Világgazdaság, 2021. április (53. évfolyam, 63-82. szám)

2021-04-01 / 63. szám

magyar gazdaság ■ Népszerű a bértámogatás Eddig mintegy 22 ezer cég több mint 140 ezer dolgozója után nyúj­tottak be bértámogatási kérelmet - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisz­térium (ITM) miniszterhelyettese. Az odaítélt 55 milliárd forint támo­gatás 99 százalékát már ki is fizet­te az állam. Ez csak az egyik eszköz, amellyel munkahelyeket őriznek meg és támogatják a gazdaságot. Az ITM adatai szerint mindent egy­bevetve a járvány kitörése óta több mint 1,6 millió munkavállaló kapott segítséget. | VG ■ Drámai járványügyi helyzet ismét rekordot döntött a járványban elhunytak szá­ma, a tegnap reggeli adatok szerint újabb 502 beteg lett a koronavírus-fertőzés áldozata, és 6700 új bete­get regisztráltak. Az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta, hogy az oltóprogram jól halad, eddig 2 011 029-en kapták meg a vakcinát, négy-öt honvédségi oltóbusz is járja az or­szágot, jelenleg Komárom-Esztergom és Nógrád megye kis településeit, és megkapták a behívó sms-eket a pe­dagógusok is. Az oltási program sikerét az idősotthonok is bizonyítják, az ott élők 80 százalékát már beoltot­ták, és ha a tavaly novemberi és az idei márciusi adato­kat összehasonlítják, látható, hogy 96 százalékkal keve­sebb lakó és 92 százalékkal kevesebb dolgozó fertőző­dött meg - tette hozzá.­­ VG • Vidéken is többet kérnek az új lakásokért A megyei jogú városokban az első negyedévben az egy évvel korábbi­hoz képest 9,5 százalékkal, 643 ezer forintra emelkedett az új építésű lakások átlagos négyzetméterára - közölte az Otthon Centrum. A legtöbb beruházás Debrecenben és Szegeden van folyamatban. | VG üzleti napilap | www.vg.hu • Tiltakozás a génmódosítási szabályok enyhítése ellen Magyar szervezetek is ellenzik, hogy az Európai Unió eny­hítse a génmódosítási szabályokat - közölte az Ökoló­giai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI). Arra kérik Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket tovább­ra is a jelenlegi normák alapján szabályozzák. Magyaror­szágról az OMKI-n kívül a Biodinamikus Közhasznú Egye­sület, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, a Közép-magyar­országi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsé­ge írta alá a levelet. Az Európai Bizottság várhatóan ápri­lis végén ismerteti véleményét az új génszerkesztési tech­nikákról, és bár 2018-ban már úgy nyilatkozott, hogy az új eljárásokra is az EU hatályos szabályai vonatkoznak, azok fellazítására intenzív lobbitevékenység kezdődött. | VG IPARI ÁRAK • A munkabérek, az energia és a nyersanyagok növekvő költségei miatt jöhetett kiugró adat Jelentősen drágult a termelés RÁSKI PÉTER: A lakosság az új autók és az elektroni­kai cikkek árában érez­heti meg a termelői árak gyors emelkedését.­ ebruárban az ipari termelői árak 8,1 százalékkal haladták meg 2020 azonos időszakáét - derült ki a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) jelentéséből. A belföldi értékesítés 5,2 százalékkal drágult, míg az exporteladások árai 9,5 szá­zalékkal nőttek. A KSH kommen­tárja szerint a gyors áremelkedést a forint euróval szembeni gyengü­lése befolyásolta. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világ­­gazdaság kérdésére hangsúlyozta: az energia termelői árindexe jelen­tősen nőtt, ami a termelési költsége­ket emelhette meg, így nyomást he­lyezett a marzsra. Az ipari termelő vállalatok valószínűleg az energia­árak növekedése miatt voltak kény­telenek árat emelni. A szakértő hoz­záfűzte: a forintgyengülés felfelé nyomta az alapanyagok árát, és az exportált termékeket is drágábban értékesíthették a belföldi gyártók. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az ipari árak változékonysága jóval na­gyobb, mint amit az inflációnál meg­figyelhetünk. A tartósan magas ipari árak ugyanakkor átszivároghatnak a fogyasztói árindexbe. A K&H Bank szakembere rámutatott: a döntően külföldre termelő cégek áremelése csak elenyésző mértékben jelenik meg a hazai inflációban. Elsősorban az elektronikai ter­mékek és az új autók árában, illet­ve a tartós fogyasztási cikkek drá­gulásán érezheti meg a lakosság az ipari árak emelkedését - mond­ta az ING Bank elemzője. A munka­bérek viszonylag gyors emelkedése, a növekvő energiaárak és a nyers­­anyagárak mostanában tapasztalt szárnyalása egyaránt az ipari árak növekedését okozták. A szakértő hangsúlyozta: az ipari árak gyors növekedése három-hat hónapos csú­szással jelenhet meg az inflációban. A gyors bérdinamika lassulhat az év folyamán, az ellátási láncok szaka­­dozása - a januári csiplány volt rá a leginkább érzékelhető példa - meg­szűnhet, és várhatóan a nyersanya­gok sem drágulnak olyan gyorsan, mint az év elején, a piac már beáraz­ta az újranyitást. Virovácz Péter ar­ra számít, hogy a havi ipariár-ada­­tok 5 százalék alá mérséklődnek az év során - igaz, lehetnek kiugró szá­mok -, a dinamika azonban átszivá­roghat az inflációba. Németh Dá­vid arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok költségszerkezetétől függ, mennyire befolyásolja őket az ipari árak emelkedése, ahol az energiaár jelentős szeletét teszi ki a költségek­nek - például a gyártásban -, ott na­gyobb hatása lehet a drágulásnak.