Világgazdaság, 2019. szeptember (51. évfolyam, 167-187. szám)

2019-09-02 / 167. szám

2019. szeptember 2., hétfő Világgazdaság magyar gazdaság TREND I A fenntartható fejlődés indikátorait elemezte legújabb tanulmányában a KSH Elöregedés ellen egyelőre nincs orvosság SÁNDOR TÜNDE ! Csökkenő termékenység, elöregedő tár­sadalom, növekvő fogyasztás és eltartottsági ráta. Magyarország számára is nagy kihívás az ellentétes folyamatok súlya alatt előrelépni. T­öbb mint 60 százalékban a négy szomszédos ország­ban, Romániában, Ukrajná­ban, Szerbiában és Szlovákiában születtek azok a Magyarországon élő polgárok, akiknek a szülőhelye külhoni. Ők némileg javítják az el­tartottsági rátát, miután kormeg­oszlásuk kedvezőbb a teljes hazai népességhez viszonyítva: 69 száza­lékuk tartozik a gazdaságilag aktív, 15-59 éves korcsoportba, míg a tel­jes népességben ez az arány csu­pán 59 volt az év elején - számol be a Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikáto­rai Magyarországon, 2018 címmel a napokban megjelentetett legfris­sebb elemzésében. A tanulmány - amely kiemelten kezeli a fejlett európai társadalmakat egyre na­gyobb mértékben sújtó elöregedést és a termékenységi ráta csökkené­sét - arra figyelmeztet, hogy a je­lenleg 55 százalékos eltartottsági ráta hazánkban 2062-re éri el a ma­ximumát, amikor ezer aktív korúra, azaz 15-64 évesre 790 inaktív korú juthat. Az átlagosnál nagyobb érté­kek Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a skandináv orszá­gokban vannak, ahol a termékeny­ség az uniós átlag feletti, és ehhez magas várható élettartam párosul. Az átlagosnál magasabb még a rá­ta a déli országok közül Görögor-A SZEGÉNYSÉGI ARÁNY­ ALAKULÁSA 1 százalék­szágban és Olaszországban, ahol a legmagasabb az időskorúak aránya az Európai Unióban. Magyarország az 55 százalékos értékével az ala­csonyabb eltartottsági rátájú orszá­gok közé tartozik, ennek oka első­sorban az európai viszonylatban alacsonyabb várható élettartam és a kedvezőtlen termékenység - ír­ják a szakértők. A termékenységi ráta értéke két éve már 1,49, ami a társadalmi reprodukció szintjétől 29 százalékkal marad el. A népes­ség csökkenésének mérséklésére elsősorban a családokat és a gyer­mekvállalást támogató intézkedé­sek kialakítása szolgálhat - emeli ki a KSH elemzése a Nemzeti fenn­tartható fejlődési keretstratégiá­ra utalva, amely a stabil, kiszámít­ható családtámogatási rendszert, a gyermekeket nevelők munkával kapcsolatos jogszabályi védelmét is célul tűzte ki. A szegénységi arány csökken, a 18-24 évesek körében nőtt tavaly, a legmagasabb a mutató a legfia­talabbak, a legalacsonyabb a leg­idősebbek körében. A relatív jöve­delmi szegénységi küszöb az uniós átlag alatti, két éve a lakosság 13,4 százaléka volt az EU-metodika által számolt érték (a médián ekvivalens­­értéket jelentő jövedelem 60 száza­léka) alatt. A születéskor várható élettartam 2016-ban a férfiaknál 72,4, a nők­nél 79,2 évvel volt a csúcson, azóta a nőknél mérséklődött. Magyaror­szágon több mint kétmillió felnőtt dohányzik napi rendszerességgel, a nők egyötöde és a férfiak egyhar­­mada. Érdekesség, hogy a férfiak körében csökkent, a nők esetében stagnál az utóbbi másfél évtizedben a dohányzók aránya. Az emberi erőforrások elemzé­se során a lakáskörülmények és az egészségi állapot kutatása is ki­emelt terület, de az is jól látható, hogy a fenntartható fejlődést öve­ző kedvező és kedvezőtlen folya­matok párhuzamosan vannak jelen világszinten és Magyarországon is. Egyes pozitív környezetvédelmi in­tézkedések sikere, így az ózonká­rosító vegyületek kibocsátásának csökkentése mellett fokozódó nyo­más is terheli erőforrásainkat, mint például a növekvő népesség emel­kedő fogyasztása - összegzik a ki­adványban. A magyarországi eltartottsági ráta százalékos mértéke Európában alacsony 18...............................sc-wr­i­ EU-28 * szegénységi arány: a szegénységi arány megadja a médián ekvivalens­­jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve Forrás: EU-SILC, VG-grafika 55 VITAI Az ügyvezető igazgató szerint az elmúlt hónapok a jegybankot igazolták Az inflációs cél érdekében hitelesen lép az MNB VG­­ A fokozódó kereskedelmi fe­szültségek, a hard Brexit rémképe vagy Németország recessziójának lehetősége az elmúlt hetekben jó­kora hullámokat vetett a vitág pénz­piacain. A befektetői érdeklődés a fejlődő piacokról a biztonságosabb­nak hit eszközök (például az ame­rikai vagy a német állampapírok) irányába tevődött át. A feltörekvő országok esetében makrogazdasá­gi fundamentumoktól függetlenül az eszközárak csökkenése és az árfolyamok leértékelődése követ­kezett be - állapítja meg legutóbbi tanulmányában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mo­netáris