Világgazdaság, 2018. június (50. évfolyam, 102-122. szám)
2018-06-01 / 102. szám
2018. június 1, péntek Világgazdaság CÉGVEZETŐK I Gazdasági növekedés már van, versenyképesség még nincs Lehet válasz a bérnyomásra VILÁGGAZDASÁG I Beindult a gazdaság, a cégek érzik a bérnyomást, a versenyképesség ugyanakkor még kihívás - egyebek mellett ezek a megállapítások hangzottak el a Világgazdaság Növekedés és digitalizáció - Befolyásos cégek, befolyásos döntéshozók című konferenciáján a cégvezetők kerekasztal-beszélgetésén. Profitjuk csökkenése miatt a radikális hatékonyságnövelés felé mennek el a cégek, és ezért lépnek a digitalizáció irányába -jelentette ki Esőssy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója a Világgazdaság tegnapi konferenciáján. Szerinte erre a váltásra szükség is van, mert az uniós pénzek ellustítják azokat a vállalatokat, amelyeknek javítaniuk kellene a versenyképességüket. „Három-öt év múlva nem a munkaerőhiány, hanem a digitalizáció miatt felszabaduló munkaerő kezelése jelenthet kihívást" - mondta. Gablini Gábor, a Gablini cégcsoport vezetője szerint a szolgáltatás területe nagyon jó hőmérője a gazdaság állapotának, a szegmensben elengedhetetlen az áremelés. Zsuga János, az MVM vezérigazgatója kiemelte, hogy az MVM a legtöbb magyar vállalkozásnak munkát adó cég, így érzékelik a bérnyomást, amelyből egyértelműen látszik, hogy beindult a gazdaság. Ezt a feszültséget egy hároméves bérmegállapodással igyekeznek enyhíteni, amelynek keretében tavaly 10, az idén 9, jövőre pedig 8 százalékkal emelkednek a bérek. Gablini Gábor ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a magyar bérstruktúra már Kelet-Európában sem versenyképes, a bérmegállapodásnál ezért jóval nagyobb lépésekre van szükség. Gablini Gábor főképp a nettó bérpozíció javításában látja a megoldást, Esőssy Zsombor viszont úgy véli, hogy a bérek terén Magyarország az elmúlt évek-Kulcskérdés Nincs versenyképesség digitalizáció nélkül - erről az MFB marketing- és kommunikációs igazgatója beszélt. Mészáros Rita szerint a digitális térbe belépő bankoknak a telekommunikációs szektor tapasztalataira kell építeniük.ben átpozicionálta magát, ezért szerinte ezres nagyságrendű multis munkahelyteremtésre már nem lehet számítani itthon. Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország óriási lehetőséget hagyott ki, amikor hagyta elsorvadni a tekintélyes, hagyományos matematikai kultúráját, hiszen a digitalizáció miatt most nagy szükség van informatikusokra. Úgy értékelt, hogy az informatikai szektor térnyerése nyomán nincs kis magyar piac, csak egy globális, vagyis a hazai vállalatoknak is nagyban kell gondolkodniuk. Gablini Gábor nem helyi, hanem tudásalapú piacban hisz, ehhez pedig a szakképzés rendbetételét szorgalmazta. Zsuga János azzal egyetértett, hogy terjeszkedni kell a nemzetközi piacon, de szerinte speciális magyar megoldásokra is szükség van. TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS I A tévének huszonöt év kellett, az okostelefonnak öt Az állam is legyen adatbányász VILÁGGAZDASÁG I Az internetforgalom exponenciálisan ugrott meg az elmúlt években, ez a digitalizáció legjobb mutatója - mondta a lapunk által szervezett konferencián Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Kifejtette, hogy az egy főre jutó kibocsátás kisebb mértékben nő, mint azt a rendelkezésre álló adatok alapján számítják. „A mezőgazdaság és az ipar termelékenysége az ötszörösére nőtt 1960 óta, a szolgáltatásoknál viszont még duplázódást sem figyelhettünk meg. Vagyis a tercier szektor termelékenységnövekedésében jelentős tartalékok vannak" - fogalmazott. Szerinte a digitalizáció minden ágazat termelékenységét átalakítja, a gazdaság minden területére hatással van. A technológiai fejlődés egyre gyorsul: míg a tévé elterjedéséhez 25 évre volt szükség, az okostelefonoknál öt év alatt lezajlott ez a folyamat. Balatoni András arról is beszélt, hogy a műszaki fejlődés elsősorban a klasszikus, kékgalléros munkaerőt sújtotta, míg a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek bére, illetve a munkaerő lehetőségei nőttek. A korábban nem automatizálható munkák is kiválthatók lesznek hamarosan, a legveszélyeztetettebb munkakörök ma az adminisztráció és a jog területén vannak. Rámutatott, hogy az új termékek alapja a big data és az adatbányászat lehet, ebben a folyamatban pedig az államnak fel kellene használnia, ami az adatvagyonból kinyerhető. JOG Egyre több az információ, egyre kiszámíthatatlanabb a jövő Az okosszerződésre még várni kell VILÁGGAZDASÁGI „A digitalizáció térnyerése a közgazdásznak lehetőség, a jogászoknak