Világgazdaság, 2021. szeptember (53. évfolyam, 168-189. szám)
2021-09-01 / 168. szám
MAGYAR GAZDASÁG NAGYOT FUT A BABAVÁRÓ A BANKHOLDINGNÁL Óriási érdeklődés mutatkozik a Magyar Bankholding tagjainál is igényelhető babaváró kölcsön iránt: indulása óta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék csoport együttesen több mint 211 milliárd forint kölcsönt folyósított az ügyfeleknek. A 2019. július 1. és 2021. június 30. közötti időszakban a Budapest Bank 37,17 milliárd, az MKB Bank 35,11 milliárd, a Takarék csoport pedig 139,35 milliárd forint értékben folyósított babaváró kölcsönt. Az ügyfelek döntő többsége a maximális, 10 millió forintos összeget kérvényezte. A Magyar Bankholding 2021 márciusában fogadta el a tagbankok egyesítésére vonatkozó ötéves stratégiáját, amelynek meghatározó eleme, hogy Magyarország második legnagyobb bankja a teljes piaci spektrumot ki tudja szolgálni. VG GYORSABBAN FIZETNEK A VÁLLALKOZÁSOK A vállalkozások 64 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2021 első fél évében, ez csökkenés az egy évvel korábbi, 65 százalékhoz képest, ugyanakkor 2 százalékpontos emelkedés a fél évvel korábbihoz viszonyítva - ismertette az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legújabb elemzését az MTI-vel. Míg a 20-49 fős és az 50-99 fős cégek 8-9 százaléka tapasztalta, hogy a partnereinek több mint a fele késedelmesen fizetett, addig ugyanez a 100-249 fő közötti vállalkozások esetében 3 százalék, a 250 fő felettieknél pedig 1 százalék volt. I VG üzleti napilap www.vg.hu A gyorsforgalmi pályák után az elkerülő utakra helyeződik a hangsúly Útépítési dömping jöhet a városok körül JÁRDI ROLAND : Néhány éven belül minőségi változás várható a nagyobb városok infrastruktúrájában, ha a többségükben még előkészítés alatt álló projektek maradéktalanul megvalósulnak. Nagyban javulhat a vidéki életminőség, miután több tucat város kaphat elkerülő utat a következő években - gyűjtötte ki a VG a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) honlapján elérhető adatokból. Hangsúlyeltolódásra lehet számítani az állami infra strukturális projekteknél: bár az elmúlt években több százmilliárd forint értékben valósultak meg hazai költségvetésből gyorsforgalmiút-építések (például az M44-es, M85-ös), az autópályák koncessziókba adásával ezektől a költségektől megszabadulhat az állam, az így felszabaduló forrásokat pedig a helyi, illetve térségi kapcsolatok fejlesztésére költheti. Tavaly év végén jelent meg az a kormányhatározat, amely főként főúti, városi elkerülő utak, illetve csomóponti és hídfejlesztések megvalósítását teszi lehetővé, ennek keretében a kabinet 82 milliárd forintot biztosít kiemelt társadalmi igényeken alapuló beruházások előkészítésére. Ebből a keretből finanszírozható például Zirc, Baja, Etyek, Győr, Hatvan, Környe, Siófok, valamint Soltvadkert elkerülő útjának engedélyeztetése és terveztetése. A felsoroltak közül ez az utóbbi van a legelőrehaladottabb állapotban, az 53- as, 54-es főút által keresztülszelt Soltvadkert tehermentesítését szolgáló beruházás már érvényes engedélyekkel rendelkezik. Az ígéretek szerint szeptemberben a kivitelezői közbeszerzést is kiírhatják, ha így lesz, akkor 2022 tavaszán elindulhatnak a munkálatok, bár a Budapest- Belgrád vasútvonal-beruházás ütemezésétől is nagyban függ a projekt indulása. Jászberény esetében viszont már javában zajlik a kivitelezés, a jászsági város elkerülője ráadásul már a harmadik üteménél tart. Hamarosan megindulhat a munka a 26-os főúton Sajószentpéter-Berente mellett is, itt a munkaterület átadása a nyár elején megtörtént. Gyöngyös nyugati elkerülőjének kivitelezése szintén az őszi hónapokban kezdődhet meg. A Sükösd-Érsekcsanád belső úthálózatának tehermentesítését szolgáló beruházás engedélyes és kiviteli terveit most szeptemberig kell leszállítania a tervezőnek, a kivitelezésre szóló közbeszerzést a megbízó NIF ezt követően írhatja ki. Kalocsa, valamint Szekszárd elkerülőjének megépítésére is sor kerülhet a közeljövőben, miután a tervezői szerződés mindkét projekt esetében novemberben lejár. Ugyanakkor Karcag és Nagykanizsa lakói még nem lélegezhetnek fel, a tervezői szerződés 2022 májusáig szól. Ahogy Szolnok-Szandaszőlős tehermentesítő útjára is várniuk kell a helyieknek, a tervező cégnek csak 2023 májusában kell leszállítania az engedélyes és kiviteli terveket. Ugyanez elmondható a Tolna megyei Simontornya esetében, a NIF a tervezői közbeszerezését most augusztusban tette közzé, várhatóan 2023 végén, 2024 elején, a sikeres közbeszerzést követően ott is megkezdődhet a kivitelezés. AZ ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZAT HOSSZA kilométer • • * • 2010 2012 2014 2016 2018 Forrás: KSH, VG-grafika Felpörögtek a beruházások az idei második negyedévben J. R. A második negyedévben a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, a koronavírusjárvány által leginkább érintett időszakhoz képest 10,8 százalékkal bővült. