Világgazdaság, 2019. november (51. évfolyam, 210-229. szám)
2019-11-04 / 210. szám
magyar gazdaság Megdrágul a kgfb Átlagosan 15 százalékkal nőnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) jövő évre meghirdetett tarifái - közölte a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője az M1 tévécsatornán. Lambert Gábor magyarázata szerint a drágulás oka az átlagosnál több baleset és az, hogy munkaerőhiány van autószerelőből és karosszériásból. Rámutatott, hogy a hazai kgfb-díjak Európában még mindig a legalacsonyabbak. (Igaz, az országonkénti összehasonlítás reálisabb lenne átlagjövedelemre vetítve.) IVG A hazai versenyképesség javulása ellenére sem sikerült még jelentős fordulatot elérni Ismét helyzetbe hozzák Magyarországot LATYAK BALÁZS ! Holnap újra összeül a Nemzeti Versenyképességi Tanács - értesült a Világgazdaság. Az ülésen szó eshet a gazdasági lassulás miatti gazdaságvédelmi megoldásokról is. A versenyképesség főként tudás, mentalitás, korszerű menedzsment, hatékony és takarékos állami működés kérdése. Az állam egyik legfontosabb feladata, hogy elhárítsa az akadályokat az innováció útjából, ami összefügg a bürokráciacsökkentéssel, a meggondolt és komoly megtérülési szemléletű állami költekezéssel. A Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak (NVT) a jövőben e területeken kellene javaslatokat megfogalmaznia - mondta a Világgazdaságnak Csath Magdolna, az NVT tagja. A versenyképesség javulásához fontos lenne a bizalmi szint emelése, hiszen a bizalomhiány gyakran túlzott bürokráciához vezet, ami pedig költséges. Még többet kell tenni a regionális versenyképességi különbségek csökkentéséért, a lemaradó régiók, megyék, falvak felemeléséért. Saját erőforrásainkat okosan kell hasznosítanunk, a nemzeti vagyonunkat pedig gyarapítanunk, és arra törekednünk, hogy folyamatosan javítsuk az életszínvonalat és az életminőséget. A holnapi ülésen a gazdasági lassulás miatti gazdaságvédelmi megoldások is szóba kerülhetnek. „A jól célzott állami támogatásokkal kapcsolatban fel kell tenni a kérdést, hogy helyes-e ezeket vissza nem térítendő formában, a társadalomnak nyújtandó ellenszolgáltatás nélkül, elsősorban külföldi nagyvállalatoknak adni. Ez súlyos hatékonysági kérdés, hiszen minden ráfordításnak sok helye lehet, de ott van a legjobb helye, ahol a gazdaságot helyben és hosszabb távon erősíti" -jelentette ki. Az államnak inkább a hazai cégeket kellene erősítenie, és csökkentenie a kitettségüket egy esetleges világgazdasági válságnak. A kkv-szektor ugyanis rendkívül fontos a gazdaságnak, erre jut a foglalkoztatás csaknem 70 százaléka. „Ehhez képest alacsony arány jut rá az állami támogatásokból, holott a versenyképesség javításának a zászlóshajója lehetne" - mondta Csath Magdolna. Szerinte drasztikusan kellene csökkenteni a bürokráciát a szektorban, amelynek szereplőivel érdemi partnerséget és együttműködést kellene kialakítania az államnak. A terület munkaerőképzése és -továbbképzése is támogatásra szorul. Az oktatás az elmúlt időszakban jelentősen átalakult. Mint Csath Magdolna elmondta, ennek hatásairól még nem közölt eredményeket a Versenyképességkutató Intézet, de látható, hogy a változtatások túlzottan a mostani igényeket, a fiatalok konkrét hiányszakmákba terelését akarják kiszolgálni. Ám a közeljövőben többféle képességre lesz szükségük a munkavállalóknak: digitális tudásra, kreativitásra, együttműködési és problémamegoldó képességre, mindehhez pedig színvonalasan felkészült és megbecsült tanárok is kellenének. „Ám még mindig alacsony az oktatók és az oktatómunka megbecsültsége, és a bürokrácia terjed a felsőoktatásban. Ez nem teszi motiválttá a jó tanárokat" - hívta fel a figyelmet. Ráadásul alacsony a doktoranduszok aránya a tudományos, műszaki képzésben végzők, illetve e területeken kutatók között, holott nélkülük elképzelhetetlen a tudás- és innovációalapú gazdaságfejlődési útra való áttérés. A Világbank a Doing Business című tanulmányában már elismerte a tanács által kezdeményezett változtatások helyességét, nemrég egy hellyel feljebb került Magyarország a Világgazdasági Fórum listáján, legutóbb pedig az IMF tanulmánya mondott hazánkról kedvező B * I -PÉNZROMLÁS I Az euróövezethez viszonyított inflációs többlet gyengítheti a fizetőeszközt Maradhat a forint súlyos alulértékeltsége R. P. I A forint tartósan gyengülhet a középtávú trendek, de főleg az euróövezethez képest várhatóan tartós inflációs különbözet alapján. A magyarországi valuta évente 0,5-1 százalékkal gyengülhet pusztán az alapfolyamatokból fakadóan - válaszolt a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli, a