Világgazdaság, 2017. november (49. évfolyam, 212-232. szám)

2017-11-08 / 216. szám

magyar gazdaság ■ Zárszámadás: elégedett az NGM a makroadatokkal A magyar GDP 2,2 százalékkal nőtt ta­valy, meghaladva az ELI átlagos bő­vülését. Emellett kedvező volt a folyó fizetési mérleg egyenlege is, amely je­lentős többlettel zárt, továbbá az ál­lamháztartás hiánya (1,9 százalék) is alacsonyabb lett az előzetesen terve­zettnél - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium ál­lamtitkára a zárszámadási törvény­­javaslat tárgyalásán, a költségveté­si bizottság ülésén. Az államadósság is csökkent, miközben a reálbérek emel­kedtek - tette hozzá az államtitkár. I­VG ■ Tovább drágulnak az ingatlanok A divatos helyeken 6-8 százalékkal drágulhatnak to­vább a lakások, de a piaci lendület már lanyhult, a ki­látások tavaly tetőztek - állapította meg a GKI piaci elemzése, miután a fővárosi és magyarországi ingatlan­­piaci indexük értéke októberben­­1, illetve 0 volt. A ne­gyedévvel korábbihoz képest a fővárosban 2-vel, egy év alatt 4 ponttal csökkent, országosan összesen 2 pontot emelkedett az index értéke. Az építési telkek körében a következő egy évben 5-10 százalékos drágulás vár­ható, mindenekelőtt a fővárosi agglomerációban élén­kül meg a piac. Az új építésű lakások ára 4-7 százalék­kal emelkedhet egy év alatt. A kereskedelmi ingatlanok bérleti díja 4-5 százalékkal, a budapesti irodáké 5-tel, a raktáraké 8-cal emelkedhet egy év alatt a 2006 óta készülő GKI-felmérés szerint.­­ S. T. VÁSÁRLÁS­I Rekordot hozott a szeptember, pedig az igazi forgalomnövekedés még csak ezután jön Hat százalékkal nőtt a kiskereskedelem RÁSKI PÉTER • Az online ke­reskedelem és a nem élelmiszer kategória pör­gette fel a magyar kis­kereskedelmi adatokat szeptemberre. Az év végi fellendüléssel utolérhet­jük a régiós átlagot. Septemberben 5,4 százalék­kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól tisztítottan pedig 6 százalékos volt a bővülés - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal gyorsjelentéséből. Az egyes kategóriák közül kiemel­kedett a nem élelmiszer kategória, amely 12,5 százalékkal emelkedett.­­ az üzemanyagok viszont félszáza­lékos visszaesést mutattak, míg a legmeghatározóbb élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2,7 százalékkal nőttek a naptárha­tástól tisztított adatok alapján. Év eleje óta egyébként 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom vo­lumene naptárhatástól tisztítva. Kiemelkedő volt az online értéke­sítés, az év eleje óta 18-20 száza­lékkal bővült a szektor, így a teljes kereskedelemből már 6 százalékos a részesedésük (tavaly 5,2 százalék volt) - kommentálta az adatokat Ré­­dey Iván, a Mall.hu ügyvezető igaz­gatója. Az elektronikus kereskede­lem harmada tavaly az utolsó két hónapra koncentrálódott, idén még nagyobb arányra számít a szakér­tő. Nemcsak a megrendelések szá­ma, hanem az átlagos értékük is nő, átlagosan 13 ezer forintot költünk egy online vásárlás alkalmával, ami 1700 forintos értéknövekedést je­lent rendelésenként. Április óta kedvező trend figyel­hető meg a kiskereskedelemben, és év végéig további dinamizmusbővü­lés várható. A teljes 2017-es adat így a 4,5 százalékot is meghaladhat­ja - értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szeptemberi adat az idei év leg­magasabb értéke volt, az erős mun­kaerőpiac, a csökkenő munkanélkü­liség és a dinamikus béremelkedés pedig nagyban hozzájárul a háztar­tások vásárlási hajlandóságának Utolérhetjük a régiót ! Önmagában vizsgálva szépnek tűnik ’+■ a 6 százalékos kiskereskedelmi bővü­lés, a régió országaival összehason­lítva viszont már nem ennyire rózsás a kép. Az augusztusi 4,7 százalékos bővülés jelentősen elmaradt a régió 6,9 százalékos átlagától, a mostani adat viszont felzárkózást mutat, mi­vel a szeptemberi átlag 7,2 százalék volt. Ha az elemzők várakozása az év végi felfutással kapcsolatban beiga­zolódik, akkor esélyünk lehet a régió átlagának utolérésére, növekedéséhez. Bár az ipar még lefelé módosíthatja az adatokat, a harmadik negyedévben a GDP 3,7 százalékkal bővülhet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint folytatódhat a forgalom bővülése, a lakossági fogyasztás élénkülése pe­dig meghatározó eleme lesz mind a harmadik negyedéves, mind az egész éves GDP-bővülésnek. A RÉGIÓS KISKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA*­­ az előző évhez képest,­­ 2016. jan. ► 2017. szept. OR................................................................. Románia — Magyarország — Szlovénia - Csehoszág Lengyelország Bulgária- Szlovákia 2016 2017­­ naptáritatástól tisztítottan Továbbra is az uniós kifizetések miatt magas a hiány K.G.