Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)
2021-10-27 / 208. szám
MAGYAR GAZDASÁG Gyorsan koncentrálódik az élelmiszeripar KELEMEN ZOLTÁN Az elmúlt három évben jelentősen csökkent a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások száma, ahogyan az általuk foglalkoztatott dolgozóké is. Az ágazat árbevétele azonban nőtt, egyes alágazatok kapacitásainak pedig javult a kihasználtsága. Tavaly 16,4 százalékkal, 4100-ra csökkent a hazai élelmiszeripari szakágazat vállalkozásainak száma 2017-hez képest - írja az élelmiszeripari kapacitásokról szóló jelentésében a NAV-adatbázis 2020- as előzetes adataira hivatkozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Emellett közel 9 százalékkal esett az élelmiszeripari cégek statisztikai állományi létszáma, azonban az értékesítés árbevétele 11,2 százalékkal, ezen belül az exporté 9,3 százalékkal emelkedett a 2017-es értékhez képest. Az AKI közlése szerint az élelmiszeripari vállalkozások 91,1 százaléka kis- és mikrovállalkozás volt, a 8,1 százaléka pedig nagy- és közepes vállalkozás. A szegmens teljes árbevételének a 88,5, az exportárbevételének a 93,6, az átlagos statisztikai állományi létszámának pedig a 76,8 százalékát a közepes és nagyvállalatok adták. A jegyzett tőke arányában az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás vállalkozásai 49 százalékban külföldi tulajdonban vannak - közölte az AKI a NAV 2019-es adatai alapján. A maradék 51 százalékból a hazai társaságokra 29,8, hazai magántulajdonra 16,2, állami tulajdonora 4,1, önkormányzati tulajdonra és nonprofitra pedig 1 százalék jut. A jelentés szerint a marhavágó vonalak súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 52 százalékot tett ki 2020-ban, míg a sertésdaraboló, -csontozó vonalaké 79 százalékot. Az öt legnagyobb olajosmag-feldolgozó cég az országos éves termelés 97,4 százalékát fedte le, kapacitásaik súlyozott átlagos kihasználtsága 88,4 százalékos volt. Magyarországon az egy óra alatt előállított tejkészítmények közül a natúrsajt 24,8, a vaj 6,2, a vajkrém 8,2 tonnával vette ki részét a termelésből. Túróból 23,7 tonna előállítására voltak képesek a hazai termelők egy óra alatt 2020-ban. A malomiparban az őrlőüzemegységek 44 százalékának kapacitáskihasználtsága meghaladta a 80 százalékot 2020-ban, ami nagyon jó értéknek számít. Ezzel szemben a kenyérféléket gyártó sütőipari vonal súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága csupán 50,4 százalék volt. Erre a vonalra átlagosan napi 10 üzemóra és 309 munkanap volt jellemző. A száraztészta vonalon a top 5 cég az éves termelés 83,9 százalékát adta, éves termelt mennyiségük meghaladta a 91 ezer tonnát. A magyarországi hobbiállat-takarmányt gyártó sorok súlyúpálinkaüzem átlagosan átfőzött pálinkát zott átlagos kapacitáskihasználtsága 81,5 százalék (plusz 9,5 százalékpont 2017-hez képest), érdekes módon a top 5 cégé ennél kisebb, 80 százalék volt 2020-ban. A többnyire szezonális pálinkakészítésnél 222 üzemegység adatai alapján átlagosan 112 üzemnapon főztek pálinkát napi 10 órán keresztül, így a kapacitáskihasználtság súlyozott átlaga 29,9 százalék volt 2020-ban. A borpalackozó vonalakon - a 0,75 literes vezérgyártmányra számolva - 565,9 millió palackot állítottak elő, a kapacitáskihasználtság súlyozott átlaga pedig 57,3 százalékot tett ki. A sörgyártó vonalakon egy óra alatt termelhető mennyiség 264,7 ezer liter volt tavaly, ennek 96,8 százalékát adta az öt legnagyobb cég. A jelentést beküldő ásványvíz-palackozó cégek által előállított mennyiség 692,6 millió liter volt, a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 46,6 százalékot tett ki, ugyanez az üdítőital-gyártóknál 751 millió liter, illetve 38,1 százalék. AZ ÖT LEGNAGYOBB HAZAI HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ RÉSZESEDÉSE A TERMELÉSBŐL gyártóvonalanként,2020-ban (százalék) A termelés aránya az összes termeléshez képest ■ Súlyozott, átlagos kapacitáskihasználtság Sertésvágó Marhavágó Sertésdaraboló Csirkevágó Töltelékes- Forrás: AKI, VG-grafika húskészítmény-gyártó 222 112 Cm Cm Cm üzemnapon N Kulcskérdés az energiatárolás megoldása WG : Magyarország elfogadta a Green Dealt, és ennek megfelelően el fogja érni a 2030-ra kitűzött klímacélokat, most arról folynak a tárgyalások, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének korábban 40 százalékosra tervezett mértékét hogyan lehet 55 százalékra emelni. A cél eléréséhez a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiában a kormány megfogalmazta a szükséges beavatkozási pontokat, de a megvalósításhoz megfelelő technológiára lesz szükség - emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Tech4Green Digital Power Summiton. A technológia és a környezeti