Világgazdaság, 2019. április (51. évfolyam, 63-82. szám)

2019-04-08 / 68. szám

2 magyar gazdaság ■ Össztűz Veresegyház ingatlaneladásaira Népszavazást kezdeményez a ve­resegyházi Tavirózsa környezetvédő egyesület, hogy „gátat vessen a vá­ros jelentős ingatlanvagyona lakás­célú értékesítésének". Az egyesület szerint a tervezett eladással a mint­egy 20 ezer fős város 25 ezer fős­re duzzadna. Közben a közintézmé­nyei túlzsúfoltak, zöldterületei fogy­nak, autóval két és fél, három órát is igénybe vesz a 25 kilométerre lévő Budapestre történő napi munkába járás. Szerintük inkább a város minő­ségi fejlesztésére kell törekedni. I­VG ­ Már lehet pályázni az OTKA-pénzekre Az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben első­ként az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kutatói kiválósági pályázatainak felhívásait ír­ta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hiva­tal - számol be az MTI. A kutatói életpályájuk elején já­ró kutatóknak kétféle pályázati lehetőség - posztdokto­ri (PD) és fiatal kutatói (FK) - nyílik meg, együtt 4 milli­árd forint keretösszeggel. Változás, hogy a kutatói élet­pályaszakaszokhoz igazodva már nem az életkor számít, hanem a doktori fokozat megszerzése óta eltelt idő. Ez a posztdoktori pályázatok esetében legfeljebb öt év, míg a fiatal kutatók pályázatainál 12 év. Ezen túl a tavaly in­dult Felsőoktatási intézményi kiválósági program folyta­tásaként 2019-ben is 13 felsőoktatási intézmény része­sülhet összesen 15 milliárd forint támogatásban. I­VG ■ Nagyüzem a NAV-nál Az adóhatóság az idén 500 ezer­rel több adóbevallás-tervezetet ké­szített el, mint tavaly. A tervezetek március 14. óta elektronikusan el­érhetők az ügyfélkapun keresztül, amelyre már 3,8 millióan regisztrál­tak. Í­VG A NAV az idén 5,6 millió bevallástervezetet készített el Magyarország 172 riasztást küldött Az Európai Unió tagállami hatóságai a nem élelmiszer jellegű veszélyes terméke­ket tartalmazó adatbázis, az úgynevezett RAPEX riasztási rendszer segítségével szükség esetén gyorsan eltávolíthatják az üzletek polcairól a kockázatos árucik­keket. Magyarország tavaly a harmadik legtöbb, 172 riasztást küldte - áll az Inno­vációs és Technológiai Minisztérium közleményében -, összesen pedig 31 ország­ból 2257 riasztás érkezett a rendszerbe. Kara Ákos, a tárca illetékes államtitkára el­mondta, hogy tavaly a hazai fogyasztóvédelmi hatóság 189 árucikk esetében köte­lezte a forgalmazót a termék visszahívására. I­VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kibővült az adókevezményesek köre Az idén jelentősen bővült azoknak a tartós egészsé­gi problémáknak a köre, amelyek után a dolgozók a mi­nimálbér 5 százalékának megfelelő összeget - az idén 7450 forintot - igényelhetnek vissza havonta a személyi jövedelemadójukból (szja), a kedvezményt azonban egy összegben is kérhetik az szja-bevalláskor. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. az MTI-hez eljuttatott köz­leményében kifejti, hogy az erre vonatkozó kormány­­rendelet 18 betegségcsoportot, ezen belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintett­jei jogosulttá válhatnak az éves szinten 90 ezer forintnyi adókedvezményre. Bár a jogosultságról csak az év ele­jén döntöttek, a kedvezmény akár öt évre visszamenő­leg is járhat abban az esetben, ha a betegséget ennyivel korábban megállapították. I­VG INFLÁCIÓ A jegybank várakozásai szerint alakulhatott az árnyomás Tovább gyorsulhatott a drágulás RÁSKI PÉTER Az éves alapon mért fogyasztói árindex 3,5 százalékkal, vagy­is 0,4 százalékponttal le­hetett magasabb márci­usban, mint februárban a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A­z éves alapon mért