Világgazdaság, 2021. szeptember (53. évfolyam, 168-189. szám)
2021-09-21 / 182. szám
MAGYAR GAZDASÁG KI KELL SZŰRNI AZ EMBERI HIBÁT • Az Európai Uniónak és Magyarországnak is az a célja, hogy 2050-re eljussunk oda, hogy senki nem hal meg közlekedési balesetben - ezt mondta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter a Biztonság hete országos rendezvénysorozat központi megnyitóján. A tárcavezető szerint naponta 3500-an halnak meg közlekedési balesetben a világon, ez pedig a világ gazdaságának GDP-jét akár 3 százalékkal is csökkenti. Magyarországon tavaly 500-nál kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Mivel a halálos balesetek 92-93 százalékát emberi hiba okozza, nagyon fontos a műszaki és infrastrukturális feltételek javítása mellett a közlekedők szemléletformálása, ami már az iskolában kezdődik, a tantervek része lett a közlekedésbiztonság ügye. IVG NYÁRON IS PÖRGÖTT A HASZNÁLTAUTÓ-PIAC A hazai használtautó-piacon idén 534400 személygépkocsi cserélt gazdát augusztus végéig a DataHouse frissen közzétett előzetes adatai szerint. Ez az érték 3,5 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak volumenét. A nyáron is aktív maradt a forgalom, az elmúlt három hónapban több mint 202 ezer használt autót írtak át. Az őszi hónapokra is kedvezők az előjelek, minden esély megvan rá, hogy megdől a 2019-ben beállított 808 ezres éves szintű csúcsérték is - mondta Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. A további hónapok aktivitását nagyban segíti, hogy sok vásárló az új autók áremelkedése és az egyre súlyosabb csiphiány miatt jóval hosszabb szállítási határidők miatt most a használtautó-piacon keresi következő autóját. I VG / üzleti napilap www.vg.hu Repülőrajtot vett a magyar gazdaság, túl van a járvány előtti teljesítményén Kétmillió szülő kapja vissza a jövedelemadóját jövőre JÁRD! ROLAND ! Nagy horderejű döntéseket jelentett be a miniszterelnök a parlament előtt, a következő hónapokban érdemi segítséget kap szinte minden társadalmi csoport. A gazdaság sikeres újraindítása képessé teszi a kabinetet, hogy megvalósítsa azokat a célokat, amelyeket a negyedik hullám előtt kiűzött. Ennek megfelelően 2022. február 15-ig visszatérítjük a gyermeket nevelő szülőknek az általuk befizetett személyi jövedelemadót - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján, napig rend előtti felszólalásában. A kormányfő hozzátette: a magyar gazdaság repülőrajtot vett a járvány után, a teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet. Hangsúlyozta, hogy még soha ennyien nem dolgoztak Magyarországon a rendszerváltás óta, miután a foglalkoztatottak száma már meghaladta a 4,7 milliót, tizenegy év alatt pedig közel egymillió munkahely jött létre. „Egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól, sőt úgy látom, a gazdaságban már inkább munkaerőhiány van” - mutatott rá. A miniszterelnök ismertetése szerint adó-visszatérítésben részesülnek a gyermeket nevelő kisvállalkozók is, így az ekho szerint adózó szülők is visszakapják az általuk szja-ként befizetett összeget. A gyermeket nevelő katások az általuk befizetett átalánydíj egynegyedét kapják vissza. Ezzel összességében 1 millió 900 ezer szülőnek 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal. A kormányfő azt is jelezte: a nyugdíjprémium várható összege idén meg fogja haladni az 55 ezer forintot, emellett februárban folytatják a 13. havi nyugdíj kifizetését, legalább kétheti nyugdíjat tudnak kifizetni pluszban. Szintén 2022 elején hathavi fegyverpénzt kapnak a rendvédelmi és a fegyveres testületek hivatásos tagjai, január elsejétől pedig bevezetik a 25 év alattiak szja-mentességét. Mindemellett folynak a tárgyalások a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és a minimálbér 200 ezer forintra emelkedhet jövőre. Erre jó esély van - tette hozzá. A kormány meghosszabbítja a hitelmoratóriumot a rászorulóknak. Rászorulónak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent. A vállalkozások közül azok élhetnek vele, ahol a bevétel 25 százalékkal csökkent a pandémia nyomán. A kormányfő arról is beszélt, hogy a korlátozások és a maszkhasználat nem elegendő a járvány elleni védekezésben. „Oltásalapú védekezést javasolok folytatni” - tette hozzá a kormányfő. Tájékoztatása szerint vakcina van bőven, közel 8 millió áll rendelkezésre, és további 9 millió érkezik idén, így december végéig 17 millió vakcinát tudnak beadni. Hangsúlyozta, hogy a negyedik hullámra felkészültek, van elég oltóanyag, gyógyszer és kórházi kapacitás. Mivel a járvány veszélye továbbra is fennáll, ezért a kormány javasolja az Országgyűlésnek a vészhelyzet és a rendkívüli állapot év végéig való meghosszabbítását. A kormányfő kitért arra is, hogy a múlt héten Magyarország összesen 4,5 milliárd eurónyi devizakötvényt bocsátott ki. Kifejezetten kedvezőnek ítélte a feltételeket, főleg annak fényében, hogy hazánk képes olyan kamattal hitelt felvenni, mint azok az országok, amelyek mögött az Európai Központi Bank áll. A KORMÁNYFŐ ÁLTAL HÉTFŐN BEJELENTETT LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEK: • Novemberben nyugdíjkorrekciót, illetve -prémiumot kapnak a nyugdíjasok, ez utóbbi mértéke legalább 55 ezer forint lesz • Januárban életbe lép a 25 év alattiak szja-kedvezménye • Februárban megkapják a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj legalább kétheti részét • Február 15-ig közel kétmillió család kapja meg az idén befizetett személyi jövedelemadóját • Az év elején hathavi bonuszt kapnak a rendvédelmi és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai • Január elsejétől bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér • Meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulóknak VILÁGGAZDASÁG Javult a fizetési mérleg i. R. A második negyedévvel záruló egy évben tovább emelkedett a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége - közölte a Magyar Nemzet Bank (MNB). A második negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével 356,3 millió euró volt, a negyedéves GDP 0,9 százaléka. A folyó fizetési mérleg hiánya a szezonális hatásoktól millió euró volt a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény megtisztítva 572,4 millió euró, a kiigazítás nélküli hiány 775,0 millió euró. A tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 533,8 millió euró, igazítás nélkül 456,4 millió euró. A nemzetgazdasági nettó adósságállomány 2021. június végén 17,2 milliárd euró volt (az utóbbi négy negyedév összesített GDP-jének arányában 12,1 százalék). A nettó adósságállomány 5,4 milliárd euróval nőtt az előző negyedévhez képest. Ebből körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki a nem allokált aranyszámla átsorolása tömbarannyá. Mivel a nemzetközi módszertan szerint a tömbarany nem tekinthető a külfölddel szembeni adósságtípusú követelésnek, ezért nem része a nettó külföldi adósságnak. 2021. június végén a jegybanki tartalékok értéke 30,8 milliárd eurót tett ki. A második negyedévben a tartalékok nagysága 1,2 milliárd euróval csökkent az előző negyedévi szinthez képest. 356,3 A kedvező adatok mögött nagyrészt adósságfelhalmozás áll, nem részesedésnövekedés Gyógyszergyárakba fektették a legtöbb pénzt KOTROCZÓ MELITTA Csaknem 10 százalékkal nőttek egy év alatt a közvetlen tőkebefektetések tavaly Magyarországon, és összesen 30129 milliárd forintot tettek ki a Magyar Nemzeti Bank frissen közzétett adatai szerint. Az adósság típusú instrumentumok azonban meghaladják a 992 milliárd forintot. Ezek közé főként a vállalatcsoporton belüli hitelek, valamint az osztalékfizetés miatt keletkezett követelések, tartozások, az elszámolási számlák, vállalatcsoporton belüli kereskedelmi hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tartoznak. Mindezzel együtt a közvetlen tőkebefektetési állomány Magyarországon nettó tartozásnak minősül. Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője a VG- nek elmondta, habár a gazdaságokat alapjaiban rengette meg a 2020-as járvány, összességében jól látszik, hogy ez a külföldi tőkebefektetéseket nem érintette. A szakértő szerint ez nem meglepő, mivel korábban már számos kutatás alátámasztotta, hogy tőkebefektetések tekintetében Magyarország esetében nincs ciklikusság, és nem a GDP-növekedéstől függnek a nemzetközi tranzakciók, hanem strukturá lis folyamatoktól. Az utóbbiban tartós változást nem hozott a Covid-válság, sőt, a kilábalást nézve inkább megerősítette a befektetőket az ország strukturális stabilitását illetően. Ágazati bontásban a tavalyi év egyik nagy nyertese a gyógyszergyártás volt, itt történt a legnagyobb mértékű bővülés. Nagyon sok adósság típusú beáramlás érkezett a feldolgozóiparba, azon belül is a járműiparba. Az előbbi esetében 13 499 milliárd forintnyi közvetlen tőkebefektetés érkezett, az utóbbiba 3364 milliárdnyi. Virovácz Péter szerint ezekben a szektorokban tőkeinjekcióról ,vagy olyan jellegű hitelekről beszélhetünk, amelyek főként az ágazat túlélését segítették. Ez azért is kiemelendő, mert a korábbi években folyamatosan mínuszos eredményeket produkált az ágazat az adósság típusú instrumentumokban, tehát a korábbi hitelek visszafizetése zajlott, 2020-ban azonban ez a trend megfordult - tette hozzá a szakértő. A szolgáltató szektorban is ez látható: 13633 milliárdos tőke érkezett, főként adósság típusú instrumentum, tehát hitelekkel próbálták életben tartani a szektort. Összességében elmondható, hogy nőttek a közvetlen tőkebefektetések tavaly, de emögött nagy részben adósságfelhalmozás áll, nem részesedésnövelés - emelte ki az elemző. A befektetések állományának a legnagyobb hányadát - 26193 milliárd forintot - Európa tette ki, ezen belül Németországból érkezett a legtöbb tőke, 5864 milliárd forint, a második Hollandia 5702 milliárddal, amelyet Ausztria követ 3681 milliárd forinttal. Az ázsiai befektetések is számottevők, a régióból 2468 milliárd forint érkezett, a legtöbb befektetést (1319 milliárd forintot) innen Dél-Korea hajtotta végre Magyarországon. KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉSEK* Mrd Ft 2010 2012 2014 2016 2018 2020 Forrás: MNB, VG-grafika * Magyarországon