Világgazdaság, 2018. február (50. évfolyam, 23-42. szám)

2018-02-01 / 23. szám

2 magyar gazdaság ■Több mint 130 milliárd forintból fejleszthet Győr A Modern városok program kereté­ben meghirdetett győri fejlesztések forrásigénye meghaladhatja a 130 milliárd forintot - írja az MTI. A tavaly aláírt megállapodás 18 fej­lesztést tartalmaz, érintve a közle­kedést, a turisztikát, a kulturális inf­rastruktúrát, az egészségügyet, a felsőoktatást és a szabadidős te­vékenységeket. A színház felújításá­nak előkészítésére a napokban 1,05 milliárd forintot kap Győr. A prog­ram bő 250 projektet tartalmaz mintegy 8500 milliárd forintért,­­ VE ­ A mélyben a decemberi munkanélküliség az EU-ban és Magyarországon is Az Európai Unióban és az euróövezetben is kilencéves mélyponton maradt a munkanélküliségi ráta december­ben, nagysága 8,7 százalékos volt, csakúgy, mint novem­berben az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint. Az EU egészében a novemberivel azonos 7,3 százalékon ma­radt a ráta. Az EU-ban 2 millió 66 ezerrel, az euróövezetben pedig 1 millió 586 ezerrel kevesebben voltak állás nélkül, mint egy évvel korábban. Az Eurostat szerint Magyarorszá­gon novemberben 179 ezer munkanélküli volt, míg egy évvel korábban még 210 ezer. A munkanélküliségi ráta ezalatt 4,6 százalékról 3,9 százalékra süllyedt. A legalacsonyabb rátát, 2,3 százalékot decemberben Csehországban regisztrálták, majd Málta és Németország (3,6-3,6 százalék) és Magyaror­szág (novemberben 3,9 százalék) következik. í V. G¥. A csomagban van például digi­tális hőmérő, pelenka, orrszívó, törlőkendő és takaró is ■ Elindult a babacsomagprogram Elstartolt a 2 milliárd 121 millió forint összértékű, első­sorban a hátrányos helyzetű édesanyákat és családju­kat segítő babacsomagprogram - jelentette be tegnap Ófehértón az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly elmondta: a hároméves­nél fiatalabb gyerekeket, szüleiket és a várandós édesanyákat segítő kezdeményezés tavaly júni­usban indult a 18 milliárd forintos élelmiszerosz­tási programhoz kapcsolódva. A tartós fogyasztá­si cikkeket tartalmazó, húszezer forint értékű csomagot a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve mintegy 26 ezer hátrányos helyzetben élő, rendszeres gyermek­­védelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő édes­anya kapja meg 2020-ig, évente egyszer. I­VG ÉRDEKEGYEZTETÉS Bérügyekkel, konfliktuskezeléssel is foglalkozik az új testület Napokon belül létrejön a Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fóruma VÖD GYÖRGY Még február­ban létrejöhet az együtt 200 ezer dolgozót foglal­koztató közüzemek ér­dekegyeztetését segítő fórum f­ ebruár 12-én megalakul a Köz­­szolgáltató Vállalatok Konzul­tációs Fóruma (KVKF) - tudta meg a Világgazdaság. A testület az állami tulajdonban lévő vállalatok, azaz a közüzemek munkaügyi kér­déseivel, például konfliktuskezelés­sel, bérügyekkel is foglalkozik majd. A Munkástanácsok Országos Szö­vetségének (MOSZ) elnöke, Palko­­vics Imre lapunknak elmondta: az egyeztető fórumnak tagja lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselője, Fónagy János par­lamenti államtitkár, a Nemzetgazda­sági Minisztérium képviselője, Cse­resnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, munkál­tatói részről a közüzemeket tömörítő Stratégiai és Közszolgáltató Társasá­gok Országos Szövetségének képvi­selője és tíz szakszervezet, köztük há­rom konföderáció, a Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a MOSZ vezetője, valamint az adott ágazatok legerősebb munkavállalói érdekkép­viseleteinek az irányítója. Ez azt je­lenti, hogy a MÁV-nál, a Volán-társa­ságok helyébe lépett hét regionális közlekedési központnál, a Magyar Posta Zrt.-nél, az öt állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatónál és az ener­giaiparban dolgozókat is képviseli érdekképviselet. A MOSZ elnöke ki­emelte, hogy míg a versenyszférá­ban már működik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fó­ruma, a közszférában pedig az Orszá­gos Közszolgálati Érdekegyeztető Ta­nács, a közüzemeknél eddig nem volt olyan egyeztetőfórum, amely speci­álisan e társaságok ügyeivel foglal­kozott volna. Holott az állami tulaj­donú vállalatok egyedi jogállással rendelkeznek a munka törvényköny­ve alapján, például az adott munkál­tatók csak korlátozottan köthetnek béralkut, a bértömegfejlesztésről ön­állóan, szabadon nem dönthetnek, ki­zárólag az állam által meghatározott kereteken belül. A bérkérdésben a Az új testület képviseli majd ezer dolgozó érdekeit döntés az