Világgazdaság, 2019. március (51. évfolyam, 43-62. szám)

2019-03-01 / 43. szám

magyar gazdaság ■ Folytatja Matolcsy Orbán Viktor miniszterelnök javas­latára újra Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé Áder János köztársasági elnök. Már­cius 4-i hatállyal hat évre nevezik ki Matolcsyt, az ünnepélyes eskütétel ma lesz a Sándor-palotában.­­ VG ­ Kancellárok irányítják a szakképzési centrumok gazdálkodását A szakképzés megújításának részeként mától állnak mun­kába a szakképzési centrumok kancellárjai. A kancellá­ri rendszer bevezetése a szakképzésben a felelős, átlát­ható és professzionális gazdálkodást szolgálja - olvasha­tó az innovációs tárca közleményében. A kancellárok segí­tik és támogatják a szakképzési centrumok főigazgatóit az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeleté­ben. A pályázati úton kiválasztott gazdasági vezetők az in­tézmények menedzserszemléletű működtetését biztosít­ják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasá­gi eszközökkel támogatják. A minisztérium 41 szakképzési centrumban írt ki pályázatot a vezetői státusz betöltésére, 39 helyen a pályázat eredményesen zárult. A nyertesek át­vették megbízásukat, így munkába állhatnak. I­VG ­ Lassult a termelői árak emelkedése Januárban az ipari termelői árak át­lagosan 3,8 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hi­vatal, így folytatódott a hónapok óta tartó csökkenő trend. Az inflá­ció szempontjából fontos belföldi árindex is 5,9 százalékra mérséklő­dött. A feldolgozóipar árai 3,6 szá­zalékkal emelkedtek, míg az ener­giaipar termelői árai 11 százalékkal nőttek. Az ipar exportértékesítési árai 2,9 százalékkal nőttek az előző év januárjához képest. I­VG üzleti napilap | www.VQ.hu ■ Készül a kormány a megállapodás nélküli Brexitre A kormány benyújtotta a parlamentnek azt a salátatör­vényt, amely Nagy-Britannia megállapodás nélküli uni­ós kilépése esetére átmeneti szabályokat hozna a két­oldalú kapcsolatokban. Bár a kilépés nélküli megállapo­dásnak egyre kisebb az esélye, ha mégis bekövetkezne, akkor március 30-án Nagy-Britannia egy csapásra nem uniós, harmadik állammá válna, így az uniós jogot nem lehetne a kétoldalú kapcsolatokban alkalmazni. A ja­vaslat rendezi és elismeri a Brexit előtt is a szigetország­ban élő magyarok számára az ott szerzett társadalom­­biztosítási (munkanélküliségi, egészségügyi és nyugdíj­­biztosítási) jogosultságokat, valamint arra is kitér, hogy a kilépést követően is szabadon tartózkodhatnak Ma­gyarországon brit állampolgárok. I­VG FOGYASZTÁS­I Az adókiesés harmada megtérülhet azzal, hogy negyedére csökken az illegális forgalom Olcsóbb húst és drágább éttermeket hozott a szelektív áfacsökkentés GYÖNGYÖSI BALÁZS : Míg a ser­tés- és a baromfihús ese­tében csaknem teljes mértékben megjelent a fogyasztói árakban az áfacsökkentés, addig a friss tejnél és a tojás­nál csak részlegesen, az éttermi árakban pedig drágulással párosult az adókedvezmény. A kabinet nem lát okot és mó­­­­­dot az általános adómér- tej­ték-csökkentésre, azokon a helyeken azonban, amelyeken azt szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években csökkentették az áfakulcsot, így az idén az UHT- és az ESL-tejek esetében is - közöl­ték a Világgazdasággal a Pénzügy­minisztériumnál. További célzott áfacsökkentést nem tervez a kor­mány, de jelenleg is zajlik a korábbi kedvezményes területek tapasztala­tainak vizsgálata. Látható ugyanis, hogy vannak olyan területek, ame­lyeken az áfakulcs csökkentése nem érte el a kívánt hatást, a kisebb áfa hasznát nem érezhették a fogyasz­tók - tették hozzá. Az UHT- és az ESL-tej előtt ta­valy a friss tej és a hal forgalmi adója csökkent 5 százalékra, az előbbié 18-ról. Korábban, 2017- ben a baromfihús és az étkezési tojás, 2016-ban pedig a sertéstő­kehús áfája mérséklődött 27-ről 5 százalékra. Az alapvető élelmisze­rek mellett a többséget az internet­és az étkezőhelyi áfa csökkenése is érinthette: 2017-ben 18, majd tavaly 5 százalékra esett a kulcs, igaz, a vendéglátásban közben be­vezették a 4 százalékos turizmus­fejlesztési hozzájárulást. A gazda­sági hatásokat firtató kérdésünkre a tárcánál a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányra hívták fel a figyelmet, amely szerint egyes ter­mékeknél az áfacsökkentésből fa­kadó árhatás csak részleges, míg másoknál teljes volt - ezt a 2018-2022-es konvergenciaprogram is rögzíti. Három hónappal az áfaváltozás után a sertés- és a baromfihús fogyasztói árában 97, illetve 86 százalékos mértékben