Világgazdaság, 2018. január (50. évfolyam, 1-22. szám)

2018-01-02 / 1. szám

2 magyar gazdaság ­ Változik az útdíjfizetés Január elsején több új, költségeket és adminisztrációs terheket csök­kentő előírás lépett hatályba az e-matricás rendszerben - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató. A véletlenül díjköteles útszakasz­ra tévedő autósok az utazás meg­kezdését követő hatvan percben is megvásárolhatják a matricát. A D2-es kategóriába tartozó kocsi kedvezménye nemcsak a négy-, ha­nem már a háromgyermekes csalá­doknak is jár. A motorosok a kíná­latból eddig hiányzó kedvezményes havi matricát is vehetnek.­­ VG ■Januártól ismét nő az állami vállalatoknál dolgozók keresete Januárban tovább emelkedik a vasutasok, a postai dol­gozók, a regionális közlekedési társaságoknál és a vízi­közműcégeknél dolgozók bére. A kormány 2017-ben három évre szóló bérfejlesztésről döntött a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Ennek eredményeként 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos béremelés történik e vállalatoknál, ami több mint 140 ezer munkavállalót érint. A 2018-as bér­emelés mértéke átlagosan 12 százalék, amihez a kormány 45,6 milliárd forintot biztosít. Az összegből a MÁV csoport 14,2 milliárd forintot, a Magyar Posta Zrt. 11,4 milliárdot, a regionális közlekedési központok 8,4 milliárd forintot és a víziközmű-társaságok 4,6 milliárd forintot kapnak.! D. J. A 4-es metró miatt várhatóan milliárd forintot kell vissza­fizetni az EU-nak, e célra tar­talékot képezett a kormány “­­­ .... üzleti napilap www.vg.hu ■Tovább építik az M44-est A Duna Aszfalt Kft. mintegy 41,4 milliárd forintért épít­heti meg az M44 gyorsforgalmi út Kondoros és Békés­csaba közötti szakaszát - derül ki az Európai Unió hi­vatalos lapjából, a TED-ből. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési pályázatára négy ajánlat érkezett: a Duna Aszfalt mellett indult még az SDD Konzorcium - amelynek tagjai a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. -, a Colas és a Strabag. Azok, akik pályáznak az M44- es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti sza­kaszának, valamint kapcsolódó építményeinek ter­vezésére és kivitelezésére, január 24-ig adhatják be ajánlatukat. A beruházás részét képezi egy 556 méter hosszú új Tisza-híd építése is. Az értékelés során a leg­fontosabb szempont az árajánlat lesz. I D. J. TERMELÉKENYSÉG A jövedelmekre eső hányad még jelentősen elmarad a hosszú távú átlagtól Bőven van terük a béremeléseknek RÁSKI PÉTER Az elmúlt időszakban a béremelkedés nem­zetgazdasági szinten meghaladta a termelékenység növekedését. A bérhányad azonban nagyjából öt szá­zalékponttal elmarad a sokéves átlagtól, ezért a jelen­tős reálbéremelések folytatódhatnak. H­osszú távon a bérek növe­kedésének összhangban kell állnia a munkaterme­lékenység emelkedésével, a reál­bérek viszont a termelékenységet meghaladó mértékben bővültek ta­valy - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből. Csupán két szektorra nem vonatko­zott ez a megállapítás: a pénzügyi, biztosítási területen (itt a terme­lékenység és a bérköltség is csök­kent) és az építőiparban dolgozók béremelkedése nem érte el a ter­melékenység növekedését. A reálbér és a termelékenység ösz­­szehasonlítása önmagában nem ad pontos képet arról, hogy a bérköltsé­gek emelkedése mekkora terhet ró a vállalatokra. A munkaerőköltség vál­tozása és a béremelkedés nem volt összhangban az utóbbi időszakban, a szociális hozzájárulási adó öt szá­zalékpontos csökkentése ugyan ér­demben mérsékelte a béremelkedés költségnövelő hatását, de nem tud­ta teljes mértékben kompenzálni. A termelői reál-munkaerőköltség ki­számításával azonban az MNB be­mutatta, hogy ágazati szinten mek­kora eltérések vannak a vállalati bérkiadásokban, így az egész mun­kaerőpiacról is pontosabb képet kaptunk, az összesített eredmények alapján pedig a reál-munkaerőkölt­­ség változása sokkal közelebb került a termelékenység változásához. Az elmúlt időszaki jelentős emel­kedés ellenére a termelékenység­hez képest még mindig elmarad a bérdinamika, amit a nemzetgazda­sági szinten alacsony bérhányad is jelez. Az elmúlt évtizedekben a bérEgyütt a régióval Az egy főre eső munkaerőköltség növekedése átlagosnak mondható a régiós versenytársakkal összeha­sonlítva, a magyar index a régióbe­liekhez hasonlóan alakul. Az átlag­tól jóval magasabb a román mutató, Magyarországon nagyságrendileg hasonló volt a bérnövekedés, mint Csehországban.