Világgazdaság, 2020. október (52. évfolyam, 190-210. szám)
2020-10-01 / 190. szám
magyar gazdaság ■ Három új államtitkár Tegnap három új államtitkár vette át kinevezését. Zsigó Róbert a Miniszterelnökség parlamenti ügyekért felelős államtitkára lett, Papp Károly a Belügyminisztériumé, Ekler Gergely pedig a Miniszterelnökségé, ahol a koordinációért felel majd. Az okmányokat Áder János köztársasági elnök adta át a Sándor-palota Tükörtermében. Az eseményen jelen volt Kun Szabó István vezérőrnagy főhadsegéd, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter. | VG • Tovább nőttek a termelői árak Augusztusban az ipari termelői árak összességében 3,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az árakat befolyásolták a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon, többek között a forint árfolyamváltozásában és a nyers- és alapanyagok világpiaci árában a korábbiaknál kevésbé volt már érezhető. Az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan alig változtak - 0,4 százalékkal nőttek -, ezen belül a feldolgozóiparban 1,9 százalékkal magasabbak, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,9 százalékkal alacsonyabbak voltak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 4,5 százalékkal emelkedtek, a járműiparé 6,2 százalékkal. VG A finanszírozási szabályok változása miatt 17 milliárd forinttal többet kell közösségi közlekedésre fordítania Budapestnek, ennyivel csökken a főváros mozgástere BUDAPEST ADÓSSÁGÁLLOMÁNYA a működési bevétel arányában, év végén (százalék) ® ® ® 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: Budapest, VG-grafika szeptember 30-án üzleti napilap | www.vg.hu ■ Javította Budapest kilátásait a Moody’s Megerősítette Budapest Baa3 besorolását, és stabilról pozitívra javította a kilátásait a Moody’s, a kedvező lépést a főváros erős pénzügyi helyzetével, alacsony adósságával indokolta közleményében a hitelminősítő. A működésibevétel-arányos hiány 23 százalék lehet az idén, az adóelvonások és a növekvő kiadások miatt 2021- ben is magas hiány várható. A Fővárosi Önkormányzat lapunknak adott válaszában rámutatott: a kulturális és osztalékbevételek, valamint a BKK-jegyek eladásai összesen mintegy 28,1 milliárd forint kiesést okoznak, az iparűzési adóból pedig 10-15 százalékkal kevesebb folyhat be. A 2020-2022-es időszakban százmilliárd forint lehet az elmaradt bevétel. A szolidaritási hozzájárulás módosítása nyomán 12 milliárd forinttal többet fizet be a központi költségvetésbe Budapest. R. P. AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM | A pandémia és az állatbetegségek fékezték az export lendületét Emelkedik a forgalom, romlik az egyenleg KELEMEN ZOLTÁN | A koronavírus és az állatbetegségek hatásaként némileg csökkent az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege, de az export és az import is nőtt, az utóbbi nagyobb mértékben. Az év első felében 4,812 milliárd eurót tett ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja, az import pedig 3,195 milliárdot. Az agrár-külkereskedelem aktívuma így 1617 millió euró volt a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalója szerint, 24,6 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A kereskedelem értéke ugyanakkor mindkét irányban nőtt: az exporté 2,2, az importé pedig 4,2 százalékkal. „Agrár-külkereskedelmünk évről évre jobban teljesítő gépezetébe csak az idei, minden szempontból különleges év miatt került porszem, ám az aktívumcsökkenés mögött továbbra is növekvő forgalom áll" - hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A központ előrejelzése szerint az agrár-külkereskedelem az év második felében ledolgozza az első fél év egyenlegromlását, de kimagasló, a tavalyinál sokkal erőteljesebb növekedést is elérhet. Fórián Zoltán szerint könnyen azonosíthatók az első fél év egyenlegromlásának okai: a pandémiával összefüggő szállítási nehézségek, az állatjárványok - elsősorban a madárinfluenza - miatti szállítási tilalmak, valamint a gyengülő forint következtében csökkenő export- és emelkedő importárindex. Kiemelkedően jól pörgött, mennyiségben 42,2 százalékkal, értékben 21 százalékkal bővült a gabonaexport. A 2,9 millió tonnás kukoricakivitel 53 százalékos, az 1,5 millió tonnás búzaexport 17 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Legjobban azonban - 150 százalékkal - az árpa kivitele nőtt. A hazai olajos magvak 14 százalékkal kisebb értékben keltek el a külpiacokon, mint az előző év azonos időszakában, főként azért, mert a kivitelben meghatározó repce és napraforgó exportált mennyisége is 23, illetve 44 százalékkal esett. Az élő sertés exportja negyedével csökkent az első fél évben, a behozatal pedig csaknem 40 százalékkal nőtt, így