Világgazdaság, 2021. szeptember (53. évfolyam, 168-189. szám)
2021-09-16 / 179. szám
2021. szeptember 16., csütörtök Októberben jön az újabb hipa-kompenzáció JÁRDI ROLAND A következő hetekben kapják meg az önkormányzatok a kieső helyi iparűzésiadó- (hipa) bevételek kompenzációjának utolsó részletét, ezzel a kormány teljes egészében megtéríti a legkisebb települések veszteségeit - tudta meg a VG. A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a koronavírus-járványra tekintettel a kkvknak idén csak a helyi iparűzési adó felét kell megfizetniük. Mivel több ezer önkormányzatot érintett az intézkedés, a kabinet már akkor jelezte, hogy a 25 ezer fő alatti települések vesztesége it automatikusan pótolja. A kor mányrendeletnek megfelelően júniusban megkapták az érintett önkormányzatok a kompenzáció első részét, most pedig érkezik a második, egyben utolsó rész. Ezenfelül összesen 32, huszonötmilliárd forintot emészthet fel a 25 ezer fő alatti települések kárpótlása ezer főnél nagyobb településnek ítéltek meg összesen 23 milliárd forint támogatást. A legnagyobb összeget Debrecen (2,9 milliárd), Pécs (2 milliárd), valamint Szeged (1,9 milliárd) kapta. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a 150 milliárd forint bevételkiesés közel felét térítette meg az állam, ugyanis a 25 ezer fő alatti települések kompenzációja mintegy 50 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek. Nem tartom valószínűnek, hogy a hipát a jövőben kivezetik, de az 1 százalék maximálás egy kifejezetten vállalkozóbarát, adózókat veszélyhelyzet idején segítő intézkedés, amely valószínűleg sok kkv-nak jelentett érdemi segítséget - értékelt a VG-nek Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda adószakértője, miután arról kérdeztük, hogy várhatóan mi lesz az adónem sorsa. Hangsúlyozta, hogy már csak azért sem valószínű a hipa elvonása, mert az Alkotmánybíróság márciusi határozatából az következik, hogy egy ilyen intézkedés alkotmányossági aggályokat vetne fel. Az AB ugyanis a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése kapcsán kimondta, hogy a helyi kötelező feladatok fedezetét megteremtő helyi adóbevételeket veszélyhelyzet idején is legfeljebb csökkenteni lehet, de ez nem lehetetlenítheti el az önkormányzatok működését. Ennek megfelelően Bajusz Dániel nem tud olyan kezdeményezésről, amely a hipa teljes, kellő kompenzáció nélküli megszüntetésével járna, ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja, hogy később a központi államháztartásba szedik be és onnan osztják majd újra. Ennek előjele lehet, hogy ettől az évtől már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül kell bevallani az adót. „A hipában ugyanis torzulások is előfordulnak, nem biztos, hogy minden település részesül abból a bevételből, amely az ő infrastruktúráját is megterhelő iparűzési tevékenységből befolyik” - mutatott rá az adószakértő. FOTÓ: VGYÉMI ZOLTÁN MAGYAR GAZDASÁG Mérséklődnek az anyagellátási problémák és a drágulás Az év végére heverheti ki a pandémiát az építőipar VG-ÖSSZEFOGLALÓI Több mint ötödével nőtt az építőipari termelés volumene júliusban az egy évvel korábbihoz mérten, éves szinten azonban alig tizedével haladja meg az alacsony bázisszintet. Fékezi a növekedést az alapanyaghiány és a drágulás, miközben nagy kihívás a bérinfláció erősödése is. Reálisnak tűnik az építőipari termelés idei évre várt 10 százalék körüli növekedése, miután az első hét hónapban összesen 9,8 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakban mért teljesítményét az ágazat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi gyorsjelentéséből. Az építőipar tavaly csaknem pontosan ennyivel, azaz 9,7 százalékkal maradt el a 2019-es teljesítményétől, vagyis a prognosztizált visszapattanás lényegében a két évvel korábbi szint elérését jelentheti. Ami már tény, hogy egy év után - idén júliusban - 22,5 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, amikor az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett, az épületeké 21,1, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal. A három építőipari ágazat mindegyikében bővült a termelés: az épületek építése 27,4, az egyéb építményeké 11 százalékkal, a speciális szaképítéseké 27,3 százalékkal. . . A megkötött új szerződések volumene 47,3 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint. Épületek építésére 129 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, ami 38,3 százalékkal több, mint az előző évben. Az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések volumene 56,5 százalékkal volt magasabb a 2020. júliusi bázisnál, az idén 142 milliárd forintot tett ki. . Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállományának volumene 19,1 százalékkal meghaladta a 2020. július végi értéket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 32,6, az egyéb építményeké 10,4 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipar januártól július végéig 2,561 ezermilliárd forint értékű munkát végzett el, a legtermékenyebb hónap június volt, amikor a termelés értéke meghaladta az 507 milliárd forintot, míg júliusban 464 milliárd forintot termelt az ágazat. Az iparág idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati gondokat okoz, következményei a csúszások, a kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következő időszakban - értékelte a Takarékbank vezető elemzője, Horváth András a friss ágazati mutatószámokat. Mint hozzátette: mindeközben a kereslet továbbra is erős mind magán-, mind állami oldalról. Az első fél évben 1,4 ezermilliárd forint értékű kivitelezés indult, ami 20, illetve 18 százalékos növekedés az előző kétévi bázishoz viszonyítva. A válság előtti 4,5 ezermilliárd forintos kibocsátási szintet elérni próbáló építőipar helyreállásában az erős piaci kereslet mellett szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításoknak és a piacot fűtő otthonteremtési támogatásoknak is. Emellett a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszanak az anticiklikus állami megrendelések is, így jelenleg a kínálati oldalon felmerülő problémák erőteljesen párosulnak az inflációval. A Takarékbank szakértője szerint a tavalyi pandémiás év után minden valószínűség szerint jobb éve lesz most az építőiparnak a jelentős kínálati problémák, csúszások és az évek óta tartó, továbbra is jelentkező erőteljes bérinfláció ellenére is. Év vége felé némi enyhülést hozhat az építőipari alapanyag-ellátási problémák megszűnése és a világpiaci árak mérsékelt ütemű normalizálódása, de az anyaghiány és az elszabaduló költségek a második fél év kibocsátására szerinte még mérhető hatással lesznek. AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS SZÁZALÉKOS VOLUMENINDEXE 2017.jan. 2021.JÚl. (2015 havi átlaga : 100) Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG Haladékot kapnak a CSOK-os gyerekvállalók S. T. A veszélyhelyzet meghosszabbításával együtt 2022. június 30-ig meghosszabbította a kormány a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez vállalt feltételek teljesítését a 2016-os CSOK-rendelet módosításával, amennyiben az érintettekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet 2020. március 11-i kihirdetését követően telt le. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás visszamenőlegesen is érvényes, ha a támogatást még nem fizették vissza, de a támogatott személyre vonatkozó gyermekvállalási határidő a módosított rendelet hatálybalépéséig, azaz hétfőig letelt, és a kedvezmény visszafizetésére a felhívást kiküldték, amit a módosítás hatálybalépését követő öt napon belül hivatalból vissza kell vonni. Akik viszont már visszafizették a támogatást, azok már nem élhetnek a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított haladékkal, a visszafizetett támogatást már nem utalja számukra vissza az állam - derül ki a módosításból. Megkaphatják a már megítélt otthonteremtési kedvezményt viszont azok a szülők is, akik időközben a párjuk halála miatt váltak egyedülálló szülővé, még abban az esetben is, ha ők maguk nem lennének jogosultak a támogatásra. Ugyanez vonatkozik azokra a babaváró hitelt igénylőkre is, akik időközben megözvegyültek. Új elemmel bővült az otthonfelújítási támogatás, amelyet akadálymentesítési munkálatok költségeire is igénybe lehet venni olyan építési, szerelési, átalakítási tevékenység esetén, amely a lakást mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal élő személy számára önálló vagy segítséggel történő használatra alkalmassá és biztonságossá teszi. Az idén januártól igényelhető felújítási támogatás kifizethető az egyik szülő halála esetén a túlélő másik szülőnek akkor is, ha a jogosultsági feltételek nem állnak fenn. A támogatást ilyen esetben egyedülállóként veheti igénybe akkor is, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül következett be a másik szülő halála, és a jogosultsági feltételek a halál napján már fennálltak. Egyéb esetekben a támogatás sikeres igényléséhez az ingatlant legalább egy éve kell tulajdonolni, illetve a kedvezményezett gyermeknek életvitelszerűen abban kell laknia.