Világgazdaság, 2018. április (50. évfolyam, 62-80. szám)

2018-04-03 / 62. szám

magyar gazdaság ­ Telemedicina-rendszert fejlesztenek Szegeden A betegellátást hatékonyabbá tevő telemedicina-rendszert fejleszt a Tigra Kft. a Szegedi Tudomány­­egyetemmel és partnerekkel együtt, 1,8 milliárdos uniós támogatásból. Az egészségügyi ellátás folyamatá­ba illeszkedő rendszer csökkenti a fölösleges orvos-beteg találkozások számát, elkerülhetővé teszi a páci­ensek utazását. A program részeként a kórházak, rendelők, háziorvosok in­formatikai rendszeréhez kapcsolódó szolgáltatóközpontot és távkonzíli­­um-platformot is létrehoznak.I­VG ­ Újabb harmincmilliárd forint agrártámogatás jut a gazdálkodóknak Csaknem 1800 gazdálkodó mintegy 30 milliárd forint tá­mogatást kaphat a Vidékfejlesztési program (VP) kere­tében - közölte a Miniszterelnökség.. A fiatal gazdáknak a tárca első körben mintegy 13 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 pályázó fordíthat új agrárvállalkozására, egyenként 40 ezer eurónak megfe­lelő összegben. Az öntözött területek növelésére 179 gaz­dálkodó kapott összesen 5 milliárd forintot. További 700 millió forinttal támogatják az élelmiszer-feldolgozást érin­tő beruházásokat, több mint 2,5 milliárd forint jut állatte­nyésztési és kertészeti fejlesztésekre, és mintegy 5 milliárd forintot ítéltek oda erdészetigép-beszerzésekre és erdő­környezetvédelemre. A falusi turizmus fejlesztésére 3 milli­árd forintot kaphatnak a nyertes pályázók. I­VG A nyári menetrendben heti 35 járattal kilenc új desztinációra repülhetünk Budapestről üzleti napilap www.VQ.hu ­ Együtt az uniós forrásokért az FM, az agrárkamara és a Magosz Stratégiai keretmegállapodást kötött az agrárium továb­bi fejlődésére, valamint a közös agrárpolitika (KAP) forrása­inak jövőbeni biztosítására a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Ma­gyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsé­ge (Magosz). Az aláíró szervezeteket képviselő Fazekas Sán­dor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs NAK-elnök és Jakab István, a Magosz elnöke egyetértettek abban, hogy a KAP forrásait meg kell őrizni, ami a fogyasztók érdeke is, akik jó minőségű élelmiszereket akarnak vásárolni, méltá­nyos áron. A magyar agrártermelők támogatják az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy maradjon meg a közös ag­rárpolitika, váljanak versenyképesebbekké az európai uniós gazdák, és segítsék a fiatal gazdákat is.I­VG KERESETEK ! Komoly eltérések vannak szakmacsoportonként a bérek feletti juttatások tekintetében Munkajövedelem: 312 ezer forint az átlag VÖŐ GYÖRGY A villamos­­energia-iparban átlago­san mintegy havi 30 ezer forint volt az egyéb mun­kajövedelem értéke ta­valy az egészségügyben alig több, mint ötezer forintot fizettek. A­z átlagos munkajövedelem, amely a kereseten felül egyéb elemeket, például cafeteri­­át is tartalmaz, bruttó 312,1 ezer forint volt tavaly Magyarországon. Ebből a kereseten felüli rész 15,1 ezer forintnak felelt meg - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Az egyéb munka­­jövedelem növekedési üteme 7,6 százalékos volt, miközben a kere­setek emelkedése megközelítette a 13 százalékot tavaly,­azaz csökkent az egyéb munkajövedelem aránya a teljes munkajövedelmen belül. Az egyéb munkajövedelem egy főre ju­tó nagysága tekintetében az ágazati különbségek nagyobbak, mint a ke­reseteknél. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nem­zetgazdasági ágban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi át­lagban mintegy 30 ezer forint volt, míg a humán-egészségügyi, szociá­lis ellátásban alig több, mint 5 ezer forintot tett ki. Tavaly a versenyszféra legalább öt­fős vállalkozásainál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,6 szá­zalékkal, 309 ezer forintra emelke­­­dett. Az átlagot meghaladóan nőttek a keresetek az ingatlanügyletek és a víz- és hulladékgazdálkodás ágak­ban (17,6, illetve 15 százalék). Ez utóbbihoz hozzájárult az állami vál­lalatoknál megkötött béregyezség, ami 13-14 százalékos kereseteme­lést jelentett. A szálláshely-szolgál­tatás, vendéglátás 14,2 százalékos keresetnövekedésében részben a minimálbér-emelés, részben az ága­zat növekvő munkaerőgondjai miatti bérfejlesztés játszott szerepet. Átlag feletti (14,3 százalék) keresetnöve­kedési ütem jellemezte az adminiszt­ratív és szolgáltatási tevékenységet is. A