Világgazdaság, 2019. március (51. évfolyam, 43-62. szám)

2019-03-26 / 59. szám

magyar gazdaság ­ Húsvét előtt jön az élelmiszer-ellenőrzés is Március 25-től a húsvéti ünnepek vé­géig, április 22-ig tart a tavaszi élelmi­szerlánc-ellenőrzési sorozat, az akciót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsá­gi Hivatal koordinálja - közölte az Ag­rárminisztérium. A szakemberek a ha­gyományosan népszerű árukat, töb­bek között a sonkát, a tojást, a bort, az édességet, valamint a szezonális zöldség- és gyümölcstermékeket el­lenőrzik. A növényi termékeknél ki­emelten vizsgálják a primőr árut, azok közül is főleg a gyorsan romló zöldsé­geket és gyümölcsöket. I­VG ­ Lépni fog, de nem emel kamatot az MNB Londoni elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésén nem módosítja 0,90 szá­zalékos irányadó kamatát, de óvatos likviditásszűkí­tő célú lépésekkel megindul a monetáris politika nor­malizálása. A TD Securities várakozása szerint az MNB a devizaswapprogramból eredő 2 ezermilliárdos likvidi­tásállományt szűkíti majd, de a jelenlegi swaptranzakciók közül legalább néhányat megújít - enélkül az állomány a második negyedév végéig 900 milliárd forintra csök­kenne. A Morgan Stanley szerint a kiszorítandó forintlikvi­ditás célsávja 400-600 milliárdról a következő negyedév­re 300-500 milliárd forintra csökkenhet. Mindkét cég és a Capital Economics is azt várja, hogy a monetáris tanács nulla százalékra emeli a mínusz 0,15 százalékos egynapos betéti kamatot. I­VG A Nemzetközi Beruházási Bank 24,7 milliárd forint értékű kötvényt bocsátott ki a BÉT-en üzleti napilap i www.vg.hu ­ Aláírták a 2019. évi bérmegállapodást a MÁV csoportnál Hétfőn január 1-jéig visszamenőleges, 5 százalékos bér­­fejlesztésről állapodtak meg a MÁV Zrt. és a szakszerve­zetek. A mostani emelés a korábbi hároméves bérmegál­lapodásban szereplő 2017-es 13 és a tavalyi 12 százalékos emelést követi. A felsőfokú végzettségű beosztottak mi­nimum 315, a mestervégzettségűek 360 ezer forintot kap­nak, a munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-ki­egészítés bruttó 3,5 százalékról négyre emelkedik. A szak­­szervezetek kijelentették, hogy támogatják a munkálta­tó hatékonyságnövelő intézkedéseit, amelyek a jövőbeni bérfejlesztés alapját képezhetik. Ugyanakkor fenntartot­ták álláspontjukat, hogy a megállapodásban szereplőnél nagyobb bérfejlesztést látnak indokoltnak. A felek újabb középtávú megállapodásra törekednek.I­VG r -­­ MAKROGAZDASÁG ! Meglehet a felzárkózáshoz szükséges két százalékpontos bővülési előny Lassuló globális konjunktúra mellett is megmaradhat a magyar növekedés RÁSKI PÉTER | A nyugati uniós országok lassulnak, a dé­li országok a korábban vártnál jobban behúzhatják a féket, míg a keleti uniós országok magasabb növe­kedési pályát írhatnak le - mondta a Világgazdaság­nak Kovács Árpád egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke. U­gyan a globális gazdaság lassabban növekedhet a következő időszakban, mint az elmúlt években, azonban a ma­gyar gazdaság idén még 4 százalék közelében bővülhet - mondta a Vi­lággazdaság kérdésére Kovács Ár­pád, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanára, a Költségvetési Ta­nács (KT) elnöke. A lassulás jelei nálunk is mu­tatkoznak, ráadásul az uniós for­rások is kifutnak, amelyek nagy­jából 2 százalékpontos hátszelet adnak a magyar gazdaságnak. Jö­vőre és 2021-ben a potenciális bő­vülési ütemmel megegyező 3 szá­zalék körül alakulhat a gazdasági növekedés. A GDP-arányos bővülés 3 százalék lehet 2021-ben A nemzetközi szervezetek szerint az Európai Unió gazdasága 2 szá­zalék körül növekedhet, azonban a visegrádi és a balti országok nélkül mindössze 1 százalékos lenne a di­namika - hangsúlyozta Kovács Ár­pád. Dél-Európa a