Világgazdaság, 2018. június (50. évfolyam, 102-122. szám)

2018-06-01 / 102. szám

2018. június 1, péntek Világgazdaság CÉGVEZETŐK I Gazdasági növekedés már van, versenyképesség még nincs Lehet válasz a bérnyomásra VILÁGGAZDASÁG I Beindult a gazdaság, a cégek ér­zik a bérnyomást, a ver­senyképesség ugyan­akkor még kihívás - egyebek mellett ezek a megállapítások hang­zottak el a Világgazda­ság Növekedés és digi­­talizáció - Befolyásos cégek, befolyásos dön­téshozók című konferen­ciáján a cégvezetők ke­­rekasztal-beszélgetésén. P­rofitjuk csökkenése miatt a radikális hatékonyságnöve­lés felé mennek el a cégek, és ezért lépnek a digitalizáció irányá­ba -jelentette ki Esőssy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója a Világgazda­ság tegnapi konferenciáján. Szerinte erre a váltásra szükség is van, mert az uniós pénzek ellustítják azokat a vállalatokat, amelyeknek javítani­uk kellene a versenyképességüket. „Három-öt év múlva nem a munka­erőhiány, hanem a digitalizáció mi­att felszabaduló munkaerő kezelése jelenthet kihívást" - mondta. Gablini Gábor, a Gablini cégcso­port vezetője szerint a szolgáltatás területe nagyon jó hőmérője a gaz­daság állapotának, a szegmensben elengedhetetlen az áremelés. Zsuga János, az MVM vezérigaz­gatója kiemelte, hogy az MVM a legtöbb magyar vállalkozásnak munkát adó cég, így érzékelik a bér­nyomást, amelyből egyértelműen látszik, hogy beindult a gazdaság. Ezt a feszültséget egy hároméves bérmegállapodással igyekeznek enyhíteni, amelynek keretében ta­valy 10, az idén 9, jövőre pedig 8 százalékkal emelkednek a bérek. Gablini Gábor ehhez kapcsolódó­an elmondta, hogy a magyar bér­­struktúra már Kelet-Európában sem versenyképes, a bérmegálla­podásnál ezért jóval nagyobb lépé­sekre van szükség. Gablini Gábor főképp a nettó bérpozíció javításá­ban látja a megoldást, Esőssy Zsom­bor viszont úgy véli, hogy a bérek terén Magyarország az elmúlt évek-Kulcskérdés Nincs versenyképesség digitalizáció nélkül - erről az MFB marketing- és kommunikációs igazgatója beszélt. Mészáros Rita szerint a digitális tér­be belépő bankoknak a telekommu­nikációs szektor tapasztalataira kell építeniük.­ben átpozicionálta magát, ezért sze­rinte ezres nagyságrendű multis munkahelyteremtésre már nem le­het számítani itthon. Bojár Gábor, a Graphisoft Park el­nöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország óriási lehetőséget ha­gyott ki, amikor hagyta elsorvadni a tekintélyes, hagyományos matemati­kai kultúráját, hiszen a digitalizáció miatt most nagy szükség van infor­matikusokra. Úgy értékelt, hogy az informatikai szektor térnyerése nyo­mán nincs kis magyar piac, csak egy globális, vagyis a hazai vállalatok­nak is nagyban kell gondolkodniuk. Gablini Gábor nem helyi, hanem tu­dásalapú piacban hisz, ehhez pedig a szakképzés rendbetételét szorgal­mazta. Zsuga János azzal egyetértett, hogy terjeszkedni kell a nemzetközi piacon, de szerinte speciális magyar megoldásokra is szükség van. TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS I A tévének huszonöt év kellett, az okostelefonnak öt Az állam is legyen adatbányász VILÁGGAZDASÁG I Az internetforga­­lom exponenciálisan ugrott meg az elmúlt években, ez a digitalizáció legjobb mutatója - mondta a la­punk által szervezett konferencián Balatoni András, a Magyar Nemze­ti Bank igazgatója. Kifejtette, hogy az egy főre jutó kibocsátás kisebb mértékben nő, mint azt a rendelke­zésre álló adatok alapján számítják. „A mezőgazdaság és az ipar terme­lékenysége az ötszörösére nőtt 1960 óta, a szolgáltatásoknál viszont még duplázódást sem figyelhettünk meg. Vagyis a tercier szektor termelé­kenységnövekedésében jelentős tar­talékok vannak" - fogalmazott. Szerinte a digitalizáció minden ágazat termelékenységét átalakít­ja, a gazdaság minden területére hatással van. A technológiai fejlő­dés egyre gyorsul: míg a tévé elter­jedéséhez 25 évre volt szükség, az okostelefonoknál öt év alatt lezaj­lott ez a folyamat. Balatoni András arról is beszélt, hogy a műszaki fejlődés elsősorban a klasszikus, kékgalléros munka­erőt sújtotta, míg a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek bé­re, illetve a munkaerő lehetősé­gei nőttek. A korábban nem auto­matizálható munkák is kiválthatók lesznek hamarosan, a legveszé­lyeztetettebb munkakörök ma az adminisztráció és a jog területén vannak. Rámutatott, hogy az új ter­mékek alapja a big data és az adat­bányászat lehet, ebben a folyamat­ban pedig az államnak fel kellene használnia, ami az adatvagyonból kinyerhető. JOG Egyre több az információ, egyre kiszámíthatatlanabb a jövő Az okosszerződésre még várni kell VILÁGGAZDASÁG­I „A digitalizáció térnyerése a közgazdásznak lehe­tőség, a jogászoknak