Világgazdaság, 2020. július (52. évfolyam, 126-148. szám)
2020-07-01 / 126. szám
2 magyar gazdaság ________________________________________V. • Bővül jövőre a Magyar falu program Új elemként indul el jövőre a Magyar falu programban a kisboltok megmentésének támogatása, a programra - a tavalyi 60 milliárd után - ismét több tízmilliárd forint áll majd rendelkezésre - mondta Gyopáros Alpár kormánybiztos. Hamarosan indul a falusi tanyagondnoki szolgálatok buszvásárlását támogató program, augusztusig lehet pályázni az orvosi szolgálati lakás vásárlására nyújtott támogatásra, ahol tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, és többletforrás segíti az útrekonstrukciós programokat is. VG / ■ [UNK] r . ■ Májusban estek az ipari árak itthon Májusban a belföldi ipari árak átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek, ezen belül a feldolgozóipar árai 1,9, az energiaipari árak 5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Az ipari exportárak ugyanakkor 3,9 százalékkal drágultak éves bázison. A kettő eredőjeként a termelői árak 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az áprilisi 7,6 százalék után az élelmiszeripari termelői árak 5,7 százalékkal ugrottak, a járműipari árak ennél is jobban, 7,9 százalékkal emelkedtek, az érintett ágazatok exportárai 8,3, illetve 8 százalékkal nőttek. Az első öt hónapban a belföldi értékesítés árai 1,0, az exportárak 4,8 százalékkal nőttek, összességében 3,5 százalékkal voltak magasabbak az idén az ipari termelői árak, mint tavaly január és május között. | VG ■ Újra kéményseprés Újraindítja a veszélyhelyzet miatt elhalasztott ingyenes kéményseprést és -ellenőrzést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az ellátási területéhez tartozó 17 megyében. | VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Problémamentesen zajlottak a béralkuk a szakképző intézményekben Átlagosan 30 százalékkal nő a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére július 1-jétől - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. Az összesen 35 milliárd forintnyi emelés nem egységes - a béralkuk már lezajlottak, az érintettek 96,8 százaléka elfogadta az új bért. A magasabb fizetéssel és a rugalmasabb foglalkoztatási szabályokkal vonzóbbá szeretnék tenni a szakképzésben való oktatást a saját területükön kiemelkedő tudással rendelkező szakemberek számára. Pölöskei Gáborné, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: az átalakítás alapját a szakképzési stratégia határozza meg, amelynek része a szerkezeti, a tartalmi és a humánerőforrás-fejlesztés - az utóbbinak igen fontos eleme a most megvalósuló bérfejlesztés. | VG KSH A munkaerő-kínálat növekedése fékezheti a bérdinamikát ám fordulatnak minimális az esélye Lassul a keresetek emelkedése KUTRÓCZÓ MELITTA | Meghaladta a 400 ezer forintot áprilisban a bruttó átlagkereset, az elemzők szerint azonban a következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika, és az idei év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató. Idén áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám a járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékos emelkedéshez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el áprilisban. A rendszeres, prémiumok és jutalmak nélküli bruttó átlagkereset 361 900 forintra becsülhető, 8,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A január-áprilisi időszakban a bruttó átlagkereset 388 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 258 ezer forint volt, mindkettő 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset 397 900, a nettó pedig 266 700 forint volt. A legtöbbet továbbra is a pénzügyi és biztosítási gazdasági ágazatban dolgozók keresik - bruttó 732 ezer forintot -, a legalacsonyabb fizetést a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozók vitték haza - bruttó 247 700 forintot. Korosztályonként is jelentős az eltérés, a fiatal, 25 év alatti munkavállalók bruttó átlagkeresete nem érte el a 284 ezer forintot, és csak 4,2 százalékkal nőtt tavaly óta a fizetésük, míg az 54 év felettieké 372 ezer forint volt, ami 7,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A 25 és 54 év közöttiek esetében a 404 700 forint bruttó átlagkereset 8,8 százalékos növekedést takar. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: 2013 eleje óta, 88 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése Magyarországon. Idén január-áprilisban a tíz évvel ezelőttihez képest a bruttó keresetek 88,6 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 92,1 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig 98,6 százalékkal emelkedtek. Hozzátette, a reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: 6 százalékot meghaladó vagy azt elérő mértékben az építőiparban, a kereskedelemben, a gépjárműjavításban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, és a halászatban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatása egyelőre mérsékelten jelentkezik a bérkiáramlásban. A gazdaság újranyitása révén ismét emelkedhet a betölthető álláshelyek száma, a munkavállalók közti verseny lefelé nyomhatja a bérnövekedés ütemét, így a következő hónapokban tovább lassulhat a bérdinamika, az év egészében 6-8 százalék között alakulhat a mutató. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az adatokban kimutatott növekedést az év eleji béremelkedések okozták. Az ING Bank szakértőjével ellentétben fontosnak tartja azonban, hogy a növekedés egy része az összetételhatásból ered: az átlagosnál alacsonyabb keresetű ágazatokban történtek jelentősebb leépítések, illetve nagyobb arányban bocsátották el az alacsonyabb végzettségűeket. A járvány a béreket szerinte elsősorban a prémiumok visszaesése és a túlórák elmaradása révén fogja vissza. Horváth Andrásnak, a Takarékbank vezető elemzőjének várakozásait felülmúlta a bruttó bérek áprilisi emelkedése. Véleménye szerint a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, így bár a munkaerő-kínálat megugrása némileg lassítja az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát, de fordulatnak minimális az esélye. Ezért 8 százalékot megközelítő idei éves növekedési ütemmel számol. A BRUTTÓ KERESETEK ALAKULÁSA | 2020. január-április (forint/fő) Havi átlagkereset Változás* (százalék) Vállalkozás 404 600 8,6 Költségvetés 352 700 9,1 Nonprofit 341 900 10,5 Nemzetgazdaság összesen 388 000 BJ Forrás: KSH az elírő év azonos időszakához képest PÉNZÜGYI SZÁMLÁK • Akár három év is kellhet az adósságráta tavalyi szintre csökkentéséhez Az e-alap húzhatta le az államháztartás egyenlegét R. P. Az államháztartási hiány 103 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléka volt az idei első negyedévben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A deficit többségét - mintegy 138 milliárd forintot - a társadalombiztosítási alapok adták, míg a központi költségvetés hiánya mindössze 71 milliárd forint volt - az egyenlegen az önkormányzati szektor 107 milliárd forintos többlete javított. A GDP-arányos államadósság 66,6 százalék volt március végén, ami enyhe, 0,2 százalékpontos növekedés a 2019 végi adathoz képest. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője a Világgazdaság kérdésére elmondta: idén 3,9 százalék lehet a GDP- arányos deficit, amely a megszokottnál magasabb, de európai összehasonlításban várhatóan nem kiugró. Az államháztartás alakulását elsősorban a koronavírus elleni járványügyi és gazdasági védekezés határozza meg. A csökkenő gazdasági teljesítmény mérsékli az adóbevételeket, a járványügyi védekezés pedig pluszköltségeket ró az államháztartásra, ezenfelül a gazdaság újraindítása és a válsághelyzet többletkiadásokkal is jár. A Századvég szakértője hozzátette: idén év végén 69,8 százalék lehet az adósságráta, ám jövőre már csökkenhet a mutató, 2022-re remélhetőleg eléri a tavaly év végi szintet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője valamivel pesszimistább, szerinte idén 5,5 százalékra is felszökhet az államháztartás hiánya, ami 73 százalékos GDP-arányos államadóssággal párosulhat. Ennek megfelelően az adósságpálya is kedvezőtlenebb lehet, a 2019 végi, 66,3 százalékos adósságrátát 2023-ban érheti el az államháztartás. A társadalombiztosítási alapok nettó vagyona 114 milliárd forintra rúgott március végén. A Pénzügyminisztérium (PM) májusi (legfrissebb) államháztartási adatai szerint már 450 milliárd forintot költött a kormány a koronavírus elleni védekezésre, aminek jelentős részét az egészségügyi alap finanszírozhatta - egyébként a külügyi tárcához is jelentős beszerzések köthetők -, ezek a második negyedéves pénzügyi adatokon látszódnak majd. A helyi önkormányzatok nettó vagyona 1951 milliárd forintot tett ki az idei első negyedév végén. A szektor pénzügyi eszközei összesen 3277 milliárd forintra rúgnak, ebből 1560 milliárd forint a készpénz- és betétállomány - ennek többsége a működéshez szükséges likviditást biztosítja 1163 milliárd forint pedig részvények, részesedések formájában található - ezek jellemzően az önkormányzati rendszer működtetéséhez szükséges cégtulajdonlások -, valamint 359 milliárd forint állampapírjuk van a helyhatóságoknak. A szektor jellemzően az állam felé adósodik el. Az 1326 milliárd forintot kitevő kötelezettségekből mindössze 192 milliárd forintot hasítanak ki a banki hitelek, az államnak viszont 830 milliárd forinttal tartoznak az önkormányzatok. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ADÓSSÁGA | 2010.1. né. ► 2020.1. né. (GDP-arányosan, százalék) 2010 2012 2014 2016 201B 20*20 Forrás: MNB. VG-grafika