fenntarthatóság kapcsolatát széleskörűen bemutató csúcstalálkozót a Huawei Technologies Hungary szervezte, középpontjában a digitalizáció és az energiagazdálkodás által vezérelt változások álltak. A miniszter elmondása szerint a következő évtizedeket meghatározó technológiák a digitalizációval, illetve a környezeti terhelések csökkentésével függnek össze, és azok az ágazatok lesznek a jövő iparágai is, amelyek szoros kapcsolatban állnak ezekkel a technológiákkal. Ilyen egyebek között az akkumulátorgyártás is, éppen ezért fontos, hogy Magyarország - Németország után - a második legnagyobb európai akkumulátorgyártó legyen - emelte ki Palkovics László. Ehhez azonban fenntartható, társadalmilag elfogadott értékláncot kell létrehozni, ezt a célt támogatja a magyar akkumulátorstratégia is - tette hozzá. A miniszter szerint a hidrogéntechnológia is meghatározó lesz a következő évtizedekben, de nemcsak az olyan szokásos ágazatok zöldítése számára, mint a közlekedés és az ipar, hanem az energiatárolásban is. Mint Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezér igazgatója elmondta, a cégnek világszerte mintegy háromezer szakembere dolgozik azon, hogy az emberiség első számú energiaforrása a napenergia legyen. A vállalat napelemes üzletága 2015 óta van jelen Magyarországon, és sok ezer háztartás éves fogyasztásának megfelelő energiát állítanak elő. A Huawei várakozása szerint 2030-ra a mostani háromszorosára nőhet a magyarországi napelemes kapacitás, ezért kulcskérdés lesz az energiatárolás. A konferencián hosszú távú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palkovics László és Colin Cai, eszerint a Huawei továbbra is szorosan együttműködik hazai oktatási intézményekkel, innovációkkal és tudástranszferrel támogatva a digitális oktatás fejlesztését. A vállalat intelligens campusmegoldások tesztelésével és indításával támogatja a hazai felsőoktatást, folytatja a wifirendszerek és a széles sávú hálózat fejlesztését az oktatási intézményekben, valamint intelligens együttműködési és virtuális asztali megoldásokat kínál a távoktatás hatékonyságának növelésére. Emellett tovább támogatja a tehetséges mérnök-informatikusok - összesen mintegy kétezer magyar diák - képzését a magyarországi egyetemeken a minisztériummal 2019-ben aláírt megállapodás szerint. Az ITM azt vállalta, hogy továbbra is biztosítja az ötödik generációs hálózatok fejlesztéséhez a nyitott, tisztességes és diszkriminációmentes üzleti környezetet Magyarországon. Hosszú távú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palkovics László és Colin Cai VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Sapkát tett a MEKH egy részpiac áraira VG I A villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartására működtetett, úgynevezett kiegyenlítő szabályozási piac részpiacai nagyon koncentráltak, a szereplők piaci részesedése olyan nagy, hogy módjuk van erőfölényes árazásra - állapította meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az erőfölényes árazás megakadályozására úgynevezett iparági határköltség alapú árképzést írt elő az egész piacnak. A MEKH a tavasz óta vizsgálta az érintett részpiacot jelentős piacierő-eljárás keretében, a munka indulásáról a VG beszámolt. A hivatalnak - közleménye szerint - akkor kell ilyen vizsgálatot indítania, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert egyes piaci szereplők erőfölénye alkalmas a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására. Most éppen ez történt: 2021 februárjától a piaci körülmények változásával nem indokolható, túlzott mértékben nőttek az árak a kiegyenlítő szabályozási energia piacán. A kiegyenlítőenergia-díjat azoknak a kereskedőknek és áramtermelőknek kell megfizetniük, akik nem tudják pontosan előre jelezni, hogy egy adott negyedórában mennyi áramot termelnek vagy az általuk ellátott felhasználók mennyit fogyasztanak. E költségek túlzott emelkedése közvetlenül e piaci szereplők jövedelmezőségét rontja, a kisebb szereplőknél likviditási problémákat is okozhat. Hosszabb idő elteltével még az árakba is beépülhet ezeknek a költségeknek az emelkedése, így közvetlenül növeli az ipari felhasználók villamosenergia-kiadásait. A hivatal kötelezése kiterjed az érintett részpiac egészére, mert megállapította, hogy a piaci erőfölényes árazás az egész részpiacon megtörténhet. Az említett iparági határköltség alapú árképzés azt jelenti, hogy a Mavir nem fogadhat be az adott részpiacon legdrágább technológia költségszintjénél magasabb árú ajánlatokat, az annál drágábbakat pedig erre a szintre kell módosítania. Ezt a kötelezést azokban az órákban kell érvényesíteni, amikor az adott piacon magas a koncentráció, vagyis amikor fennáll az erőfölényes árazás lehetősége.