Világgazdaság, 2019. november (51. évfolyam, 210-229. szám)

2019-11-08 / 214. szám

2 magyar gazdaság ­ Ajánlkozik Debrecen Ha Budapesten nem épül meg, Debrecen befogadná a Magyar In­nováció Házát, és megrendezné a 2023-as atlétikai világbajnokságot is - erről szóló szándéknyilatkozatot fogadott el a város közgyűlése. Papp László polgármester szerint Debre­cenben magas hozzáadott érték­re épülő gazdaságfejlesztési prog­ram kezdődött, számos technológiai iparág települt a városba. A sport­­esemény kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt húsz évben több mint öt­ven nagy versenyt rendeztek, és szervezetileg is felkészültek. I­VG ­ Mentőöv a jászberényieknek Hatpontos akcióterv garantálja, hogy az Electrolux cso­portos létszámleépítésében érintett mintegy 800 mun­­kavállaló nem lesz munkanélküli - jelentette be a kül­gazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta, hogy két kormányzati megállapodás jött létre két új be­ruházásáról: a Rosenberger Magyarország Kft. 6,5 mil­liárd forintot fektet a jászberényi kapacitásainak növe­lésébe, ezzel 150 új munkahely jön létre, a Szatmári Kft. pedig 1,4 milliárd forintos fejlesztéssel 30 új munkahe­lyet teremt. Az Electrolux mintegy 330 ezer porszívó bér­gyártására pályázatot írt ki, a jelentkező két jászberé­nyi vállalat kormányzati támogatást kap, így a porszívó­gyártás ezen része Jászberényben maradhat. Az Elect­rolux mintegy 800 jászberényi dolgozóját jövőre üteme­zetten tervezik elbocsátani. I­VG ­ ■ Milliárdokat kap az egészségbiztosítási alap A kormány támogatta az egészség­­biztosítási alap több mint 34 milli­árd forinttal történő megemelését, hogy bizonyos egészségügyi szolgál­tatásokat szélesebb körben lehes­sen elérni, és rövidüljenek a várólis­ták is.­­­VG üzleti napilap | www.vg.hu ­ A PM cáfolja, hogy drágulna a kata A kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását - közölte a Pénzügyminisz­térium az interneten megjelent hírekre reagálva. A köz­lemény szerint az ágazati szereplők és ellenőrzési ta­pasztalatok hívták fel a kormány figyelmét a katát érin­tő visszaélésekre, ezért az adóhivatal a tisztességes vál­lalkozók védelme érdekében fokozottabb ellenőrzésbe kezd. A Pénzügyminisztérium felidézte: a kormány azért vezette be az alacsony adójú kisadózó vállalkozások tételes adóját 2013-ban, hogy a kisebb vállalkozásokat segítse. Egyes nagyobb cégek ugyanakkor kijátsszák a szabályokat, és visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, vállalkozói státuszba kényszerítve az alkalma­zottaikat. Ez hátrányt okoz a munkavállalóknak, ugyanis kisebb ellátásra szereznek jogosultságot. I­VG FOGLALKOZTATÁS Hiába a támogatás, ha szigorúak a feltételek, és fogytán a szabad munkaerő Uniós forrásból sem könnyű bővíteni GYÖNGYÖSI BALÁZS ! Bár két uniós pályázat keretében együttesen 22 milliárd forintot különítettek el a foglalkoztatás bővíté­sére, a cégek így sem to­longanak a lehetőségért. A július-szeptemberi időszak­ban a foglalkoztatottak átla­gos száma már 4 millió 521 ezer volt, azaz 811 ezerrel többen dolgoztak, mint 2010-ben. Mivel ma már a betöltetlen pozíciók szá­ma meghaladja az álláskeresőkét, különféle uniós vagy állami támo­gatásokkal megsegítve sincsenek könnyű helyzetben a bővíteni szán­dékozó munkáltatók. Ebben a téma­körben rövidesen két EU-s finanszí­rozású program is elérhetővé válik, együtt 22 milliárd forint értékben, a Gazdaságfejlesztési és innováci­ós operatív programban (Ginop). A tervezet szerint a 10 milliárd forint keretösszegű Új gyakorno­ki programra (Ginop-5.2.4) már november 26-tól, a 12 milliárdos Foglalkoztatásbővítés ösztönzése (Ginop-5.3.2) című pályázatra pe­dig január 27-től lehet jelentkezni. A Ginop-5.2.4 főként a közepes méretű, termelő-gyártó cégeknek kedvezhetne, de az érdeklődésük egyelőre visszafogott - összegzett a Világgazdaságnak Tóth Ádám Fe­renc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó In­tézet (ECC) ügyvezetője. Mint ki­fejtette: a gyakornoki program ne­hézsége, hogy az ifjúsági garancia program irányelveinek megfelelően szigorúak a feltételek. Egyébként is nehéz embert találni, nemhogy 25 év alattit, aki a kiírás szerint felső­fokú végzettséggel sem rendelkez­het. Sokakat eltántoríthat az is, hogy a munkaviszony létrejötte előtt a gyakornokként foglalkoztatott fia­talokat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat területi kirendeltségein is regisztrálni kell a garanciaprog­ram alanyaként. Az ECC ügyveze­tője