Világgazdaság, 2018. október (50. évfolyam, 187-207. szám)

2018-10-01 / 187. szám

magyar gazdaság ­ Csak januártól ugranak meg a közjegyzői díjak A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelet szerint a köz­jegyzői díjak emeléséről szóló ren­delet nem hétfőn, hanem csak 2018. január 1-jétől lép életbe. Az így három hónappal később élese­dő jogszabály a közjegyzői óradíjat az eddigi 1500 forintról 5500 forint­ra emeli, az értékhatárhoz kötött munkadíjak átlagosan 17 százalék­kal emelkednek. A korábbi gyakor­lattal megegyezően a közjegyzők a munkadíj 40 százalékáig költség­­átalányt is elszámolhatnak. I­VG ­ Lassult az ipari árak emelkedési üteme Augusztusban lassult az ipari termelői árak immár há­rom hónapja tartó emelkedése: éves bázison a júliu­si 8,4 százalék helyett összességében 8,1 százalékkal nőttek az árak - jelentette a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). Az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 száza­lékkal csökkentek a termelői exportárak, míg belföl­dön 0,7 százalékos emelkedést mutatott ki a statisztika. A belföldi értékesítési árak 8,3, ezen belül a feldolgo­zóipari árak 8,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az árváltozást a KSH a bérek nö­vekedésével, az olajár emelkedésével és a forint gyen­gülésével magyarázta. Belföldön a fogyasztási cikkek termelői ára 1,6 százalékkal, ezen belül a tartós fogyasz­tási cikkeké 5,0 százalékkal emelkedett, az energiaárak 12,6 százalékkal nőttek, i­VG arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek a magyar szakemberek Az EuroSkillsen 3-3-3 ú?iéti napilap, www.vo.hu vV V ■ Hallgatói önkormányzatokkal szemben intézkedtek a számvevők Vagyonmegóvási intézkedést kezdeményezett az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) nyolc egyetemnél, mindaddig, amíg nem igazolják a hallgatói önkormányzat törvényes működését. A Magyar Államkincstár felfüggeszti a felső­­oktatási intézmények hallgatói normatíváiból kötelező­en a hallgatói önkormányzatokra fordítandó 1 százalé­kos támogatás folyósítását. Az ÁSZ szerint 2013-2016 között 27 állami felsőoktatási intézmény hallgatói ön­­kormányzata nem szabályszerűen alakult meg, így a fel­sőoktatási törvényben biztosított jogosítványokkal nem élhetnek. Az ÁSZ levélben szólította fel az érintett intéz­ményeket, de csak 19 egyetem tájékoztatta a számve­vőket a megtett intézkedésekről, a nem válaszoló nyolc esetében jártak el most. I­VG EGYENLEG ! A kormány benyújtotta a 2017-es zárszámadási javaslatot Nagyobb lett a tavalyi GDP-növekedés RÁSKI PÉTER ! Az előzetes adatokhoz képest maga­sabb, mintegy 2,2 száza­lék lett a költségvetési hiány, azonban a terve­zettnél még így is kedve­zőbben alakult a deficit. Az adósságráta csökkenő tendenciát mutat, az elő­zetes, 73,6 százalékhoz képest alacsonyabb, 73,3 százalékos lett a GDP- arányos államadósság a zárszámadás szerint. A GDP 4,1 százalékkal emel­kedett 2017-ben - derült ki a kormány által benyújtott zárszámadásitörvény-javaslatból. A Pénzügyminisztérium szerint ez a kedvező adat a gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhető, ame­lyek érdemben segítették a bevéte­lek jó irányú alakulását, a tavalyi évet a felelősségteljes gazdálkodás jellemezte. A költségvetés európai módszertannal mért hiánya 2,2 szá­zalékot tett ki, míg Magyarország maastrichti adósságrátája 73,3 szá­zalék volt. Az előzetes adatok szerint 4 szá­zalékos volt a magyar gazdaság nö­vekedése, amit most 4,1 százalékra javítottak - felelte a fő mutatókat vizsgálva a Világgazdaság kérdésé­re Virovácz Péter, az ING Bank ve­zető elemzője. A korrekcióra lehe­tett számítani, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a beruhá­zási adatokat már felülvizsgálta, és nagymértékben felfelé módosítot­ta, ami a növekedést is feljebb tol­ta 0,1 százalékponttal. A költségve­tési hiány előzetesen 1,9-2 százalék volt, ehhez­ képest a zárszámadás javaslatában 2,2 százalékos defi­cit szerepel. Virovácz Péter szerint azonban ez nem okoz problémát, ugyanis a költségvetésben eleve 2,4 százalékos hiánnyal számoltak, amihez képest a frissített adat 0,2 százalékponttal kedvezőbb lett. A maastrichti adósságráta azonban csökkent az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi, 73,6 szá­zalékos közzétételéhez képest, 73,3 százalék lett a GDP arányában a zárszámadás tervezete szerint. A javulás valószínűleg annak köszön­hető, hogy körön kívül