kockázat" - hangsúlyozta Parti Tamás, a Buda­pesti Közjegyzői Kamara elnöke a Világgazdaság konferenciáján. Sze­rinte a digitalizáció nemcsak tech­nológia-, hanem életformaváltás is, tulajdonképpen egy evolúciós lép­csőfok. „Kiterjedtebb hálózatokat, kiterjedtebb lehetőségeket hoz ma­gával, de jogbiztonsági szempont­ból egyenesen rémálom" - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a szerződé­ses feltételeket továbbra is a szer­ződő felek teljesítik, a technológia csak segít ebben. Az okosszerződés egyelőre csak lehetőség, még hosz­­szú ideig nem lesz képes a humán szerződési viszonyt modellezni. Arról is beszélt a kamara elnö­ke, hogy a kibertérben komplexeb­bé váló jogviszonyok stabil pontjai a szintén egyre összetettebb, jog­érvényesítési lehetőséget adó köz­jegyzői okiratok lehetnek. Parti szerint arra is szükség van, hogy a szerződő fél biztonsága ne csak a szerződéskötésig, hanem a jog ér­vényesítéséig tartson. konferencia EXIMI A kkv-knak exportálniuk kellene VG Nagyon alacsony a hazai kkv­­szektorban az exportálók aránya, pedig vannak lehetőségek - mondta Szőcs Gábor, az Exim vezérigazga­tói kabinetének igazgatója a Vitág­­gazdaság tegnapi konferenciáján. Szerinte az export és a digitalizáció lehet a megoldás az uniós támoga­tás kifutása utáni időszakban, és a cégeknek még van idejük felkészül­ni. Ehhez viszont a digitalizáció és a fejlesztés útjára kell lépniük. Az Exim tavaly elfogadott ötéves középtávú stratégiájának legfőbb célja továbbra is az exportőr vál- A bank exportlefedettsége 2,9 százalék volt a múlt év végén­lalkozások támogatása és a pozitív nemzetgazdasági hatás elérése. A hazai exportügynökség egyre több kkv-t szolgál ki: ügyfeleinek száma az utóbbi néhány évben megduplá­zódott, ma már megközelíti az 1500- at, és ebből 1212 kis- vagy közép­­vállalat. Az Exim exportlefedettsége ta­valy év végén 2,9 százalék volt, ez kifejezetten jó a régióban, a finan­szírozott kkv-portfólió aránya pedig 33 százalék. Az idei első negyedév­ben az ennek a szektornak nyújtott hitelek értéke először haladta meg a nagyvállalatokét, az aránya pedig 57 százalék volt. TAKARÉKBAN! Egyszerre modern és hagyományos Ideje összeismertetni a vidéket a digitalizációval VILÁGGAZDASÁG ! Vidéken még óva­kodnak a digitális hálózatoktól, a vidéki emberek akkor érzik bizton­ságban a pénzüket, ha nyitva van a bankfiókjuk. Éppen ezért a vidéken hálózatot építő Takarékbank Zrt. számára az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívás a digitalizáció - erről is beszélt Vida József a Vitág­­gazdaság tegnapi konferenciáján. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy ugyan nem a Takarékbank a digitalizáció zászló­hordozója, de küzd a digitalizációval. Jelezte, hogy a bankokkal szem­ben az az elvárás, hogy a hitelkamat legyen alacsony, a betétkamat pedig magas. „Ezt oldják meg a bankok, és akkor a világ szép lesz" - tette hoz­zá. Úgy értékelt, hogy a közeljövő­ben stabilan, alacsony kamatok mel­lett tudják folytatni a munkájukat. Vida József beszélt a bankolási szokások átalakulásáról is, ennek kapcsán kifejtette, hogy egyre na­gyobb teret hódítanak az interne­tes és digitális szolgáltatások, ilet­­ve megoldások. Közben a lakosság jelentős része még idegenkedik az online bankolástól, és ragaszkodik a hagyományos ügyintézéshez. Éppen ezért a Takarék csoport párhuzamo­san erősít rohamléptekkel a digitális bankolás terén, ugyanakkor igyek­szik megfelelni a hagyományos fo­gyasztói elvárásoknak is. Előbbi kapcsán megemlítette az úgynevezett smart pontokat, ezek olyan automatizált bankfiókok, ame­lyek nem igénylik ügyintéző jelen­létét, mégis komplex szolgáltatást tudnak nyújtani. Beszélt a „négy ke­réken gördülő" mobi bankfiókok le­hetőségéről is, amelyekre azért van szükség, mert a nagybankok kivo­nulnak a kistelepülésekről. Elmondta, hogy Magyarországon „túlbankosodás" volt megfigyelhe­tő, vagyis a szükségesnél több bank Szükség lehet„négy keréken gördülő” mobil bankfiókokra is volt. Az elmúlt években viszont bankfiókok sora szűnt meg, a folya­matot vidéken is megérezték. „Eze­ket a fehér foltokat el kell tüntetni" - kommentált a bankvezér. Idézett egy felmérést is, amely azt vizsgálta, hogy a 15-30 év közötti korosztály mennyire bízik a pénz­ügyi világban. Az adatok szerint a megkérdezettek 43 százaléka in­kább megbízik a bankokban, míg 48 százalék nem bízik meg, illetve nem is érdeklődik a szektor iránt. „Rájuk mindenképpen oda kell figyelni, hi­szen ez a generáció kezd most el dol­gozni, vág bele családalapításba és gyerekvállalásba" - húzta alá. Vida szerint a Takarék bankcso­portot a vidéki emberek és az agrá­­rium bankjaként ismerik, már csak ezért is felelősek a vidék pénzügyi kultúrájáért.

Next