­zek lassabban növekedtek, mint a termelékenység (akárcsak a nyuga­ti országokban), ezért a bérhányad folyamatos, trendszerű csökkenése jellemző. Magyarországon 2015- ben érte el a mélypontot, azóta las­sú emelkedést figyelhetünk meg. A­ hosszú távú átlagtól még így is számottevő az elmaradás, vagy­is a termelékenységet meghala­dó béremelkedésnek továbbra is van tere. A versenyszférára eleve alacsonyabb bérhányad jellemző, nagyjából öt százalékponttal ma­gasabb a teljes nemzetgazdaság­ban mért mutató a magánszektor számainál. A bérhányad növekedé­sének hasonló tere van a verseny­­szférában, mint nemzetgazdasági szinten, mindkét index nagyjából öt százalékpontos elmaradást mu­tat a hosszú távú átlagtól. AZ EGY ALKALMAZOTTRA JUTÓ MUNKA­ERŐKÖLTSÉG VÁLTOZÁSA*­ 2016.1. né. ► 2017. III. né. (százalék) Magyaro.: 6,8 Cseho.: 5,9 M Szlovákia: 5,1 Románia: 9,8 Lengyelo.: 3,1 Forrás: MNB, VG-grafika * a közép-európai régió gazdaságainak versenyszférájában 1/V NGM A szocho 19,5 százalékra csökkent Több marad a cégeknél VG­M A hatéves bérmegállapodás részeként január 1-jén csökkent a munkabérek terhe, a szociális hoz­zájárulási adó (szocho) a 2017-es 22 százalékról 19,5 százalékra mérsék­lődött, ez nagyjából 200 milliárd fo­rintot jelent a munkaadóknak, amit béremelésre, beruházásokra fordít­hatnak - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és kép­zésért felelős államtitkára. Hozzá­tette: mivel a versenyszférában az átlagbér emelkedésének mértéke meghaladta a 11 százalékot, ezért a bérmegállapodás értelmében a szocho nem a fixen megállapított 2 százalékponttal, hanem 2,5 száza­lékponttal csökken 2018-ra. Év elején a minimálbér 8 száza­lékkal, a szakmunkás-bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedett. A 2010 és 2018 közötti időszakban az előbbi 88, utóbbi pedig 100 száza­lékkal nőtt - hangsúlyozta Cseres­nyés Péter. Tavaly az átlagbérek is jelentősen emelkedtek, 2017 első tíz hónapjában 10,2 százalékkal volt magasabb a reálkereset, mint egy évvel korábban, ráadásul 2010 és 2017 között 23 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke. A közszfé­rában 10,7 százalékos volt a bővü­lés, ami az egészségügyi, a rendvé­delmi és oktatás területén dolgozók esetében volt igazán jelentős bér­emelés az államtitkár szerint. Az egyes országrészek közötti eltéré­sek is csökkentek, az év első kilenc hónapjában Heves és Nógrád, va­lamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek leginkább a keresetek - hív­ta fel a figyelmet az államtitkár. i­­­ r­a.­­FINANSZÍROZÁS Lakossági oldalról jelentős volt a készpénzfelhalmozás Mínuszban az államháztartás A múlt év első kilenc hónap­jában a GDP mínusz 2,3 százaléka, vagyis mínusz 857 milliárd forint volt az államháztartás finanszíro­zási képessége, ami visszaesés az egy évvel korábbi 56 milliárdos pluszhoz képest - derült ki a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) közzété­teléből. A harmadik negyedévben a negyedéves GDP arányában 2,6 százalékos, 252 milliárd forintos mínusz keletkezett. Az MNB számí­tásai szerint Magyarország maast­­richti adósságrátája szeptem­ber végén a GDP 72,4 százaléka, 26 956 milliárd forint volt. Ebből a harmadik negyedév nettó tarto­zása 405 milliárd forintot tett ki. Az állampapír-állomány összetéte­le változott az előző negyedévhez képest, a korábbi trendet folytatva nőtt a hosszú lejáratú állampapí­rok aránya, elsősorban a háztartá­sok és a hitelintézetek vásárolták a magyar kötvényeket. A lakosság nettó finanszírozási képessége jelentős volt az év el­ső kilenc hónapjában, a GDP 4,6 százalékának felelt meg, ami 1725 milliárd forintot jelent. A háztartá­sok elsősorban hosszú lejáratú ár-százaléka a magyar adósságráta A FŐ SZEKTOROK NETTÓ FINANSZÍROZÁSI KÉPESSÉGE­ az utolsó négy negyedév egyenlege/az utolsó négy negyedév GDP-je (a GDP százalékában) lámpapírokat vásároltak, de jelen­tős volt a készpénzfelhalmozás, és a részvények is népszerűek voltak, a nyugdíjpénztári megtakarítások szintén növekedtek. Lényeges, hogy ugyan csak kis mértékben, de a lakossági bankbe­tétek állománya is magasabb volt szeptember végén, mint három hó­nappal korábban. A kintlévőségek közül elsősorban a jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök voltak ke­resettek, míg az egyéb tartozások jelentősen csökkentek az MNB adatai szerint. A harmadik negyedévben az ön­­kormányzatok nettó finanszírozási képessége 114 milliárd forint volt, a helyi érdekképviseletek elsősor­ban banki betétekbe tették a fel­halmozott vagyonukat. Továbbá a nem pénzügyi vállalatok nettó fi­nanszírozási képessége a GDP mí­nusz 0,6 százalékát tette ki a 2017. január-szeptemberi időszakban, míg a külföld esetében ez a muta­tó mínusz 2,7 százalék volt. A bruttó hazai össztermék 72,4 15 ..............-------5-...yv” 0..../.j í­­y Külföld 11 Nem pénzügyi váll. -15-“.......................................... 2015 2016 2017 Forrás: MNB, VG-grafika Háztartások Pénzügyi vállalatok Államháztartás

Next