Világgazdaság, 2019. március (51. évfolyam, 43-62. szám)
2019-03-01 / 43. szám
magyar gazdaság ■ Folytatja Matolcsy Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára újra Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé Áder János köztársasági elnök. Március 4-i hatállyal hat évre nevezik ki Matolcsyt, az ünnepélyes eskütétel ma lesz a Sándor-palotában. VG Kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását A szakképzés megújításának részeként mától állnak munkába a szakképzési centrumok kancellárjai. A kancellári rendszer bevezetése a szakképzésben a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodást szolgálja - olvasható az innovációs tárca közleményében. A kancellárok segítik és támogatják a szakképzési centrumok főigazgatóit az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. A pályázati úton kiválasztott gazdasági vezetők az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják. A minisztérium 41 szakképzési centrumban írt ki pályázatot a vezetői státusz betöltésére, 39 helyen a pályázat eredményesen zárult. A nyertesek átvették megbízásukat, így munkába állhatnak. IVG Lassult a termelői árak emelkedése Januárban az ipari termelői árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal, így folytatódott a hónapok óta tartó csökkenő trend. Az infláció szempontjából fontos belföldi árindex is 5,9 százalékra mérséklődött. A feldolgozóipar árai 3,6 százalékkal emelkedtek, míg az energiaipar termelői árai 11 százalékkal nőttek. Az ipar exportértékesítési árai 2,9 százalékkal nőttek az előző év januárjához képest. IVG üzleti napilap | www.VQ.hu ■ Készül a kormány a megállapodás nélküli Brexitre A kormány benyújtotta a parlamentnek azt a salátatörvényt, amely Nagy-Britannia megállapodás nélküli uniós kilépése esetére átmeneti szabályokat hozna a kétoldalú kapcsolatokban. Bár a kilépés nélküli megállapodásnak egyre kisebb az esélye, ha mégis bekövetkezne, akkor március 30-án Nagy-Britannia egy csapásra nem uniós, harmadik állammá válna, így az uniós jogot nem lehetne a kétoldalú kapcsolatokban alkalmazni. A javaslat rendezi és elismeri a Brexit előtt is a szigetországban élő magyarok számára az ott szerzett társadalombiztosítási (munkanélküliségi, egészségügyi és nyugdíjbiztosítási) jogosultságokat, valamint arra is kitér, hogy a kilépést követően is szabadon tartózkodhatnak Magyarországon brit állampolgárok. IVG FOGYASZTÁSI Az adókiesés harmada megtérülhet azzal, hogy negyedére csökken az illegális forgalom Olcsóbb húst és drágább éttermeket hozott a szelektív áfacsökkentés GYÖNGYÖSI BALÁZS : Míg a sertés- és a baromfihús esetében csaknem teljes mértékben megjelent a fogyasztói árakban az áfacsökkentés, addig a friss tejnél és a tojásnál csak részlegesen, az éttermi árakban pedig drágulással párosult az adókedvezmény. A kabinet nem lát okot és módot az általános adómér- tejték-csökkentésre, azokon a helyeken azonban, amelyeken azt szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években csökkentették az áfakulcsot, így az idén az UHT- és az ESL-tejek esetében is - közölték a Világgazdasággal a Pénzügyminisztériumnál. További célzott áfacsökkentést nem tervez a kormány, de jelenleg is zajlik a korábbi kedvezményes területek tapasztalatainak vizsgálata. Látható ugyanis, hogy vannak olyan területek, amelyeken az áfakulcs csökkentése nem érte el a kívánt hatást, a kisebb áfa hasznát nem érezhették a fogyasztók - tették hozzá. Az UHT- és az ESL-tej előtt tavaly a friss tej és a hal forgalmi adója csökkent 5 százalékra, az előbbié 18-ról. Korábban, 2017- ben a baromfihús és az étkezési tojás, 2016-ban pedig a sertéstőkehús áfája mérséklődött 27-ről 5 százalékra. Az alapvető élelmiszerek mellett a többséget az internetés az étkezőhelyi áfa csökkenése is érinthette: 2017-ben 18, majd tavaly 5 százalékra esett a kulcs, igaz, a vendéglátásban közben bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. A gazdasági hatásokat firtató kérdésünkre a tárcánál a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely szerint egyes termékeknél az áfacsökkentésből fakadó árhatás csak részleges, míg másoknál teljes volt - ezt a 2018-2022-es konvergenciaprogram is rögzíti. Három hónappal az áfaváltozás után a sertés- és a baromfihús fogyasztói árában 97, illetve 86 százalékos mértékben érvényesült az árhatás, ami a