politikáért és közgazdasá­gi elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója. Emlékeztet: a sajtó nö­vekvő érdeklődésére reagálva az el­múlt napokban a Világgazdaságban is többen kifejtették véleményüket. Az értékelések egészen széles ská­lán mozogtak. A szakember szerint probléma, ha a véleményekbe in­doklás és bizonyítékok felsorolása nélkül a jegybanki hitelesség kér­dése is belekeveredik. Ez történt Virovácz Péter (ING Bank) elemzé­sénél is, aki a fejleményeket a ko­rábbi folyamatokkal szembeállít­va az alábbi értékelést fogalmazta meg: „(...) most nem hazai indokok állnak az árfolyam gyengülése mö­gött. A korábbi árfolyamesések ese­tében kifejezetten a hazai jegyban­ki tevékenység, még inkább pedig a jegybanki hitelesség elvesztése okozta az árfolyammozgást." (Vi­lággazdaság, 2019. augusztus 29.) Virág Barnabás úgy gondolja, az MNB elmúlt hat évben elért ered­ményeit ismerő olvasó már első rá-Virág Barnabás: azon kevés ország közé tartozunk, ahol sikerült elérni az inflációs célz­­ásra is ráncolhatta a homlokát. Ha azonban a hazai fejleményeket a monetáris politikai tankönyvekben a jegybanki hitelesség címszó alatti definícióval is összevetjük, akkor az állítás utolsó részének abszurditá­sa nagyon gyorsan világossá válik. A hitelesség a jegybanki működés alappillére. Egyben jelent követke­zetességet, szavahihetőséget, célok iránti elkötelezettséget és transz­­parenciát. Nagyon leegyszerűsítve azt, hogy a jegybankok azt teszik, amit mondanak, és azt mondják, amit tesznek, és mindezt jól defini­ált célok elérése érdekében - emlé­keztet az ügyvezető igazgató. A központi bankok, így az MNB céljait is a hatályos jegybanktör­vény rögzíti. A hitelesség pénzpiaci vélemények helyett, csakis ezek tel­jesítésének tükrében ítélhető meg. Márpedig e téren az elért eredmé­nyek önmagukért beszélnek - úja Virág Barnabás. Az MNB elsődle­ges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Hazánk azon kevés ország közé tartozik, ahol sike­rült elérni az inflációs célt. Míg az Európai Központi Bank immár egy évtizede hasztalan próbálkozik tel­jesíteni az inflációs mandátumát, addig a hazai fogyasztói árindex, immár lassan három éve, a 3 száza­lékos célérték körül meghatározott toleranciasávban mozog. Ráadásul általános vélemény, hogy az infláció a következő években is a jegybanki céloknak megfelelően fog alakulni. Az elsődleges cél teljesítése mel­lett a jegybanknak ugyancsak tör­vényi célja a pénzügyi stabilitás elérése és a kormány gazdaságpo­litikájának, valamint a fenntartha­tó gazdasági növekedés elérésének támogatása. Az előbbi esetében az MNB 2013 óta számtalan emble­matikus intézkedésével - kezdve a devizahitelek kivezetésétől az ál­lamadósság finanszírozási szerke­zetének átalakításán át a bankrend­szer hatékony újraszabályozásáig - segítette hazánk sérülékenysé­gének csökkentését - hívja fel a fi­gyelmet az ügyvezető igazgató, aki szerint az eredmények a gazdaság­ösztönzés területén is elvitathatatla­­nok. A historikusan alacsony kamat­környezet évente százmilliárdokban mérhető megtakarítást hoz a költ­ségvetésnek, miközben a jegybanki lépéseknek köszönhetően sikerült végrehajtani a növekedéshez elen­gedhetetlen hitelezési fordulatot. Virág Barnabás állítja: egyetlen célt sem lehetett volna elérni erős jegybanki hitelesség nélkül. A hite­lesség minden esetben egyértelmű célkijelöléseket, az intézkedések következetes véghezvitelét, a cé­lok megvalósítását és az eredmé­nyek transzparens bemutatását je­lentette. A jegybank ügyvezető igazgató­ja végezetül egyetlen gondolatnyi megjegyzést fűz az elemzésekben sokszor hivatkozott tavaly nyári tur­bulens hónapokhoz is. Szerinte talán már a múlt homályába vész, de fontos rá emlékezni, hogy a nagy jegyban­kok monetáris politikai irányváltásá­ra hivatkozva akkor többen is meg­kérdőjelezték az MNB kivárásának helyességét. Az idő az MNB mone­táris tanácsának következetességét igazolta. Mindössze egy év elteltével az akkor a szigorítás irányába fordu­ló központi bankok épp hátraarcot vezényelnek, miközben inflációs cél­jaik eléréséhez egy lépéssel sem ke­rültek közelebb. Hosszú évek munká­jával épül fel a jegybanki hitelesség, amit most és a jövőben is csakis a cé­lok függvényében szabad megítélni - zárja gondolatait Virág Barnabás. T HIRDETÉS A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2019. szeptember 18-án, 10.00 órakor a sóshartyáni lőtéren (3131 Sóshartyán) nyilvános árverés keretében értékesít 22 db használatból kivont gépjárművet. Az árverés részleteiről további információ a www.police.hu oldalon az árverési hirdetményben található, illetve a 32/411-255 (3161 mellék) vagy a 30/316-1076 telefonszámokon kérhető.

Next