Világgazdaság, 2018. április (50. évfolyam, 62-80. szám)
2018-04-03 / 62. szám
magyar gazdaság Telemedicina-rendszert fejlesztenek Szegeden A betegellátást hatékonyabbá tevő telemedicina-rendszert fejleszt a Tigra Kft. a Szegedi Tudományegyetemmel és partnerekkel együtt, 1,8 milliárdos uniós támogatásból. Az egészségügyi ellátás folyamatába illeszkedő rendszer csökkenti a fölösleges orvos-beteg találkozások számát, elkerülhetővé teszi a páciensek utazását. A program részeként a kórházak, rendelők, háziorvosok informatikai rendszeréhez kapcsolódó szolgáltatóközpontot és távkonzílium-platformot is létrehoznak.IVG Újabb harmincmilliárd forint agrártámogatás jut a gazdálkodóknak Csaknem 1800 gazdálkodó mintegy 30 milliárd forint támogatást kaphat a Vidékfejlesztési program (VP) keretében - közölte a Miniszterelnökség.. A fiatal gazdáknak a tárca első körben mintegy 13 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 pályázó fordíthat új agrárvállalkozására, egyenként 40 ezer eurónak megfelelő összegben. Az öntözött területek növelésére 179 gazdálkodó kapott összesen 5 milliárd forintot. További 700 millió forinttal támogatják az élelmiszer-feldolgozást érintő beruházásokat, több mint 2,5 milliárd forint jut állattenyésztési és kertészeti fejlesztésekre, és mintegy 5 milliárd forintot ítéltek oda erdészetigép-beszerzésekre és erdőkörnyezetvédelemre. A falusi turizmus fejlesztésére 3 milliárd forintot kaphatnak a nyertes pályázók. IVG A nyári menetrendben heti 35 járattal kilenc új desztinációra repülhetünk Budapestről üzleti napilap www.VQ.hu Együtt az uniós forrásokért az FM, az agrárkamara és a Magosz Stratégiai keretmegállapodást kötött az agrárium további fejlődésére, valamint a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak jövőbeni biztosítására a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz). Az aláíró szervezeteket képviselő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs NAK-elnök és Jakab István, a Magosz elnöke egyetértettek abban, hogy a KAP forrásait meg kell őrizni, ami a fogyasztók érdeke is, akik jó minőségű élelmiszereket akarnak vásárolni, méltányos áron. A magyar agrártermelők támogatják az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy maradjon meg a közös agrárpolitika, váljanak versenyképesebbekké az európai uniós gazdák, és segítsék a fiatal gazdákat is.IVG KERESETEK ! Komoly eltérések vannak szakmacsoportonként a bérek feletti juttatások tekintetében Munkajövedelem: 312 ezer forint az átlag VÖŐ GYÖRGY A villamosenergia-iparban átlagosan mintegy havi 30 ezer forint volt az egyéb munkajövedelem értéke tavaly az egészségügyben alig több, mint ötezer forintot fizettek. Az átlagos munkajövedelem, amely a kereseten felül egyéb elemeket, például cafeteriát is tartalmaz, bruttó 312,1 ezer forint volt tavaly Magyarországon. Ebből a kereseten felüli rész 15,1 ezer forintnak felelt meg - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Az egyéb munkajövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a keresetek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly,azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy főre jutó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a kereseteknél. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki. Tavaly a versenyszféra legalább ötfős vállalkozásainál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,6 százalékkal, 309 ezer forintra emelkedett. Az átlagot meghaladóan nőttek a keresetek az ingatlanügyletek és a víz- és hulladékgazdálkodás ágakban (17,6, illetve 15 százalék). Ez utóbbihoz hozzájárult az állami vállalatoknál megkötött béregyezség, ami 13-14 százalékos keresetemelést jelentett. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 14,2 százalékos keresetnövekedésében részben a minimálbér-emelés, részben az ágazat növekvő munkaerőgondjai miatti bérfejlesztés játszott szerepet. Átlag feletti (14,3 százalék) keresetnövekedési ütem jellemezte az adminisztratív és szolgáltatási tevékenységet is. A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb súlyú ágazatokban - így a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a gépjárműjavításban - a keresetnövekedés üteme az átlagoshoz állt közel. Jóval átlag alatt nőttek a bérek az információ és kommunikáció (6,5 százalék), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység (8,2 százalék) ágazatban, ahol egyébként kiugróan magas a havi kereseti átlag (510,7, illetve 561,6 ezer forint). A minimálbér-emelés hatását jelzi, hogy a feldolgozóiparon belül a legalacsonyabb átlagkeresetű területen, a textília-, ruházati, bőr- és bőrtermékgyártásban volt a legnagyobb arányú (16,3 százalékos) a keresetnövekedés mértéke. A költségvetési szférában éves szinten 15,9 százalékkal emelkedtek a keresetek tavaly. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágak költségvetési intézményekben dolgozóinak bruttó átlagkeresete, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 14 százalékkal, 378,2 ezer forintra emelkedett. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak keresete 12,7, az itt foglalkoztatottak csaknem háromnegyedét kitevő szellemi foglalkozásúaké pedig 14,3 százalékkal nőtt. Az oktatásban dolgozók 297,8 ezer forintos kereseti átlagát, illetve 8,8 százalékos keresetnövekedési ütemét alakító tényezők közül a legnagyobb súlyú a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók 2016 őszén induló, több éven átívelő bérrendezése volt. Emellett a közoktatásban dolgozó pedagógusok 2013-ban indult életpályamodelljéhez kapcsolódó bérrendezés még 2017-re is átlagosan 3,5 százalékos emelést irányzott elő. Az egészségügyben tavaly novembertől a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 100 ezer forintos, a nem szakvizsgázott kollégáik 50 ezer forintos emelést kaptak, és átlagosan 12 százalékkal nőtt az egészségügyi szakdolgozók keresete is. Összességében 2017-ben - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók bruttó átlagkeresete 290,3 ezer forint volt, 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szociális ellátásban dolgozóké 20,5 százalékos emelkedés után 216,8 ezer forintra nőtt. A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga 81,7 ezer forint volt, ami csaknem azonos a közfoglalkoztatottak számára kormányrendeletben meghatározott legkisebb mun kabérrel (81 530 forint). 171,1 221,3 ■ Fizikai 444,7 ■ Szellemi 330,6 308,9 ■ Együtt 275,2 Forrás: KSH, VG-grafika * * EXPORT-IMPORT Kedvező irányba mozdult el a cserearány Szépen javult Magyarország külkereskedelmi többlete RÁSKI PÉTER A kivitel 11, a behozatal pedig 10 százalékkal haladta meg januárban az egy évvel korábbit, a külkereskedelmi egyenleg így folyó áron 215 milliárd forintos pluszban volt - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A többlet 41 milliárd forinttal, vagyis 24 százalékkal nőtt 2017 januárjához képest, a cserearány 0,3 százalékkal javult ennek köszönhetően. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala nem változott jelentősen, az exportárak 0,8, az importárak pedig 0,5 százalékkal csökkentek. A behozatalt elsősorban a nyersanyagok 28,9 százalékos emelkedése és a feldolgozott termékek . Az inflációnál gyorsabban, 3,9 százalékkal haladták meg az előző évben mért mértéket az ipari termelői árak februárban - derült ki a KSFI gyorsjelentéséből. A belföldi értékesítés 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a 60 százalékot kitevő feldolgozóipar 3,7 százalékkal drágult. Az exportértékesítés 14 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a kivitelen belül túlnyomó többséget adó feldolgozóipar 4,1 százalékos emelkedésének köszönhető, 15,8 százalékos forgalombővülése húzta felfelé. Csak az energiahordozók importja csökkent, ez viszont igen jelentősen, 14,8 százalékkal, ami többek között az olajár világpiaci esésének tudható be. A nyersanyagkivitel volt a legfőbb hajtóereje az exportnak, 18,3 százalékkal nőtt a terület, de az összes ágazat két számjegyű bővülést könyvelhetett el, csak a feldolgozott termékeknél volt valamivel alacsonyabb, 9,1 százalékos a növekedés. Az inflációnál gyorsabban nőttek a termelői árak A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM 2014.január ► 2018.január (milliárd forint, folyó áron) 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH, VG-grafika AZ IPARI TERMELŐIÁR-INDEX 2016. január ► 2018. február (2015)100) 106 Forrás: KSH, VG-grafika