Világgazdaság, 2020. október (52. évfolyam, 190-210. szám)

2020-10-01 / 190. szám

magyar gazdaság ■ Három új államtitkár Tegnap három új államtitkár vette át kinevezését. Zsigó Róbert a Mi­niszterelnökség parlamenti ügye­kért felelős államtitkára lett, Papp Károly a Belügyminisztériumé, Ekler Gergely pedig a Miniszterelnöksé­gé, ahol a koordinációért felel majd. Az okmányokat Áder János köztár­sasági elnök adta át a Sándor-pa­lota Tükörtermében. Az eseményen jelen volt Kun Szabó István vezér­őrnagy főhadsegéd, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és Pintér Sán­dor belügyminiszter. | VG • Tovább nőttek a termelői árak Augusztusban az ipari termelői árak összességében 3,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbia­kat - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az ára­kat befolyásolták a koronavírus-járvány következté­ben megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek ha­tása a pénz- és árupiacokon, többek között a forint ár­folyamváltozásában és a nyers- és alapanyagok világ­piaci árában a korábbiaknál kevésbé volt már érezhető. Az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan alig változ­tak - 0,4 százalékkal nőttek -, ezen belül a feldolgozó­­iparban 1,9 százalékkal magasabbak, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,9 százalékkal alacsonyabbak voltak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 4,5 százalékkal emelkedtek, a járműiparé 6,2 százalékkal.­­ VG A finanszírozási szabályok vál­tozása miatt 17 milliárd forinttal többet kell közösségi közlekedés­re fordítania Budapestnek, ennyi­vel csökken a főváros mozgástere BUDAPEST ADÓSSÁGÁLLOMÁNYA­­ a működési bevétel arányában, év végén (százalék) ® ® ® 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: Budapest, VG-grafika­­ szeptember 30-án üzleti napilap | www.vg.hu ■ Javította Budapest kilátásait a Moody’s Megerősítette Budapest Baa3 besorolását, és stabil­ról pozitívra javította a kilátásait a Moody’s, a kedve­ző lépést a főváros erős pénzügyi helyzetével, alacsony adósságával indokolta közleményében a hitelminősí­tő. A működésibevétel-arányos hiány 23 százalék lehet az idén, az adóelvonások és a növekvő kiadások miatt 2021- ben is magas hiány várható. A Fővárosi Önkormányzat lapunknak adott válaszában rámutatott: a kulturális és osztalékbevételek, valamint a BKK-jegyek eladásai ös­­­szesen mintegy 28,1 milliárd forint kiesést okoznak, az ipar­űzési adóból pedig 10-15 százalékkal kevesebb folyhat be. A 2020-2022-es időszakban százmilliárd forint lehet az elmaradt bevétel. A szolidaritási hozzájárulás módosítá­sa nyomán 12 milliárd forinttal többet fizet be a központi költségvetésbe Budapest.­­ R. P. AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM | A pandémia és az állatbetegségek fékezték az export lendületét Emelkedik a forgalom, romlik az egyenleg KELEMEN ZOLTÁN | A koronavírus és az állatbetegségek ha­tásaként némileg csökkent az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege, de az export és az import is nőtt, az utóbbi nagyobb mértékben. A­z év első felében 4,812 milli­árd eurót tett ki a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek exportja, az import pedig 3,195 milliárdot. Az agrár-külkeres­kedelem aktívuma így 1617 millió euró volt a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalója sze­rint, 24,6 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A keres­kedelem értéke ugyanakkor mind­két irányban nőtt: az exporté 2,2, az importé pedig 4,2 százalékkal. „Agrár-külkereskedelmünk évről évre jobban teljesítő gépezetébe csak az idei, minden szempontból különleges év miatt került porszem, ám az aktívumcsökkenés mögött továbbra is növekvő forgalom áll" - hívta fel a figyelmet Fórián Zol­tán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A központ előrejelzése szerint az agrár-külkereskedelem az év máso­dik felében ledolgozza az első fél év egyenlegromlását, de kimagasló, a tavalyinál sokkal erőteljesebb növe­kedést is elérhet. Fórián Zoltán sze­rint könnyen azonosíthatók az első fél év egyenlegromlásának okai: a pandémiával összefüggő szállítási nehézségek, az állatjárványok - el­sősorban a madárinfluenza - miatti szállítási tilalmak, valamint a gyen­gülő forint következtében csökkenő export- és emelkedő importárindex. Kiemelkedően jól pörgött, men­­­nyiségben 42,2 százalékkal, érték­ben 21 százalékkal bővült a ga­bonaexport. A 2,9 millió tonnás kukoricakivitel 53 százalékos, az 1,5 millió tonnás búzaexport 17 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Leg­jobban azonban - 150 százalékkal - az árpa kivitele nőtt. A hazai ola­jos magvak 14 százalékkal kisebb értékben keltek el a külpiacokon, mint az előző év azonos időszaká­ban, főként azért, mert a kivitelben meghatározó repce és napraforgó exportált mennyisége is 23, illetve 44 százalékkal esett. Az