Világgazdaság, 2021. január (53. évfolyam, 1-20. szám)
2021-01-14 / 9. szám
magyar gazdaság ■ A Katolikus és a Mária Rádió lett a befutó A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Katolikus Rádió Zrt.-t hirdette nyertesnek a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegin a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft.-t. A grémium bejelentés alapján megvizsgálta az RTL Klub Konyhafőnök VIP és a Drága örökösök című műsorának egyes kifogásolt adásait, és megállapította, hogy egyik esetben sem voltak megalapozottak a panaszok. | VG ■ Nagy fürdőfejlesztés kezdődik Gyulán Csaknem 2,9 milliárd forint támogatást kap a Gyulai Várfürdő, amely az összeget 280 millió forinttal egészíti ki - tudósít az MTI. A tervek szerint 2022 őszén kezdődő és 2023 végén záruló beruházás során duplájára növelik a gyermekparadicsom területét, új élményinstallációkat szereznek be, átalakítják és növelik a termálvizes medencék felületét, a főépületben pedig egy medical wellnessközpontot hoznának létre a vendéglátóterek és az öltözők bővítése és fejlesztése mellett. Egy másik hír szerint a Kisfaludy-program ötmilliárd forintos beruházási csomagjának részeként négyszázmillió forintos beruházással megújulhat az esztergomi Fürdő Szálló, felújítják az élményfürdőt és a városháza homlokzatát, valamint fejlesztik a Szent István Strandfürdőt. VG ■ A német kocsikat hozták A használt autót külföldről vásárló magyarok főként a német modelleket választják, tavaly a húsz legnépszerűbb gépkocsiból tizenöt német volt a Vezess.hu szerint. A Volkswagen Golf vezetett 4805 forgalomba helyezéssel. VG Tavaly 130 430 használt személyautó érkezett az országba ■ Javult a finanszírozási képesség A tavalyi harmadik negyedévben Magyarország négy negyedéves külső finanszírozási képessége a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékára nőtt, míg a folyó fizetési mérleg hiánya az előző negyedévhez képest jelentősen mérséklődött, a GDP 0,2 százalékán alakult - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési mérleg jelentéséből. Az alulról számított finanszírozási képesség négy negyedéves gördülő aktívuma a GDP 0,2 százalékát tette ki, a tévedések és kihagyások valamivel magasabbak voltak, mint korábban - a GDP 2,2 százalékára rúgtak. A külkereskedelmi többlet 2016 óta először nőtt, ami az áruegyenleg kedvező fordulatának köszönhető, a szolgáltatásmérleg szufficitje a járvány miatt tovább olvadt. A nettó működőtőke-beáramlás a harmadik negyedévben 0,2 milliárd eurót tett ki. VG JÖVEDELMEK ! A vállalkozók készek a kompromisszumra, de ez egyelőre kevés az előrelépéshez Küszöbön a megállapodás a minimálbérről JÁRDI ROLAND | Közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén, bruttó 167-169 ezer forint körül lehet az idei legkisebb munkabér. A munkaadók a hivatalos, 3 százalékos ajánlatuk helyett egységesen elfogadnának 4 százalékot is a megállapodás érdekében - mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után. Az érdekképviselet vezetője leszögezte, nincs új ajánlatuk, azonban a megállapodás rajtuk nem fog múlni. Mint a Világgazdaság már beszámolt róla, a vállalkozók és a szakszervezetek decemberben annak ellenére nem tudtak megegyezni az idei minimálbér összegéről, hogy folyamatosan közeledtek az álláspontok. A gazdasági helyzet bizonytalansága miatt mindkét oldal abban bízott, hogy a kormány további adó- és járulékcsökkentésekkel támogatja a megegyezést, de erre nem került sor. Perlusz László úgy érzékelte, hogy a munkavállalói oldal megosztott a kérdésben, van olyan szakszervezeti konföderáció, amely elfogadna egy 4 százalékos kompromisszumos mértéket. Ezzel szemben Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunknak úgy reagált, hogy továbbra is egységesek, és fenntartják a korábbi 5 százalékos javaslatukat, amelyet ha elfogadnának a munkaadók, az idén a minimálbér bruttó 169 ezer forintra, a garantált bérminimum 221 ezer forintra nőhetne. A szakszervezeti vezető intenzívebb kormányzati beavatkozást sürgetett, ezért javasolták a kabinetnek az egészség- és nyugdíjpénztári megtakarítások kedvezményes adózásának visszavezetését, valamint a SZÉP-kártya-zsebek közötti átjárhatóság megteremtését. Mészáros Melinda ez utóbbit azzal indokolta, hogy a vírushelyzetben nem lehetett igénybe venni a szálláshelyszolgáltatásokat, így ez a döntés nagy segítség lenne azoknak, akik e juttatásokból részesülnek. Perlusz László ismertette, hogy a kormány álláspontja szerint a minimálbér-emelés nem lehet visszamenőleges hatályú, vagyis a megállapodás csak február 1-jétől lehet érvényes. Hangsúlyozta: a munkaadók kötelezettséget vállaltak arra, hogy még