Világgazdaság, 2018. szeptember (50. évfolyam, 167-186. szám)
2018-09-17 / 177. szám
magyar gazdaság ■ Varga: a távozóknál többen jöttek haza A munkahelyek növelése, az államháztartás rendezése, az államadósság csökkenése megteremtette azt a stabilitást, amire a magyar fiatalok a jövőjüket építhetik - jelentette ki Varga Mihály. A kormány célja, hogy a magyar emberek minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági teljesítmény javulásából - a miniszter szerint ez köszön vissza abban, hogy fokozatosan csökken a külföldön munkát vállalók száma, tavaly már többen tértek haza, mint ahányan elhagyták az országot. IVG . KRÍZIS ! A lakossági fogyasztás csak tavaly év elejére jött rendbe a válság után Az export húzta a magyar gazdaságot RÁSKI PÉTER Az előrejelzések szerint nemcsak a válságból lábaltunk ki, hanem a megingás utáni felfutás csúcsára is felértünk. A gazdasági világválság kitörésének időpontját a legtöbben 2008. szeptember 15-re teszik, amikor egy nagynevű Wall Street-i bank, a Lehman Brothers fizetésképtelenné vált, és csődbe ment. A hitelintézet azért nem tudott fizetni a hitelezőinek, mert hatalmas öszszegeket bukott úgynevezett strukturált termékeken. A probléma szinte az összes amerikai bankot érintette, s a szoros gazdasági kapcsolatok miatt az sem okozott meglepetést, hogy a krízis nem állt meg az országhatáron, hanem globális problémává nőtte ki magát. IVG Az indikátorok alapján arra következtethetünk, hogy a válságnak vége, sőt a jelenlegi gazdasági ciklus felívelő szakaszának is a végéhez érhettünk - nyilatkozta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az utóbbira utal tudniillik a negyedév/negyed-EGY FŐRE JUTÓ MAGYAR GDP VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁS ALAPJÁN USD év GDP-növekedési ütem folyamatos lassulása, ahogy az igazított év/év GDP-adat is lassulásról árulkodik. Emellett az elmúlt három hónapban tetőzött az ipar és a kiskereskedelem teljesítménye. Virovácz Péter várakozásait támasztják alá a nemzetközi szervezetek és a hazai elemzők előrejelzései is: a mostani 4 százalék feletti gazdasági növekedés lanyhulását vetítik előre, a következő évekre 3 és 4 százalék közötti GDP-bővülést prognosztizálnak. Ennél optimistább a kormány, mert a konvergenciaprogram előrejelzése továbbra is 4 százalék feletti növekedést vár a következő négy esztendőben. Kis, nyitott gazdaságként mind a tőke, mind a pénzpiac szempontjából megtépázták hazánkat a válság tovagyűrűző hatásai - magyarázta Virovácz Péter. A magyar külső adósság jelentős része devizában denominált volt az állami és a lakossági szektorban egyaránt - gondoljunk a deviza-jelzáloghitelekre és a devizakötvényekre. Emiatt az árfolyam óriási kockázatot hordozott magában. A pénzpiacok bedőlésekor e kockázatok valósággá váltak: befagyott a hitelezés, és valósággal menekült a tőke az országból, ami a kurzus zuhanásához vezetett. Az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy az államadósság és a lakossági hiteltartozások az árfolyam gyengülésével nőttek, ezek pedig a reálgazdaságban is hosszú éveken keresztül éreztették hatásukat. A magyar GDP 2014-ben érte el újra a válság előtti szintjét, vagyis a 2008-as 23 700 milliárd forintot - emlékeztetett Virovácz Péter. Azóta már messze előrébb tartunk, a magyar gazdaság kibocsátása idén év végére nagyjából 15 százalékkal haladhatja meg a válság előtti rekordszintet. Amíg ez alapján azt mondhatjuk, hogy miközben a helyreállás megtörtént, addig a potenciális növekedés jóval lassabban épül újra - ez is azt jelzi, hogy a tartós növekedési pálya alacsonyabb, mint a válság előtt volt. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mostani alacsonyabb ütem sokkal egészségesebb szerkezetű, a deficitet évről évre kordában tartják, s az államadósság is csökkenő pályát mutat. Legnehezebben a fogyasztás állt helyre: a válság előtti szintet csak tavaly év elején értük el, ám azóta 6,5 százalékkal meg is haladtuk - jelezte az ING Bank szakértője. Elsősorban az export húzta ki a magyar gazdaságot a gödörből, ez az ágazat már 2011 elején elérte a krízis előtti szintet, mostanra pedig 42 százalékkal haladja meg a kivitel a 2008-as volumenét. A munkanélküliségi ráta jól mutatja a gazdaság állapotát azzal, hogy 7,5 százalékról a rekordalacsony 3,6 százalékra süllyedt. 