élő sertés exportja ne­gyedével csökkent az első fél év­ben, a behozatal pedig csaknem 40 százalékkal nőtt, így már több mint kétszer annyi sertés érkezik az országba vágásra, mint amen­­­nyit ugyanilyen céllal kiviszünk - mondta Fórián Zoltán. Szerinte ez nyomatékos utalás a sertésága­zat helyzetére, a csökkenő állo­mányra. Fel is erősödött a szek­torban a koncentráció, amit a most bő kétszer annyi vágósertés ér­kezik az országba, mint amen­­­nyit ugyanilyen céllal kiviszünk induló pályázati lehetőség tovább erősíthet. A már hosszú ideje szárnyaló magyar baromfiexport megtorpa­násához egy eddig soha nem látott együttállás vezethetett: a korona­vírus és a baromfiinfluenza együt­tes hatása - mondta az agrárszak­értő. A pozitív egyenleg így sem került veszélybe, de a Lengyelor­szágból meglódult behozatal az el­ső fél évben elérte a 15 ezer ton­nát. Összességében is a növekvő importról és a csökkenő export­ról szólt az év első fele. A második fél évben lassan, de helyreáll a ré­gi rend, hiszen visszanyertük ma­­dárinfluenza-mentes státuszunkat. Fórián Zoltán szerint most jól jön, hogy exportunk több mint 90 szá­zalékban az EU-n belül talál vevő­re, hiszen a korlátozást bevezető országok csak lassan oldják fel a tilalmaikat. Tovább nőtt a nyerstej-kivitel, főleg Romániába, érdekes módon annak ellenére, hogy az export­árak elmaradtak a hazaiaktól. Fő­leg Szlovákiából és Csehországból érkezik továbbra is a tej, bár egyre kevésbé érezhető ennek a belpiaci szerepe. „Az utóbbi évek egyik leg­nagyobb sikere, hogy kiszorultak a külföldi dobozos tejek a piacunk­ról. Jó lenne a sajtnál is hasonlót elérni, de ettől még nagyon mes­­­sze vagyunk, hiszen a sajtimport tovább nőtt az első fél évben" - mondta Fórián Zoltán. A burgonya külkereskedelmi egyenlege tovább romlott. A hazai termés az első fél évben egyébként is alig érzékelhe­tő a piacon, egészen az újkrumplik megjelenéséig. Nőtt a gyümölcs­import: banánból például ötödével többet hoztunk be, mint egy éve. Várhatóan tovább folytatódik a nö­vekedés a hazai gyümölcstermés idei bezuhanása miatt, és mert en­nek következtében az árak sosem látott magasságokba szöktek. AZ AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM EGYENLEGE | I-VI. hónap (milliárd euró) 1677 1642 1617 & 9 » ® » 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: KSH-adatok alapján NAIK AKI, VG-grafika JÖVEDELMEK • A bizonytalan gazdasági környezet nagyobb óvatosságra készteti a cégeket Két számjegyű bérnövekedés volt a hetedik hónapban J. R.­­ Több mint 10 százalékkal emelkedtek a keresetek júliusban - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az év első hét hónapjá­ban látott bérnövekedési ütem az év hátralévő részében is fennmaradhat. A szakember hoz­zátette, hogy az emelkedés az év eleji bérezési döntések következménye, az alapfolyamatok to­vábbra is két számjegyű bérkiáramlást jeleznek. A munkanélküliségi ráta júliusban indult mér­sékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdina­mika erősödött - jegyezte meg. A KSH közlemé­nye szerint a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 2020 júliusában 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint 2019 azonos időszakában, a közfoglalkoztatot­tak nélkül számolva pedig 413 400 forint. A net­tó átlagkereset kedvezmények nélkül 267 200 forint, kedvezményekkel együtt 275 900 forint volt a nyár közepén. A rendszeres bruttó átlag­­kereset 376 ezer forintot tett ki, 10 százalékkal többet, mint 2019 júliusában. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a bér­­dinamika mögött az összetételhatást emelte ki: az elbocsátott, illetve a részmunkaidőbe került fog­lalkoztatottak bére az átla­gosnál alacsonyabb volt, így a sokaságból való kikerülé­sük felfelé húzta az átlagot. Jelezte, hogy az alkalmazot­tak számának alakulásából is látszik, hogy még mindig a korábbinál többen dolgoz­nak részmunkaidőben, bár arányuk az előző hónapok­hoz képest csökkent a gaz­daság újraindulásával párhuzamosan. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama is befolyásolja a bérek alakulását: egy expor­tőr mozgástere a forint idei gyengülése miatt nagyobb a béremelésre, míg az importőröket negatívan érintette a forint gyengülése, bért is nehezeb­ben tudnak emelni. Virovácz Péter előrejelzése szerint jövőre aligha folytatódik a két számjegyű bérnöveke­dés, mert a vállalatok a ko­ronavírus okozta bizonyta­lan gazdasági környezetben a kereslet beszűkülése és a munkaerőhiány megszűnése miatt jóval kisebb béreme­lésben gondolkozhatnak. Az év első hét hónapjában tapasztalt bérnövekedési ütem éves szinten is meg­maradhat az elemző szerint A TELJES MUNKAIDŐSÖK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE­­ 2016. január ► 2020. július (előző év azonos időszaka = 100,0%) 120 ......................r--................-----­Forrás: KSH, VG-grafika

Next