlegi 0,90,1,50, illetve 1,75 százalékról. Csehországban az elemzőház mo­dellje szerint a jelenlegi 0,05 szá­zalékról 1,00 százalékra emelked­ne az irányadó jegybanki kamat jövőre. Magyarország és Románia esetében a cég hangsúlyosan figye­lembe vette a maginflációs dinami­ka fontosságát, esetünkben pedig külön a külső adósságállományt is, valamint azt, hogy „politikai fontos­ságú" az alacsony alapkamat fenn­tartása. Hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi árazásokból következtet­hetően a piaci szereplők a jövő év végére mindössze 1,00 százalékig emelkedő magyar jegybanki alap­kamatot várnak.

Next