2007 2009 20*11 20*13 2015 20*17 Forrás: KSH, VG-grafka Tízéves a gazdasági válság V MUNKAERŐKÖLTSÉG • Tíz százalék felett nőtt a cégek bérráfordítása Az EU-hoz zárkózik a hazai jövedelem R. P. Két számjegyű munkaerőköltség-emelkedésről számoltak be a magyar vállalatok a második negyedévben a bázisidőszakhoz képest: 10,2 százalékkal kellett többet költeni bérekre - derül ki az Eurostat jelentéséből. Nálunk gyorsabban csak Romániában (15,6 százalék) és Lettországban (11,7 százalék) nőttek a cégek bérjellegű kiadásai. Itthon egyértelműen a közszféra bérköltségugrása húzza a számokat, itt 14,9 százalékos volt az emelkedés, míg a magánszektorban 8,3 százalékot mértek. A közszférában főleg a fizetések nőttek - 17,1 százalékkal kellett több pénzt adni az alkalmazottaknak, míg a béren kívüli és egyéb juttatások csupán 4,8 százalékkal gyarapodtak. A magánszektorban komolyabb az eltérés: a 10,3 százalékos bérköltség-emelkedés mellett 2 százalékkal estek a juttatásra fordított összegek. A magánszférán belül az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások területén is közel azonos mértékben nőttek a bér jellegű ráfordítások. A teljes munkaerőköltség uniós átlagban 2,6 százalékkal emelkedett, az eurózónában pedig 2,2 százalékkal nőtt a mutató, ami Magyarország egyértelmű bérfelzárkózását jelzi. A visegrádi országok fizetései egytől egyig felzárkóznak az EU-s bérekhez, a cseheknél 9,3, a szlovákoknál 7,9, míg a lengyeleknél 6,2 százalékos bérkiadás-emelkedést regisztráltak. A TÉVES MUNKAERŐKÖLTSÉG ALAKULÁSAI az előző évhez képest (százalék) • « ® « » 2017. 2017. 2017, 2018. 2018. II. né. III. né. IV. né. Iné. II. né. Forrás: Eurostat VG-grafika A várakozásoknak megfelelő adatok a külkereskedelemről Júniushoz képest nem változott Magyarország külkereskedelmi egyensúlya, júliusban továbbra is 0,6 százalékos termékekből származó külkereskedelmi hiánnyal számolhattunk - derül ki az Eurostat jelentéséből. A termékexport 1,7 milliárd euró volt, ami 4,7 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, míg az import ennél gyorsabban, mintegy 5,7 százalékkal bővült, júliusban 2,3 milliárd euró volt. A szolgáltatások ezt valamennyire ellensúlyozhatták, ugyanis a teljes kivitel mindössze 300 millió euróval maradt el a behozataltól, igaz, még az összesített adatok alapján is gyorsabban növekedett az exportnál (6 százalék) az import (7 százalék) 2017 júliusához képest. Az EU külkereskedelmi többlete 100 millió euró volt, míg az eurózóna 17,6 milliárd eurós szufficitet termelt. | VG 2017-ben átlagosan ezer forintot hagyott a kormány a családoknál 262 üzleti napilap | www.vg.hu ■ Átvilágítják az intézményhálózatot Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között. A megállapodás értelmében a finanszírozás az elfogadott költségvetési törvény szerint zajlik majd, erről külön megállapodásban rendelkeznek majd. A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek támogatása zavartalanul folytatódhat, az ehhez szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja. Az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019-2024-es pályázatai a júniusban megjelent felhívás szerint zajlanak. Az innovációs rendszer átalakítását az érintett intézmények átvilágításának kell megelőznie - ezt állami intézményeknél az ITM, saját intézethálózatában az MTA bonyolítja le -, az eredmények ismerete nélkül a struktúrát érintő kérdésekben nem döntenek. IVG EGYENLEG ! Júliusban 724 millió euró tőke távozott Olvadozik a fizetési mérleg jelentős többlete VG A fizetési mérleg júliusi többlete 56,6 millió euró volt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatokból. Elsősorban a közvetlen tőke kiáramlása pecsételhette meg a júliusi egyenleget, hisz mintegy 724 millió eurós deficit fi gyelhető meg ennél a tételnél, de az áruforgalom 79 milliós mínusza sem volt kedvező. A szolgáltatások forgalma viszont masszívan pozitív, elsősorban e tételnek köszönhetően nem csúszott át a júliusi fizetési mérleg a negatív tartományba. A második negyedév szufficitje 683 millió eurót tett ki, igaz, májusban hiányt mutatott a fizetési mérleg egyenlege, így nem meglepő, hogy a legutóbbi teljes negyedévé elmaradt az elmúlt esztendőkben megszokott értékek átlagától. Az elmúlt években tudniillik hozzászokhattunk a masszívan pozitív fizetési mérleghez, ami Magyarország külső sérülékenységét jelentősen csökkentette. A többlet olvadása viszont figyelmeztető jel lehet, különösen a nyugat-európai gazdasági ciklus leszálló ágba fordulásával. Ráadásul egyes feltörekvő piacok - többek közt a tőkekivonás miatti - megingása sem kedvező. A következő időszakban az elemzők a külkereskedelmi termékegyenleg javulását várják, ami a fizetési mérlegen is javíthat. A HAVI FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE 2018 (millió euró) 444,4 április május június július Forrás: MNB, VG-grafika