már több mint kétszer annyi sertés érkezik az országba vágásra, mint amennyit ugyanilyen céllal kiviszünk - mondta Fórián Zoltán. Szerinte ez nyomatékos utalás a sertéságazat helyzetére, a csökkenő állományra. Fel is erősödött a szektorban a koncentráció, amit a most bő kétszer annyi vágósertés érkezik az országba, mint amennyit ugyanilyen céllal kiviszünk induló pályázati lehetőség tovább erősíthet. A már hosszú ideje szárnyaló magyar baromfiexport megtorpanásához egy eddig soha nem látott együttállás vezethetett: a koronavírus és a baromfiinfluenza együttes hatása - mondta az agrárszakértő. A pozitív egyenleg így sem került veszélybe, de a Lengyelországból meglódult behozatal az első fél évben elérte a 15 ezer tonnát. Összességében is a növekvő importról és a csökkenő exportról szólt az év első fele. A második fél évben lassan, de helyreáll a régi rend, hiszen visszanyertük madárinfluenza-mentes státuszunkat. Fórián Zoltán szerint most jól jön, hogy exportunk több mint 90 százalékban az EU-n belül talál vevőre, hiszen a korlátozást bevezető országok csak lassan oldják fel a tilalmaikat. Tovább nőtt a nyerstej-kivitel, főleg Romániába, érdekes módon annak ellenére, hogy az exportárak elmaradtak a hazaiaktól. Főleg Szlovákiából és Csehországból érkezik továbbra is a tej, bár egyre kevésbé érezhető ennek a belpiaci szerepe. „Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere, hogy kiszorultak a külföldi dobozos tejek a piacunkról. Jó lenne a sajtnál is hasonlót elérni, de ettől még nagyon messze vagyunk, hiszen a sajtimport tovább nőtt az első fél évben" - mondta Fórián Zoltán. A burgonya külkereskedelmi egyenlege tovább romlott. A hazai termés az első fél évben egyébként is alig érzékelhető a piacon, egészen az újkrumplik megjelenéséig. Nőtt a gyümölcsimport: banánból például ötödével többet hoztunk be, mint egy éve. Várhatóan tovább folytatódik a növekedés a hazai gyümölcstermés idei bezuhanása miatt, és mert ennek következtében az árak sosem látott magasságokba szöktek. AZ AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM EGYENLEGE | I-VI. hónap (milliárd euró) 1677 1642 1617 & 9 » ® » 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: KSH-adatok alapján NAIK AKI, VG-grafika JÖVEDELMEK • A bizonytalan gazdasági környezet nagyobb óvatosságra készteti a cégeket Két számjegyű bérnövekedés volt a hetedik hónapban J. R. Több mint 10 százalékkal emelkedtek a keresetek júliusban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az év első hét hónapjában látott bérnövekedési ütem az év hátralévő részében is fennmaradhat. A szakember hozzátette, hogy az emelkedés az év eleji bérezési döntések következménye, az alapfolyamatok továbbra is két számjegyű bérkiáramlást jeleznek. A munkanélküliségi ráta júliusban indult mérsékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdinamika erősödött - jegyezte meg. A KSH közleménye szerint a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 2020 júliusában 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint 2019 azonos időszakában, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 413 400 forint. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 267 200 forint, kedvezményekkel együtt 275 900 forint volt a nyár közepén. A rendszeres bruttó átlagkereset 376 ezer forintot tett ki, 10 százalékkal többet, mint 2019 júliusában. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a bérdinamika mögött az összetételhatást emelte ki: az elbocsátott, illetve a részmunkaidőbe került foglalkoztatottak bére az átlagosnál alacsonyabb volt, így a sokaságból való kikerülésük felfelé húzta az átlagot. Jelezte, hogy az alkalmazottak számának alakulásából is látszik, hogy még mindig a korábbinál többen dolgoznak részmunkaidőben, bár arányuk az előző hónapokhoz képest csökkent a gazdaság újraindulásával párhuzamosan. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama is befolyásolja a bérek alakulását: egy exportőr mozgástere a forint idei gyengülése miatt nagyobb a béremelésre, míg az importőröket negatívan érintette a forint gyengülése, bért is nehezebben tudnak emelni. Virovácz Péter előrejelzése szerint jövőre aligha folytatódik a két számjegyű bérnövekedés, mert a vállalatok a koronavírus okozta bizonytalan gazdasági környezetben a kereslet beszűkülése és a munkaerőhiány megszűnése miatt jóval kisebb béremelésben gondolkozhatnak. Az év első hét hónapjában tapasztalt bérnövekedési ütem éves szinten is megmaradhat az elemző szerint A TELJES MUNKAIDŐSÖK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE 2016. január ► 2020. július (előző év azonos időszaka = 100,0%) 120 ......................r--................-----Forrás: KSH, VG-grafika