Világgazdaság, 2021. április (53. évfolyam, 63-82. szám)
2021-04-01 / 63. szám
magyar gazdaság ■ Népszerű a bértámogatás Eddig mintegy 22 ezer cég több mint 140 ezer dolgozója után nyújtottak be bértámogatási kérelmet - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. Az odaítélt 55 milliárd forint támogatás 99 százalékát már ki is fizette az állam. Ez csak az egyik eszköz, amellyel munkahelyeket őriznek meg és támogatják a gazdaságot. Az ITM adatai szerint mindent egybevetve a járvány kitörése óta több mint 1,6 millió munkavállaló kapott segítséget. | VG ■ Drámai járványügyi helyzet ismét rekordot döntött a járványban elhunytak száma, a tegnap reggeli adatok szerint újabb 502 beteg lett a koronavírus-fertőzés áldozata, és 6700 új beteget regisztráltak. Az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta, hogy az oltóprogram jól halad, eddig 2 011 029-en kapták meg a vakcinát, négy-öt honvédségi oltóbusz is járja az országot, jelenleg Komárom-Esztergom és Nógrád megye kis településeit, és megkapták a behívó sms-eket a pedagógusok is. Az oltási program sikerét az idősotthonok is bizonyítják, az ott élők 80 százalékát már beoltották, és ha a tavaly novemberi és az idei márciusi adatokat összehasonlítják, látható, hogy 96 százalékkal kevesebb lakó és 92 százalékkal kevesebb dolgozó fertőződött meg - tette hozzá. VG • Vidéken is többet kérnek az új lakásokért A megyei jogú városokban az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékkal, 643 ezer forintra emelkedett az új építésű lakások átlagos négyzetméterára - közölte az Otthon Centrum. A legtöbb beruházás Debrecenben és Szegeden van folyamatban. | VG üzleti napilap | www.vg.hu • Tiltakozás a génmódosítási szabályok enyhítése ellen Magyar szervezetek is ellenzik, hogy az Európai Unió enyhítse a génmódosítási szabályokat - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI). Arra kérik Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket továbbra is a jelenlegi normák alapján szabályozzák. Magyarországról az OMKI-n kívül a Biodinamikus Közhasznú Egyesület, a Fenntarthatóság Felé Egyesület, a Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége írta alá a levelet. Az Európai Bizottság várhatóan április végén ismerteti véleményét az új génszerkesztési technikákról, és bár 2018-ban már úgy nyilatkozott, hogy az új eljárásokra is az EU hatályos szabályai vonatkoznak, azok fellazítására intenzív lobbitevékenység kezdődött. | VG IPARI ÁRAK • A munkabérek, az energia és a nyersanyagok növekvő költségei miatt jöhetett kiugró adat Jelentősen drágult a termelés RÁSKI PÉTER: A lakosság az új autók és az elektronikai cikkek árában érezheti meg a termelői árak gyors emelkedését. ebruárban az ipari termelői árak 8,1 százalékkal haladták meg 2020 azonos időszakáét - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A belföldi értékesítés 5,2 százalékkal drágult, míg az exporteladások árai 9,5 százalékkal nőttek. A KSH kommentárja szerint a gyors áremelkedést a forint euróval szembeni gyengülése befolyásolta. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta: az energia termelői árindexe jelentősen nőtt, ami a termelési költségeket emelhette meg, így nyomást helyezett a marzsra. Az ipari termelő vállalatok valószínűleg az energiaárak növekedése miatt voltak kénytelenek árat emelni. A szakértő hozzáfűzte: a forintgyengülés felfelé nyomta az alapanyagok árát, és az exportált termékeket is drágábban értékesíthették a belföldi gyártók. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az ipari árak változékonysága jóval nagyobb, mint amit az inflációnál megfigyelhetünk. A tartósan magas ipari árak ugyanakkor átszivároghatnak a fogyasztói árindexbe. A K&H Bank szakembere rámutatott: a döntően külföldre termelő cégek áremelése csak elenyésző mértékben jelenik meg a hazai inflációban. Elsősorban az elektronikai termékek és az új autók árában, illetve a tartós fogyasztási cikkek drágulásán érezheti meg a lakosság az ipari árak emelkedését - mondta az ING Bank elemzője. A munkabérek viszonylag gyors emelkedése, a növekvő energiaárak és a nyersanyagárak mostanában tapasztalt szárnyalása egyaránt az ipari árak növekedését okozták. A szakértő hangsúlyozta: az ipari árak gyors növekedése három-hat hónapos csúszással jelenhet meg az inflációban. A gyors bérdinamika lassulhat az év folyamán, az ellátási láncok szakadozása - a januári csiplány volt rá a leginkább érzékelhető példa - megszűnhet, és várhatóan a nyersanyagok sem drágulnak olyan gyorsan, mint az év elején, a piac már beárazta az újranyitást. Virovácz Péter arra számít, hogy a havi ipariár-adatok 5 százalék alá mérséklődnek az év során - igaz, lehetnek kiugró számok -, a dinamika azonban átszivároghat az inflációba. Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok költségszerkezetétől függ, mennyire befolyásolja őket az ipari árak emelkedése, ahol az energiaár jelentős szeletét teszi ki a költségeknek - például a gyártásban -, ott nagyobb hatása lehet a drágulásnak. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA | 2017. jan. ► 2021. márc. (az előző évhez képest, százalék) 8.1 Megújulhat a közoktatás 2030-ig R. P. " Az uniós helyreállítási alapból érkező forrásokat a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra használhatja fel Magyarország, elsősorban ezeken a területeken várható előrelépés a versenyképesség szempontjából - mondta a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Az egyetemek újjáépítése fontos tényező lesz a következő években, és technológiai ugrásra adhat lehetőséget. Az államtitkár hozzáfűzte: a közoktatásban meg kellene újítani az egyenlőtlen iskolaszervezetet, és vissza kellene szorítani a kontraszelekciót. A kormány célja, hogy 2030-ig minden most általános iskolás gyerek legalább szakmát szerezzen. A válságban sikerült megőrizni a növekedési potenciált - húzta alá Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A fejlesztések magas szinten maradtak, a beruházási ráta nőtt 2020-ban. Magyarország versenyképessége a gazdasági fejlettségének megfelelő, azonban az előbbiben jó lenne előrelépni, ugyanis az húzná magával az utóbbit. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője rámutatott: olyan beruházásokra van szükség, amelyek támogatják a versenyképesség növekedését. Az oktatásfejlesztésben a tanárok béremelése elengedhetetlen a tudásalapú gazdaság eléréséhez. I JÖVEDELMEK • A keresetek emelkedése idén kettészakíthatja a munkaerőpiacot Feljebb kúsztak a fizetések az év első hónapjában JARDI ROUND ! A várakozásokat felülmúló mértékben, 9,5 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az év első hónapjában. Az orvosok béremelése mellett az áthúzódó hatás is szerepet játszott abban, hogy erőteljes maradt a bérdinamika januárban - mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: a bruttó átlagkereset januárban 411 000, a nettó átlagkereset 280 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 421 700 forint volt a hónapban. A 2,9 százalékos infláció mellett a reálbérek 6,6 százalékkal nőttek. A statisztikai hivatal adatai szerint a vállalkozásoknál 424 300 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, ami az év végi prémiumok miatt 48 600 forinttal alacsonyabb az előző havinál. A költségvetésben számolt 422 700 forintos átlagkereset is 3000 forinttal alacsonyabb a decemberinél. Újdonság, hogy a KSH most először közölt adatokat a munkáltatók teljes köréről, azaz szélesebb körről, mint az eddigi legalább ötfős vállalkozások vagy intézmények. Eszerint a januári bruttó átlagkereset 398 200 forint volt. A statisztikai hivatal emellett mediánadatokról is beszámolt. Ezek bruttó összege idén januárban 332 400 forint volt, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Suppan Gergely az adatok kapcsán kifejtette, hogy várhatóan a kettészakítottság lesz idén a legerősebb trend a munkaerőpiacon. Azok a szektorok, amelyeknél a korlátozások alapvetően nem érintik az üzletmenetet, továbbra is jelentős béremeléseket hajtanak végre, hogy megtartsák, illetve odavonzzák a munkaerőt - hangsúlyozta. Példaként hozta fel, hogy a Mercedesnél és az Audinél vagy a kiskereskedelmi diszkontláncoknál idén két számjegyű béremelkedésről született megállapodás, miközben a turizmusban és a vendéglátásban tovább csökkentek a keresetek. Ezzel együtt a bérdinamikát az idén a közszolgálati ágazatokban zajló béremelések érdemben határozhatják meg, ezt mutatja, hogy januárban az egészségügyben majdnem 30 százalékkal növekedtek a fizetések. Az elemző arra számít, hogy az év további részében a bérdinamika a bázishatások miatt előbb lassulni, majd az év második felében a munkaerőhiány ismételt megjelenésével gyorsulni fog, újabb bérrobbanást előidézve a gazdaságban. A Takarékbank várakozásai szerint idén a 8,5 százalékot is elérheti a keresetek emelkedése, a reálbérek pedig 4,5 százalékkal növekedhetnek. Suppan Gergely azonban azt is hozzátette, hogy a felfelé mutató kockázatok miatt ennél nagyobb arányú fizetésnövekedés sincs kizárva. A FOGLALKOZTATOTTAK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE 2019. jan. ► 2021. jan. (ezer Ft/fő/hó) it