Világgazdaság, 2018. szeptember (50. évfolyam, 167-186. szám)

2018-09-17 / 177. szám

magyar gazdaság ■ Varga: a távozóknál többen jöttek haza A munkahelyek növelése, az állam­­háztartás rendezése, az államadós­ság csökkenése megteremtette azt a stabilitást, amire a magyar fiata­lok a jövőjüket építhetik - jelentet­te ki Varga Mihály. A kormány célja, hogy a magyar emberek minél na­gyobb mértékben részesüljenek a gazdasági teljesítmény javulásából - a miniszter szerint ez köszön vissza abban, hogy fokozatosan csökken a külföldön munkát vállalók száma, tavaly már többen tértek haza, mint ahányan elhagyták az országot. I­VG ­ . KRÍZIS ! A lakossági fogyasztás csak tavaly év elejére jött rendbe a válság után Az export húzta a magyar gazdaságot RÁSKI PÉTER­­ Az előrejelzések szerint nemcsak a vál­ságból lábaltunk ki, hanem a megingás utáni felfutás csúcsára is felértünk. A gazdasági világválság kitörésének időpontját a legtöbben 2008. szeptember 15-re te­szik, amikor egy nagynevű Wall Street-i bank, a Lehman Brothers fizetésképtelenné vált, és csődbe ment. A hitelintézet azért nem tudott fizetni a hitelezőinek, mert hatalmas ösz­­szegeket bukott úgynevezett strukturált termékeken. A probléma szinte az összes amerikai bankot érintette, s a szoros gazdasági kapcsolatok miatt az sem okozott meglepetést, hogy a krízis nem állt meg az országhatáron, hanem globális problémává nőtte ki magát. IVG A­z indikátorok alapján arra következtethetünk, hogy a válságnak vége, sőt a je­lenlegi gazdasági ciklus felívelő szakaszának is a végéhez érhet­tünk - nyilatkozta a Világgazda­ságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az utóbbira utal tudniillik a negyedév/negyed-EGY FŐRE JUTÓ MAGYAR GDP VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁS ALAPJÁN­­ USD év GDP-növekedési ütem folya­matos lassulása, ahogy az igazí­tott év/év GDP-adat is lassulásról árulkodik. Emellett az elmúlt há­rom hónapban tetőzött az ipar és a kiskereskedelem teljesítménye. Virovácz Péter várakozásait tá­masztják alá a nemzetközi szer­vezetek és a hazai elemzők előre­jelzései is: a mostani 4 százalék feletti gazdasági növekedés lany­hulását vetítik előre, a követke­ző évekre 3 és 4 százalék közötti GDP-bővülést prognosztizálnak. Ennél optimistább a kormány, mert a konvergenciaprogram előrejelzé­se továbbra is 4 százalék feletti nö­vekedést vár a következő négy esz­tendőben. Kis, nyitott gazdaságként mind a tőke, mind a pénzpiac szempontjá­ból megtépázták hazánkat a válság tovagyűrűző hatásai - magyaráz­ta Virovácz Péter. A magyar külső adósság jelentős része devizában denominált volt az állami és a la­kossági szektorban egyaránt - gon­doljunk a deviza-jelzáloghitelekre és a devizakötvényekre. Emiatt az árfolyam óriási kockázatot hordo­zott magában. A pénzpiacok be­­dőlésekor e kockázatok valósággá váltak: befagyott a hitelezés, és valósággal menekült a tőke az or­szágból, ami a kurzus zuhanásához vezetett. Az ING Bank vezető elem­zője kifejtette, hogy az államadós­ság és a lakossági hiteltartozások az árfolyam gyengülésével nőttek, ezek pedig a reálgazdaságban is hosszú éveken keresztül éreztet­ték hatásukat. A magyar GDP 2014-ben érte el újra a válság előtti szintjét, vagyis a 2008-as 23 700 milliárd forintot - emlékeztetett Virovácz Péter. Az­óta már messze előrébb tartunk, a magyar gazdaság kibocsátása idén év végére nagyjából 15 százalék­kal haladhatja meg a válság előt­ti rekordszintet. Amíg ez alapján azt mondhatjuk, hogy miközben a helyreállás megtörtént, addig a potenciális növekedés jóval lassab­ban épül újra - ez is azt jelzi, hogy a tartós növekedési pálya alacso­nyabb, mint a válság előtt volt. Az elemző ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a mostani alacsonyabb ütem sokkal egészségesebb szer­kezetű, a deficitet évről évre kor­dában tartják, s az államadósság is csökkenő pályát mutat. Legnehe­zebben a fogyasztás állt helyre: a válság előtti szintet csak tavaly év elején értük el, ám azóta 6,5 szá­zalékkal meg is haladtuk - jelezte az ING Bank szakértője. Elsősor­ban az export húzta ki a magyar gazdaságot a gödörből, ez az ága­zat már 2011 elején elérte a krízis előtti szintet, mostanra pedig 42 százalékkal haladja meg a kivitel a 2008-as volumenét. A munkanélkü­liségi ráta jól mutatja a gazdaság állapotát azzal, hogy 7,5 százalék­ról a rekordalacsony 3,6 százalék­ra süllyedt. 2007 2009 20*11 20*13 2015 20*17 Forrás: KSH, VG-grafka Tízéves a gazdasági válság V MUNKAERŐKÖLTSÉG • Tíz százalék felett nőtt a cégek bérráfordítása Az EU-hoz zárkózik a hazai jövedelem R. P.