Világgazdaság, 2021. április (53. évfolyam, 63-82. szám)
2021-04-06 / 64. szám
magyar gazdaság ■ Agrárakadémia születik A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetésével a győri Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Digitális jólét program konzorciumot hozott létre a Digitális Agrárakadémia fejlesztésének irányítására - írja az MTI. Tavaly elkészültek a tananyagok első változatai. Most ezek felülvizsgálata következik, majd az új tananyagok előkészítése, a jó megoldások tudásbázisának összeállítása és a digitális bemutató gazdaságok kiválasztása. A működéséhez 2027-ig van forrás. | VG Nőhetnek még az ipari árak VG i A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan igazított márciusi értéke 48,7 pontra süllyedt az előző havi 49,4 pontról - derült ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság közleményéből. A foglalkoztatottsági index 50 pont fölé emelkedett a februári szűkülést követően. A mutató értéke 2020 februárja és júliusa között 50 pont alatt alakult, azóta 50 pont körüli. A beszerzési árak indexe már februárban is magas volt, márciusban tovább nőtt. Szezonális igazítással nyolc hónapja emelkedik, a felmérés 1995-ös kezdete óta pedig a legmagasabb értéket érte el most márciusban. A termelési mennyiség indexe 50 pont fölé nőtt, az új rendelések csökkentek, de 50 pont felett maradtak. A szállítási idő hosszabb lett, jóval 50 pont alatt alakult. A vásárolt készletek indexe az előző havi szűkülés után kismértékben bővült. A beszerzési mennyiség csökkent, 50 pont alatt alakult, a késztermékkészletek átlag feletti szintre nőttek. Az importindex és az exportindex is 50 pont fölé emelkedett. Hiányról elsősorban a fémipari termékek esetében számoltak be. A BESZERZÉSIMENEDZSER-INDEX 2020. jan. ► 2021. márc. (szezonálisan igazított, indexpont) 60 50 40 30 20 Forrás: MLBKT, VG-grafika ■ Nyolc százalék felett alakult a hiány A bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százalékát tette ki a kormányzati szektor 2020-as hiánya - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A deficit 3870 milliárd forint volt. A költségvetésben tervezett 1 százaléknál 7,1 százalékponttal lett magasabb a tényadat a koronavírus okozta gazdasági hatások és az ezek enyhítésére hozott intézkedések következtében. A bevételek 20,8 ezermilliárd forintot, a kiadások 24,6 ezermilliárd forintot tettek ki a KSH adatai szerint. A befolyt összeg 38 milliárd forinttal haladta meg a 2019-est, ami 0,2 százalékos bővülés, leginkább - 4,2 százalékkal - az áfabevételek nőttek. A kiadások azonban 13,4 százalékkal (2920 milliárd forinttal) emelkedtek. Legjobban az egyéb kiadások nőttek, a 2019-esről 56,3 százalékkal, 2169 milliárd forintra. VG A koronavírus-járvány következtében több ezermilliárd kiadási oldala az elmúlt esztendőben A KORMÁNYZATI SZEKTOR EGYENLEGE GDP-arányosan (százalék) 2017 2018 2019 2020 Forrás: KSH, VG-grafika -8,1 forinttal hízott a költségvetés üzleti napilap www.vg.hu ■ Szakrendelőkben is oltanak Ma már negyedik napja oltanak koronavírus ellen a hazai szakrendelőkben is a háziorvosi rendelők és a kórházi oltópontok mellett. Tegnap reggel 3874 új fertőzött regisztrálásával 689 853-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 213-mal 21928-ra. A beoltottak száma 2 362 839-re emelkedett, közülük 913 012-en megkapták már a második oltásukat is. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet módszertani ajánlást készített a koronavírus-fertőzésen átesettek utógondozására - erről Bogos Krisztina, az intézet főigazgatója beszélt az M1 tévécsatornán. A vírus főként a tüdőt károsítja, de - mutatott rá - szív-, érrendszeri és idegrendszeri szövődményeket is okozhat, a betegség súlyossága pedig nem függ össze a hosszan tartó szövődmények kialakulásával. IVG KONVERGENCIA • Vonzó környezetre van szükségük az innovatív vállalatoknak Felzárkózás digitalizációval RÁSKI PÉTER I Magyarország csak akkor érheti el az unió fejlettségi szintjének kilencven százalékát, ha sikerül kitörnie a közepes jövedelműség csapdájából. Magyarországon a felzárkózáshoz a magasabb termelékenységű szektorokat kellene fejleszteni, különösen a digitalizáció terén lehetne nagyot lépni előre - mondta a Világgazdaságnak Székely P. István, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főtanácsadója az uniós konvergenciáról szóló könyvének bemutatóján. Nem a lemaradó nyugat-európai központok, hanem az Egyesült Államok lehet a példa, hiszen ma San Francisco és Seattle környékén vannak a világ vezető digitalizációs központjai. Továbbá nem a mostani vezető digitalizáció elérésére kell törekedni, annál magasabb fejlettség feletti célt kell kitűzni. Vonzó környezetet kell kialakítani az innovatív vállalatoknak, amelyek akkor lehetnek ténylegesen sikeresek, ha belekezdenek a vagyonfelhalmozásba. Takács Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának fejlődő piacokkal foglalkozó közgazdásza rámutatott: Magyarország csak akkor érheti el az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát, ha kitör a közepes jövedelműség csapdájából. Ez a bravúr már sikerült Írországnak és Olaszországnak. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta: a korábbi út nem járható, új módszert kell találni a gyors felzárkózáshoz. Az unió hasznosságát mutatja, hogy míg 2009-ben a magyarok az egyik legelutasítóbbak voltak az EU-val szemben - 30 százalékos elfogadottsággal -, addig 2019-re az egyik legelfogadóbbak lettek, csaknem 90 százalékkal. Az intézményrendszer fejlődése nagymértékben segítette a 2004 óta csatlakozó országok felzárkózását - hívta fel a figyelmet Székely P. István. A négy déli uniós országban viszont romlott az intézményrendszer működése, majd az átlagoshoz képest relatíve csökkent az egy főre jutó GDP. A szakértő szerint fontos, hogy a gazdasági felzárkózást társadalmi felzárkózás kövesse, ezt leginkább a pénzügyi és a nyugdíjrendszer képes közvetíteni. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke arról beszélt, hogy a 2008-as válságban megbillent a makroegyensúly, megbontva a megtakarítások és a beruházások egyensúlyát is. Ezt - a devizahitelezéssel együtt - a gyenge intézményrendszer nem tudta kezelni. Az uniós fiskális szabályok azért nem működhetnek jól, mert a költségvetési politika szabályozása nem elég, erre a külső egyensúlyi mutatók szabályozása sokkal alkalmasabb. Surányi György szerint ma a hazai intézményrendszer a fenntarthatóból a fenntarthatatlan felé mozdul el. A VÁSÁRLÓERŐ-STANDARDON MÉRT GDP MAGYARORSZÁGON EU = 100 százalék » 9 » * ] & 2009 2011 2013 2015 2017 2019 Forrás: Eurostat, VG-grafika MUNKAERŐPIAC • Kedvezőtlenül hatott a nemek közötti egyenlőségre a foglalkoztatás bővülése Egyre több nő dolgozik vezető beosztásban JÁRDI ROLAND : Sokat javult a nők foglalkoztatási helyzete a magyar munkaerőpiacon. Tavaly, a járvánnyal sújtott évben csaknem 260 ezerrel több nő dolgozott, mint az évtized elején, emellett a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát mérték a körükben az uniós tagállamok között - reagált a Világgazdaságnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkatársa arra a nemrég megjelent felmérésre, amely szerint utolsó előtti helyen áll a magyar munkaerőpiac az EU nemek közötti egyenlőségi listáján. A volt miniszteri biztos hozzátette: tíz év alatt a 20-64 éves nők foglalkoztatási rátája 59 százalékról 71,9 százalékra nőtt, ezzel Málta után Magyarországon javult a legtöbbet a nők munkaerőpiaci részvétele. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének legfrissebb adatai szerint a magyar egyenlőségi index a csak 53-as a lehetséges 100-ból, ennél csak Görögországban volt rosszabb a helyzet. A kutatás kiemeli: több mint 17 százalékkal több a nem foglalkoztatott nő, mint a férfi, ráadásul a nők többnyire alacsonyabb pozíciókban dolgoznak. Például 2020-ban a nők mindössze 11,3 százalékban voltak jelen a parlamentben, és 14,3 százalékban a vállalati vezető testületekben. A felmérés kapcsán Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy az utolsó hat évben Magyarországon az egyik legnagyobb, 40 százalék körüli a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai között, az uniós átlag 33 százalék. Felső vezetői pozíciókban is az átlagos arány fölött találunk nőket. A hivatkozott minősítésnek szerinte az az alapja, hogy az elmúlt évtizedben nőtt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség. A férfiak foglalkoztatási szintje 17,5, a nőké 12,9 százalékponttal javult 2010 óta. Az elemzés szerint 2010-ben jobb helyzetben volt a hazai munkaerőpiac, mint most, mert akkor nagyobb volt az esélyegyenlőség. Valójában ez azt jelentette, hogy mindkét nem egyforma eséllyel vált munkanélkülivé - mutatott rá. Szalai Piroska emlékeztetett, hogy az egyik legfontosabb intézkedés a gyed extra 2014-es bevezetett volt, ami lehetővé tette, hogy hét év alatt jóval több mint 300 ezer gyeden lévő vagy a gyes mellett heti 30 óránál több munkát vállaló nő dolgozhasson legálisan. Ez az intézkedés egyrészt a kisgyermekes háztartásokban élő nők és férfiak szegénységi mutatóinak jelentős csökkenéséhez, másrészt a női vezetők arányának növekedéséhez is hozzájárult a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség mérséklődése mellett. Megemlítendő továbbá, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon volt az egyik legmagasabb a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai között, sőt a felső vezetői pozíciókban is jóval az átlag feletti arányban találunk nőket. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMAI ezer fő Férfi: 2462,1 2009 2011 2013 2015 2017 2019 Forrás: KSH, VG-grafika