Világgazdaság, 2021. március (53. évfolyam, 41-62. szám)
2021-03-03 / 43. szám
2021. március 3., szerda Világgazdaság logisztika rw rm BŐVÍTÉS I További fejlesztéseken dolgozik Magyarországon a németországi logisztikai csoport Csúcsévet zárt a Deutsche Post DHL B. HORVÁTH LILLA I A válság utáni gazdaságot várhatóan négy fő tényező: a globalizáció, az e-kereskedelem, a fenntarthatóság és a digitalizáció fogja jellemezni - fejtette ki a Világgazdaságnak Frank Appel, a Deutsche Post DHL csoport vezérigazgatója. Hogyan érintették a Deutsche Post DHL csoportot (DPDHL) a koronavírus-járvány gazdasági következményei? ■ Érdemes a hatásokat két különböző csoportban vizsgálni, a B2B és a B2C területén. A vírus első hulláma idején a B2B-tevékenység értelemszerűen jelentősen esett, mert számos iparvállalat termelése is csökkent vagy le is állt. Ez a raktározási feladatainkat is negatívan érintette. Ezzel ellentétben a B2C elég érdekesen alakult. Habár a fogyasztók a járvány elején egy rövid időre óvatossá váltak, a korábbinál sokkal gyakrabban és többet kezdtek vásárolni interneten keresztül. Az e-kereskedelemmel kapcsolatos feladataink márciustól gyorsuló ütemben bővültek. Ez különösen a nemzetközi e-kereskedelmi központjaink és az expresszüzletág munkáját növelte meg, de a Németországon belüli és a globális csomagszállítást is. A második hullámban a B2B-szegmensnek már nem kellett fékeznie, mert az iparvállalatok termelése folyamatosan visszaállt. A termékeik iránti kereslet újra növekedésnek indult, mert a fő piacaik megmaradtak, sőt élénkebbé váltak, főként Kína esetében. Összességében vállalatcsoportunk jó növekedést ért el 2020-ban. A válság miatt sok vállalat kénytelen volt megváltoztatni az üzleti tervét. A DPDHL mit lépett? ■ Nekünk nagyon jó évünk volt, több szempontból az eddigi legjobb. A nyereségességünk rekordszintre emelkedett, ahogyan az ügyfeleink elégedettsége is, amelyet rendszeresen vizsgálunk. A dolgozóink motivációja nőtt, 2020 végén több ezerrel volt nagyobb a foglalkoztatottak száma, mint 2020 elején. (A vállalatcsoport világszerte mintegy 550 ezer embert foglalkoztat.) Érthetően kisebb mértékben, de bővült a magyarországi alkalmazottaink száma is. Mi a magyarországi leányvállalatok szerepe a DPDHL-nél? ■ A magyar DHL-divíziók ugyanolyan fontosak, mint a többi, hiszen hálózatként működünk. Nyilvánvaló, hogy a tevékenységük nem olyan nagy, mint például a Németországban vagy az Egyesült Királyságban működőé. A csoport tavaly 3 milliárd eurót fordított fejlesztésre De a magyarországi szervezetünk is jó eredménnyel zárta 2020-at: árbevétele mintegy 250 millió euró volt, az év végi záró létszáma pedig ezer körüli. A magyarországi DHL az ország logisztikai „erőművének" tekinthető. Eddigi legnagyobb beruházása a repülőtéri létesítmények átadása volt két-három éve. További növekedést tervezünk Magyarországon is, egyebek között új raktárak, depók és irodák kialakításán dolgozunk, és a freight forwarding szolgáltatásunkat fejlesztjük. Magyarországi leányvállalataink nagyon jól működnek, és igen nagyszerű eredményeket értek el. Mennyire elégedettek az említett repülőtér mint egyik fő partnerük szolgáltatásával? ■ Nagyon jó az együttműködésünk a Budapest Airporttal, a területén három divíziónk is működik. Nem csak egyszerű bérbeadó-bérlő kapcsolat van közöttünk, hanem több területen is azonosan gondolkodunk, ilyen a környezetvédelem. A repülőtér nagyon magas színvonalú szolgáltatást nyújt, megfelel a megállapodásunknak és a minőségi elvárásainknak is, és nap mint nap ugyanezt tapasztaljuk a kiszolgáló személyzete részéről is. Milyen fő beruházásokra készül az idén a DPDHL csoport? ■ Cégcsoportszinten tavaly mintegy hárommilliárd eurót fordítottunk a tevékenységünk és a szolgáltatásaink fejlesztésére. 2021-re még nem tudjuk megadni ezt a számot (a vállalat éves pénzügyi eredményét és kilátásait március 9-én publikáljuk), de ismét jelentős beruházásokat tervezünk. A válság idején megnőtt a digitális megoldások jelentősége. Ez hogyan mutatkozott meg a csoportnál? ■ Már egy ideje része a stratégiánknak a digitalizáció, de a krízis valóban felgyorsította a folyamatokat. Cégünk és mintegy 150 ezer alkalmazottunk állt át rövid idő alatt az otthoni munkavégzésre. Sok videokonferenciát, Skype- és Zoom-megbeszélést tartunk. Közben folytatjuk a már megkezdett digitalizálási utunkat, ami a többi között a raktáraink működését érinti, új technológiákkal optimalizáljuk a szállítást, használunk blockchain- és IoT-megoldásokat is. 2025-ig kétmilliárd eurót fogunk beruházni, mindenekelőtt a digitalizációba. Egyesek szerint a válság után más lesz a globális gazdaság a felgyorsult digitalizáció hatására és azért, mert sok ország igyekszik minél inkább önellátóvá válni, kialakul egy új norma. Hogyan vélekedik erről? ■ Úgy látom, hogy négy fő trend alakítja a válság utáni gazdaság jellemzőit. Az első a globalizáció. Nem hiszem, hogy az emberek, akár a magyarok, egy-egy áru kapcsán elfogadják az ellátási lánc megnövekedett költségei miatti magasabb árszintet. Vegyük példaként az okostelefont. Senki sem lenne hajlandó 50 százalékkal többet fizetni érte csak azért, mert magasabbak a belföldi előállítás költségei, mint Kínában vagy más ázsiai országban. Feltételezhetően a cégek a termelésük egy részét más költséghatékony régióba helyezik át, de az nem valószínű, hogy egyes termékek előállítása Ázsiából most az Egyesült Államokba vagy Európába kerüljön át. A második trend az e-kereskedelem erősödése. A Covid alatt az emberek megtanulták, hogy az internetes vásárlás jól működik bel- és külföldön is. A harmadik az a fogyasztói igény, hogy minél több tevékenység legyen fenntartható. Ennek hosszabb távú lesz a hatása, túlmutat a jelenlegi pandémiás helyzeten. A negyedik trend a digitalizáció. Azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak a kihívásokhoz a digitalizáció eszközeivel, lemaradnak, amelyek viszont kezelik, sikeressé válnak, vagy továbbra is sikeresen működnek. Ami az új normát illeti, nem számítok jelentős változásra a pandémia után. Az emberek ugyanúgy akarnak majd moziba járni, utazni, étteremben enni és találkozni a barátaikkal, mint eddig. Másfelől azonban folytatódik például a streamingszolgáltatások használata és az e-kereskedelem gyors növekedése. Milyennek látja a logisztika uniós szabályozását? ■Az európai országoknak előnyös a szabályozás egységessé válása. Magyarországnak is, akárcsak Németországnak, előnyére vált, hogy csatlakozott az unióhoz. Ilyen környezetben sokkal hatékonyabb a fuvarozás például egy Olaszországból Svédországba tartó küldemény esetén, ha nem kell az útközben érintett országokban más-más előírásokhoz igazodni, míg például az EU- ból kilépett Egyesült Királyságban éppen most drágul minden, nem utolsósorban a vámellenőrzés magasabb költsége miatt. Az üzleti életben általában és az állampolgároknak is előnyösebb, ha nagyobb a szabadság és kevesebb a szabályozás. Csökken a logisztikai szektor karbonkibocsátása? ■ Cégcsoportunk célja a karbonsemlegesség elérése 2050-re, ez szerintem megvalósítható. A mi szektorunkban a legnagyobb kibocsátók a repülőgépek. Évek óta folynak kísérletek szintetikus üzemanyaggal és hidrogénnel, azt hiszem, ez lehet az egyik megoldás. Ezenkívül a Deutsche Post DHL csoport rendelkezik a legnagyobb alternatív hajtású közúti flottával, amely több mint 13 ezer járműből áll. Frank Appel: a Budapest Airport nagyon magas színvonalú szolgáltatást nyújt r * . HIÁNYOSSÁG • A szerbiai oldalon bárki felmászhat az őrizetlen tehervagonokra Gyorsítaná a határátlépést a röntgenkapu VG Felmerült a vasúti határellenőrzés gyorsításának és megkönnyítésének lehetősége röntgenkészülékek esetleges használatával a NAV és a Hungrail közös határtechnikai munkacsoportjának legutóbbi ülésén. A vasúti egyesület hírlevele szerint ilyen berendezéssel egészítették ki például Lettországban az alvázvizsgáló kamerát és a felvételkészítőt. Az így kialakított komplex rendszer már a vagonok tartalmát is képes vizsgálni és lefényképezni, rárnyitás nélkül. Csakhogy a röntgenkapu személyvizsgálatra nem használható a jogszabályi előírások miatt, és a zárakat is csak személyi jelenléttel lehet ellenőrizni. Mégis megfontolandó a készülék beszerzése, mégpedig az előnyei miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint idő és munkaerő váltható ki vele, sőt prevenciós előnye is van: hamar megcsappant a bűnesetek száma ott, ahol ilyen rendszert alkalmaznak - olvasható a Hungrail hírlevelében. Korlátozásokról is csupán sugárvédelmi szempontok miatt lehet szó, így a mozdonyvezető jelenléte miatt - a mozdony kivételével az egész szerelvény hatékonyan átvizsgálható. A NAV egyébként már használ röntgent, a rendőrség még nem, de vannak közös akcióik, és a két szervezet együtt pályázik ilyen eszközök beszerzésére. Mindazonáltal a szerbiai határ közelében lévő kelebiai átkelőnél aggályos lehet a két oldalról és felülről is dolgozó kamera használata, mert ott vezetékhálózat fut a vágányok fölött. Emiatt a szerb oldalon felülről nem is vizsgálják a szerelvényeket. Lettországban például nem villamosított vonalon használják a röntgenkészüléket. Megoldást hozhat azonban a most zajló felsővezeték-rekonstrukció, és tervbe vették a pályaudvar világításának javítását is. Ez utóbbi azért is fontos, mert Szerbiában nem őrzik az átnézett szerelvényt az akár órákkal későbbi, konkrét határátlépésig, így a bekerítetten, elhagyott épületekkel teli szerb pályaudvaron bárki felmászhat a vagonokra. Volt is rá példa, hogy konténerek alját erőszakkal megbontották. Megoldásokat vizsgált a Hungrail ^ , Ll_