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévhez viszonyítva 3,6 százalékkal emelkedett, ezzel kismértékben meghaladta a 2019. harmadik negyedévben mért eddigi legmagasabb szintjét - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gépberuházásai növelték a teljesítményt. A beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene - a tavaly második negyedévben kezdődő visszaesés óta először - számottevően gyarapodott (13 százalékkal), amiben szerepet játszott a járvány miatt ideiglenesen leállított projektek újbóli elindítása is. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegében stagnáltak. A központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest. A járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagy volumenű közvetlen támogatásával, a jegybank és állami bankok támogatásával, alacsony kamatozású hitelekkel és gamilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon házásokat pedig az 5 százalékos kedvezményes újlakás-áfa visszavezetése mellett a különböző családtámogatási programok, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítik. A Takarékbank várakozásai szerint idén 7 százalékhoz közeli növekedés várható, ami bőven ellensúlyozza a tavalyi 3 százalékos visszaesést. A beruházások volumene soha nem látott magasságba emelkedett a második negyed rancia programokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek eredménye már az idei évben jelentkezhet - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. go A szakember szerint a feldolgozóipari beruházásokat a rekord- 1 „szintű működőtőke-beáramlás T is támogatja. A lakossági beru £ évben, amikor 2760 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán. A tárcavezető hozzátette, tavaly a kormány 4000 milliárd forintot fordított a fejlesztések támogatására, várhatóan idén is ugyanennyit költenek erre a célra. Jövőre pedig 6000 milliárd forintból ösztönzi a kabinet a beruházásokat. „Folytatjuk a gazdaság újraindítását, a cél az, hogy megőrizzük a magyar gazdaság lépéselőnyét és dobogós helyét az uniós rangsorban” - összegezte a teendőket a miniszter. 2760 VILÁGGAZDASÁG KIVÁLASZTOTTÁK A 47 MILLIÓ FORINTOS, SIÓFOKOT KIKERÜLŐ ÚT TERVEZŐJÉT A Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. és a Roden Mérnöki Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság nyerte el a Siófok elkerülő útjának tervezésére kiírt közbeszerzést - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből (TED). A 47 milliós megbízásból a nyertes cégek feladata a 65- ös számú főút és a Somlay Artúr utca közötti szakaszra vonatkozó tanulmányterv, illetve előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció elkészítése, továbbá a környezetvédelmi határozat megszerzése. Lassult a magyar bérdinamika júniusban J. R. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 436300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290200 forint volt, mindkettő 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset visszafogottabb növekedési ütemét a bázishatás befolyásolta, mivel 2020 júniusában osztották ki az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli juttatását - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 445900 forintot ért el, ami 6,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 417 800 forintot, ami 4,0 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) átlagkereset 404 200 forint volt, 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónapjában a bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 428200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 284800, a kedvezményeket is figyelembe véve 293300 forintot ért el. Júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája, ami azonban a bázishatással, a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható - kommentálta a közzétett adatokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Az elemző hozzátette, hogy az egyes ágazatokat eltérő folyamatok jellemezték, a pandémia során jelentős károkat elszenvedő turizmusban például stagnáltak a bérek, míg az építőiparban 10 százalék feletti növekedést mértek. Regős várakozásai szerint jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme.