Világgazdaság, 2020. szeptember (52. évfolyam, 168-189. szám)
2020-09-21 / 182. szám
[ 2 magyar gazdaság ■ Nő az alapkutatások jövő évi támogatása Szeptemberben egyeztetések kezdődnek az alapkutatások támogatási rendszerének finomhangolásáról az innovációs tárca, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokhoz köthető pályázatok elbírálásáról - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-t. A jövő évi kiírás nagyobb kerettel és érdemi egyszerűsítésekkel jelenik meg. VG r 0 • Fejlesztenek két fürdőhelyet Mintegy 170 millió forintból fejlesztik az önkormányzatok Tolna megye két szabadvízi fürdőhelyét a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) támogatásával. Faddon 60 millió forintból kikotorják a Bartalcsatornát, csónaklépcsőket építenek, így átjárható lesz a faddi és a tolnai Duna-holtág, lehetőséget teremtve a vízsportokhoz is - tudósít az MTI. Később a tolnai holtágat összekötnék a Sióval is. A munka a tervek szerint ez év őszén indulna, és a jövő tavasszal végeznének vele. A 140 millió forintos támogatással felújított fadddombori szabadstrandot hétvégente több ezren látogatták. A 67 hektáros szálkai tavon 116 milliós támogatással alakítanak ki partvédelmet. A tavat évente 30 ezren keresik fel, de az idén mintegy 40 ezerre nőtt a vendégek száma, és a szállások is megteltek. VG ■ Új légi híd létesült Megérkezett a Cargolux első teherszállító repülőgépe a kínai Sencsen repülőteréről pénteken a budapesti Cargo City légiáru-kezelő központhoz - közölte a Budapest Airport. VG A járat hetente 1 alkalommal fordul meg a két város között üzleti napilap | www.vg.hu ■ Százezer ember az MI mély vizében Elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) stratégiája, amelynek a kidolgozásában 250 szakmai szervezet vett részt - idézi az MTI Jakab Rolandot, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökét. Az elnök kiemelt célnak nevezte, hogy minél többen ismerjék meg a technológiát, és 2030-ig egymillióan találjanak maguknak magasabb hozzáadott értékű, mesterséges intelligenciát használó munkakört. A stratégia szerint az MI használata 2030-ra 15 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon. Százezer emberrel úgynevezett alapozó kurzuson ismertetnék meg a mesterséges intelligenciát. Jakab Roland fontosnak tartja tudatosítani az emberekben, hogy ez a technológia a munkavégzést segíti. A stratégiát kétévente felülvizsgálják. | VG r JL * * FELZÁRKÓZÁS Magyar exportvállalatokra és hazai multikra építve csökkenhet a sérülékenység Pluszképességeket hozott ki a karantén RÁSKI PÉTER I A járvány következtében a digitális kompetenciák felfutottak, de mivel ez hasonlóan alakult a régió többi országában is, nem feltétlenül kerültünk előnybe a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint. Hosszú távon több pénzt kellene fordítani az oktatásra. A humán tőke és az oktatás egyre kevésbé támogatja a versenyképesség javulását, elsősorban azért, mert túl kevés a terület támogatása - mondta a Világgazdaságnak Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ (KRTK) Világgazdasági Intézetének igazgatója. A válság előtt fokozatosan nőtt a magyar multinacionális vállalatok - például az OTP, a Mol a Richter vagy a Videoton - hozzáadott értéke, de a folyamat lassú, és a béremelések sem követik szorosan. A hazai multik lehetnek a növekedés motorjai, és alternatívái a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak. Sass Magdolna rámutatott: számos aktív befektető, intenzíven exportáló kkv van Magyarországon, ezek azonban bizonyosan nem érik el azt a kritikus méretet, hogy a növekedés hajtóerejévé válhassanak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy Magyarország a koronavírus következtében belépett a 21. századba, mert a vállalatai óriási lépést tettek a digitalizáció területén. Az otthoni munka és a távoktatás miatt a cégek kénytelenek voltak váltani, s ezáltal hatékonyabbá váltak a folyamatok, és a lakosság digitális kompetenciája is jelentősen javult. Ám a szakértő emlékeztetett rá, hogy a hazaihoz hasonló folyamatok zajlottak le más régiós országokban is, tehát a javuló magyarországi kompetenciák nem jelentenek automatikus előrelépést a versenyképességi rangsorokban. A Gazdaságvédelmi akcióterv középpontjában nem a versenyképesség áll, de a terv egyes intézkedései hosszú távon is támogatják a gazdaságot - mutatott rá Virovácz Péter. A megkezdett infrastruktúra-fejlesztések például - amellett, hogy munkahelyeket létesítenek - a későbbi években is erősítik Magyarország versenyképességét. A Modern városok program és a Magyar falu program kiemelt figyelmet kap a válságkezelésben, az utóbbira a jövő évi költségvetés szerint 192 milliárd forintot lehet fordítani az idei 90 milliárd forint után. Az elemző aláhúzta: a gazdaságzöldítő intézkedések a beruházási szektor támogatása mellett az energiahatékonyság területén is előrelépésnek számítanak. Sass Magdolna szerint jelenleg leginkább az hátráltatja a versenyképesség fejlődését, hogy a gazdaság erősen ki van téve a globális értékláncoknak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai közül Magyarország integrálódott leginkább a globális értékláncokba, és emiatt sebezhetőbb. Az integráció módja sem szerencsés, Magyarország a termelésre és az összeszerelésre szakosodott, ezek hozzáadott értéke pedig alacsony. Az MTA igazgatója szerint az utóbbi években ugyan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába mozdult el a gazdaság, de még mindig az összeszerelés és a termelés dominál. A nemzetközi piacokon versenyképes magyar vállalatok a kis méretük és számuk miatt nem képesek ellensúlyozni az értékláncok miatti függőséget, nem tudnak alternatív növekedési motorrá válni. Sass Magdolna rávilágított: a globális folyamatoktól való függést a magyar multikra épülő értékláncokkal lehetne mérsékelni. A FELDOLGOZÓIPAR HOZZÁADOTT ÉRTÉKE GDP-arányosan (százalék) 25;-r-~r-"~------............................ ... Forrás: KSH, VG-strafika KORLÁTOZÁSOK I Az esküvők jelenthetik az egyetlen szakmabeli munkalehetőséget a lemezlovasoknak Már a buli előtt bezárnak a szórakozóhelyek KUTRÓCZY MELITTA A járvány elleni védekezés rendelkezése, amely szerint a szórakozóhelyek 23 óráig lehetnek nyitva, gyakorlatilag ismét ellehetetlenítette a DJ-k munkáját. Ebben a helyzetben annyit tudnak tenni, hogy más egyéb tevékenységet is végeznek, amely nem kapcsolódik a zenéléshez - mondta a Világgazdaságnak Jeszenszky Zsolt, a Magyar DJ Szövetség elnöke. A legtöbben egyébként is több lábon állnak, kevesen élnek kizárólag diszkózásból. Az elnök július közepén, a korlátozások feloldásakor lapunknak azt mondta, hogy az idén a DJ-k a bevételüknek legalább a felét biztosan elveszítik a járvány miatt, az újbóli korlátozás pedig tovább növeli a veszteségüket. A nyár viszonylag erős volt, főként a belföldi turizmus szempontjából népszerű településeken és a Balaton környékén. Ez azonban Budapestről nem mondható el a külföldi turisták hiánya miatt. A céges rendezvények és a nagyobb önkormányzati rendezvények zöme elmaradt. Az esküvőszegmens viszont kimondottan Bevételeik legalább jól teljesített, csak néhány hónap esett ki, és a kisebb létszámú esküvőkre - amelyekből az idén valószínűleg több volt - inkább DJ-t hívnak a párok zenekarok helyett. Kérdés, hogy az őszre tervezett esküvőkből mennyit halasztanak el, a 23 órai zárás ugyanis a jelen állás szerint minden vendéglátóegységre, valamint a bel- és kültéri rendezvényekre egyaránt vonatkozik. Elképzelhető, hogy a következő hetekben - a tavaszi hónapokhoz hasonlóan -, ha megtartják is az esküvőt, az utána következő bulit későbbre halasztják. A szövetség elnöke szerint a védekezés szempontjából hosszú távon lehet kisebb pozitív hatása a szórakozóhelyek korábbi zárásának, az utóbbi években ugyanis éjjel 1 és 3 óra között volt a bulik fő időszaka, bár kicsi a valószínűsége a 20 órakor kezdődő összejöveteleknek. „Összességében nehéz a DJ-k helyzete, a szövetséggel azon dolgozunk, hogy valamilyen állami támogatáshoz juthassanak, a zenészekéhez hasonló fellépési lehetőség nagy segítség lenne" - mondta Jeszenszky Zsolt. A DJ Szövetség becslése szerint évente nagyjából ötezren dolgoznak legalább egy-két alkalommal DJ-ként, közülük 1500-2000-en űzik rendszeresen a szakmát, és kétszázan lehetnek azok, akik kizárólag ebből élnek. százalékát bukják az idén a DJ-k FOTÓ: SHUTTERSTOCK