elszámolható tételekkel csökkent az államadós­ság. Az ING Bank elemzője figyel­meztetett, az alacsonyabb adósság­ráta idén nagyobb feladatot adhat az ÁKK-nak: amennyiben az uniós források csak részben érkeznek be, a következő hónapokban úgy kelle­ne finanszírozni az államot, hogy közben - az Alaptörvénynek meg­felelően - az adósságráta is csök­kenjen. Személyi jövedelemadóból 127,5 milliárd forinttal, a járulékokból pe­dig 147,8 milliárd forinttal maga­sabb volt a bevétel az eredetieg tervezetthez képest - vja közlemé­nyében a Pénzügyminisztérium a zárszámadásra hivatkozva. A növek­vő bérek és adócsökkentések nyo­mán több pénz maradt a családok­nál, ami a fogyasztás 4,7 százalékos bővülésén is látható. A gazdaság fe­hérítése is sikeres volt, a katás adó­zók 30 százalékkal, a kivások pedig 65,7 százalékkal fizettek be a terve­zettnél több adót az államkasszába. A kiadási oldalon a lakásépítési tá­mogatásokra és a CSOK-ra többet költött a költségvetés, mint 2016- ban, előbbinél 25, míg utóbbinál 80 százalékkal emelkedett a ráfor­dítás összege. A tárca közleménye arra is kitért, hogy az uniós kiadá­sok 2571,4 miliárd forintot tettek ki 2017-ben, amit a gazdaság felpörge­tésére használtak fel. A 2017-ES FŐ GAZDASÁGI MUTATÓK 1 százalék Zárszámadás Előzetes adatok alapján alapján GDP-növekedés 4,1 4,0 ESA-hiány 2,2 1,9 Adósságráta 73,3 73,6 Forrás: PM­ VG-gyűjtés. VG-grafika MUNKAERŐBÁZIS IAz alacsony iskolázottsági szint gátat szab a munkáltatók terveinek A foglalkoztatás közelít a négy és fél milliós álomhatárhoz VÖŐ GYÖRGY ! Az utóbbi nyolc esz­tendőben 774 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, közülük 640 ezren a versenyszférában dol­goznak, a munkanélküliségi ráta a 2010-es 12 százalékról 3,7 száza­lékra mérséklődött. A 15-64 éves korosztályban 70 százalék közelé­be emelkedett a foglalkoztatottság, a munkában állók száma megköze­líti a 4,5 milliót. Varga Mihály pénz­ügyminiszter a minap azt mondta: a kormány célja a még meglévő mun­kanélküliség további mérséklése és a versenyszféra munkaerőigényé­nek kielégítése, ami az álláskeresők és az inaktívak mielőbbi munkaerő­­piacra vezetésével valósulhat meg. A munkanélküliek átlagos létszá­ma a június-augusztusi időszakban 173 ezer főre csökkent a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) uni­ós módszertana szerint. Ugyan­akkor 71 ezren már egy éve hiába keresnek állást. A Nemzeti Fog­lalkoztatási Szolgálat augusztusi adatai szerint a nyilvántartott ál­láskeresők létszáma 251 ezer fő­re csökkent, ám közülük 107 ez­ren legfeljebb általános iskolát végeztek. A KSH első negyedévi munkaerőpiaci felmérése szerint 2 millió 700 ezer ember nem szá­mít potenciális munkaerő-tartalék­nak az inaktívak közül, mert nem akar dolgozni. Az utóbbi egy évben a foglalkozta­tottak száma csaknem 40 ezer fővel, 4 millió 484 ezerre nőtt, az elsőd­leges munkaerőpiacon 90 ezer fős bővülés volt. A közfoglalkoztatottak egy része - 40-41 ezer ember - az elmúlt 12 hónapban már átáramlott a versenyszférába. Most csaknem 149 ezren tekintik magukat közfog­lalkoztatottnak, számottevő részük alacsony iskolázottságú. A KSH szerint egy év alatt 40 ezerrel, 6,37 millióra csökkent a magyarországi 15-64 éves népes­ség lélekszáma, közben 23 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A fentiek okán az utóbbi hónapok­ban stagnálás, sőt néhány ezres csökkenés mutatkozott a foglal­koztatottak létszámában, a mun­kanélküliség pedig enyhén emel­kedett. Egyre inkább szűkül a potenciá­lis munkaerőbázis, egyre nehezebb minőségi munkaerőt találni - vall­ja számos munkáltató, akik kö­zül nem kevesen automatizációs, digitalizációs beruházásban gondol­kodnak, a saját erő mellé keresik a pályázati forrásokat - így tesz pél­dául a 120 éves, visszapillantó tük­röket gyártó Hirschler-Glas Kft. is. Szakszervezeti vezetők szerint akkor lehetne tömegesen hazacsá­bítani a Nyugat-Európában dolgozó magyarokat, ha az itthoni jövedel­mük legfeljebb 20 százalékkal ma­radna el a kinti keresetüktől. Több munkadói érdekképviselet szerint a munkaerőhiány mérséklésére a köz­szférában dolgozók közül kellene átirányítani munkavállalókat a ver­senyszférába - ez összhangban van a kormányzat központi közigazga­tást érintő racionalizálási terveivel. FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA­­ a 15-64 éves népességben (ezer fő) márc.-máj. ápr.-jún. máj.-júl. jún.-aug. Forrás: KSH, VG-grafika

Next