Világgazdaság, 2017. augusztus (49. évfolyam, 147-169. szám)

2017-08-02 / 148. szám

2017. augusztus 2., szerda : Világgazdaság magyar gazdaság IRÁNYMUTATÁS ! Több kis- és középvállalkozás, valamint egyetemi kutatócsoport is fordult már tanácsért az innovációs irodához Sikerhez segíti a kutatókat az OGYÉI KONCSEK RITA ! Egy innovatív gyógyszer vagy eljárás ki­vitelezésekor a kutatócsoportok az engedélyezési fo­lyamat során sok buktatóval találkozhatnak. Az Or­szágos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet kilépett a komfortzónájából, és tanácsadással segíti a fejlesztőket - mondta Pozsgay Csilla, az inté­zet főigazgatója. Innovációs irodát nyitott az Orszá­gos Gyógyszerészeti és Élelmezés­egészségügyi Intézet (OGYÉI). Mi volt a motivációjuk? ■ Mi elsősorban a kis- és közép­­vállalkozásokat (kkv) céloztuk meg, de nem kizárólagosan. Szí­vesen adunk tanácsot a nagyobb cégeknek, vállalatoknak a fejlesz­téseik során felmerülő kérdések­kel kapcsolatban. Bár az OGYÉI zászlóshajója a gyógyszer, hoz­zánk tartoznak az orvostechnikai eszközök, a kábítószerek, a táp­lálkozás- és az étrend-kiegészí­tők is. A célunk, hogy az irodá­hoz forduló cégek vagy egyetemi kutatócsoportok olyan tanácso­kat kapjanak, melyek segítik őket az irányok meghatározásában. A cél, hogy a korai fázisban lévő kutatási-fejlesztési folyamatok ne rekedjenek meg. Abban sze­retnénk segíteni, hogy világos le­gyen, ilyen fejlesztési útvonalat kell bejárnia egy terméknek ah­hoz, hogy egy alapötletből, egy molekulából vagy bármiféle fej­lesztésből végül a betegek, fel­használók számára minél hama­rabb elérhető termék legyen. Akkor ez kizárólagosan csak szak­mai segítséget jelent? ■ Igen. Mi hatóság vagyunk: nem úgy fogjuk meg a fejlesztőknek, kutatóknak a kezét, hogy meg­mondjuk a konkrét lépéseket, ha­nem elveket, célokat, fejlesztési irányokat tudunk közösen meg­határozni. A fejlesztési folyamat annak a gondja, aki a termék, ké­szítmény kivitelezője lesz. Mekkora igény van az ilyen típusú szolgáltatásra? ■Már egy éve elkezdtük a próba­működést, és különösebb hírve­rés nélkül az elmúlt évben több mint nyolcvan megkeresés futott be az innovációs irodához. Idén az év első harmadában pedig már 120 témával fordultak hoz­zánk. Nagyon sok kkv, egyetemi kutató, sőt egy-egy orvos is meg­keresett már minket az ötleteivel, elképzeléseivel. Volt megkeresés innovatív EKG-készülék miatt, és akadt példa arra is, hogy egy ré­gi molekula új, innovatív felhasz­nálásában kért segítséget tőlünk a kutató. Ősszel megkeressük az egyetemeket annak érdekében, hogy oda vigyük közel a lehetősé­get, ahol leginkább összpontosul az újítás. Ezáltal tehát még több ötletre, megkeresésre, innováci­óra számítunk. Van olyan fejlesztés, amely már megvalósult? ■Még korai fázisban vagyunk. Már az is nagy dolog, hogy kilép­tünk a komfortzónánkból, mivel korábban ez a fajta kommuniká­ció, kapcsolat, gondolatcsere az OGYÉI és a kkv-k között nem lé­tezett. Magyarország átfogó egészség­­ügyi jelentése sokkoló adatokat tartalmazott a túlsúlyos, daga­natos betegek tekintetében. Az OGYÉI-nek emiatt van valamilyen teendője? ■Valóban sokkoló adatokat lát­tunk. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy a betegségek jelentős része - egyes kutatások szerint akár 70 százaléka - összefüggésbe hoz­ható a táplálkozással. Ha tehát ezt az állítást megfordítjuk, az azt is jelenti, hogy a betegségek 70 százalékára a táplálkozáson keresztül tudunk hatni. Mivel a táplálkozástudomány is hoz­zánk tartozik, épp e sokkoló ada­tok miatt úgy gondolom, hogy az OGYÉI-nek mint népegészség­ügyért is felelős szervnek, mód­szertani központnak, sokkal lát­hatóbbnak kell lennie. Nem elég a menzaprogram, a felnőtt lakos­sággal is meg kell értetni, hogy a táplálkozása nagyban felelős az egészségi állapotáért, illetve azt a saját táplálkozásán keresz­tül jótékonyan befolyásolhatja. Én eredetileg reumatológus va­gyok, és azt mondom, hogy egy 130 kilót nyomó, túlsúlyos bete­get először le kell fogyasztani, közel kell vinni az ideális súlyá­hoz, és csak utána szabad csípő- és térdprotézisműtétre küldeni. Hiszen ha túlsúlyosan megope­ráljuk, előfordulhat, hogy a mű­tétek ellenére sem fog soha láb­ra állni. Miért volt szükség arra, hogy egyes paracetamoltartalmú meg­fázás elleni készítményeket ismét csak patikákban lehessen kapni? ■Bizonyos nem vényköteles ké­szítményekről azt gondolják a betegek, hogy eleget tudnak. Ugyanakkor a szabadpiaci for­galomban nagyon fontos, hogy legalább a patikában kapjon va­lamilyen felvilágosítást a páci­ens. Fontos, hogy a gyógyszerek mellékhatásairól, az együtt sze­dés szabályairól, az adagolásról, a közép- vagy hosszú távú alkal­mazás különböző szervekre (máj, gyomor, vese stb.) gyakorolt ha­tásairól megfelelő információ­val rendelkezzenek. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy bár nem tesszük vénykötelessé, mégis patikai felügyelet alá helyezzük vissza ezeket a készítményeket, a betegek biztonsága érdekében. De a patikákban az ilyen készít­mények kiváltásakor többnyire csak azt kérdezik, hogy tizenket­tes vagy hatos kiszerelésben ké­rem-e a nátha elleni készítményt. ■Nekem ennél sokkal jobb ta­pasztalataim vannak, a vény nél­kül kiadható szerek vásárlásakor is szinte minden alkalommal ka­pok tájékoztatást. De el tudom képzelni, hogy ha valaki csak azt az egy gyógyszert vásárolja meg, amúgy pedig egészséges, akkor nem feltétlenül kapja meg ,m­inden alkalommal az információt. Mégis azt gondolom, fontos, hogy gyógy­szerészi kontroll alatt legyen a be­teg, hiszen mikor a patikus kiadja a vényeket, azt is látja, hogy mi­lyen egyéb készítményt írt fel az orvos, ami esetleg hasonló ható­anyagú, és ezek együttes szedése komoly máj- vagy vesekárosodást okozhat. Amerikában például a veseelégtelenségek többsége ab­ból ered, hogy a nemszteroid-tar­­talmú gyulladáscsökkentő készít­ményeket nyakra-főre szedik, kérték az OGYÉI segítségét !Hill Az év első harmadában már 120 témában a fejlesző cégek és a kutatók TÁMOGATÁSOK­RA 2673 állami szakértő tavaly augusztus óta túl van 13 500 támogatási kérelem értékelésén Négyszázmilliót már kifizettek az egy éve működő névsorban szereplő pályázatértékelő szakértőknek GYÖNGYÖSI BALÁZS • Az állami pro­jektértékelői szakértői névsor je­lenleg 2673 főt tartalmaz a kü­lönféle tudományterületeken, számukra eddig mintegy 419,5 millió forintot fizettek ki - közöl­te a Világgazdaság érdeklődésére a Széchenyi 2020 Ügyfélszolgálat. A válaszból kiderült, hogy tavaly május 6-án jött létre az a jogi fel­tételrendszer, amely megteremtet­te az állami projektértékelés alap­jait, az első támogatási kérelmek értékelése pedig tavaly augusztus 2-án kezdődhetett meg az új rend­szerben. A Széchenyi 2020 tájé­koztatása szerint a szakértői név­sor felállítása óta hozzávetőleg 13 500 európai uniós támogatási ké­relmet értékeltek az állami szak­emberek, ebből körülbelül 9500 esetben már az irányító hatóságok is lezárták az értékelést. Akár bruttó 150 ezer forintot is kereshetnek egyetlen EU-s pályá­zattal az állami projektértékelők, díjazásuk az adott felhívás kedvez­­ményezetti körétől, a kiválasztási el­járásrend típusától és az igényelt tá­mogatás összegétől egyaránt függ. A maximális 150 ezer forintos díja­zás alá a 1,5 milliárd forintnál na­gyobb összegű kiemelt beruházá­sok értékelése esik, de például egy 50 millió forint alatti, mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó felhívás­hoz csupán 30 ezer forintos jutta­tás párosul. A két szélső érték közt járhat 50, 75 és 100 ezer forint is a pontozásért. Értékben gyakori ka­tegória az állami, önkormányzati, il­letve a versenyszféra számára nyí­ló forráskereteknél is az 50 és 300 millió, valamint a 300 millió és 1,5 milliárd közé eső elnyerhető összeg. Ahogy a büntetlen előélet vagy a felsőfokú végzettség feltétele a szakértői névsorba kerülésnek, úgy aki már bírált el pályázatot, annak nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esnie, illetve vagyonnyi­latkozatot is szükséges tennie. Lényeges szempont: csak az je­lentkezhet állami pályázatértéke­lőnek, aki egy központi államigaz­gatási szervnél, az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köz­testületnél vagy egy többségi ál­lami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál dolgozik. A megadott nyolc tudományág 56 tématerüle­te bármelyikében hároméves szak­mai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy az illető értékelési megbízást kaphasson. A számításba vett tudo­mányágaknál széles a választék: a műszaki, az agrár- vagy a termé­szettudományoktól kezdve egészen a művészetig vagy a hittudományig terjed. A szakértőknek minden be­nyújtott támogatási kérelemnél há­rom fő szempontot kell figyelembe venniük: a szakmai színvonalat, a gazdasági hasznosulás lehetőségét és a kért összeg indokoltságát. AZ ÁLLAMI PÁLYÁZATÉRTÉKELŐK DÍJAZÁSA­­ Kiválasztási eljárásrend típusa Igényelt támogatási összeg (M Ft) Díjazás mértéke értékelésenként (bruttó Ft) standard 50 alatt 30 000 standard 50-300 50 000 standard 300-1500 75 000 standard 1500 felett 100 000 egyszerűsített 1500 alatt 30 000 egyszerűsített 1500 felett 50 000 kiemelt (projektfej­lesztéssel érintett) értékhatártól független 30 000 kiemelt 300 alatt 50 000 kiemelt 300-1500 100 000 kiemelt 1500 felett 150 000 2 Forrás: Széchenyi 2020

Next