elmondta, hogy a csak jövőre esedékes Ginop-5.3.2 iránt várha­tóan nagyobb lesz az érdeklődés a fém-, műanyag- és faipari cégek körében, annak ellenére, hogy a százszázalékos támogatási intenzi­tású gyakornoki pályázattal ellen­tétben itt a mikro- és kisvállalko­zások 70, a középvállalatok pedig a tervezett fejlesztés 60 százalékos uniós finanszírozásával számolhat­nak. A Foglalkoztatásbővítés ösztönzé­se című pályázatra Tóth Ádám Fe­renc szerint még nagyobb lehetne a kereslet, ha támogatási kérelmet nemcsak az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél­dunántúli régiókból lehetne beadni, hiszen a Budapestet és Pest megyét felölelő Közép-Magyarországon kí­vül épp a Nyugat- és a Közép-Dunán­­túlon lenne rá igény, innen ráadásul sokan vehetik Ausztria vagy Német­ország felé az irányt, ha nem fizetik meg kellően őket. Támogatást 3-15 ember foglalkoztatásához lehet igé­nyelni, de az ECC ügyvezetője sze­rint nagyobb mozgásteret adna a vállalkozóknak, ha a határokat 2­50 főre tágítanák. Kedvező változás len­ne továbbá, ha mód nyílna kis össze­ FOGLALKOZTATÁSI CÉLÚ 2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOK 1 milliárd forint­­s eszközbeszerzésre is, elég csak a leendő munkatársak speciális mé­rőeszközeire gondolni. Azt ugyan­akkor előremutatónak értékelte a szakértő, hogy a cégméret szerinti támogatási intenzitást összehangol­ták a mikro-, kis- és középvállalko­zások technológiai modernizáció­jának már elérhető támogatásával (Ginop-1.2.10), hiszen számottevő átfedés lehet a kedvezményezettek között. Forrás: FAIR, VG-grafika ■ Igényelt ■ Odaítélt ■ Kifizetett 601 553 287 e­ r , DIPLOMÁCIA­­ A Török Áramlaton keresztül 2021 végén érkezhet gáz az országba Hatmilliárd eurós török-magyar forgalom a cél GY. B. I Magyarország és Török­ország külkereskedelmi forgalma mintegy 3,1-3,2 milliárd euró, a ko­rábbi 5 milliárd euró után az új cél a 6 milliárd euró - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti lá­togatása után. Közölte, hogy egy asztalhoz ültették a két delegáció 15-15 nagyvállalati vezetőjét, hogy közösen térképezzék fel, melyek le­hetnek az újabb közös projektek. Az Eximbank 200 millió eurós hitel­keretet különített el török-magyar vállalati együttműködések finanszí­rozására. A Török Áramlat kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy a törökök már elvégezték a maguk feladatát, a bolgárok és a szerbek még dol­goznak, ahogy a magyarok is, így 2021 végére épülhet meg az a gáz­vezeték, amelyen Törökország felől is érkezhet gáz Magyarországra és Közép-Európába. A közös afrikai se­gítségnyújtásról azt mondta, hogy a Kenyába küldött orvosmisszió után Ghánában is közösen lépnek fel, ott egészségügyi mellett vízügyi téren. Kitért arra is, hogy Erdogan érke­zésének apropóját az a 2013-as, An­karában kötött megállapodás adta, amely rögzítette a török-magyar stratégiai tanács tagjainak évenkén­ti találkozását. Várhelyi Olivér uniós biztosi poszt­jának hivatalossá válását firtató kér­désre Orbán Viktor azt felelte, hogy Magyarország sosem a könnyű si­kert kereste, a bővítés- és szom­szédságpolitika ma a leghálátla­nabb portfolió. Orbán szerint nem egyszerűen csak nemet mondtak Észak-Macedónia és Albánia felvé­telére, hanem az EU új alapokra he­lyezné a komplett bővítési folyama­tot. A jövő év közepére várhatóan lezajlanak a viták, hogy hol vannak Európa határai, meddig tart a schen­­geni övezet, és mik lesznek Törökor­szág uniós tagságának feltételei. En­nek kapcsán Recep Tayyip Erdogan köszönetet mondott, amiért Magyar­­ország mindvégig támogatta a török EU-csatlakozás ügyét. „Tíz pontból álló megegyezést ír­tunk alá, a migráció kapcsán fokoz­zuk a védelmi, biztonsági együttmű­ködést, de a kereskedelmi, kulturális kapcsolatok erősítése is fontos" - hangsúlyozta Erdogan. A visegrádi négyekkel jó Ankara kapcsolata, de a következő években tovább fejlesz­tenék. A török elnök azért is köszö­netet mondott, hogy Magyarország nem ítélte el a Béke Forrása hadmű­veletet. Az ENSZ adatai alapján azt mondta, hogy már 40 milliárd dol­lárt költöttek a menekültügy keze­lésére, s az EU 3 plusz 3 milliárd eurót ígért, de még csak a felét fo­lyósította. A török elnök előremuta­tónak nevezte Magyarország megfi­gyelői státuszát a Türk Tanácsban. Magyarország az erejéhez mérten támogatja Törökországot a bizton­sági zóna újjáépítésében. MAGYAR-TÖRÖK KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALOM 1 milliárd forint Forrás: KSH, VG-grafika ■ Import ■ Export

Next