Világgazdaság, 2017. szeptember (49. évfolyam, 170-190. szám)
2017-09-01 / 170. szám
2017. szeptember 1., péntek | Világgazdaság STATISZTIKA • December óta folyamatosan nőnek az ipari termelői árak VGI Júliusban az ipari termelői árak összességében 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Adatai szerint a belföldi értékesítési árak átlagosan 2,2 százalékkal, ezen belül a kétharmadnyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 3,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakáénál, míg a közel háromtizednyi súlyú energiaipar árai 1,3 százalékkal csökkentek. Az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 1,2, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban 5,1 százalékkal nőttek az árak a tavaly júliusihoz képest. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA előző évhez képest százalék 2016. júl. 2017. júl. Az ipari exportértékesítés árai 0,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül a (95,1 százalékos súlyt képviselő) feldolgozóipari árak 0,9 százalékkal nőttek, a (4,6 százalékos súlyú) energiaipar árai 1,1 százalékkal csökkentek. Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 5, az exportértékesítéséi 1,9 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. forrás: KSH VG-grafika magyar gazdaság FEJLESZTÉSEK • Volt ágazat, amelyben majdnem dupláját költötték a tavalyi pénznek Kiugró mértékben bővült a hazai beruházások volumene RÁSKI PÉTER ! Még az első negyedévhez képest is nőni tudtak a beruházások a második negyedévre. A robbanásszerű bővülést az építőipar fellendülése húzta. N őttek a magyarországi beruházások 2017 második negyedévében, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 27 százalékkal volt nagyobb a fejlesztésre fordított összeg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Ez még az első negyedéves adatokat is megelőzi, akkor 25 százalékos volt a bővülés 2016 első negyedévéhez képest. A szezonálisan igazított adatok 6,3 százalékot ugrottak az első negyedévhez képest. Az építésekbe harmadával, a gép- és berendezésberuházásokba 21 százalékkal többet fektettek 2016 második negyedévéhez képest. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok - amelyek a beruházások 60 százalékát adják - 29 százalékkal bővültek, a költségvetési szervek pedig 56 százalékkal. A kiugró adatokhoz a nemzetgazdaság szinte összes ágazata jelentősen hozzájárult, de érdemes néhány iparágat kiemelni. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén például 94 százalékos volt a bővülés a határvédelem fejlesztésének köszönhetően. Az állami szektorok egyébként is felfelé húzták a beruházásokat: az oktatásban 43, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 66 százalékkal bővültek a fejlesztések. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén tapasztalt 71 százalékos bővülés a többi között a versenysportokat érintő beruházásoknak tudható be. Ebben a stadionépítések mellett jelentős szerepe lehetett a vizes vb-nek is. Kiemelkedő volt az információ, kommunikáció növekedése is, a műsorszórások, -készítések felfutása miatt 68 százalékkal többet költöttek fejlesztésekre. „A jelentős növekedésre számítani lehetett az alacsony bázis miatt, 2016 második negyedévében ugyanis 17,4 százalékos volt a visszaesés éves alapon. A mostani bővülésben az uniós forrásokon alapuló beruházások főszerepet kaptak" - értékel NEMZETGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOk Íte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A tavalyi előzetes adatoknál egyébként kisebb volt a tényleges esés, míg előzetesen 20 százalékos csökkenést valószínűsítettek, addig a beruházások tényleges csökkenése csak 15,9 százalék volt, így hamarabb utolérik a kellő szintet. „Az év második felében tovább növekedhetnek a beruházások. Ez részben az EU-s források felhasználásának fokozatos felfutásával valósítható meg, de konjunktúra van az ipariingatlan-, az iroda- és a lakásépítési piacon is" - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdasági elemzési osztályának vezetője. Az idén a beruházások jóval több, mint 20 százalékkal növekedtek, és az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő két számjegyű javulás várható. A beruházásoknak érdemi lökést adhat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egyre inkább rákényszerülhetnek a hatékonyság és a termelékenység növelésére. A kilátásokról másképp vélekedik Németh Dávid, aki szerint jövőre már 10 százalék alá csúszhat a bővülés, majd az uniós források (átmeneti) csökkenése miatt akár negatívvá is válhat a mutató. A Duna Aréna is dobott a második negyedéves adaton FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS ® « ® » » 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH, VG-grafika GKI : Nyugaton sem jobb a helyzet több térség csak a szomszédjai átlagához tudott felzárkózni Nagy a jövedelmi szórás a járások között VGI Magyarországon a Szombathelyi, a Győri, a Székesfehérvári és a Paksi járások által kijelölt „félkörön", valamint Budapest környékén található járásokban magasabb az egy lakosra jutó nettó adózó jövedelem. Ezzel szemben a déli, a keleti és az északkeleti országrészben összpontosulnak az alacsony jövedelműek, e jellegzetességet csak a fejlettebb várossal rendelkező járások (például a Debreceni) vagy a kis lélekszámúak törik meg - derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. lakossági jövedelmek alakulását vizsgáló felméréséből. A 2009 és 2015 között a hazai járásokban végzett kutatás rávilágított: egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető. Ez a helyzet például a Tiszaújvárosi járásban. A legszegényebb nyolc járásban az egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelem az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben, e járások közül hét az Alföldön található. A két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt" is. A GKI kutatása szerint 2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos inflláció mellett 8 százalék körüli reálnövekmény- nek felel meg. Összesen 13 járásban esett az adózó reáljövedelem, míg 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett mintegy 67 járásban nőttek a jövedelmek, további 19 esetében pedig jelentős,azaz 15 százalék feletti volt a reálváltozás. Az Alföldön és az északkeleti régióban - a felmérés szerint - az eredményeket árnyalja a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság pluszjövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot meghaladó jövede- l lemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózóanak a szomszédos térségek átlagához. „Ezt az ott működő autóipari cégek munkaerő felszívása-elszívása magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát" - magyarázta végül a felmérés. Figyelembe vették a tulajdonosok más bevételeit is ! A GKI felmérése alapvetően az szja-bevallások■ + ból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta, amely a nettó keresetekhez hasonló mutató. Ugyanakkor tartalmaz tulajdonosi (például lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a felmérés a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromnegyedét meghaladó értékeket mutatott. ING A JÁRÁSOK LAKOSAINAK ÉVES JÖVEDELME A leggazdagabb járások A legszegényebb járások Forrás: GKI Település Átlagjövedelem Szombathely 1 M Ft felett Budapest 1 M Ft felett Barcs 500 E Ft alatt Siklós 500 E Ft alatt % Tízmilliárdos iskolai korszerűsítések indulnak D. J. I A Nemzetgazdasági Minisztérium mintegy tízmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést indít a szakképző intézményeknél - jelentette be Varga Mihály az országos szakképzési tanévnyitó ünnepségen, Szolnokon. Mint hangsúlyozta, olyan képzési rendszert kell létrehozni, amelyben a diákok használható tudással és alkalmazkodásra képesen hagyhatják el az intézményeket. A magyarországi szakképzés továbbfejlesztése érdekében az idén a már stabilan működő és bővülő szakképzési intézményhálózatra építve - tovább bővülnek a szakképzést választók lehetőségei, továbbá szélesednek és még inkább a gazdaság igényeihez igazodnak az elérhető ismeretek a miniszter megfogalmazása szerint. A Magyar Posta határidőre kiszállította az ország 1746 településének mintegy 4100 iskolájába a tankönyveket, ehhez - közleménye szerint - naponta 180-190 intézménybe kellett eljuttatni őket. A társaságot a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. bízta meg az idén is a feladattal.