Világgazdaság, 2018. szeptember (50. évfolyam, 167-186. szám)
2018-09-11 / 173. szám
2 magyar gazdaság Ellenőrzik a sumákokat Megkezdte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon adózók ellenőrzését, akik a hivatalhoz benyújtott bevallásaik szerint nem folytatnak gazdasági tevékenységet, ám a kontrolladatokból ezzel ellentétes következtetés vonható le. A NAV az EKÁER adatait, a belföldi összesítő jelentések, a tagállami kontrolladatszolgáltatás és az online pénztárgépek adatait is felhasználja a vizsgálathoz. Az adóhatóság egy hét múlva kezdi meg az szja egy százalékának felajánlásából részesülő kedvezményezettek vizsgálatát. IVG Magyar-vietnámi egyezmények A stratégiai partnerség szintjére emelik a Magyarország és Vietnám közötti kapcsolatokat - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Nguyen Phu Tronggal, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkárával folytatott tárgyalása után. Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió és Vietnám közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mihamarabb lezáruljanak. Magyarország 2016-ban az ázsiai országgal indította meg legnagyobb, mintegy 500 millió eurós kötött segélyhitelprogramját, amelynek segítségével a magyar vállalkozások az egészségügy, az oktatás, a vízellátás és a mezőgazdaság területén üzleteket tudnak kötni vietnámi partnerekkel. A találkozón turisztikai fejlesztésekről is volt szó. A tárgyalódelegációk emellett több kétoldalú egyezményt is aláírtak, 18 A múlt tanévben összesen ezer gyermek ehetett ingyen, kedvezményesen üzleti napilap www.vg.hu Már nem a minimálbér a béralku tárgya A magyar munkaerőpiacon leginkább a dolgozókért folytatott verseny befolyásolja a bérek alakulását - mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a köztévének nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar munkaerőpiac keresletalapú, a munkaadók egyre magasabb béreket fizetnek annak érdekében, hogy megszerezzék és megtartsák a munkaerőt. Szerinte a bértárgyalásokon ma már nem a minimálbért és a garantált bérminimumot veszik alapul, ezek inkább a szakmunkások kifizetésekor iránymutatók. Az OKJ-s bizonyítvány egyszerűen megszerezhető, ám a végzettek szakmai tudása általában nem fedi mindazt, amiről a képzés szól - ezért van szükség a felnőttképzés európai szintre emelésére, s arra, hogy 6 százalékról 20 százalékra emeljék a felnőttképzésben részt vevők arányát. IVG FIZETÉSEK ! Rendszeres túlórával keresnek havi bruttó négyszázezret a fővárosban a buszvezetők BKV: 15 százalékos fizetésemelési igény vöGY. A fővárosi és vidéki tömegközlekedési cégeknél két számjegyű béremelést akarnak elérni a szakszervezetek 2019-re. Szegeden feleannyit keres egy villamosvezető, mint Budapesten. A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Nemes Gábor a Világgazdaságnak elmondta: a csongrádi megyeszékhelyen az önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési társaságnál a villamos- és a trolibuszvezetők bruttó 200-220 ezer forintot keresnek átlagosan havonta rendszeres túlórával, míg az ilyen munkakört betöltőknek a BKV-nál, a busz- és metróvezetőkhöz hasonlóan, bruttó 400 ezer forint a fizetésük. Szegeden a munkaerőhiány mértéke a közösségi közlekedésben 10-15 százalékos. Az állami tulajdonú MÁV-nál és a Volán-társaságoknál 2017-ben 13, az idén 12, jövőre pedig 5 százalékkal emelkednek a keresetek a Az állami cégeknél 13 százalékkal nő első lépésben a kereset hároméves bérmegállapodás alapján. Nemes szerint az önkormányzat tulajdonú budapesti, szegedi, miskolci, pécsi, debreceni és kaposvári közlekedési társaságnál is két számjegyű bérfejlesztésre lenne szükség 2019-ben, hogy a létszámhiányt orvosolják, illetve a fluktuációt megállítsák, nem is beszélve a nyugdíjazásokról. Lapunk azon felvetésére, hogy reálisnak tartja-e, hogy kétszer akkora mértékben emelkedjenek a bérek ezeknél társaságoknál, mint az állami tulajdonú cégeknél, igennel válaszolt. Hozzáfűzte, hogy az egy főre jutó cafeteria éves összege duplája például a MÁV-nál, mint a BKV-nál, 2012-ben pedig több juttatást is elveszítettek a fővárosi tömegközlekedési cégnél dolgozók, például az egyszeri, év végi 45 ezer forintos prémiumot is. