Világgazdaság, 2021. március (53. évfolyam, 41-62. szám)

2021-03-03 / 43. szám

2021. március 3., szerda Világgazdaság logisztika rw r­m BŐVÍTÉS I További fejlesztéseken dolgozik Magyarországon a németországi logisztikai csoport Csúcsévet zárt a Deutsche Post DHL B. HORVÁTH LILLA I A válság utáni gazdaságot vár­hatóan négy fő tényező: a globalizáció, az e-ke­­reskedelem, a fenntart­hatóság és a digitalizáció fogja jellemezni - fejtet­te ki a Világgazdaságnak Frank Appel, a Deutsche Post DHL csoport vezér­­igazgatója. Hogyan érintették a Deutsche Post DHL csoportot (DPDHL) a koronavírus-járvány gazdasági következményei? ■ Érdemes a hatásokat két külön­böző csoportban vizsgálni, a B2B és a B2C területén. A vírus első hulláma idején a B2B-tevékeny­­ség értelemszerűen jelentősen­­ esett, mert számos iparvállalat­­ termelése is csökkent vagy le is­­ állt. Ez a raktározási feladatain­kat is negatívan érintette. Ezzel ellentétben a B2C elég érdeke­sen alakult. Habár a fogyasztók a járvány elején egy rövid időre óvatossá váltak, a korábbinál sok­kal gyakrabban és többet kezdtek vásárolni interneten keresztül. Az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladataink márciustól gyorsuló ütemben bővültek. Ez különösen a nemzetközi e-kereskedelmi köz­pontjaink és az expresszüzletág munkáját növelte meg, de a Né­metországon belüli és a globális csomagszállítást is. A második hullámban a B2B-szegmensnek már nem kellett fékeznie, mert az iparvállalatok termelése fo­lyamatosan visszaállt. A termé­keik iránti kereslet újra növeke­désnek indult, mert a fő piacaik megmaradtak, sőt élénkebbé vál­tak, főként Kína esetében. Ös­­­szességében vállalatcsoportunk jó növekedést ért el 2020-ban. A válság miatt sok vállalat kény­telen volt megváltoztatni az üzleti tervét. A DPDHL mit lépett? ■ Nekünk nagyon jó évünk volt, több szempontból az eddi­gi legjobb. A nyereségességünk rekordszintre emelkedett, aho­gyan az ügyfeleink elégedettsé­ge is, amelyet rendszeresen vizs­gálunk. A dolgozóink motivációja nőtt, 2020 végén több ezerrel volt nagyobb a foglalkoztatottak szá­ma, mint 2020 elején. (A vállalat­­csoport világszerte mintegy 550 ezer embert foglalkoztat.) Érthe­tően kisebb mértékben, de bővült a magyarországi alkalmazottaink száma is. Mi a magyarországi leányvállala­tok szerepe a DPDHL-nél? ■ A magyar DHL-divíziók ugyan­olyan fontosak, mint a többi, hi­szen hálózatként működünk. Nyilvánvaló, hogy a tevékenysé­gük nem olyan nagy, mint pél­dául a Németországban vagy az Egyesült Királyságban működőé. A csoport tavaly 3 milliárd eurót fordított fejlesztésre De a magyarországi szervezetünk is jó eredménnyel zárta 2020-at: árbevétele mintegy 250 millió euró volt, az év végi záró létszá­ma pedig ezer körüli. A magyar­­országi DHL az ország logisztikai „erőművének" tekinthető. Eddigi legnagyobb beruházása a repü­lőtéri létesítmények átadása volt két-három éve. További növeke­dést tervezünk Magyarországon is, egyebek között új raktárak, depók és irodák kialakításán dol­gozunk, és a freight forwarding szolgáltatásunkat fejlesztjük. Ma­gyarországi leányvállalataink na­gyon jól működnek, és igen nagy­szerű eredményeket értek el. Mennyire elégedettek az említett repülőtér mint egyik fő partnerük szolgáltatásával? ■ Nagyon jó az együttműkö­désünk a Budapest Airporttal, a területén három divíziónk is működik. Nem csak egyszerű bérbeadó-bérlő kapcsolat van közöttünk, hanem több területen is azonosan gondolkodunk, ilyen a környezetvédelem. A repülőtér nagyon magas színvonalú szolgál­tatást nyújt, megfelel a megálla­podásunknak és a minőségi elvá­rásainknak is, és nap mint nap ugyanezt tapasztaljuk a kiszol­gáló személyzete részéről is. Milyen fő beruházásokra készül az idén a DPDHL csoport? ■ Cégcsoportszinten tavaly mint­egy hárommilliárd eurót fordí­tottunk a tevékenységünk és a szolgáltatásaink fejlesztésére. 2021-re még nem tudjuk megadni ezt a számot (a vállalat éves pénz­ügyi eredményét és kilátásait már­cius 9-én publikáljuk), de ismét je­lentős beruházásokat tervezünk. A válság idején megnőtt a digitális megoldások jelentősége. Ez hogyan mutatkozott meg a csoportnál? ■ Már egy ideje része a straté­giánknak a digitalizáció, de a krí­zis valóban felgyorsította a fo­lyamatokat. Cégünk és mintegy 150 ezer alkalmazottunk állt át rövid idő alatt az otthoni mun­kavégzésre. Sok videokonferen­­ciát, Skype- és Zoom-megbeszé­­lést tartunk. Közben folytatjuk a már megkezdett digitalizálási utunkat, ami a többi között a rak­táraink működését érinti, új tech­nológiákkal optimalizáljuk a szál­lítást, használunk blockchain- és IoT-megoldásokat is. 2025-ig két­milliárd eurót fogunk beruházni, mindenekelőtt a digitalizációba. Egyesek szerint a válság után más lesz a globális gazdaság a fel­gyorsult digitalizáció hatására és azért, mert sok ország igyekszik minél inkább önellátóvá válni, ki­alakul egy új norma. Hogyan véle­kedik erről? ■ Úgy látom, hogy négy fő trend alakítja a válság utáni gazdaság jellemzőit. Az első a globalizá­ció. Nem hiszem, hogy az embe­rek, akár a magyarok, egy-egy áru kapcsán elfogadják az ellátá­si lánc megnövekedett költségei miatti magasabb árszintet. Ve­gyük példaként az okostelefont. Senki sem lenne hajlandó 50 szá­zalékkal többet fizetni érte csak azért, mert magasabbak a belföl­di előállítás költségei, mint Kíná­ban vagy más ázsiai országban. Feltételezhetően a cégek a terme­lésük egy részét más költségha­tékony régióba helyezik át, de az nem valószínű, hogy egyes termé­kek előállítása Ázsiából most az Egyesült Államokba vagy Európá­ba kerüljön át. A második trend az e-kereskedelem erősödése. A Covid alatt az emberek megtanul­ták, hogy az internetes vásárlás jól működik bel- és külföldön is. A harmadik az a fogyasztói igény, hogy minél több tevékenység le­gyen fenntartható. Ennek hos­­­szabb távú lesz a hatása, túlmutat a jelenlegi pandémiás helyzeten. A negyedik trend a digitalizáció. Azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak a kihívásokhoz a digitalizáció eszközeivel, lema­radnak, amelyek viszont kezelik, sikeressé válnak, vagy továbbra is sikeresen működnek. Ami az új normát illeti, nem számítok jelen­­tős változásra a pandémia után. Az emberek ugyanúgy akarnak majd moziba járni, utazni, étte­remben enni és találkozni a ba­rátaikkal, mint eddig. Másfelől azonban folytatódik például a streamingszolgáltatások haszná­lata és az e-kereskedelem gyors növekedése. Milyennek látja a logisztika uniós szabályozását? ■Az európai országoknak elő­nyös a szabályozás egységes­sé válása. Magyarországnak is, akárcsak Németországnak, elő­nyére vált, hogy csatlakozott az unióhoz. Ilyen környezetben sok­kal hatékonyabb a fuvarozás pél­dául egy Olaszországból Svédor­szágba tartó küldemény esetén, ha nem kell az útközben érintett országokban más-más előírások­hoz igazodni, míg például az EU- ból kilépett Egyesült Királyság­ban éppen most drágul minden, nem utolsósorban a vámellenőr­zés magasabb költsége miatt. Az üzleti életben általában és az ál­lampolgároknak is előnyösebb, ha nagyobb a szabadság és keve­sebb a szabályozás. Csökken a logisztikai szektor karbonkibocsátása? ■ Cégcsoportunk célja a karbon­semlegesség elérése 2050-re, ez szerintem megvalósítható. A mi szektorunkban a legnagyobb ki­bocsátók a repülőgépek. Évek óta folynak kísérletek szinteti­kus üzemanyaggal és hidrogén­nel, azt hiszem, ez lehet az egyik megoldás. Ezenkívül a Deutsche Post DHL csoport rendelkezik a legnagyobb alternatív hajtású közúti flottával, amely több mint 13 ezer járműből áll. Frank Appel: a Budapest Airport nagyon magas színvonalú szolgáltatást nyújt r * . HIÁNYOSSÁG • A szerbiai oldalon bárki felmászhat az őrizetlen tehervagonokra Gyorsítaná a határátlépést a röntgenkapu VG­­ Felmerült a vasúti határellenőrzés gyor­sításának és megkönnyítésének lehetősége röntgenkészülékek esetleges használatával a NAV és a Hungrail közös határtechnikai munkacsoportjának legutóbbi ülésén. A vas­úti egyesület hírlevele szerint ilyen berende­zéssel egészítették ki például Lettországban az alvázvizsgáló kamerát és a felvételkészítőt. Az így kialakított komplex rendszer már a va­gonok tartalmát is képes vizsgálni és lefény­képezni, rárnyitás nélkül. Csakhogy a rönt­genkapu személyvizsgálatra nem használható a jogszabályi előírások miatt, és a zárakat is csak személyi jelenléttel lehet ellenőrizni. Mégis megfontolandó a készülék beszerzése, mégpedig az előnyei miatt. A nemzetközi ta­pasztalatok szerint idő és munkaerő váltha­tó ki vele, sőt prevenciós előnye is van: ha­mar megcsappant a bűnesetek száma ott, ahol ilyen rendszert alkalmaznak - olvasha­tó a Hungrail hírlevelében. Korlátozásokról is csupán sugárvédelmi szempontok miatt le­het szó, így­­ a mozdonyvezető jelenléte miatt - a mozdony kivételével az egész szerelvény hatékonyan átvizsgálható. A NAV egyébként már használ röntgent, a rendőrség még nem, de vannak közös akcióik, és a két szervezet­ együtt pályázik ilyen eszközök beszerzésére. Mindazonáltal a szerbiai határ közelében lévő kelebiai átkelőnél aggályos lehet a két oldalról és felülről is dolgozó kamera haszná­lata, mert ott vezetékhálózat fut a vágányok fölött. Emiatt a szerb oldalon felülről nem is vizsgálják a szerelvényeket. Lettországban például nem villamosított vonalon használják a röntgenkészüléket. Megoldást hozhat azon­ban a most zajló felsővezeték-rekonstrukció, és tervbe vették a pályaudvar világításának ja­vítását is. Ez utóbbi azért is fontos, mert Szer­biában nem őrzik az átnézett szerelvényt az akár órákkal későbbi, konkrét határátlépésig, így a bekerítetten, elhagyott épületekkel teli szerb pályaudvaron bárki felmászhat a vago­nokra. Volt is rá példa, hogy konténerek alját erőszakkal megbontották. Megoldásokat vizsgált a Hungrail ^ , Ll_

Next