inflá­ció márciusban 3,5 száza­lékos lehetett a Világgazda­ság elemzői konszenzusa szerint, az érték 0,1 százalékponttal kisebb annál, mint amekkorára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számít. A fo­gyasztói árindex 0,4 százalékpon­tot nőhetett egy hónap alatt, ám a negyedéves drágulás még az MNB pesszimista előrejelzésével számol­va is 3,1 százalékot tehet ki. Az elemzők feltételezése szerint a maginfláció márciusban 0,1 szá­zalékponttal 3,6 százalékra emel­kedhetett, éves szinten pedig 3,1 százalékos átlagos fogyasztói árin­dexet prognosztizálnak, éppen akko­rát, mint a jegybank. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) holnap közli az inflációs adatokat. Az MNB két olyan hatást jelölt meg, amely a fogyasztói árindexet alapjaiban befolyásolja: a külső gaz­dasági környezet dekonjunktúráját, amely a vártnál lassabb drágulást hozhat, és az előre jelzettnél gyor­sabban bővülő belső fogyasztást. A jegybank szerint mindkettőnek ugyanakkora az esélye, de a Világ­­gazdaság megkérdezte az elemzőket is, melyik hatást várják erősebbnek. Németh Dávid, a K&H Bank veze­tő elemzője a belső fogyasztásra voksolt, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője viszont úgy látja, hogy míg a fogyasztói árinde­xet lefelé nyomja az importált inflá­ció, a maginflációt inkább a belső fo­lyamatok mozgathatják. Hasonlóra számít az ING Bank vezető elemző­je, Virovácz Péter is: ha a tényadat az MNB várakozása felett alakul, az azt bizonyíthatja, hogy rossz döntés volt elhatárolódni a kamatemelési ciklustól. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője szerint a maginflá­ció az idén és jövőre is bőven 3 szá­zalék felett lehet, míg a fogyasztói árindex 3 százalék körül maradhat. „Mivel a bérek több mint 10 szá­zalékkal nőnek, a belső fogyasztás hatását várjuk erősebbnek" - mond­ta Regős Gábor, a Századvég mak­rogazdasági csoportjának vezetője. A külső környezet hatása ugyanis gyengébb és bizonytalanabb, hiszen nagy kérdés a német gazdaság tel­jesítményének alakulása és a Brexit alakulása is. A dinamikus béremel­kedés miatt Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője is erősebb belső fo­lyamatokat vár, ezeket az olaj továb­bi drágulása is erősítheti. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki szakértője vi­szont mérséklődő olajárra számít, az alacsonyabb ár pedig a fogyasz­tói árindexet is alacsonyan tarthatja. Halász Ágnes, az UniCredit Bank ve­zető elemzője szerint viszont az im­portból fedezett keresletnek nincs akkora súlya a fogyasztói kosár­ban, hogy teljes egészében ellensú­lyozhassa a belső inflációból eredő trendeket. Czelleng Ádám, a GKI elemzője hangsúlyozta: rövid távon a külső környezet fékező hatását né­mileg ellensúlyozza a forint leérté­kelődése, így az inflációs nyomás a következő hónapokban erősödhet. Eltér az elemzők vélemény­e arról hogyan alakult , így arról is, hogyan hat az inflációra az olaj ára . INFLÁCIÓS ELŐREJELZÉSEK­­ az előző évhez képest (százalék) Márc. Maginfl. márc. Infl. 2019 Nyeste Orsolya - Erste Bank 3,7 3,6 2,9 Török Zoltán - Raiffeisen Bank 3,6 3,7 2,8 Virovácz Péter - ING Bank 3,6 3,6 3,2 Halász Ágnes - UniCredit Bank 3,5 3,6 3,1 Varga Zoltán - Equilor 35 3,6 32 Jobbágy Sándor-CIB Bank 3,5 n. a.* 3,3 Kubikos-MKB Bank 3,4 a a* 2,9 Németh Dávid - K&H Bank 3,4 3,63 Regös Gábor-Századvég 35 3,63 Czelleng Ádám - GKI Gazdaságkutató 3,2 3,2 3,2 Matheika Zoltán - Kopint-Tárki 3,2 3,63 MNB 3,6 n.a.