kockázat" - hangsúlyozta Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke a Világgazdaság konferenciáján. Szerinte a digitalizáció nemcsak technológia-, hanem életformaváltás is, tulajdonképpen egy evolúciós lépcsőfok. „Kiterjedtebb hálózatokat, kiterjedtebb lehetőségeket hoz magával, de jogbiztonsági szempontból egyenesen rémálom" - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a szerződéses feltételeket továbbra is a szerződő felek teljesítik, a technológia csak segít ebben. Az okosszerződés egyelőre csak lehetőség, még hoszszú ideig nem lesz képes a humán szerződési viszonyt modellezni. Arról is beszélt a kamara elnöke, hogy a kibertérben komplexebbé váló jogviszonyok stabil pontjai a szintén egyre összetettebb, jogérvényesítési lehetőséget adó közjegyzői okiratok lehetnek. Parti szerint arra is szükség van, hogy a szerződő fél biztonsága ne csak a szerződéskötésig, hanem a jog érvényesítéséig tartson. konferencia EXIMI A kkv-knak exportálniuk kellene VG Nagyon alacsony a hazai kkvszektorban az exportálók aránya, pedig vannak lehetőségek - mondta Szőcs Gábor, az Exim vezérigazgatói kabinetének igazgatója a Vitággazdaság tegnapi konferenciáján. Szerinte az export és a digitalizáció lehet a megoldás az uniós támogatás kifutása utáni időszakban, és a cégeknek még van idejük felkészülni. Ehhez viszont a digitalizáció és a fejlesztés útjára kell lépniük. Az Exim tavaly elfogadott ötéves középtávú stratégiájának legfőbb célja továbbra is az exportőr vál- A bank exportlefedettsége 2,9 százalék volt a múlt év végénlalkozások támogatása és a pozitív nemzetgazdasági hatás elérése. A hazai exportügynökség egyre több kkv-t szolgál ki: ügyfeleinek száma az utóbbi néhány évben megduplázódott, ma már megközelíti az 1500- at, és ebből 1212 kis- vagy középvállalat. Az Exim exportlefedettsége tavaly év végén 2,9 százalék volt, ez kifejezetten jó a régióban, a finanszírozott kkv-portfólió aránya pedig 33 százalék. Az idei első negyedévben az ennek a szektornak nyújtott hitelek értéke először haladta meg a nagyvállalatokét, az aránya pedig 57 százalék volt. TAKARÉKBAN! Egyszerre modern és hagyományos Ideje összeismertetni a vidéket a digitalizációval VILÁGGAZDASÁG ! Vidéken még óvakodnak a digitális hálózatoktól, a vidéki emberek akkor érzik biztonságban a pénzüket, ha nyitva van a bankfiókjuk. Éppen ezért a vidéken hálózatot építő Takarékbank Zrt. számára az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívás a digitalizáció - erről is beszélt Vida József a Vitággazdaság tegnapi konferenciáján. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy ugyan nem a Takarékbank a digitalizáció zászlóhordozója, de küzd a digitalizációval. Jelezte, hogy a bankokkal szemben az az elvárás, hogy a hitelkamat legyen alacsony, a betétkamat pedig magas. „Ezt oldják meg a bankok, és akkor a világ szép lesz" - tette hozzá. Úgy értékelt, hogy a közeljövőben stabilan, alacsony kamatok mellett tudják folytatni a munkájukat. Vida József beszélt a bankolási szokások átalakulásáról is, ennek kapcsán kifejtette, hogy egyre nagyobb teret hódítanak az internetes és digitális szolgáltatások, iletve megoldások. Közben a lakosság jelentős része még idegenkedik az online bankolástól, és ragaszkodik a hagyományos ügyintézéshez. Éppen ezért a Takarék csoport párhuzamosan erősít rohamléptekkel a digitális bankolás terén, ugyanakkor igyekszik megfelelni a hagyományos fogyasztói elvárásoknak is. Előbbi kapcsán megemlítette az úgynevezett smart pontokat, ezek olyan automatizált bankfiókok, amelyek nem igénylik ügyintéző jelenlétét, mégis komplex szolgáltatást tudnak nyújtani. Beszélt a „négy keréken gördülő" mobi bankfiókok lehetőségéről is, amelyekre azért van szükség, mert a nagybankok kivonulnak a kistelepülésekről. Elmondta, hogy Magyarországon „túlbankosodás" volt megfigyelhető, vagyis a szükségesnél több bank Szükség lehet„négy keréken gördülő” mobil bankfiókokra is volt. Az elmúlt években viszont bankfiókok sora szűnt meg, a folyamatot vidéken is megérezték. „Ezeket a fehér foltokat el kell tüntetni" - kommentált a bankvezér. Idézett egy felmérést is, amely azt vizsgálta, hogy a 15-30 év közötti korosztály mennyire bízik a pénzügyi világban. Az adatok szerint a megkérdezettek 43 százaléka inkább megbízik a bankokban, míg 48 százalék nem bízik meg, illetve nem is érdeklődik a szektor iránt. „Rájuk mindenképpen oda kell figyelni, hiszen ez a generáció kezd most el dolgozni, vág bele családalapításba és gyerekvállalásba" - húzta alá. Vida szerint a Takarék bankcsoportot a vidéki emberek és az agrárium bankjaként ismerik, már csak ezért is felelősek a vidék pénzügyi kultúrájáért.