húskategória általános 2015-ös romániai áfacsökkentését idézi - ott a mutató 87 százalékos volt. A sertés ára azonban az áfacsökkentés utáni fél éven belül erős emelkedésnek indult a nemzetközi áremelkedések hatására. A friss tej és a tojás áfacsökkentése negyedév múltán már csak 58-58 százalékos árhatással jelent meg, igaz, a tejet, a tojást és más tejtermékeket is magában foglaló termékcsoportban Romániában is a húsénál alacsonyabb, 78 százalékos volt az árhatás. Magyarországon egyébként az internet esetében is 97 százalékos volt a vizsgált arány, mint a sertésnél. Mivel az alapvető élelmiszerekre nem rugalmas a kereslet, az árváltozás kevésbé érinti a fogyasztott mennyiséget, mint egy olyan terméknél, amely nem létszükséglet. Tehát a költségvetésből kieső áfát - még ha a fogyasztóknál jelent is meg - nem arra költötték, hogy az olcsóbbá váló termékekből többet fogyasszanak, így a 2016-2017-es szelektív áfacsökkentések csak 0,9 százalékkal növelhették a vásárolt élelmiszerek mennyiségét. Ezen belül 2 százalék feletti bővülés valószínűsíthető a tej, tejtermék, tojás termékcsoportban, a kereszthatások miatt pedig 2-3 százalékos a zöldségek, gyümölcsök körében. Fontos szempont a gazdaságfehéredés is az alapvető élelmiszereknél: az áfacsökkentés miatti adókiesés harmada megtérülhet azzal, hogy negyedére csökken az illegális forgalom. Az éttermi vendéglátásban viszont árcsökkenés helyett drágulást hozott az áfavágás, a vizsgált időszakban mínusz 8 százalékos árhatást mértek, miközben a szektorban a 2009-es (20-ról 25 százalékra) és a 2012-es (25-ről 27-re) áfaemelés is megjelent 79, illetve 82 százalékos mértékben az árakban. Valószínűsíthető, hogy az éttermi áfacsökkentést a bérek és a profitok emelésére fordították a vendéglátósok a fogyasztói árak csökkentése helyett. Viszonyításképp: Finnországban 50 százalékos árhatással párosult az éttermi áfa 22-ről 13 százalékra csökkentése, Svédországban 20 (25-ről 12 százalék, 2012), Franciaországban pedig 16 százalék (19,6-ről 5,5 százalék, 2009) volt ez az érték, vagyis hasonló esetben külföldön sem magától értetődő a nagymértékű árleszállítás. LEPEK ÉS ÉPÜLETEKIA beruházási ráta szinten tartása is elég lehet a négyszázalékos növekedéshez Tovább hasítottak az elmúlt évben a fejlesztések R. P. A beruházási ráta 25 százalék körül alakulhatott tavaly, ami számottevően magasabb az Európai Unió átlagánál - reagált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira a Pénzügyminisztérium becslésével Varga Mihály, a tárca vezetője. Hazánk beruházási rátája az elmúlt két évben kitartóan emelkedett, a fejlesztések kiegyensúlyozott bővülése a következő évekre is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. A pénzügyminiszter hozzáfűzte: a beruházások növekedését az otthonteremtési program, a hatéves bérmegállapodás eredményeként 9 százalékra csökkentett társaságiadó-kulcs és az uniós források hatékony felhasználása támogatta. A héten megjelent Versenyképes Magyarország programban azt olvashatjuk, hogy a nemzetközi példákból és a hazai adatokból megállapítható, 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme, vagyis a beruházási ráta szinten tartása is elég lehet a bővülés fenntartásához. Tavaly 17 százalékkal emelkedtek a beruházások Magyarországon, az építések 22, míg a gépfejlesztések 11 százalékkal nőttek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A ráfordítások több mint felét adó, ötven főnél nagyobb vállalatok beruházásai 8,8 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2017-ben, a költségvetési szerveknél pedig 31 százalékos emelkedést mért a KSH. Míg a termelésben leginkább meghatározó feldolgozóiparban 6,3 százalékkal bővültek a fejlesztések, addig a szállítás-raktározás területén 33, az ingatlanügyleteknél pedig 17 százalékkal nőttek a beruházások. A statisztikai hivatal adatai szerint 2018 utolsó negyedévében 17 százalékkal bővültek a fejlesztések az előző év azonos időszakához képest. Az idén 11 százalékkal bővülhetnek a beruházások - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az építőipari szerződésállomány és a folyamatban lévő fejlesztések magas növekedést jeleznek, de a kapacitáshiány lassíthatja a beruházások ütemét. A BERUHÁZÁSOK VOLUMENINDEXE előző évi 100 (százalék) • • * • & 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: KSH, VG-grafika