• 3,1 Elemzői konszenzus 3,5 3,63 Forrás: VG-gyűjtés " nincs adat Belehúzott februárban a feldolgozóipar HECKER FLÓRIÁN­­ Februárban 5,9 százalékkal haladta meg az előző évi hasonló adatot az ipari terme­lés volumene - közölte a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A ter­melés az év első két hónapjában 5,2 százalékkal volt nagyobb, mint a ta­valyi azonos időszakban, miközben a szezonálisan és munkanapténye­zővel kiigazított, februári ipari ki­bocsátás 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. A KSH jelentése szerint a növe­kedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógépek, elektronikai, optikai termékek szegmensében gyorsult a növekedés üteme, míg az élelmi­szer, ital és dohánytermékek gyár­tása az ipari átlaghoz hasonló mér­tékben emelkedett. Németh Dávid, a K&H Bank veze­tő elemzője rámutatott, hogy a mos­tani 5,9 százalékosnál kedvezőbb havi adatra legutóbb tavaly janu­árban volt példa. Kiemelte, hogy az ipar eredménye alapvetően változó­ Megint jól teljesített a jármű­gyártás, valamint az elektro­nikai és az optikai termelés kény, de tavaly szeptember óta gyor­sul: akkor ugyanis még 2,2 százalé­kos volt a többlet. „Ez azért érdekes, mert ebben az időszakban az euró­pai gazdaság a lassulás jeleit mu­tatta. Valószínűleg a magyarországi iparba belépő új kapacitások adják a pluszt" - vélte. Prognózisa szerint 2019-ben 4 és 5 százalék közötti nö­vekedésre lehet képes a magyar ipar. FOGYASZTÓVÉDELEM A termékek harminc százalékával probléma van az Európai Unióban Kínai gagyival vannak tele a hazai üzletek polcai R. P. BUKAREST­I A termékek 30 százalékával van probléma, ami el­len közösen kell fellépni - számolt be egy fogyasztóvédelmi rendszer felmérésének eredményeiről Ve­ra Jourová, az Európai Unió igaz­ságügyi és fogyasztói biztosa egy bukaresti rendezvényen. Mint rá­mutatott, amikor egy nem megfe­lelő terméket találnak, azt az egész EU-ban le kell venni a polcokról. „A problémás termékek több mint fe­le Kínából érkezett Európába, ezért a jövő heti tárgyalásokon erős üze­netet adunk át a kínai kereskedelmi miniszternek" - hangsúlyozta. A kö­vetkező évek legnagyobb kihívása az lesz, hogy mi történik a Távol-Kelet­ről érkező termékekkel, ezért ezek vizsgálata kiemelten fontos. A biztos szerint amikor az uniós rendszerben elcsípnek egy problémás terméket, azt jelzik a kínai hatóságoknak és a gyártónak, hogy ezeket a terméke­ket ne rendelhessék meg az európai­ak a kínai webshopokból sem. Tavaly a legtöbb gond a játékokkal volt Magyarországon, a fogyasztóvé­delmi intézkedések harmada köthe­tő e termékkategóriához - derült ki a fogyasztóvédelmi jelentésből. A problémák közel ötödét ruhaneműk, 13 százalékát pedig világítótestek okozhatják. A leggyakoribb veszély, hogy a vizsgált termék megrázhatja a használóját (26 százalék), de ma­gas a fulladásveszély aránya is (23 százalék), míg a vizsgált termékek 15 százaléka tűzveszélyes. A bizott­sági javaslat szerint ezért fejlesz­teni kell a fogyasztói tudatosságot és a termékvisszahívás rendszerét. Azért kell a problémás termékek­ről tájékoztatni a hatóságokat, hogy hatékony lehessen a visszahívásuk. Magyarországon a fogyasztók 97,5 százaléka tudja, hogy a gyártónak vissza kell hívnia a nem megfele­lő termékeket, ez a legmagasabb arány az EU-ban. A cégeknek átlát­hatóvá kellene tenniük a termékvisz­­szahívásokat, ez jó hatással lenne a fogyasztói bizalomra is. A bizottság szerint elsősorban a gyártók és a vevők közötti kommunikációt kell fejleszteni. A korábbi termékvisz­­szahívások kedvező tapasztalatait felhasználva jelentősen javulhatna a visszahívások rendszere. A LEGTÖBB RAPEX-RIASZTÁST KÜLDŐ ORSZÁGOK 12018 Németország 3MMBHHMI382 Franciaország WKKKKK3MKK 249 Magyarország ■■■■■ 172 Ciprus ■■■■ 158 Lengyelország 139 Finnország 128 Spanyolország K 121 Csehország 1Müfl 116 Bulgária KM 102 Egyesült Királyság 99 Forrás: Európai Bizottság, VG-grafika

Next