Világgazdaság, 2021. április (53. évfolyam, 63-82. szám)

2021-04-06 / 64. szám

magyar gazdaság ■ Agrárakadémia születik A Magyar Agrár- és Élettudomá­­nyi Egyetem vezetésével a győ­ri Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Digitális jólét program konzorciu­mot hozott létre a Digitális Agrár­akadémia fejlesztésének irányítá­sára - írja az MTI. Tavaly elkészültek a tananyagok első változatai. Most ezek felülvizsgálata következik, majd az új tananyagok előkészíté­se, a jó megoldások tudásbázisának összeállítása és a digitális bemutató gazdaságok kiválasztása. A műkö­déséhez 2027-ig van forrás. | VG Nőhetnek még az ipari árak VG i A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan igazított már­ciusi értéke 48,7 pontra süllyedt az előző havi 49,4 pontról - derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság közleményé­ből. A foglalkoztatottsági index 50 pont fölé emelkedett a februári szű­külést követően. A mutató értéke 2020 februárja és júliusa között 50 pont alatt alakult, azóta 50 pont kö­rüli. A beszerzési árak indexe már februárban is magas volt, március­ban tovább nőtt. Szezonális igazí­tással nyolc hónapja emelkedik, a felmérés 1995-ös kezdete óta pedig a legmagasabb értéket érte el most márciusban. A termelési mennyiség indexe 50 pont fölé nőtt, az új rendelések csökkentek, de 50 pont felett ma­radtak. A szállítási idő hosszabb lett, jóval 50 pont alatt alakult. A vásárolt készletek indexe az elő­ző havi szűkülés után kismérték­ben bővült. A beszerzési mennyi­ség csökkent, 50 pont alatt alakult, a késztermékkészletek átlag feletti szintre nőttek. Az importindex és az exportindex is 50 pont fölé emelke­dett. Hiányról elsősorban a fémipa­ri termékek esetében számoltak be. A BESZERZÉSIMENEDZSER-INDEX­­ 2020. jan. ► 2021. márc. (szezonálisan igazított, indexpont) 60 50 40 30 20 Forrás: MLBKT, VG-grafika ■ Nyolc százalék felett alakult a hiány A bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát tette ki a kormányzati szektor 2020-as hiánya - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A defi­cit 3870 milliárd forint volt. A költségvetésben tervezett 1 százaléknál 7,1 százalékponttal lett magasabb a tény­adat a koronavírus okozta gazdasági hatások és az ezek enyhítésére hozott intézkedések következtében. A be­vételek 20,8 ezermilliárd forintot, a kiadások 24,6 ezer­­milliárd forintot tettek ki a KSH adatai szerint. A befolyt összeg 38 milliárd forinttal haladta meg a 2019-est, ami 0,2 százalékos bővülés, leginkább - 4,2 százalékkal - az áfabevételek nőttek. A kiadások azonban 13,4 százalék­kal (2920 milliárd forinttal) emelkedtek. Legjobban az egyéb kiadások nőttek, a 2019-esről 56,3 százalékkal, 2169 milliárd forintra.­­ VG A koronavírus-járvány követ­keztében több ezermilliárd kiadási oldala az elmúlt esz­tendőben A KORMÁNYZATI SZEKTOR EGYENLEGE­­ GDP-arányosan (százalék) 2017 2018 2019 2020 Forrás: KSH, VG-grafika -8,1 forinttal hízott a költségvetés üzleti napilap www.vg.hu ■ Szakrendelőkben is oltanak Ma már negyedik napja oltanak koronavírus ellen a ha­zai szakrendelőkben is a háziorvosi rendelők és a kórházi oltópontok mellett. Tegnap reggel 3874 új fertőzött re­gisztrálásával 689 853-ra nőtt a beazonosított fertőzöt­tek száma, az elhunytaké pedig 213-mal 21928-ra. A beoltottak száma 2 362 839-re emelkedett, közü­lük 913 012-en megkapták már a második oltásukat is. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet módszerta­ni ajánlást készített a koronavírus-fertőzésen átesettek utógondozására - erről Bogos Krisztina, az intézet fő­igazgatója beszélt az M1 tévécsatornán. A vírus főként a tüdőt károsítja, de - mutatott rá - szív-, érrendszeri és idegrendszeri szövődményeket is okozhat, a betegség súlyossága pedig nem függ össze a hosszan tartó szö­vődmények kialakulásával. I­VG KONVERGENCIA • Vonzó környezetre van szükségük az innovatív vállalatoknak Felzárkózás digitalizációval RÁSKI PÉTER I Magyarország csak akkor érheti el az unió fejlettségi szintjének kilencven százalékát, ha sikerül kitörnie a közepes jövedelműség csapdájából. M­agyarországon a felzár­kózáshoz a magasabb termelékenységű szekto­rokat kellene fejleszteni, különö­sen a digitalizáció terén lehetne nagyot lépni előre - mondta a Vi­lággazdaságnak Székely P. István, az Európai Bizottság Gazdasági­ és Pénzügyi Főigazgatóságának főta­nácsadója az uniós konvergenciáról szóló könyvének bemutatóján. Nem a lemaradó nyugat-európai közpon­tok, hanem az Egyesült Államok le­het a példa, hiszen ma San Francis­co és Seattle környékén vannak a világ vezető digitalizációs központ­jai. Továbbá nem a mostani vezető digitalizáció elérésére kell töreked­ni, annál magasabb fejlettség feletti célt kell kitűzni. Vonzó környezetet kell kialakítani az innovatív válla­latoknak, amelyek akkor lehetnek ténylegesen sikeresek, ha belekez­denek a vagyonfelhalmozásba. Ta­kács Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának fejlődő piacokkal foglal­kozó közgazdásza rámutatott: Ma­gyarország csak akkor érheti el az Európai Unió fejlettségi szintjé­nek 90 százalékát, ha kitör a köze­pes jövedelműség csapdájából. Ez a bravúr már sikerült Írországnak és Olaszországnak. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hangsú­lyozta: a korábbi út nem járható, új módszert kell találni a gyors fel­zárkózáshoz. Az unió hasznosságát mutatja, hogy míg 2009-ben a ma­gyarok az egyik legelutasítóbbak voltak az EU-val szemben - 30 szá­zalékos elfogadottsággal -, addig 2019-re az egyik legelfogadóbbak lettek, csaknem 90 százalékkal. Az intézményrendszer fejlődése nagymértékben segítette a 2004 óta csatlakozó országok felzárkózá­sát - hívta fel a figyelmet Székely P. István. A négy déli uniós országban viszont romlott az intézményrend­szer működése, majd az átlagoshoz képest relatíve csökkent az egy fő­re jutó GDP. A szakértő szerint fon­tos, hogy a gazdasági felzárkózást társadalmi felzárkózás kövesse, ezt leginkább a pénzügyi és a nyugdíj­­rendszer képes közvetíteni. Surányi György, a Magyar Nem­zeti Bank korábbi elnöke arról be­szélt, hogy a 2008-as válságban megbillent a makroegyensúly, meg­bontva a megtakarítások és a be­ruházások egyensúlyát is. Ezt - a devizahitelezéssel együtt - a gyen­ge intézményrendszer nem tudta kezelni. Az uniós fiskális szabályok azért nem működhetnek jól, mert a költségvetési politika szabályozása nem elég, erre a külső egyensúlyi mutatók szabályozása sokkal alkal­masabb. Surányi György szerint ma a hazai intézményrendszer a fenn­­tarthatóból a fenntarthatatlan felé mozdul el. A VÁSÁRLÓERŐ-STANDARDON MÉRT GDP MAGYARORSZÁGON­­ EU = 100 százalék » 9 » * ] & 2009 2011 2013 2015 2017 2019 Forrás: Eurostat, VG-grafika MUNKAERŐPIAC • Kedvezőtlenül hatott a nemek közötti egyenlőségre a foglalkoztatás bővülése Egyre több nő dolgozik vezető beosztásban JÁRDI ROLAND : Sokat javult a nők foglalkoztatási helyzete a magyar munkaerőpiacon. Tavaly, a járván­­nyal sújtott évben csaknem 260 ezerrel több nő dolgozott, mint az évtized elején, emellett a negye­dik legalacsonyabb munkanélkü­liségi rátát mérték a körükben az uniós tagállamok között - reagált a Világgazdaságnak Szalai Piros­ka munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkatársa arra a nemrég megjelent felmérésre, amely szerint utolsó előtti helyen áll a magyar munkaerőpiac az EU nemek közötti egyenlőségi listáján. A volt miniszteri biztos hozzátette: tíz év alatt a 20-64 éves nők fog­lalkoztatási rátája 59 százalékról 71,9 százalékra nőtt, ezzel Málta után Magyarországon javult a leg­többet a nők munkaerőpiaci rész­vétele. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének legfrissebb adatai szerint a magyar egyenlősé­gi index a csak 53-as a lehetséges 100-ból, ennél csak Görögország­ban volt rosszabb a helyzet. A kuta­tás kiemeli: több mint 17 százalék­kal több a nem foglalkoztatott nő, mint a férfi, ráadásul a nők többnyi­re alacsonyabb pozíciókban dolgoz­nak. Például 2020-ban a nők mind­össze 11,3 százalékban voltak jelen a parlamentben, és 14,3 százalék­ban a vállalati vezető testületekben. A felmérés kapcsán Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy az utolsó hat évben Magyarországon az egyik legnagyobb, 40 százalék körüli a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai között, az uniós átlag 33 százalék. Felső vezetői po­zíciókban is az átlagos arány fölött találunk nőket. A hivatkozott minő­sítésnek szerinte az az alapja, hogy az elmúlt évtizedben nőtt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája kö­zötti különbség. A férfiak foglal­koztatási szintje 17,5, a nőké 12,9 százalékponttal javult 2010 óta. Az elemzés szerint 2010-ben jobb hely­zetben volt a hazai munkaerőpiac, mint most, mert akkor nagyobb volt az esélyegyenlőség. Valójában ez azt jelentette, hogy mindkét nem egyforma eséllyel vált munkanélkü­livé - mutatott rá. Szalai Piroska emlékeztetett, hogy az egyik legfontosabb intéz­kedés a gyed extra 2014-es beve­zetett volt, ami lehetővé tette, hogy hét év alatt jóval több mint 300 ezer gyeden lévő vagy a gyes mellett he­ti 30 óránál több munkát vállaló nő dolgozhasson legálisan. Ez az in­tézkedés egyrészt a kisgyermekes háztartásokban élő nők és férfiak szegénységi mutatóinak jelentős csökkenéséhez, másrészt a női ve­zetők arányának növekedéséhez is hozzájárult a foglalkoztatás növe­kedése és a munkanélküliség mér­séklődése mellett. Megemlítendő továbbá, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon volt az egyik leg­magasabb a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai kö­zött, sőt a felső vezetői pozíciókban is jóval az átlag feletti arányban ta­lálunk nőket. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMAI ezer fő Férfi: 2462,1 2009 2011 2013 2015 2017 2019 Forrás: KSH, VG-grafika

Next