korábban várt­nál erőteljesebb lemaradást mutat, ez a tényező sem segíti az EU egé­szének jó teljesítményét. Mivel Ma­gyarország szoros kapcsolatban van az uniós országokkal, különösen Németországgal, a külkereskedel­mi kapcsolataink túlnyomó többsé­gét az unió országaival bonyolítjuk, ezért nekünk is érdekünk Európa jó gazdasági teljesítménye. A nyuga­ti országokat érintő lassulás idővel nálunk is jelentkezni fog, azonban a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal jobb állapotban van a gazdaság - a hiány 3 százalék alatti, az adósság­ráta csökkenő pályán van és a gaz­daság fejlődése is jó irányba mutat -, ez tompíthatja a válság begyűrű­zésének erejét. Az SZTE oktatója szerint az uniós források nélkül is meglehet a 3 százalékos GDP-növe­­kedés. Kovács Árpád hangsúlyozta, A GDP-NÖVEKEDÉS ÜTEME hogy egyetemi tanárként mondta el lapunknak a véleményét, és nem a KT vezetőjeként­­ a testület hivata­los véleményét májusban ismerhet­jük meg. Mivel a foglalkoztatottak szá­mát már nem lehet tovább növelni, ezért intenzív fordulatra van szük­ség - emelte ki Kovács Árpád. A né­met hatékonyság harmada a ma­gyar, vagyis nagy tere van annak, hogy javítsunk a termelékenységen. Az egyetemi oktató hozzáfűzte: az extenzív bővülésről az intenzív nö­vekedésre való átálláshoz számos intézkedés szükséges, amelyeket az erre illetékeseknek kell kidol­gozniuk. Kovács Árpád összegzése szerint középtávon a potenciális, 3 százalékos növekedés körül alakul­hat a magyar gazdaság dinamiká­ja. Amennyiben az unió gazdasága átlagosan 1 százalékkal, Magyar­­országé pedig 3 százalékkal bővül, megvalósul a korábban célként ki­tűzött 2 százalékpontos növekedési előny, amely hosszú távon biztosítja a felzárkózást. Kovács Árpád szerint uniós források nélkül is meglehet a 3 százalékos növekedés MAGYARORSZÁGON 1 százalék 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: KSH EGYENLEG ! Tavaly a GDP fél százaléka alá zsugorodott a külkereskedelmi mutató Újra felfuthat a folyó fizetési mérleg többlete A P­ I Magyarország folyó fizeté­si mérlege 640 millió eurós több­lettel zárta 2018-at, ami GDP-ará­­nyosan 0,47 százalék - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelen­téséből. A külső finanszírozási ké­pesség 2,2 százalékos volt GDP-ará­­nyosan, azonban a tőkemérleg 2505 millió eurós többlete teljes mérték­ben a beérkező uniós forrásoknak köszönhető, enélkül a tőkemérleg 182 millió eurós hiánnyal zárta vol­na 2018-at. A következő években újra emel­kedhet a folyó fizetési mérleg több­lete, mivel idén az árumérlegben csak kismértékű romlásra számí­tunk, amit ellensúlyozhat a szolgál­tatások többletének növekedése és a jövedelmek egyenlegének javulá­sa - mondta Suppan Gergely, a Ta­karékbank vezető elemzője. A belső kereslet lassulására 2020 után kell felkészülni, ami az import mérsékel­tebb dinamikájával járhat, egyúttal javítja a folyó fizetési mérleget. A következő években várhatóan elké­szülő kapacitásnövelő beruházások üzembe lépése lökést adhat az ex­portnak, ezzel javítva a folyó fizetési mérlegen. Suppan Gergely hozzátet­te: a nettó külső adósság az egy év­vel korábbi 15 milliárd euróról 11,6 milliárd euróra (a GDP 8,8 százalé­ka) apadt, ami számottevő javulás a 2009-es 60,5 százalékhoz képest. A tavalyi negyedik negyedévben Magyarország finanszírozási ké­pessége szezonális hatásoktól tisz­tí­tottan 651 millió euró volt, ez a negyedéves GDP 1,9 százaléka - hangsúlyozta az MNB közleménye. Az áruforgalom hiánya 556 millió euróra rúgott, amit csak részben ellensúlyozott a szolgáltatások ki­vitelének erősödése, ez utóbbi jó teljesítménye az erős turizmusnak tudható be. A FIZETÉSI MÉRLEG ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1 millió euró Forrás: MNB. VG-grafika

Next