­­ AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA | 2017. jan. ► 2021. márc. (az előző évhez képest, százalék) 8.1 Megújulhat a közoktatás 2030-ig R. P. " Az uniós helyreállítási alap­ból érkező forrásokat a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra használhatja fel Magyarország, el­sősorban ezeken a területeken vár­ható előrelépés a versenyképesség szempontjából - mondta a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasz­­tal-beszélgetésén György László, az Innovációs és Technológiai Mi­nisztérium államtitkára. Az egyetemek újjáépítése fontos tényező lesz a következő években, és technológiai ugrásra adhat lehe­tőséget. Az államtitkár hozzáfűzte: a közoktatásban meg kellene újíta­ni az egyenlőtlen iskolaszervezetet, és vissza kellene szorítani a kontra­­szelekciót. A kormány célja, hogy 2030-ig minden most általános is­kolás gyerek legalább szakmát sze­rezzen. A válságban sikerült megőrizni a növekedési potenciált - húzta alá Baksay Gergely, a Magyar Nemze­ti Bank igazgatója. A fejlesztések magas szinten maradtak, a beru­házási ráta nőtt 2020-ban. Magyar­­ország versenyképessége a gaz­dasági fejlettségének megfelelő, azonban az előbbiben jó lenne elő­relépni, ugyanis az húzná magával az utóbbit. Regős Gábor, a Század­vég makrogazdasági csoportjának vezetője rámutatott: olyan beruhá­zásokra van szükség, amelyek tá­mogatják a versenyképesség növe­kedését. Az oktatásfejlesztésben a tanárok béremelése elengedhetet­len a tudásalapú gazdaság eléré­séhez. I JÖVEDELMEK • A keresetek emelkedése idén kettészakíthatja a munkaerőpiacot Feljebb kúsztak a fizetések az év első hónapjában JARDI ROUND ! A várakozásokat felülmúló mértékben, 9,5 száza­lékkal emelkedtek a bruttó átlag­­­­keresetek az év első hónapjában. Az orvosok béremelése mellett az áthúzódó hatás is szerepet játszott abban, hogy erőteljes maradt a bér­dinamika januárban - mondta a Vi­lággazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, mi­után a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) közölte: a bruttó átlag­kereset januárban 411 000, a nettó átlagkereset 280 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkere­set 421 700 forint volt a hónapban. A 2,9 százalékos infláció mellett a reálbérek 6,6 százalékkal nőttek. A statisztikai hivatal adatai sze­rint a vállalkozásoknál 424 300 fo­rint volt a közfoglalkoztatottak nél­kül számolt bruttó átlagkereset, ami az év végi prémiumok miatt 48 600 forinttal alacsonyabb az előző ha­vinál. A költségvetésben számolt 422 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decem­berinél. Újdonság, hogy a KSH most először közölt adatokat a munkál­tatók teljes köréről, azaz szélesebb körről, mint az eddigi legalább öt­fős vállalkozások vagy intézmények. Eszerint a januári bruttó átlagkere­set 398 200 forint volt. A statisztikai hivatal emellett mediánadatokról is beszámolt. Ezek bruttó összege idén januárban 332 400 forint volt, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Suppan Gergely az adatok kap­csán kifejtette, hogy várhatóan a kettészakítottság lesz idén a leg­erősebb trend a munkaerőpiacon. Azok a szektorok, amelyeknél a korlátozások alapvetően nem érin­tik az üzletmenetet, továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre, hogy megtartsák, illetve odavonzzák a munkaerőt - hang­súlyozta. Példaként hozta fel, hogy a Mercedesnél és az Audinél vagy a kiskereskedelmi diszkontláncok­nál idén két számjegyű béremel­kedésről született megállapodás, miközben a turizmusban és a ven­déglátásban tovább csökkentek a keresetek. Ezzel együtt a bérdinamikát az idén a közszolgálati ágazatokban zajló béremelések érdemben hatá­rozhatják meg, ezt mutatja, hogy januárban az egészségügyben majdnem 30 százalékkal növeked­tek a fizetések. Az elemző arra szá­mít, hogy az év további részében a bérdinamika a bázishatások mi­att előbb lassulni, majd az év má­sodik felében a munkaerőhiány is­mételt megjelenésével gyorsulni fog, újabb bérrobbanást előidézve a gazdaságban. A Takarékbank várakozásai sze­rint idén a 8,5 százalékot is elérheti a keresetek emelkedése, a reálbé­rek pedig 4,5 százalékkal növe­kedhetnek. Suppan Gergely azon­ban azt is hozzátette, hogy a felfelé mutató kockázatok miatt ennél na­gyobb arányú fizetésnövekedés sincs kizárva. A FOGLALKOZTATOTTAK BRUTTÓ ÁTLAG­­KERESETE­­ 2019. jan. ► 2021. jan. (ezer Ft/fő/hó) it

Next