Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)

2021-10-19 / 202. szám

2021. október 19., kedd Az oldal megjelenését támogatta az EXIM VILÁGGAZDASÁG EXPORT-IMPORT 3 A budapesti Annual General Meeting volt a Berni Unió egyik leglátogatottabb közgyűlése A legmagasabb ligába jutott a hazai exportfinanszírozás HECKER FLÓRIÁN I A Berni Unió tagjai egyhan­gúlag szavazták be az EXIM-et a világkereske­delem egyik legfontosabb szervezetének öttagú irányítóbizottságába. Jákli Gergely elnök-vezér­igazgató szerint a döntés visszaigazolja, hogy az EXIM a világ bármely másik exporthitel-ügy­nökségével felveszi a versenyt. A múlt héten négy napon keresztül ülésezett Magyar­­országon a Berni Unió. Mi volt a célja az exportszak­ma találkozójának? ■ A Berni Unió lassan 90 éves múltra tekint vissza, és jelenleg 68 országból van tagja az export­­hitelezési vagy exportbiztosítá­si szektorból. A szereplők tehát alapvetően a világkereskede­lem pénzügyi hátterével foglal­koznak. Ezek részben biztosítók, részben bankok, vagy ahogy mi is, a kettő együtt - ez utóbbi vi­szont igen ritka, így nagy előnyt is jelent az adott ország export­őreinek. Az uniót azzal a céllal alapították anno, hogy a szak­mának legyen egy olyan közös platformja, beleértve az állami és magánintézményeket is, ahol egyfajta know-how központ­ként, a tapasztalatok megosz­tásával a világ egymástól távol lévő, de kereskedelmi kapcsolat­ban álló pontjait közösen tudják - pénzügyi eszközök segítségével - támogatni, fejleszteni. A célok is megegyeznek: a világkereske­delem előremozdítása, a pénz­ügyi egyenlőtlenségekből fakadó esetleges kereskedelmi hátrány felszámolása. Ezek érdekében a szövetség irányvonalakat fo­galmaz meg, amelyek mentén a konkrét szabályalkotás megva­lósul az OECD és az EU export­hitel-munkacsoportjaiban . Milyen témákra koncentrált a budapesti találkozó? * Az Annual General Meetinget a pandémia miatt tavaly nem tudta megszervezni a szervezet, így bár az online térben folya­matos a kapcsolattartás, még a tekintetben is különleges volt az általunk szervezett, múlt he­ti esemény, hogy újra személye­sen tudtunk egyeztetni. A közel 50 szakmai ülés mellett - csak mi - közel ugyanennyi bilaterá­lis tárgyalást folytattunk le Ka­nada exporthitel-ügynökségétől Dél-Koreáig. 2020-ban a globális exportforgalom 14 százalékát ez a közösség biztosította a keres­kedelmi, politikai vagy egyéb kockázatok ellen. Figyelembe véve, hogy az elmúlt másfél év jelentősen befolyásolta az álta­lunk képviselt szektor munká­ját, mellette persze a globális ke­reskedelem és a világot behálózó külföldi tőkebefektetési projek­tek minden szereplőjének gon­dolkodásmódjára is jelentősen hatottak a megtapasztaltak. Bőven volt miről beszélni. A fó­kuszban három fő téma állt: mi­lyen gazdasági pálya következik a Covid után, a szubszaharai tér­ség fejlesztési lehetőségei - ez a terület most a világ minden pontjáról vonzza az exportőrök figyelmét­­, valamint a fenn­tartható finanszírozás a klíma­célok teljesülése érdekében. Így nagy érdeklődés övezte saját af­rikai projektjeinket és Zöld Fi­nanszírozási Programunkat. Mire jutottak a várható gaz­dasági trendek kapcsán? ■ A WTO mérései szerint 2020- ban a világkereskedelmi forga­lom 18 ezermilliárd dollárt tett ki, ami 7,5 százalékos visszaesés 2019-hez képest. Ezzel szemben az exporthitel-ügynökök bizto­sítási volumene 9 százalékkal nőtt ugyanezen időszakban, amiből jól látszik, hogy az ex­porttal járó kockázatok kezelé­se jelentősen felértékelődött a világkereskedelem résztvevői­nek pénzügyi tudatosságában. Biztató ugyanakkor, hogy a 2008-2009-es válságkor ugyan­ez 14 százalék volt, amiből kö­vetkezik, hogy a koronavírus nyomán nem ugyanolyan típu­sú megtorpanást látunk, hiszen a piac kockázatvállalási étvágya nem szűnt meg, csak a hangsú­lyok helyeződtek át. A kérdés tulajdonképpen az, hogy vissza tud-e épülni a 2010-2019 közötti ütem, vagy egy új, lapos görbé­­jű növekedés veszi kezdetét. Az exporthitel-ügynökségek arra törekednek, hogy a legjobb szce­­nárió következzen be, és ezért hajlandók akár a kereskedelem hajtómotorjaként is fellépni a jövőben. Hol látja a másik két kérdés­ben az EXIM a saját helyét? * Nekünk már most vannak fel­mutatható eredményeink mind­két stratégiai cél kapcsán. Mi finanszíroztuk Ghánában egy szennyvíztisztító-projekt első üte­mét, amelyet már átadtak, és két­millió ember életminőségét javít­ja. Időközben már a második és a harmadik ütem is elindult Ghá­na két másik városában. Nagyon előrehaladott tárgyalásokat foly­tatunk Angolában is annak ér­dekében, hogy a mi finanszíro­zásunkkal tudjanak importálni Magyarországról, de Dél-Ameriká­­ban