­­ Októberben 181,9 milliárd forintos hi­ánnyal zárt az államháztartás központi al­rendszere, így az első tíz hónapban a defi­cit 1418,2 milliárd forintra nőtt - közölte az előzetes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az év első tíz hónapjában a központi költ­ségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társada­lombiztosítás pénzügyi alapjai 49 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített álla­mi pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el. Tavaly ilyenkor a Magyar Államkincstár adatai szerint az önkormányza­tok nélkül 58,2 milliárd forint többlete volt az államháztartásnak. Közleményében az NGM elsősorban azzal magyarázta a tavalyi több­lettel szembeni idei hiányt, hogy az uniós programokra folyósított előlegek kifizetése a múlt hónap végéig elérte az 1702,3 milliárd forintot, amivel szemben az Európai Unióval eddig mindössze 326 milliárd forint elszámo­lása történt meg. Csak ez a tétel 731 milli­árd forinttal növelte a hiányt a tavalyi év első tíz hónapjához képest - hangsúlyozta a tárca, hozzátéve, hogy a kiadások és a bevételek a tervezettek szerint alakulnak. Az NGM közöl­te: az uniós módszertan szerinti 2,4 százalé­kos hiánycél biztonsággal teljesíthető.­ ­ #­­ I VÁLASZTÁS Jakab István: példátlan volt a vidék összefogása A gazdák szövetkezését erősítenék DÉNES ZOLTÁN­­ A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a következő időszakban első­sorban a gazdák­ összefogását, az innovációra való nyitottságát, a technológiai újítások át­vételét és a termésbiztonságot nyújtó rend­szerek kiépítését szeretné előrébb mozdítani - mondta Győrffy Balázs, a köztestület elnöke tájékoztatóján. Emellett - folytatta - kiemel­ten fontos az uniós források könnyű és egy­szerű lehívhatóságának segítése, a források felosztásának megfelelő kialakítása, szintén lényeges, hogy a kialakított kamarai struktúra a továbbiakban is maximálisan a tagok rendel­kezésére álljon. Mint mondta, a dinamikusan változó gazdasági és politikai környezetben fel kell készíteni a tagságot a tudás és innová­ció átvételére és profi alkalmazására is. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövet­kezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke hozzátette: a követke­ző húsz esztendőben nagyobb lesz a változás a tudás és a technológia tekintetében, mint az elmúlt kétszáz évben volt. Ahol a világ háló­zatokban működik, a tőke koncentráltan mo­zog, az atomizált gazda elbukik - mutatott rá. Véleménye szerint így csak az a gazdaság, az az ország lesz sikeres, amelyik össze tud zár­ni. A Magosz elnöke köszönetet mondott a ve­lük szövetségre lépő szakmai szervezeteknek és a közös listára szavazó tagoknak, hogy a rendszerváltás óta példátlan összefogást tud­tak felmutatni a magyar vidéken. Győrffy Balázs beszámolója szerint a szava­záson 47 696 fő jelent meg, az érvényes sza­vazatok száma 45 576 volt, amelyből 40 252 vokssal a Magosz-listát támogatták. Az össze­fogás listája így 88,32 százalékos szavazati arányt ért el. Győrffy Balázs szerint mindez jelentős felhatalmazást, komoly erőt és még nagyobb felelősséget jelent a következő idő­szakra. Jakab István kitért arra is, hogy a ka­marában a velük szemben induló Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége tagságát is képviselik, ahogy ed­dig is tették. A ceglédi kórház 12 milliárd forinthoz jut az Egészséges Budapest program keretéből üzleti napilap | www.vg.hu ­ Később tennék kötelezővé az elektronikus közbeszerzést Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) kötelező al­kalmazásának bevezetésére a korábbi, 2017. december 31-i céldátum helyett 2018. április 15-től kerülhet sor, ha az Országgyűlés elfogadja azt a törvénymódosító javas­latot, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget veze­tő miniszter és Kósa Lajos fideszes képviselő nyújtott be. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésének tesznek eleget, mivel a szervezet ennyi időt kért a piaci szereplők számára a felkészülésre. A kijelölt későbbi cél­dátum még így is jóval megelőzi az uniós irányelvek által meghatározott, 2018. október 18-i határidőt. Egyúttal le­hetővé tennék, hogy a jogalkalmazók már január 1-jétől alkalmazzák önkéntesen a Miniszterelnökség által mű­ködtetett EKR-t. 1­0. 7.

Next