­­ Két számjegyű munkaerőkölt­ség-emelkedésről számoltak be a ma­gyar vállalatok a második negyedév­ben a bázisidőszakhoz képest: 10,2 százalékkal kellett többet költeni bérekre - derül ki az Eurostat jelen­téséből. Nálunk gyorsabban csak Romániában (15,6 százalék) és Lett­országban (11,7 százalék) nőttek a cégek bérjellegű kiadásai. Itthon egyértelműen a közszféra bérköltségugrása húzza a számokat, itt 14,9 százalékos volt az emelkedés, míg a magánszektorban 8,3 százalé­kot mértek. A közszférában főleg a fizetések nőttek - 17,1 százalékkal kellett több pénzt adni az alkalmazot­taknak, míg a béren kívüli és egyéb juttatások csupán 4,8 százalékkal gyarapodtak. A magánszektorban komolyabb az eltérés: a 10,3 száza­lékos bérköltség-emelkedés mellett 2 százalékkal estek a juttatásra for­dított összegek. A magánszférán be­lül az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások területén is közel azo­nos mértékben nőttek a bér jellegű ráfordítások. A teljes munkaerőköltség uni­ós átlagban 2,6 százalékkal emel­kedett, az eurózónában pedig 2,2 százalékkal nőtt a mutató, ami Ma­gyarország egyértelmű bérfelzár­kózását jelzi. A visegrádi országok fizetései egytől egyig felzárkóznak az EU-s bérekhez, a cseheknél 9,3, a szlovákoknál 7,9, míg a lengyelek­nél 6,2 százalékos bérkiadás-emel­­kedést regisztráltak. A TÉVES MUNKAERŐKÖLTSÉG ALAKULÁSAI az előző évhez képest (százalék) • « ® « » 2017. 2017. 2017, 2018. 2018. II. né. III. né. IV. né. Iné. II. né. Forrás: Eurostat VG-grafika ­ A várakozásoknak megfelelő adatok a külkereskedelemről Júniushoz képest nem változott Magyarország külkereske­delmi egyensúlya, júliusban továbbra is 0,6 százalékos ter­mékekből származó külkereskedelmi hiánnyal számolhat­tunk - derül ki az Eurostat jelentéséből. A termékexport 1,7 milliárd euró volt, ami 4,7 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, míg az import ennél gyorsabban, mintegy 5,7 szá­zalékkal bővült, júliusban 2,3 milliárd euró volt. A szolgálta­tások ezt valamennyire ellensúlyozhatták, ugyanis a teljes kivitel mindössze 300 millió euróval maradt el a behoza­taltól, igaz, még az összesített adatok alapján is gyorsab­ban növekedett az exportnál (6 százalék) az import (7 százalék) 2017 júliusához képest. Az EU külkereskedelmi többlete 100 millió euró volt, míg az eurózóna 17,6 milliárd eurós szufficitet termelt. | VG 2017-ben átlagosan ezer forintot hagyott a kormány a családoknál 262 üzleti napilap | www.vg.hu ■ Átvilágítják az intézményhálózatot Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisz­térium (ITM) között. A megállapodás értelmében a finan­szírozás az elfogadott költségvetési törvény szerint zajlik majd, erről külön megállapodásban rendelkeznek majd. A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek támogatása zavartalanul folytatódhat, az ehhez szüksé­ges költségvetési keretet az ITM biztosítja. Az MTA által tá­mogatott egyetemi kutatócsoportok 2019-2024-es pá­lyázatai a júniusban megjelent felhívás szerint zajlanak. Az innovációs rendszer átalakítását az érintett intézmé­nyek átvilágításának kell megelőznie - ezt állami intézmé­nyeknél az ITM, saját intézethálózatában az MTA bonyolít­ja le -, az eredmények ismerete nélkül a struktúrát érintő kérdésekben nem döntenek. I­VG EGYENLEG ! Júliusban 724 millió euró tőke távozott Olvadozik a fizetési mérleg jelentős többlete VG­­ A fizetési mérleg júliusi több­lete 56,6 millió euró volt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által köz­zétett adatokból. Elsősorban a köz­vetlen tőke kiáramlása pecsétel­hette meg a júliusi egyenleget, hisz mintegy 724 millió eurós deficit fi­ gyelhető meg ennél a tételnél, de az áruforgalom 79 milliós mínusza sem volt kedvező. A szolgáltatások forgalma viszont masszívan pozitív, elsősorban e tételnek köszönhető­en nem csúszott át a júliusi fizetési mérleg a negatív tartományba. A második negyedév szufficitje 683 millió eurót tett ki, igaz, má­jusban hiányt mutatott a fizetési mérleg egyenlege, így nem megle­pő, hogy a legutóbbi teljes negyed­évé elmaradt az elmúlt esztendők­ben megszokott értékek átlagától. Az elmúlt években tudniillik hoz­zászokhattunk a masszívan pozitív fizetési mérleghez, ami Magyaror­szág külső sérülékenységét jelentő­sen csökkentette. A többlet olvadá­sa viszont figyelmeztető jel lehet, különösen a nyugat-európai gaz­dasági ciklus leszálló ágba fordu­lásával. Ráadásul egyes feltörekvő piacok - többek közt a tőkekivonás miatti - megingása sem kedvező. A következő időszakban az elemzők a külkereskedelmi termékegyen­leg javulását várják, ami a fizetési mérlegen is javíthat. A HAVI FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE­­ 2018 (millió euró) 444,4 április május június július Forrás: MNB, VG-grafika

Next