forint alulértékelt, pedig a külső finanszírozási többlet alapján erősödnie kellene. A Világgazdaság kalkulációja szerint a kumulált infláció 2010-2020 AZ EURÓ-FORINT ÁRFOLYAM ÉVES ÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA | forint Számos indikátor indokolatlanul rosszabb, mint a visegrádi országokban - véli az elemző között 32 százalékos lehet, míg az eurózóna pénzromlási üteme 15 százalék körüli. Az elemzők ugyanerre az időszakra a magyar fizetőeszköz 21 százalékos leértékelését vetítik előre, így ha más tényezőket nem veszünk figyelembe - márpedig a termelékenység szempontjából nincs számottevő eltérés, a forint egyértelműen alulértékelt. Igaz, mivel Magyarország kis, nyitott, exportvezérelt gazdaság, a kivitelének kifejezetten kedvez a stabil devizaárfolyam, és előnyös lehet az uniós bérversenyben is. A forint a The Economist Big Mac index legutóbbi, júliusi felmérése szerint is alulértékelt az euróval szemben, az árfolyama a nyers adatok alapján 32,3 százalékkal alacsonyabb, míg az egy főre jutó GDP-vel igazított adatokkal az alulértékeltség 13,8 százalékos. Az euró-forint árfolyam a következő hónapokban a 330-335 forintos sávban alakulhat az ingadozó globális hangulat, a recessziós félelmek és a jelentős shortállomány miatt - mondta Horváth András. Számos indikátor indokolatlanul kedvezőtlen a visegrádi országokhoz képest. A lengyelországi adósbesorolások egy-két osztályzattal magasabbak a hazainál, míg a piaci árazást tükröző kockázati többletek (CDS-felárak) esetében minimális, alig 10 bázispont a különbség a két ország között - mutatott rá a Takarékbank szakértője. Virovácz Péter szerint a forint külső sokkok miatt alulértékelt, de azután sem várható, hogy a 320-as szint alá erősödjön, hogy megszűnik a befektetők kockázatkerülése. A negatív külső hatások még jó ideig kitarthatnak, ezért az árfolyam már ez év végén vagy jövőre akár a 340-es szint közelébe gyengülhet. 2011 20*13 2015 20*17 20*19 Forrás: MNB, VG-grafika az alsó íz hónap adatai alapján Erősödött a kivitel, nőttek az ipari árak Magyarország augusztusi exportja euróban 2,7 százalékkal, az importja 1,2 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése szerint. Az áruforgalom kiviteli többlete 60 millió euró volt, 122 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, amikor 62 millió euró volt a deficit. Az első nyolc hónapban az export 3,7 százalékkal, az import 5,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Az exporttöbblet 3,349 milliárd eurót tett ki, 954 millió euróval csökkent. Szeptemberben az ipari termelői árak 2,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét az előző havi, 0,9 százalékos emelkedés után - közölte a KSH. A termelői árak összesített éves emelkedését az export forintban mért árai vezérelték a szeptemberi 2,1 százalékos emelkedéssel a hivatal magyarázata szerint. IVG * ■ Kérhető a kárenyhítés Megjelentek a referenciaárak és az átlaghozamadatok a 2019. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához. Az idei kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 296 ezer hektár területre több mint 16 ezer kárbejelentést tettek. ÍVG A jövő évi alapban 25 milliárd forint áll rendelkezésre üzleti napilap i www.vg.hu Térítésre vár az államtól a MÁV A MÁV-Start Zrt.-nek legkésőbb jövőre kell megkapnia azt a 8,1 milliárd forintot, amely még a 2018-as közszolgáltatási tevékenysége után jár - áll egy új kormányhatározatban. Az állam ezzel azt a kiadást kompenzálja a vasúti személyszállítónak, amely nem térült meg a jegyárbevételekből az állam által megrendelt szolgáltatás során. A MÁV-Start anyavállalata bejelentette, hogy jövő áprilistól várhatóan hat hónapig tart majd az ország legforgalmasabb vonalának, a Budapest- Cegléd-Szolnok elővárosi vasútvonalnak az emelt szintű karbantartása. Az utasoknak az egypályás közlekedés miatt hosszabb menetidővel, változó menetrenddel, megnövekedett forgalmi nehézségekkel kell majd számolniuk. Az érintett vonalon évente 19 millióan utaznak a közlemény szerint. IVG A kkv-szektor a munkavállallók 70 százalékát foglakoztatja, ezért is rendkívül fontos véleményt a Program a versenyképesebb Magyarországért című tanulmányban. Ez utóbbi az NVT részvételével készült, és kormányprogram is lett. „De ez nem elég, hiszen nem új jelenség a versenyképességi lemaradásunk, és a javulás ellenére sem értünk el jelentős fordulatot. Még nem vagyunk a fejlett, tudással versenyző országok között" - fogalmazott Csath Magdolna, aki szerint olyan gazdasági szerkezetet kell kialakítanunk, amelyben az emberek jó minőségű és jól fizető munkahelyeken dolgozhatnak.