Világgazdaság, 2020. július (52. évfolyam, 126-148. szám)

2020-07-01 / 126. szám

2 magyar gazdaság ________________________________________V. • Bővül jövőre a Magyar falu program Új elemként indul el jövőre a Magyar falu programban a kisboltok meg­mentésének támogatása, a program­ra - a tavalyi 60 milliárd után - ismét több tízmilliárd forint áll majd rendel­kezésre - mondta Gyopáros Alpár kor­mánybiztos. Hamarosan indul a falusi tanyagondnoki szolgálatok buszvásár­lását támogató program, augusztusig lehet pályázni az orvosi szolgálati la­kás vásárlására nyújtott támogatásra, ahol tartósan betöltetlen a háziorvo­si praxis, és többletforrás segíti az út­rekonstrukciós programokat is.­­ VG / ■ [UNK] r . ■ Májusban estek az ipari árak itthon Májusban a belföldi ipari árak átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek, ezen belül a feldolgozóipar árai 1,9, az ener­giaipari árak 5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Az ipari exportárak ugyanakkor 3,9 százalékkal drágultak éves bázison. A kettő eredőjeként a termelői árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban - jelentette a Központi Statisztikai Hi­vatal. Az áprilisi 7,6 százalék után az élelmiszeripari ter­melői árak 5,7 százalékkal ugrottak, a járműipari árak ennél is jobban, 7,9 százalékkal emelkedtek, az érintett ágazatok exportárai 8,3, illetve 8 százalékkal nőttek. Az első öt hónapban a belföldi értékesítés árai 1,0, az exportárak 4,8 százalékkal nőttek, összességében 3,5 százalékkal voltak magasabbak az idén az ipari termelői árak, mint tavaly január és május között. | VG ■ Újra kéményseprés Újraindítja a veszélyhelyzet miatt elhalasztott ingyenes kéménysep­rést és -ellenőrzést az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság az ellátási területéhez tartozó 17 me­gyében. | VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Problémamentesen zajlottak a béralkuk a szakképző intézményekben Átlagosan 30 százalékkal nő a szakképzésben dolgozó pe­dagógusok bére július 1-jétől - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti állam­titkára. Az összesen 35 milliárd forintnyi emelés nem egysé­ges - a béralkuk már lezajlottak, az érintettek 96,8 száza­léka elfogadta az új bért. A magasabb fizetéssel és a rugal­masabb foglalkoztatási szabályokkal vonzóbbá szeretnék tenni a szakképzésben való oktatást a saját területükön ki­emelkedő tudással rendelkező szakemberek számára. Pö­­löskei Gáborné, a szakképzésért felelős helyettes államtit­kár kiemelte: az átalakítás alapját a szakképzési stratégia határozza meg, amelynek része a szerkezeti, a tartalmi és a humánerőforrás-fejlesztés - az utóbbinak igen fontos eleme a most megvalósuló bérfejlesztés. | VG KSH A munkaerő-kínálat növekedése fékezheti a bérdinamikát ám fordulatnak minimális az esélye Lassul a keresetek emelkedése KUTRÓCZÓ MELITTA | Meghaladta a 400 ezer forintot ápri­lisban a bruttó átlagkereset, az elemzők szerint azon­ban a következő hónapokban tovább lassulhat a bér­dinamika, és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató. I­dén áprilisban a bruttó átlag­­kereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám a járvány gazdasági következményeivel ös­­­szefüggésben a keresetek növe­kedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 száza­lékos emelkedéshez képest - de­rült ki a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A nettó átlagkereset kedvezmé­nyek nélkül 266 100, a kedvezmé­nyeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el áprilisban. A rendsze­res, prémiumok és jutalmak nélküli bruttó átlagkereset 361 900 forint­ra becsülhető, 8,1 százalékkal ma­gasabb, mint egy évvel korábban. A január-áprilisi időszakban a bruttó átlagkereset 388 ezer, a kedvezmé­nyek nélkül számolt nettó átlagkere­set pedig 258 ezer forint volt, mind­kettő 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A re­álkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Közfoglalkoztatottak nélkül számol­va a vizsgált időszakban a bruttó át­lagkereset 397 900, a nettó pedig 266 700 forint volt. A legtöbbet to­vábbra is a pénzügyi és biztosítási gazdasági ágazatban dolgozók ke­resik - bruttó 732 ezer forintot -, a legalacsonyabb fizetést a szállás­hely-szolgáltatás, vendéglátás terü­letén dolgozók vitték haza - bruttó 247 700 forintot. Korosztályonként is jelentős az eltérés, a fiatal, 25 év alat­ti munkavállalók bruttó átlagkerese­te nem érte el a 284 ezer forintot, és csak 4,2 százalékkal nőtt tavaly óta a fizetésük, míg az 54 év felettieké 372 ezer forint volt, ami 7,3 százalékos növekedés az előző év azonos idősza­kához képest. A 25 és 54 év közötti­ek esetében a 404 700 forint bruttó átlagkereset 8,8 százalékos növeke­dést takar. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglal­koztatáspolitikáért felelős államtit­kára emlékeztetett: 2013 eleje óta, 88 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése Magyarországon. Idén január-áprilisban a tíz évvel ezelőt­tihez képest a bruttó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek ked­vezmények nélkül 92,1 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt net­tó keresetek pedig 98,6 százalékkal emelkedtek. Hozzátette, a reálke­resetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: 6 százalékot megha­ladó vagy azt elérő mértékben az építőiparban, a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, a mezőgazda­ságban, az erdőgazdaságban, és a halászatban. Virovácz Péter, az ING Bank veze­tő elemzője szerint a koronavírus-jár­­vány munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezik a bérkiáram­lásban. A gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető állás­helyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnöve­kedés ütemét, így a következő hóna­pokban tovább lassulhat a bérdina­mika, az év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkuta­tó makrogazdasági üzletágvezetője szerint az adatokban kimutatott nö­vekedést az év eleji béremelkedések okozták. Az ING Bank szakértőjével ellentétben fontosnak tartja azonban, hogy a növekedés egy része az ös­­­szetételhatásból ered: az átlagosnál alacsonyabb keresetű ágazatokban történtek jelentősebb leépítések, il­letve nagyobb arányban bocsátották el az alacsonyabb végzettségűeket. A járvány a béreket szerinte elsősor­ban a prémiumok visszaesése és a túlórák elmaradása révén fogja vis­­­sza. Horváth Andrásnak, a Takarék­bank vezető elemzőjének várakozá­sait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. Véleménye szerint a bé­rek lefelé meglehetősen rugalmat­lanok, így bár a munkaerő-kínálat megugrása némileg lassítja az eddi­gi jelentős bérnövekedési dinamikát, de fordulatnak minimális az esélye. Ezért 8 százalékot megközelítő idei éves növekedési ütemmel számol. A BRUTTÓ KERESETEK ALAKULÁSA | 2020. január-április (forint/fő) Havi átlagkereset Változás* (százalék) Vállalkozás 404 600 8,6 Költségvetés 352 700 9,1 Nonprofit 341 900 10,5 Nemzetgazdaság összesen 388 000 BJ Forrás: KSH­­ az elírő év azonos időszakához képest PÉNZÜGYI SZÁMLÁK • Akár három év is kellhet az adósságráta tavalyi szintre csökkentéséhez Az e-alap húzhatta le az államháztartás egyenlegét R. P.­­ Az államháztartási hiány 103 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka volt az idei első negyedévben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ada­taiból. A deficit többségét - mintegy 138 mil­liárd forintot - a társadalombiztosítási alapok adták, míg a központi költségvetés hiánya mindössze 71 milliárd forint volt - az egyen­legen az önkormányzati szektor 107 milliárd forintos többlete javított. A GDP-arányos ál­lamadósság 66,6 százalék volt március végén, ami enyhe, 0,2 százalékpon­tos növekedés a 2019 vé­gi adathoz képest. Regős Gábor, a Századvég mak­rogazdasági csoportjának vezetője a Világgazdaság kérdésére elmondta: idén 3,9 százalék lehet a GDP- arányos deficit, amely a megszokottnál magasabb, de európai összehasonlításban várható­an nem kiugró. Az államháztartás alakulá­sát elsősorban a koronavírus elleni járvány­ügyi és gazdasági védekezés határozza meg. A csökkenő gazdasági teljesítmény mérsék­li az adóbevételeket, a járványügyi védeke­zés pedig pluszköltségeket ró az államház­tartásra, ezenfelül a gazdaság újraindítása és a válsághelyzet­ többletkiadásokkal is jár. A Századvég szakértője hozzátette: idén év végén 69,8 százalék lehet az adósságráta, ám jövőre már csökkenhet a mutató, 2022-re remélhetőleg eléri a tavaly év végi szintet. Né­meth Dávid, a K&H Bank vezető elemzője valami­vel pesszimistább, szerin­te idén 5,5 százalékra is felszökhet az államháztar­tás hiánya, ami 73 száza­lékos GDP-arányos állam­adóssággal párosulhat. Ennek megfelelően az adósságpálya is kedvezőtlenebb lehet, a 2019 végi, 66,3 százalékos adósságrátát 2023-ban érheti el az államháztartás. A társadalombiztosítási alapok nettó va­gyona 114 milliárd forintra rúgott március végén. A Pénzügyminisztérium (PM) májusi (legfrissebb) államháztartási adatai szerint már 450 milliárd forintot költött a kormány a koronavírus elleni védekezésre, aminek jelentős részét az egészségügyi alap finan­szírozhatta - egyébként a külügyi tárcához is jelentős beszerzések köthetők -, ezek a második negyedéves pénzügyi adatokon lát­­szódnak majd. A helyi önkormányzatok net­tó vagyona 1951 milliárd forintot tett ki az idei első negyedév végén. A szektor pénzügyi eszközei összesen 3277 milliárd forintra rúg­nak, ebből 1560 milliárd forint a készpénz- és betétállomány - ennek többsége a működés­hez szükséges likviditást biztosítja 1163 milliárd forint pedig részvények, részesedé­sek formájában található - ezek jellemzően az önkormányzati rendszer működtetéséhez szükséges cégtulajdonlások -, valamint 359 milliárd forint állampapírjuk van a helyható­ságoknak. A szektor jellemzően az állam felé adósodik el. Az 1326 milliárd forintot kitevő kötelezettségekből mindössze 192 milliárd forintot hasítanak ki a banki hitelek, az ál­lamnak viszont 830 milliárd forinttal tartoz­nak az önkormányzatok. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ADÓSSÁGA | 2010.1. né. ► 2020.1. né. (GDP-arányosan, százalék) 2010 2012 2014 2016 201B 20*20 Forrás: MNB. VG-grafika

Next