a fél év vége előtt újra áttekintik a gazdasági helyzetet, és lehetőség szerint ismét előveszik a legalacsonyabb munkabér emelésének kérdését. Szintén jelezte, hogy az állam nem mondott le a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről, de arra egyelőre nem tud kötelezettséget vállalni. A mostani kompromisszumos ajánlat úgy is értékelhető, hogy a munkáltatói oldal megelőlegezi a szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentését - emelte ki Perlusz László. A kormány továbbra is arra biztatja a feleket, hogy folytassák a kétoldalú egyeztetéseket a jövő heti VKF-ülés előtt. A munkavállalók csaknem kétharmada béremeléssel kalkulál, 11 százaléka az emelés mértékétől teszi függővé a maradást - derült ki egy friss felmérésből. Az alkalmazottak fizetési várakozásait és munkahelyváltási hajlandóságát vizsgálta 2020. december 1-31. között a HR Portál. A válaszokból érezhető a koronavírus-válság hatása: tavaly a kitöltők 47 százalékának nem nőtt a fizetése, sőt ezen belül a 13,8 százalékuknak csökkent, 33,2 százalékuknak nem változott. Ötszázalékos vagy a feletti béremelkedésről alig minden harmadik válaszadó (30 százalék) számolt be. Az idei fizetési várakozásoknál óvatos optimizmus látszik: 30,8 százalék szerint nem változik a bére, 6,1 százalék szerint csökkenni fog. A többség (64 százalék) azonban béremeléssel kalkulál. A BRUTTÓ MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA 2000.januárt ► 2020.januári (ezer forint) emelkedésének mértéke (százalék) 2000 2003 2006 2009 20*12 20*15 20*18 Forrás: KSH, VG-grafika IPAR A tavalyi utolsó hónapok erősek voltak Az autók és a csipek az élen R. P. A járműgyártás 7 százalékos, valamint a számítógép-, elektronikai- és optikaitermék-gyártás 5,7 százalékos növekedésének köszönhetően tavaly novemberben 3,5 százalékkal bővült a hazai ipari termelés 2019 azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. A két ágazat a teljes ipari termelés 41,6 százalékát adja. A harmadik legjelentősebb ágazat, az élelmiszeripar viszont 1 százalékkal zsugorodott egy év alatt, ezen belül a 24 százalékos súlyú hússzektor teljesítménye 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az italgyártás 15,2 százalékkal, de a hal- és a növényiolaj-ágazat bővült. Az ipari termelés 7 százalékkal csökkent 2020 első tizenegy hónapjában. Az összes értékesítés 65 százalékát adó export 6,6, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítés 5,5 százalékkal esett egy év alatt. A Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemzők erős negyedik negyedéves teljesítményt várnak az ipartól, amely 1 százalékponttal javíthatja a bruttó hazai terméket. Az idén fokozatosan helyreállhat a kereslet. A szakértők a termelés 4,5-6 százalék közötti növekedését várják 2021-re. KIEMELT IPARI ÁGAZATOK az előző évhez képest (százalék) Járműgyártás Számítógép, elektronikai, optikai* Élelmiszer, ital, dohány* Gumi, műanyag és nemfém ásványi* Fém alapanyag és fémfeldolgozási* Villamos berendezés gyártása Forrás: KSH, VG-grafika * termék gyártása KSH-PODCAST ! Terítéken az érzékelt és valós infláció közötti különbség A KSH-hoz igazolt a volt MNB-alelnök VG Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank korábbi felügyeleti alelnöke új pozíciót kapott, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kommunikációs igazgatóságát irányító elnökhelyettes lett - tudta meg a Világgazdaság. A Windisch László által irányított igazgatóság a statisztikai hivatal egységes kommunikációjáért és arculatáért felel. Quittner Péter, a KSH nemzeti számlák főosztálya fogyasztói árak osztályvezetője a statisztikai hivatal frissen megjelent podcastjában arról beszélt, hogy az érzékelt és mért árváltozások közötti eltérésnek elsősorban három fő oka van. Az első a mért fogyasztói kosártól eltérő fogyasztói szokásokban keresendő, vagyis abban, hogy a vásárlók más termékeket választanak, mint az országos átlag. Az emberekben általában a negatív változások (áremelések) jobban megmaradnak, mint a változatlan vagy csökkenő árak. A KSH osztályvezetője hozzáfűzte: a harmadik ok, hogy a gyakran vásárolt termékek árára jobban emlékeznek a fogyasztók. Több mint száz összeíró minden hónapban előre meghatározott napokon járja a kijelölt, hozzávetőleg 11 ezer összeíróhelyet - számolt be a fogyasztói árindex adatfelvételének gyakorlatáról Quittner Péter. Az összeírók az összehasonlíthatóság érdekében mindig pontosan ugyanazoknak a termékeknek az árát jegyzik fel. Hozzátette: 2020-ban egyebek között a rizs- és a zabital került be a megfigyelt termékek körébe. Windisch László felel majd a hivatal kommunikációjáért •wV J üzleti napilap | www.vg.hu