foglalkoztatás szempontjából legnagyobb súlyú ágazatokban - így a feldolgozóiparban, a kereskede­lemben és a gépjárműjavításban - a keresetnövekedés üteme az átlagos­hoz állt közel. Jóval átlag alatt nőttek a bérek az információ és kommuni­káció (6,5 százalék), valamint a pénz­ügyi, biztosítási tevékenység (8,2 százalék) ágazatban, ahol egyéb­ként kiugróan magas a havi kerese­ti átlag (510,7, illetve 561,6 ezer fo­rint). A minimálbér-emelés hatását jelzi, hogy a feldolgozóiparon belül a legalacsonyabb átlagkeresetű te­rületen, a textília-, ruházati, bőr- és bőrtermékgyártásban volt a legna­gyobb arányú (16,3 százalékos) a ke­resetnövekedés mértéke. A költség­­vetési szférában éves szinten 15,9 százalékkal emelkedtek a kerese­tek tavaly. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágak költségvetési intézményekben dol­gozóinak bruttó átlagkeresete, köz­foglalkoztatottak nélkül számolva, 14 százalékkal, 378,2 ezer forintra emelkedett. Ezen belül a fizikai fog­lalkozásúak keresete 12,7, az itt fog­lalkoztatottak csaknem háromnegye­dét kitevő szellemi foglalkozásúaké pedig 14,3 százalékkal nőtt. Az oktatásban dolgozók 297,8 ezer forintos kereseti átlagát, illetve 8,8 százalékos keresetnövekedési üte­mét alakító tényezők közül a legna­gyobb súlyú a felsőoktatásban dol­gozó oktatók és kutatók 2016 őszén induló, több éven átívelő bérrendezé­se volt. Emellett a közoktatásban dol­gozó pedagógusok 2013-ban indult életpályamodelljéhez kapcsolódó bérrendezés még 2017-re is átlago­san 3,5 százalékos emelést irányzott elő. Az egészségügyben tavaly no­vembertől a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 100 ezer forin­tos, a nem szakvizsgázott kollégá­ik 50 ezer forintos emelést kaptak, és átlagosan 12 százalékkal nőtt az egészségügyi szakdolgozók keresete is. Összességében 2017-ben - közfog­lalkoztatottak nélkül számolva - a hu­mán-egészségügyi ellátásban dolgo­zók bruttó átlagkeresete 290,3 ezer forint volt, 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szociális ellátásban dolgozóké 20,5 százalékos emelkedés után 216,8 ezer forintra nőtt. A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga 81,7 ezer forint volt, ami csaknem azonos a közfoglalkoz­tatottak számára kormányrendelet­ben meghatározott legkisebb mun­­ kabérrel (81 530 forint). 171,1 221,3 ■ Fizikai 444,7 ■ Szellemi 330,6 308,9 ■ Együtt 275,2 Forrás: KSH, VG-grafika * * EXPORT-IMPORT Kedvező irányba mozdult el a cserearány Szépen javult Magyarország külkereskedelmi többlete RÁSKI PÉTER­­ A kivitel 11, a be­hozatal pedig 10 százalékkal ha­ladta meg januárban az egy év­vel korábbit, a külkereskedelmi egyenleg így folyó áron 215 milli­árd forintos pluszban volt - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A többlet 41 milliárd forinttal, vagyis 24 százalékkal nőtt 2017 ja­nuárjához képest, a cserearány 0,3 százalékkal javult ennek köszönhe­tően. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala nem változott jelentő­sen, az exportárak 0,8, az import­árak pedig 0,5 százalékkal csök­kentek. A behozatalt elsősorban a nyers­anyagok 28,9 százalékos emelke­dése és a feldolgozott termékek . Az inflációnál gyorsabban, 3,9 százalékkal haladták meg az előző évben mért m­értéket az ipari termelői árak februárban - derült ki a KSFI gyorsjelentéséből.­­ A belföldi értékesítés 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül­­ a 60 százalékot kitevő feldolgozóipar 3,7 százalékkal drágult. Az exportértékesítés 1­4 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a kivitelen belül túlnyomó többséget­­ adó feldolgozóipar 4,1 százalékos emelkedésének köszönhető, 15,8 százalékos forgalombővü­lése húzta felfelé. Csak az ener­giahordozók importja csökkent, ez viszont igen jelentősen, 14,8 százalékkal, ami többek között az olajár világpiaci esésének tudható be. A nyersanyagkivitel volt a leg­főbb hajtóereje az exportnak, 18,3 százalékkal nőtt a terület, de az összes ágazat két számjegyű bő­vülést könyvelhetett el, csak a fel­dolgozott termékeknél volt vala­mivel alacsonyabb, 9,1 százalékos a növekedés. Az inflációnál gyorsabban nőttek a termelői árak A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM 2014.január ► 2018.január (milliárd forint, folyó áron) 2014 2015 2016 2017 Forrás: KSH, VG-grafika AZ IPARI TERMELŐIÁR-INDEX­­ 2016. január ► 2018. február (2015)100) 106 Forrás: KSH, VG-grafika

Next