Világgazdaság, 2021. január (53. évfolyam, 1-20. szám)

2021-01-20 / 13. szám

magyar gazdaság ■ Hotelek: zárva pünkösdig, vagy csak egy rémhír Akár pünkösdig is érvényben maradhat­nak a járványügyi korlátozások, amire a vállalkozásoknak fel kell készülniük - je­lezte tagjainak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Ma­gyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatá­sára hivatkozva. Az utóbbi ezt „megala­pozatlan, felelőtlen rémhírnek” minő­sítette, de nem kommentálta. A szállo­daszövetség pedig arra emlékeztetett, hogy a mostani támogatásokkal is na­gyon nehéz időszak ez a tagjaik számá­ra, több hónapja nincs bevétel, így lehe­tetlen a finanszírozás. I VG ■ A budapesti gáz maradt a legolcsóbb Egy átlagos budapesti háztartás jövedelmének 3 száza­lékát vitte el decemberben az áram- és a gázszámla ki­fizetése az Eurostat adatai szerint, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal idézett. Ez­zel a 3 százalékkal a modellezett, kétkeresős hazai ház­tartás nagyjából az európai középmezőnyben volt, mi­közben a legkedvezőbb helyzetű luxembourgi háztar­tás esetében az arány 1 százalékot, a legrosszabb hely­zetű szófiainál pedig 5,6 százalékot tett ki. Az átlagos végfelhasználói gáztarifa továbbra is Budapesten volt a legalacsonyabb (2,84 eurócent kilowattóránként), és az áramtarifa is a második legalacsonyabb lett (10,41 eurócent kilowattóránként). Az áramért a berliniek, a gázért a stockholmiak fizették a legtöbbet. Az áram Belgrádban volt a legolcsóbb.­­ VG ■ Felfüggesztik a munkásszállás-pályázatot A Munkásszállások kialakítása prog­ram jelenlegi kiírásában igényelt tá­mogatások összértéke már több mint kétszeresen haladja meg az ötmilliárd forintos keretösszeget, ezért a pályá­zatot január 20-án felfüggesztik. | VG üzleti napilap ] www.vg.hu • Jövőre áll talpra a magyar gazdaság Tavaly 6,5 százalékkal csökkenhetett a bruttó hazai ter­mék (GDP) Magyarországon, amit idén 4,3 százalékos növekedés, jövőre 4,7 százalékos bővülés követhet - de­rült ki a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) közleményé­ből. A 2019-es GDP-t 2022 harmadik negyedévében ér­hetik el a régiós országok, így Magyarország is. A vállal­kozásalapítást egy az Európai Beruházási Alappal közö­sen felhúzott, 97 millió eurós alappal támogatja az IIB, míg a villamosenergetikai fejlesztéseket a Magyar Vil­lamos Műveknek biztosított 90 millió eurós hitelkeret­tel segíti. Elliott Auckland, a fejlesztési bank vezető köz­gazdásza szerint a térség kormányainak segítenie kelle­ne a vállalati fúziókat, mivel így olyan regionális nagy­­vállalatok jöhetnek létre, amelyek a globális versenyben is megállják a helyüket. | VG INFLÁCIÓ • A jövedéki adó emelése határozta meg számos termék gyors drágulását Kilőtt a burgonya ára az elmúlt tíz évben RÁSKI PÉTER : A friss zöldsé­gek ára négyszer gyor­sabban emelkedett, mint a fogyasztói árin­dex, a tényleges infláci­ót azonban túlbecsülik, mivel a műszaki termé­keknél nem veszik elég­gé figyelembe a techni­kai fejlődést, így ezeket felülárazza a statisztikai hivatal. A burgonya ára az elmúlt év­tizedben 258 százalékkal emelkedett, ez volt a leg­gyorsabb ütemben dráguló termék Magyarországon - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Tavalyelőtt még drágább volt a krumpli, 2019-ben 3,8-szere­­sét kérték el a 2010-es árnak. Ér­demes ezt összevetni azzal, hogy az infláció 31,9 százalék volt a 2010 és 2020 között eltelt időszakban, míg a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak átlagkeresete 84,5 százalékkal nőtt az évtized első kilenc évében - a 2020-as béradatot később közli a KSH, ám egyértelmű növekedés várható. Az érzékelt infláció mindig maga­sabb, mint a tényleges fogyasztói árindex, mivel a vásárlók sokkal in­kább észreveszik az áremelkedést, mint a csökkenést - mondta a Vi­lággazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Ta­valy erre egy lapáttal rátett, hogy a A krumpli ára 2019-ben érte el a csúcsát az évtizedben, akkor a 2010-es 3,8-szerese volt mért infláció 3,3 százalék volt, míg az élelmiszerek lényegesen na­gyobb mértékben, 7,25 százalékkal drágultak. A szakértő rámutatott: a pandémia miatt eltolódtak a fo­gyasztói szokások, arányaiban több élelmiszert vásároltunk, így még in­kább érezhető volt az árak emelke­dése. A tényleges inflációt azonban túlbecsülik, mivel a műszaki termé­keknél nem veszik eléggé figyelem­be a technikai fejlődést. Palócz Éva rámutatott: a dohányáru rendkívül gyors, 177 százalékos drágulásában elsősorban az adóemeléseknek volt szerepük, a jövedéki adók emelése azonban a szeszes italoknál - az égetett szesz ára 67,1 százalékkal nőtt­­ és az üzemanyagoknál is le­csapódik. Az érzékelt infláció hivatalos fo­gyasztói árindexet jelentősen meg­haladó mértékére az egyik ma­gyarázat, hogy az élelmiszerek az átlagosnál gyorsabban drágultak. A legkiemelkedőbb példa a friss zöldségek ára: 122,4 százalékkal kellett többet fizetni értük, mint az évtized elején, az átlagos drágulá­si ütemnek ez közel a négyszere­se. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint ehhez a kertészeti ágazat le­épülése is hozzájárult. A párizsi, fel­vágott, kolbász 71,7 százalékkal, a húskonzerv 77,3 százalékkal került többe, mint tíz évvel korábban. A disznóhús átlag körül­­ 35,7 száza­lékkal­­ drágult, míg a baromfi ára 0,7 százalékkal csökkent, ami az el­múlt években a szárnyasokat sújtó madárinfluenza-járványok ismere­tében meglepő. A népszerű húsok mérsékelt árdinamikája hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerek infláci­ója 46,7 százalék volt tíz év alatt. A lakhatás szintén jelentősen drá­gult az elmúlt évtizedben, a lakásja­­vítás-karbantartás 83,4 százalékkal került többe a tíz évvel ezelőttinél. A lakásárak hullámoztak, a 2013- as mélypont óta duplázódtak, de az évtized elejéhez képest is 80 szá­zalékkal kellett többet fizetni egy lakóingatlanért 2019-ben, a koro­navírus hatását csak a jövőben fog­juk megérezni - fejtette ki Palócz Éva. Az építőanyagok ugyan dina­mikusan drágultak, de a lakására­kat a munkaerő-kínálat szűkülése, a szakemberhiány határozza meg. A lakbér 48,8 százalékkal emelkedett, ami meghaladja az átlagos inflációt, viszont a keresetek növekedésétől jelentősen elmarad. A Kopint-Tárki vezetője hozzáfűzte: a lakhatáshoz tartozik, hogy a közművek olcsóbbá váltak, a rezsicsökkentés óta pedig stagnálnak az árak. AZ ELMÚLT ÉVTIZED LEGJELENTŐSEBB ÁRVÁLTOZÁSAI­­ 2010-hez képest (százalék) Burgonya 258 Dohányáruk 177 Ékszerek 128 Friss zöldség 122 Friss hazai és déligyümölcs 112 Újság, folyóirat 111 Kép-, hang- és adathordozó -27 Használt autó -39 Számítógép, fényképezőgép, telefonkészülék -43 Tartós kulturális cikkek -43 Televízió -55 Tankönyv -82 Forrás: KSH A munkaadók javaslata megosztotta a szakszervezeti oldalt Bizonytalan a megállapodás a JÁRDI ROLAND­­ Ha nincs arra vo­natkozó kormányzati ígéret, hogy mi fog történni a bérekkel, akkor kicsi az esélye a megállapodásnak - jelentette ki a Világgazdaságnak Kordás László, a Magyar Szakszer­vezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, hozzátéve: a véleményük nem vál­tozott meg, kitartanak az 5 százalé­kos bérkövetelésük mellett. A mun­kaadók és a szakszervezetek ismét egy asztalhoz ülnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáci­ós Fóruma (VKF) mai fordulójában, hogy megállapodjanak az idei mini­málbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről. Korábban Perlusz László, a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének (VOSZ) főtitká­ra a Világgazdaságnak jelezte, hogy a hivatalos, 3 százalékos ajánlatuk fölött egységesen el tudnák fogadni a 4 százalékot is, segítve a mielőb­bi megállapodást. A munkaadók ja­vaslata megosztotta munkavállalói oldalt: a MASZSZ elutasítja, a Mun­kástanácsok Országos Szövetsége elfogadná, és a Liga Szakszerve­zetek is hajlandónak mutatkozik a megállapodásra. Mészáros Melinda, a Liga Szak­­szervezetek elnöke lapunknak el­mondta: a legutóbbi egyeztetésen is azt képviselték, hogy maradjon egy­séges a szakszervezeti oldal. Azért, hogy közelítsék a 4 százalékos mér­téket az 5 százalékos követeléshez, egy áthidaló módosítást fogalmaz­tak meg. Mivel a megállapodás csak február elsejével lépne hatályba, azt ajánlották, hogy vegyék figyelembe a kieső januári hónapot az emelés megállapításánál, kompromisszu­mos megoldásként bruttó 168 ezer forint minimálbérre és 219 500 fo­rint garantált bérminimumra tettek javaslatot. Ezzel 4 százalékot meg­haladó mértékű lenne az emelés, az­zal a kiegészítéssel, hogy év közben át lehetne tekintetni a gazdasági fo­lyamatokat, és azok függvényében újratárgyalnák a megállapodást. Ha a szociális hozzájárulási adót csök­kentené a kormány, 1 százalékpont­tal emelkedhetne a legkisebb mun­kabér összege. Kordás László előrebocsátotta: a mai egyeztetésen kiderülhet, hogy a munkáltatók tudnak-e közelíteni a követelésükhöz. Ezután készül egy szövegtervezet, amelyről dönteni­ük kell majd, hogy aláírják-e vagy sem. Korábban többször is előfor­dult, hogy a háromból csak két szakszervezet írta alá a megállapo­dást, a kormány pedig annak meg­felelően hirdette ki - emlékeztetett Mészáros Melinda. Az idő sürgeti a feleket, hiszen a visszamenőleges hatály tilalma miatt csak a febru­ári fizetéseknél jelenhet meg elő­ször az emelés, továbbá a minimál­bérhez van kötve számos szociális juttatás is. minimálbérről AZ EGY FŐRE SZÁMÍTOTT MINIMÁLBÉR | januári (ezer forint) 200 -----...------.........................-----­u » ® ® 2000 2005 2010 2015 2020 Forrás: KSH, VG-grafika

Next