Világgazdaság, 2018. március (50. évfolyam, 43-61. szám)

2018-03-01 / 43. szám

magyar gazdaság ■ Rekordot döntött az optimizmus A beszerzésimenedzser-index sze­zonálisan kiigazított januári értéke 60,9 volt, ami továbbra is növeke­dést jelez, nagyobb a tavaly decem­beri 60,5-es értéknél. Ez az eddigi legnagyobb januári érték - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A foglalkoz­tatás, a termelt mennyiség és az új rendelések várható alakulását jelző részindex is megdöntötte az eddi­gi legmagasabb januári csúcsot, de a szállítási idő még nem volt ilyen alacsony januárban. I­VG ­ Közép-Magyarország GDP-je átlépte az uniós régiók mutatójának átlagát A vásárlóerő-standardon (PPS) számolt magyar GDP az EU átlagának 67 százalékát érte el 2016-ban az Eurostat adatai szerint. A legjobban teljesítő régió Közép-Magyar­ország volt, ahol 102 százalékos GDP-t mértek, míg a leg­alacsonyabb, 44 százalékos mutató a Dél-Dunántúlé, de Észak-Magyarország is csupán 45 százalékot ért el. A tel­jes, 114 millió eurós GDP-termeléshez a legfejlettebb ma­gyar régió 46,5 százalékot tett hozzá. Közép-Magyaror­­szágon az egy főre jutó, PPS-en mért GDP 29 800 euró volt, míg az országos átlag 19 700 euró. Az Eurostat ki­emelte: négy magyar régió az uniós átlag-GDP felét sem éri el, ennél több rosszul teljesítő térség csak Lengyelor­szágban és Bulgáriában van, míg a szlovák és a cseh fő­város a hatodik és a hetedik legfejlettebb EU-s régió. I­VG Zala megyében tavaly millió éjszakát töltöttek el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken FEJLESZTÉSEK ! Tavaly 17 százalékkal nőttek a hazai beruházások Erőteljes maradhat a bővülés RÁSKI PÉTER A beruházási ráta 2017-ben 3 százalékpont­tal emelkedett, de még így is csak kevéssel haladja meg a 2015-ös adatot. Az idén további 0,6 százalék­­ponttal nőhet a mutató - mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A tavalyi utolsó negyedév­ben 14 százalékkal nőttek a beruházások, így a teljes 2017-es fejlesztések 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - derült ki a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentéséből. Nagy eltéréseket mértek szektorok szerint: míg a vál­lalkozások beruházásai 13,8 száza­lékkal emelkedtek, addig a költség­­vetési szervekéi 59,2 százalékkal. Típus szerint az építési beruházá­sok 21, a gépbeszerzések 13 száza­lékkal nőttek 2016-hoz képest. „Az idén a magas bázis miatt borítékolható az alacsonyabb beru­házásbővülés, de így is megközelít­heti a 10 százalékot. Előrejelzésünk szerint 6,6 százalékkal több juthat fejlesztésekre, mint tavaly, sőt az első negyedévben várhatóan 10 százalék felett alakulhat a mutató" - válaszolt a Világgazdaság kérdésé­re Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Mint elmondta, a beruházási ráta 3 százalékponttal magasabb lett 2017-ben az előző évinél, de a 2015-ösnél a bázisha­tás miatt már nem volt sokkal ma­gasabb. Az elemző az idén a muta­tó 0,6 százalékpontos emelkedésére számít, és úgy látja, hogy a követ­kező uniós költségvetési időszaktól függ a beruházások alakulása. „Számítottunk a beruházási for­dulatra, egyrészt az alacsony bázis, másrészt az uniós források megelő­legezése miatt" - mondta. Az uniós pénzek felpörgetését ugyanis már előre bejelentette a kormány, és a fordulatra utalt az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatos fejlesz­tések 60 százalék körüli növekedé­se is. „Mégis felemás volt a kép: a feldolgozóiparban a 2016-os év sem volt rossz, míg a szállítás-raktáro­zás, illetve a vendéglátás területén jelentős beruházásbővülés zajlott tavaly" - hangsúlyozta Török Zoltán. A Raiffeisen közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós pénzek nélkül számolt beruházások is szépen teljesítettek, amit a gép­­beruházások növekvő üteme is jól mutat. A versenyszféra 13,8 száza­lékos növekedése három dolognak köszönhető: a nemzetközi konjunk­túra begyűrűzésének, a kedvező hitelezési feltételeknek, végül az alacsony kamatkörnyezetnek és a munkaerőhiányra adott válasznak. Utóbbi keretein belül modernizáció zajlik, robotokat szereznek be a vál­lalatok, műszaki fejlesztéseket haj­tanak végre. A kilátások kifejezetten kedvezők, hiszen az uniós forrásbeáramlás az idén várhatóan folytatódik - közölte Nyeste Orsolya, az Erste Bank mak­rogazdasági elemzője. Németh Dá­vid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője a kedvezőtlen trendekre hívta fel a figyelmet, így a vállalati és állami beruházások bővülési üteme között nyíló ollóra és ezzel párhuza­mosan a magánszektor csökkenő fej­lesztésbővülésére, de Németh Dávid 2018-ban így is 10 százalékot meg­haladó növekedésre számít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzési osztályvezetője szintén 10 száza­lék feletti bővülést vár, ezt a meglé­vő szerződésszám, a feldolgozóipari beruházások, az alacsony kamatkör­nyezet és az uniós források felhasz­nálása támasztja alá. A BERUHÁZÁSOK VÁLTOZÁSAI az előző évhez képest (százalék) üzleti napilap www.vg.hu ■ Megduplázható a kertészeti ágazat termelése a szabályozás módosításával Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztálya, amelynek célja a növényvédelmi előrejelző rendszer kertészeti irányú fejlesztése, a kiskultúrás növényvédőszer-engedélyezte­­tés és az érintett vámtarifaszámok egyszerűsítése, vala­mint a gyógynövényágazat adatszolgáltatási rendsze­rének újragondolása. A szabályozás észszerűsítésével és erősebb marketinggel a terület évente alapanyagáron 800 milliárd forint termelési értéket tudna előállítani, de ebből ma csak 400 milliárd forint valósul meg - mondta Mártonffy­ Béla, a NAK osztályvezetője. Kapronczai István agrárközgazdász hangsúlyozta: az elmúlt 25 évben az ország zöldségtermelése 20 százalékkal, a gyümölcs- és szőlőtermelése pedig mintegy a felére esett. I­VG EU-PROJEKTEK• Több mint 168 milliárd forint jut az egészségügy fejlesztésére Ötszörös a túljelentkezés az uniós forrásokra KONCSEK RITA : Jelentős túljelent­kezés van az uniós fejlesztési for­rásokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázati pénzeken ke­resztül 168 milliárd forint jut a ha­zai egészségügy modernizálására - mondta Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának he­lyettes államtitkára az IME regio­nális egészségügyi konferenciáján. A népegészségügyi rendszer fej­lesztését célzó, továbbá a lakosság egészségtudatosságát növelő prog­ramok, valamint az alapellátás átfo­gó fejlesztését és a humán erőfor­rás fejlesztését érintő programok keretében eddig 241 pályázat érke­zett, 24,8 milliárd forint értékben. Ebből 142 projekt esetében már tá­mogatási döntés is született. A tá­mogatások összege meghaladta a 17 milliárd forintot. A betegellátás területén 241 pá­lyázat érkezett 42,2 milliárd forint értékben, és eddig száz projekt tá­mogatásáról határoztak, összesen 13,9 milliárd forint értékben. Jel­lemző volt a túljelentkezés, néhol ötszörös is Mészáros János tájékoz­tatása szerint. Az idén a Modern vá­rosok program keretében hazai for­rásból is több kórház jut pénzhez. Többek között Székesfehérváron a Fejér Megyei Szent György Egye­temi Oktatókórházban hétmilliárd forintos projekt indul, Érden egy kétmilliárdos a helyi egészségügyi ellátás fejlesztésére, Tatabányán pedig egy hatmilliárdos, és folyik a rekonstrukció Győrben 1,8 milliárd­­ból, Salgótarjánban 251 millióból és Hódmezővásárhelyen 700 millió fo­rintból. Az idén 2-2 milliárd forint áll rendelkezésre az egynapos se­bészetek korszerűsítésére és a be­tegbiztonság javítására. Tavaly 89 közfinanszírozott kórház és egye­temi klinika kapott pénzt műszer­parkja megújítására és a betegellá­tás kényelmének növelésére, együtt 4,2 milliárd forintot. Szuperkórház­ ­ A Dobogó városrészben épülő Dél-budai Centrum (CBC) kórház működési költsége­­ egy átlagos kórház működési költségének a kétszerese lesz - közölte Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott. A tömbkórházban lesz nővérszálló, illetve 60-60 férőhely­­lyel bölcsőde és óvoda is. Az intézmény központi laborja ellátja majd az egész budai területet. A DBC építése 2019 őszén indulhat, és várhatóan 2024-ben zárul. I­VG Jól mentek a kohászati termékek VG­I Januárban 0,3 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak, éves alapon pedig 3,3 százalékkal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Érdekesség, hogy míg 2017 utolsó hónapjaiban kiug­róan nagy volt az emelkedés, janu­árban csak kismértékű. A belföldi értékesítés 3,5 százalékkal drágult éves alapon. Ezen belül a 60 száza­lékos súlyú feldolgozóipar árai 4,2 százalékkal bővültek, az egyharmad súlyú energiaipar árai pedig csupán 1,8 százalékkal. Az exportárak 3,2 százalékkal emelkedtek 2017 janu­árjához képest, ezen belül a 96 szá­zalékos súlyú feldolgozóiparé 3,3 százalékkal. Ágazatok szerint a kohászat (7,4 százalék), a vegyianyag- (6,4 száza­lék) és a járműgyártás (5,7 száza­lék) területén nőttek leggyorsabban a termelői árak, míg a számítógé­pek, elektronikai, optikai termékek és a gyógyszergyártás termékei 1,3, illetve 1 százalékkal olcsóbbak let­tek. Havi alapon a kokszgyártás és a fa-, papír- és nyomdaipar árai emelkedtek a legnagyobb mérték­ben, itt 2, illetve 1,5 százalékos volt a drágulás. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA'­­ 2015. január *• 2018. január (százalék) A kohászat, a vegyianyag- és a járműgyártás árai nőttek leginkább Forrás: KSH, VG-grafika * az előző évhez képest

Next