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) 15 százalékos bérnövekedésre tart igényt jövőre - mondta lapunknak Naszályi Gábor elnök, aki úgy véli, még szeptemberben megkezdődnek a bértárgyalások a BKV vezetőségével. Szerinte „senki sem gondolhatja komolyan, hogy 2019-ben csak 5 százalékkal emelkedjenek a bérek a fővárosi közlekedési cégnél" a jelenlegi keresetek mellett. Informális egyeztetésekből úgy tudja: a cég vezetői is 9-10 százalékos bérnövekedésben gondolkoznak. A BKV-nál a villamosvezetők esetében a létszámhiány jövőre megoldódhat, mert a cég folyamatosan szervez képzéseket. Az EKSZ elnöke súlyos problémának tartja, hogy rendszeresek a busz- és a villamosvezetőknél is a túlórák, amelyek a kollektív szerződés alapján éves szinten fejenként elérhetik a 300 órát, ráadásul sokan még a pihenőnapjukat is beáldozzák a jól fizető pluszmunkáért. A felhalmozódó fáradtságot, leterheltséget, stresszt is okolja azért, hogy több, ereje teljében lévő buszvezető is elhunyt a közelmúltban. A szakszervezet azt igényli, hogy először a béremelésről tárgyaljanak, majd a cafeteriáról, a kettő összemosása ugyanis kedvezőtlen lenne a dolgozóknak. Az EKSZ célja, hogy az egészség-, illetve a nyugdíjbiztosítási juttatást a SZÉP-kártyára fizesse a BKV hogy adómentes legyen. Az érdekképviselet szerint szükség lenne a korkedvezményes nyugdíj visszaállítására is. Az EKSZ a tárgyalások híve - mondta Naszályi -, ám ha a 15 százalékos bérkövetelésük nem teljesül, készek a demonstrációra, sőt a sztrájkra is. A BKV Zrt.-nél jelenleg működő több mint 20 szakszervezettel folyamatosak az egyeztetések a munkavállalókat érintő kérdésekben, a bérekről is tárgyalnak majd - közölte a Világgazdaság kérdésére a társaság. LY FEJLESZTÉS A bruttó állóeszköz-felhalmozás magas szinten tartása támogathatja a gazdaság felzárkózását Strukturális változásokkal nőhet a beruházási ráta A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányosan 21 százalékon állt tavaly, ennek 25 százalékra emelése és stabil fenntartása már jó eredmény lehet - mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az elemző nem számít a 30 százalékos beruházási ráta elérésére Magyarországon, ennek a szintnek az egyszeri elérése sem cél. A magas beruházási ráta eléréséhez és fenntartásához több tényezőnek is teljesülnie kellene a Századvég szakértője szerint. Ilyen a kkv-k és a bankok kockázati hajlandóságának növelése, a versenyképesség fejlesztése, stabilabb üzleti környezet kialakítása, az adminisztrációs terhek csökkenése, a diplomások arányának emelése és a kkv-k fejlesztése - ezek közösen járulhatnak hozzá a tartósan magasabb rátához. Az elemző hozzáfűzte: az ősszel várható versenyképességi intézkedések segíthetik a beruházási ráta kedvező szintjének elérését, illetve fenntartását. Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese az 56. közgazdász-vándorgyűlésen beszélt arról, hogy a nagy gazdasági ugrást sikeresen meglépő országok jellemzően a beruházási ráta jelentős ugrásával érték el az eredményeiket, így ez az egyik legjobb indikátora a magas, stabil növekedési kilátásnak. A beruházások dinamikus bővülése várható idén és jövőre a vállalati, a háztartási és az állami szektorban egyaránt, 2018-ban a GDP 23,7 százaléka, jövőre pedig 25,1 százaléka lehet az arány - derült ki korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentéséből. A kedvező folyam beruházási ráta alakulása szektoronként, a GDP arányában (százalék) matok az erősödő keresletnek, az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetők, különösen a kkv-hitelezés támogatta a fejlesztések megkezdését. A következő években hat-nyolc százalékos bővülés jöhet a vállalati hiteleknél, az uniós források támogatják a fejlesztéseket, jelenleg 1900 milliárd forint értékű nagyberuházás van folyamatban, ezek jelentős része feldolgozóipari fejlesztés. A lakossági beruházásokat a kormányzati programok és az ingatlanépítések segíthetik, a lakásáfa visszaállítása miatt azonban megtorpanhat a piac, ami a beruházási rátán is meglátszik majd. Az MNB jelentése szerint a fejlesztésre költött pénzek 2020-ban alacsonyabbak lehetnek a 2019-eshez képest, de még így is 25 százalék közelében maradhat a mutató. Forrás: MNB, VG-grafika * 2018-tól az MNB előrejelzése