is jelen vagyunk. A magyar technológia árban és minőségben is versenyképes Afrikában, az EXIM a pénzügyi szolgáltatások­ban szintúgy. Nem könnyű piac, de van keresnivalójuk ebben a tér­ségben a hazai cégeknek. A zöld­vállalásokban szeretnénk élen járni, hiszen a fenntartható jövő­nek alapfeltétele a fenntartható fejlesztések megvalósulása, ehhez pedig fenntartható exportfinan­ szírozási szemléletre van szükség. Zöld Finanszírozási Programunk részleteit várhatóan a novemberi Planet Budapest 2021 eseményen jelentjük be. Mit tapasztaltak a berni uniós esemény során? Mi­lyennek látja a szektor töb­bi képviselője az EXIM-et? ■ Még 2017-ben, az idén lejáró ötéves üzleti stratégiánkban töb­bek között megfogalmaztuk azt a célt is, hogy bővítsük az ügyfe­leink számát. Összehasonlítva a nyugati országokban működő ex­porthitel-ügynökségekkel, az itte­ni exportőrök kisebb mértékben építették be ezen speciális pénz­ügyi eszközöket a külkereskedel­mi kapcsolataikba. Ez látványos eredményeket hozott, megkét­szereztük az ügyfélszámunkat. Ugyanakkor a mi termékeinket nem a hazai biztosítási és hitel­termékekkel kell összehason­lítani. Nekünk a nemzetközi színtéren kell versenyképesnek lenni: ha egy magyar cég bár­mely más nemzet termékével versenyez, akkor az üzlet létre­jöttéhez szükséges pénzügyi hát­tér tekintetében azok mögött is az ő exporthitel-ügynökségük fog állni, ez pedig egy nagyon speciális szegmense a vállalat­finanszírozásnak. Az EXIM-nek már 62 országban van ügyfele, sok esetben klubhitelezésben valamely más ország exporthi­tel-ügynökségével, tehát a Berni Unió többi tagjával. A világban zajló nagy projektek jellemzően így, kooperációban valósulnak meg, és ilyenkor mindenki a sa­ját, úgynevezett nemzeti hánya­da erejéig tud pénzügyi oldalról finanszírozóként, biztosítóként szerepet vállalni. Az elmúlt évek stratégiájának tehát az volt a lé­nyege, hogy olyan termékpalet­ta jöjjön létre, amely megállja a helyét a nemzetközi piacon is. Büszke vagyok arra, hogy ezen a téren sem maradunk el a többiek­től, sőt. Az EXIM ráadásul, azzal, hogy az exportbanki és -biztosí­tási tevékenységet integráltan végzi, előrébb tart a legtöbb sze­replőhöz képest. Teljes eszköz­­állományunk az idén 1400-500 milliárd körül alakulhat, ami euróba átszámítva is egy szem­mel látható összeg. Kooperáci­ókat kialakítva, klubhiteleket alkalmazva hoztunk tető alá üz­leteket Indonéziától Egyiptomig. Ez mind azt igazolta, hogy ott a helyünk ebben a szakmai közös­ségben. Ennek talán a legerősebb visszaigazolása, hogy a budapes­ti találkozó során egyhangúlag szavazták be az EXIM-et a Ber­ni Unió öttagú irányítóbizottsá­gába, az úgy­nevezett Manage­ment Committeebe. Mi ennek a jelentősége? Ez a Berni Unió legfontosabb bizottsága, amely magát az ex­porthitel-ügynöki tevékenységet szervezi. A kinevezéssel így Ame­rika, Japán és Finnország export­hitel-ügynökségével, illetve a szövetség londoni központjának delegáltjával tudunk közösen dolgozni a világkereskedelem erősítése érdekében. Ez a legma­gasabb szint, a külkereskedelmi finanszírozás legfontosabb klub­ja, amely meghatározza a Berni Unió jövőjét és irányait. Itt folyik a szakmai irányítás és a tényle­ges vezetés. Magáért beszél, hogy az 1998-ban megkapott tel­jes jogú szervezeti tagi pozíciónk bő két évtized alatt felért ide. Minek szól ez az elismerés? " Annak, amit képviselünk, és ahogy ez megjelenik nemzetkö­zi színtéren. Annak a megerő­sítése a közösség részéről, hogy bár kis országot képviselünk, de az adottságainkat messze megha­ladóan teljesítünk, és olyan mér­tékben fejlődtünk, hogy már a közepes eszközméretű kategóri­ába is beférünk. A döntés vis­­­­­szaigazolja, hogy a termékpalet­­­­tánkban van akkora potenciál, a­hogy bármelyik másik export­­­­hitel-ügynökséggel felvesszük a­­ versenyt, ugyanabban a ligában­­ játszunk a legjobbakkal. Magyar­­s­ország magas technológiával, jó gépekkel, berendezésekkel, nagy fokú mérnöki és szakemberi tu­dással rendelkezik, amit mások szívesen használnak, mi pedig képesek vagyunk megadni ehhez a világ bármely pontján verseny­­képes pénzügyi hátteret, jelenleg 127 országban. A gyakorlatban hogyan hasz­nosítható ez a bizottsági tagság? Gyakorlatilag közvetlenül lá­tunk rá a globális kereskedelmi forgalom és a világ nagy FDI- projektjeinek alakulására, folya­mataira, tehát óriási információ­­mennyiséghez férünk hozzá, és gyorsabban látjuk a folyamatok­ra adott reakciókat. Ha olyan típusú változás merülne fel, amely hátrányosan érintené a magyar gazdaságot, tudunk köz­vetlenül reagálni, és képviselni a magyar exportszereplők érde­keit. Lehetőségünk van formál­ni a közösség hangját.

Next