Világgazdaság, 2017. szeptember (49. évfolyam, 170-190. szám)

2017-09-01 / 170. szám

2017. szeptember 1., péntek | Világgazdaság STATISZTIKA • December óta folyamatosan nőnek az ipari termelői árak VG­I Júliusban az ipari termelői árak összességében 1,2 százalék­kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Ada­tai szerint a belföldi értékesíté­si árak átlagosan 2,2 százalékkal, ezen belül a kétharmadnyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 3,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakáénál, míg a közel háromtizednyi súlyú ener­giaipar árai 1,3 százalékkal csök­kentek. Az energia- és továbbfelhaszná­lásra termelő ágazatokban 1,2, a beruházási javakat gyártó ágaza­tokban 1,3, a fogyasztási cikkeket­­ gyártókban 5,1 százalékkal nőttek az árak a tavaly júliusihoz képest. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA­­ előző évhez képest százalék 2016. júl. 2017. júl. Az ipari exportértékesítés árai 0,8 százalékkal emelkedtek, ezen be­lül a (95,1 százalékos súlyt képvi­selő) feldolgozóipari árak 0,9 szá­zalékkal nőttek, a (4,6 százalékos súlyú) energiaipar árai 1,1 száza­lékkal csökkentek. Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 5, az ex­portértékesítéséi 1,9 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 2,9 százalékkal vol­tak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. forrás: KSH VG-grafika magyar gazdaság FEJLESZTÉSEK • Volt ágazat, amelyben majdnem dupláját költötték a tavalyi pénznek Kiugró mértékben bővült a hazai beruházások volumene RÁSKI PÉTER ! Még az első negyedévhez képest is nőni tudtak a beruházások a második negyedévre. A rob­banásszerű bővülést az építőipar fellendülése húzta. N­ őttek a magyarországi be­ruházások 2017 második negyedévében, az egy év­vel korábbi adatokhoz képest 27 százalékkal volt nagyobb a fejlesz­tésre fordított összeg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelenté­se szerint. Ez még az első negyed­éves adatokat is megelőzi, akkor 25 százalékos volt a bővülés 2016 első negyedévéhez képest. A sze­zonálisan igazított adatok 6,3 szá­zalékot ugrottak az első negyedév­hez képest. Az építésekbe harmadával, a gép- és berendezésberuházásokba 21 százalékkal többet fektettek 2016 második negyedévéhez képest. Az 50 főnél többet foglalkoztató válla­latok - amelyek a beruházások 60 százalékát adják - 29 százalékkal bővültek, a költségvetési szervek pedig 56 százalékkal. A kiugró adatokhoz a nemzet­­gazdaság szinte összes ágazata je­lentősen hozzájárult, de érdemes néhány iparágat kiemelni. A köz­­igazgatás, védelem, kötelező tár­sadalombiztosítás területén pél­dául 94 százalékos volt a bővülés a határvédelem fejlesztésének kö­szönhetően. Az állami szektorok egyébként is felfelé húzták a beru­házásokat: az oktatásban 43, a hu­mán egészségügyi és szociális el­látásban 66 százalékkal bővültek a fejlesztések. A művészet, szórakoz­tatás, szabadidő területén tapasz­talt 71 százalékos bővülés a többi között a versenysportokat érintő beruházásoknak tudható be. Eb­ben a stadionépítések mellett jelen­tős szerepe lehetett a vizes vb-nek is. Kiemelkedő volt az információ, kommunikáció növekedése is, a műsorszórások, -készítések felfu­tása miatt 68 százalékkal többet költöttek fejlesztésekre. „A jelentős növekedésre számíta­ni lehetett az alacsony bázis miatt, 2016 második negyedévében ugyan­is 17,4 százalékos volt a visszaesés éves alapon. A mostani bővülésben az uniós forrásokon alapuló beruhá­zások főszerepet kaptak" - értékel­ NEMZETGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOk Í­te a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A tava­lyi előzetes adatoknál egyébként ki­sebb volt a tényleges esés, míg elő­zetesen 20 százalékos csökkenést valószínűsítettek, addig a beruházá­sok tényleges csökkenése csak 15,9 százalék volt, így hamarabb utolérik a kellő szintet. „Az év második felében tovább növekedhetnek a beruházások. Ez részben az EU-s források felhaszná­lásának fokozatos felfutásával való­sítható meg, de konjunktúra van az ipariingatlan-, az iroda- és a lakás­­építési piacon is" - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazda­­sági elemzési osztályának vezetője. Az idén a beruházások jóval több, mint 20 százalékkal növekedtek, és az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő két számjegyű javulás várható. A beruházásoknak érdemi lökést ad­hat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egy­re inkább rákényszerülhetnek a ha­tékonyság és a termelékenység nö­velésére. A kilátásokról másképp vélekedik Németh Dávid, aki szerint jövőre már 10 százalék alá csúszhat a bővülés, majd az uniós források (átmeneti) csökkenése miatt akár negatívvá is válhat a mutató. A Duna Aréna is dobott a második negyedéves adaton FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS ® « ® » » 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH, VG-grafika GKI : Nyugaton sem jobb a helyzet több térség csak a szomszédjai átlagához tudott felzárkózni Nagy a jövedelmi szórás a járások között VG­I Magyarországon a Szombathelyi, a Győri, a Székesfehérvári és a Paksi járások által kije­lölt „félkörön", valamint Budapest környékén található járásokban magasabb az egy lakos­ra jutó nettó adózó jövedelem. Ezzel szemben a déli, a keleti és az északkeleti országrészben összpontosulnak az alacsony jövedelműek, e jel­legzetességet csak a fejlettebb várossal ren­delkező járások (példá­ul a Debreceni) vagy a kis lélekszámúak tö­rik meg - derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. lakossági jövedelmek alakulását vizsgáló fel­méréséből. A 2009 és 2015 között a hazai já­rásokban végzett kuta­tás rávilágított: egyes esetekben a járásközpont­ban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel­­ a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető. Ez a helyzet például a Tiszaújvárosi járásban. A legszegényebb nyolc járásban az egy lakos­ra jutó nettó adózó éves jövedelem az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben, e járások közül hét az Alföldön található. A két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 mil­lió forintos „álomhatárt" is. A GKI kutatása szerint 2009 és 2015 között já­rásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infl­­­láció mellett 8 százalék körüli reálnövekmény-­­ nek felel meg. Összesen 13 járásban esett az­­ adózó reáljövedelem, míg 75 járásnál átlag alat­ti emelkedés volt. Átlag felett mintegy 67 járás­ban nőttek a jövedelmek, további 19 esetében pedig jelentős,azaz 15 százalék feletti volt a reálváltozás. Az Alföldön és az északkeleti régióban -­­ a felmérés szerint - az­­ eredményeket árnyal­ja a közmunkaprog­ram intenzívebb jelen­léte, ami által 2015-re az addig nagyrészt se­gélyen élő lakosság pluszjövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunán­­túl néhány járásának átlagot meghaladó jövede- l lemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózó­­­­anak a szomszédos térségek átlagához. „Ezt az­­ ott működő autóipari cégek munkaerő felszívá­­sa-elszívása magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyaror­szági járás (például Sopron) és a dél-magyar­­országi szegényebb régiók egyre inkább lesza­kadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát" - magya­rázta végül a felmérés. Figyelembe vették a tulajdonosok más bevételeit is ! A GKI felmérése alapvetően az szja-bevallások­­■ + ból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta, amely a nettó keresetekhez hasonló mutató. Ugyanakkor tartalmaz tulajdonosi (például lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedel­meket is. Ezzel a felmérés a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromnegyedét meghaladó értékeket mutatott. I­NG A JÁRÁSOK LAKOSAINAK ÉVES JÖVEDELME­­ A leggazdagabb járások A legszegényebb járások Forrás: GKI Település Átlagjövedelem Szombathely 1 M Ft felett Budapest 1 M Ft felett Barcs 500 E Ft alatt Siklós 500 E Ft alatt %­­ Tízmilliárdos iskolai korszerűsítések indulnak D. J. I A Nemzetgazdasági Minisz­térium mintegy tízmilliárd forin­tos infrastruktúra-fejlesztést indít a szakképző intézményeknél - jelen­tette be Varga Mihály az országos szakképzési tanévnyitó ünnepségen, Szolnokon. Mint hangsúlyozta, olyan képzési rendszert kell létrehozni, amelyben a diákok használható tu­dással és alkalmazkodásra képesen hagyhatják el az intézményeket. A magyarországi szakképzés to­vábbfejlesztése érdekében az idén­­ a már stabilan működő és bővü­lő szakképzési intézményhálózatra építve - tovább bővülnek a szakkép­zést választók lehetőségei, továbbá szélesednek és még inkább a gazda­ság igényeihez igazodnak az elérhe­tő ismeretek a miniszter megfogal­mazása szerint. A Magyar Posta határidőre kiszál­lította az ország 1746 településének mintegy 4100 iskolájába a tanköny­veket, ehhez - közleménye szerint - naponta 180-190 intézménybe kel­lett eljuttatni őket. A társaságot a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bízta meg az idén is a feladattal.

Next