NFM háttérintézménye­ként működő Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. kezében van. A félévente plenáris ülést tartó, szakbizottságokban is tevékenykedő KVKF célja, hogy a bérügyek mellett az esetleges munkaügyi konfliktuso­kat is kezelje - korábban ennek sem volt a közüzemek esetében intézmé­nyesített formája. Palkovics Imre fontosnak tartja, hogy más munka­ügyi kérdések, így a munkaerőhiány vagy a képzés is terítékre kerüljön a fórum ülésein. A csaknem 200 ezer embert fog­lalkoztató közüzemek esetében há­roméves, 2019 végéig szóló bérmeg­állapodás van érvényben, ez három év alatt átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést rögzít, erre az évre pedig 12 százalékos emelést. Ám a garantált bérminimum növelése mi­att a szakmunkásoknál ez 2018-ban mintegy 20 százalékos keresetgya­rapodást jelent.­­ Az állami vállalatoknál a munkáltatók csak korlátozottan köthetnek béralkut EU: új pénzalapok segítik az európai gazdaságot RÁSKI PÉTER • Az EU 2020 utáni költségvetési kiadásai három pon­ton újulhatnak meg: a közös agrár­­politika, a kohéziós alapok és az új kihívásokra fordított költések terü­letén - tudta meg a Világgazdaság az Európai Bizottságtól. A felmerü­lő problémákra három programmal válaszolhat a következő költségve­tési ciklusában az unió: az első az Európai Stratégiai Befektetési Alap (EFSZ), amely legalább 16 milliárd euró lesz, és az akár 500 milliárd euróig feltornázható forrást beru­házási célokra fordíthatják. A má­sodik az Európai Fenntarthatósági Alap (EFSD), amely 1,5 milliárd eu­­rós forrásból célzottan támogat el­maradott, például afrikai országo­kat. A harmadik a védelmi kiadások kérdésköre - ez a brüsszeli politika egyik legkedveltebb témája mosta­nában. E területre 90 millió eurót különíthetnek el, a szabályok sze­rint ezek nem lehetnek direkt támo­gatások, így a juttatások célpontja a hadi kutatás-fejlesztés lehet. A bevételek területén is reform jö­het. Ezek ugyan tervezetek, ám jelen­tősen több bevételt biztosíthatnak. A legfontosabb bevételnövekedési források a forgalmi adó reformja, a vállalati adó részben uniós szintre emelése, az energiát terhelő adók, a pénzügyi tranzakciós adó és az uniós tranzitdíjak lehetnek. AZ EU BEVÉTELI FORRÁSAINAK ARÁNYA A 2020-IG TARTÓ CIKLUSBAN 1 százalék­o # ■ GNI, saját forrás 66,8 I Vám jellegű bevételek 13,9 ■ I Forgalmiadó 11,0 J­ , jjj I Előző évből szarni, többlet 7,3 § Egyéb 0,9 Forrás: Európai Bizottság VG-grafika üzleti napilap | www.vg.hu IPAR­­TERMELÉS A kohászati termékek is drágultak Majdnem tizedével nőttek a kemikáliák árai az elmúlt évben Tavaly 3,3 százalékkal nőt­tek az ipari termelői árak az előző évhez képest - derült ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelentéséből. A belföldi értékesítés árai 4,7, az ezen belül található feldolgozóipari árak 6,7 százalékkal emelkedtek, míg az energiaiparban csupán 0,4 százalék­kal kellett többet fizetni a terméke­kért. Rendeltetés szerinti bontásban 2017-ben az energia- és továbbfel­használásra termelő vállalatok ter­mékeiért 5 százalékkal kellett többet fizetni. A beruházási javakat gyártó ágazatokban 2,3, a fogyasztási cikke­ket gyártókban pedig 4,6 százalékos drágulás volt. Az exportárak 2,6 szá­zalékkal bővültek, itt viszont fordított volt a drágulás üteme, mint a belső értékesítésnél: az energia 4, a feldol­gozóipar pedig 2,5 százalékkal kért többet a termékekért. Tavaly decem­berben a tavalyi átlagot meghaladó mértékben, 3,9 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az előző évhez ké­pest. A külföldi értékesítés nagyobb 2010 2011 2012 20*13 20*14 2015 2016 2017 Forrás: KSH, VG-grafika Az energiaárak csak 0,1 százalék­kal voltak decemberben maga­sabbak az egy évvel korábbinál mértékben drágult, mint a belföldi. Az előbbi 5,2 százalékkal nőtt, míg az utóbbi csupán 3,6 százalékkal. A tel­jes ipar 30 százalékát kitevő energia­ipar árai mindössze 0,1 százalékkal lettek magasabbak decemberben. Szektor szerinti bontásban a legna­gyobb növekedést a vegyi anyagok és termékek árai mutatták decem­berben, 9,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A kohászat és a fémfeldolgozás árai 8,3 százalékot emelkedtek. Enyhén, 0,4 százalékkal csökkent a számító­gépek, elektronikai, optikai termé­kek gyártásának ára, de a gép- és gépiberendezés-gyártás termékei is olcsóbbak lettek, ezekért mintegy 0,2 százalékkal kellett kevesebbet ki­fizetni decemberben, mint egy évvel korábban. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA­­ az előző évhez képest (százalék) -1,7

Next