érvénye­sült az árhatás, ami a húskate­gória általános 2015-ös romániai áfacsökkentését idézi - ott a mu­tató 87 százalékos volt. A sertés ára azonban az áfacsökkentés utá­ni fél éven belül erős emelkedés­nek indult a nemzetközi áremel­kedések hatására. A friss tej és a tojás áfacsökkentése negyedév múltán már csak 58-58 százalékos árhatással jelent meg, igaz, a te­jet, a tojást és más tejtermékeket is magában foglaló termékcsoport­ban Romániában is a húsénál ala­csonyabb, 78 százalékos volt az ár­hatás. Magyarországon egyébként az internet esetében is 97 száza­lékos volt a vizsgált arány, mint a sertésnél. Mivel az alapvető élelmiszerekre nem rugalmas a kereslet, az árvál­tozás kevésbé érinti a fogyasztott mennyiséget, mint egy olyan ter­méknél, amely nem létszükséglet. Tehát a költségvetésből kieső áfát - még ha a fogyasztóknál jelent is meg - nem arra költötték, hogy az olcsóbbá váló termékekből többet fogyasszanak, így a 2016-2017-es szelektív áfacsökkentések csak 0,9 százalékkal növelhették a vásárolt élelmiszerek mennyiségét. Ezen belül 2 százalék feletti bővülés va­lószínűsíthető a tej, tejtermék, to­jás termékcsoportban, a kereszt­hatások miatt pedig 2-3 százalékos a zöldségek, gyümölcsök körében. Fontos szempont a gazdaságfehére­dés is az alapvető élelmiszereknél: az áfacsökkentés miatti adókiesés harmada megtérülhet azzal, hogy negyedére csökken az illegális for­galom. Az éttermi vendéglátásban vi­szont árcsökkenés helyett drágu­lást hozott az áfavágás, a vizsgált időszakban mínusz 8 százalékos árhatást mértek, miközben a szek­torban a 2009-es (20-ról 25 száza­lékra) és a 2012-es (25-ről 27-re) áfaemelés is megjelent 79, illetve 82 százalékos mértékben az árak­ban. Valószínűsíthető, hogy az ét­termi áfacsökkentést a bérek és a profitok emelésére fordították a vendéglátósok a fogyasztói árak csökkentése helyett. Viszonyítás­képp: Finnországban 50 százalé­kos árhatással párosult az éttermi áfa 22-ről 13 százalékra csökken­tése, Svédországban 20 (25-ről 12 százalék, 2012), Franciaországban pedig 16 százalék (19,6-ről 5,5 szá­zalék, 2009) volt ez az érték, vagyis hasonló esetben külföldön sem ma­gától értetődő a nagymértékű árle­szállítás. LEPEK ÉS ÉPÜLETEKIA beruházási ráta szinten tartása is elég lehet a négyszázalékos növekedéshez Tovább hasítottak az elmúlt évben a fejlesztések R. P.­­ A beruházási ráta 25 száza­lék körül alakulhatott tavaly, ami számottevően magasabb az Euró­pai Unió átlagánál - reagált a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) adataira a Pénzügyminisztérium becslésével Varga Mihály, a tár­ca vezetője. Hazánk beruházási rátája az elmúlt két évben kitar­tóan emelkedett, a fejlesztések kiegyensúlyozott bővülése a kö­vetkező évekre is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. A pénzügyminiszter hozzáfűzte: a beruházások növekedését az ott­honteremtési program, a hatéves bérmegállapodás eredményeként 9 százalékra csökkentett társasá­­giadó-kulcs és az uniós források hatékony felhasználása támogat­ta. A héten megjelent Versenyké­pes Magyarország programban azt olvashatjuk, hogy a nemzetkö­zi példákból és a hazai adatokból megállapítható, 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék felet­ti növekedési üteme, vagyis a beru­házási ráta szinten tartása is elég lehet a bővülés fenntartásához. Tavaly 17 százalékkal emelked­tek a beruházások Magyarorszá­gon, az építések 22, míg a gépfej­lesztések 11 százalékkal nőttek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A rá­fordítások több mint felét adó, öt­ven főnél nagyobb vállalatok be­ruházásai 8,8 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2017-ben, a költ­ségvetési szerveknél pedig 31 szá­zalékos emelkedést mért a KSH. Míg a termelésben leginkább meg­határozó feldolgozóiparban 6,3 százalékkal bővültek a fejleszté­sek, addig a szállítás-raktározás területén 33, az ingatlanügyletek­nél pedig 17 százalékkal nőttek a beruházások. A statisztikai hivatal adatai szerint 2018 utolsó negyed­évében 17 százalékkal bővültek a fejlesztések az előző év azonos idő­szakához képest. Az idén 11 százalékkal bővül­hetnek a beruházások - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank ve­zető elemzője. Az építőipari szerző­désállomány és a folyamatban lévő fejlesztések magas növekedést je­leznek, de a kapacitáshiány lassít­hatja a beruházások ütemét. A BERUHÁZÁSOK VOLUMENINDEXE­­ előző év­i 100 (százalék) • • * • & 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: KSH, VG-grafika

Next