Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)

2021-10-27 / 208. szám

MAGYAR GAZDASÁG Gyorsan koncentrálódik az élelmiszeripar KELEMEN ZOLTÁN­­ Az elmúlt három évben jelen­tősen csökkent a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások száma, ahogyan az általuk foglal­koztatott dolgozóké is. Az ágazat árbevétele azon­ban nőtt, egyes alágazatok kapacitásainak pedig javult a kihasználtsága. T­avaly 16,4 százalékkal, 4100-ra csökkent a ha­zai élelmiszeripari szak­ágazat vállalkozásainak száma 2017-hez képest - írja az élelmi­­szeripari kapacitásokról szóló je­lentésében a NAV-adatbázis 2020- as előzetes adataira hivatkozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Emellett közel 9 százalékkal esett az élelmiszeripari cégek statiszti­kai állományi létszáma, azonban az értékesítés árbevétele 11,2 szá­zalékkal, ezen belül az exporté 9,3 százalékkal emelkedett a 2017-es értékhez képest. Az AKI közlése szerint az élel­miszeripari vállalkozások 91,1 szá­zaléka kis- és mikrovállalkozás volt, a 8,1 százaléka pedig nagy- és közepes vállalkozás. A szegmens teljes árbevételének a 88,5, az ex­portárbevételének a 93,6, az átla­gos statisztikai állományi létszá­mának pedig a 76,8 százalékát a közepes és nagyvállalatok adták. A jegyzett tőke arányában az élelmiszer-, ital- és dohány­termékgyártás vállalkozásai 49 százalékban külföldi tulajdonban vannak - közölte az AKI a NAV 2019-es adatai alapján. A mara­dék 51 százalékból a hazai társa­ságokra 29,8, hazai magántulaj­donra 16,2, állami tulajdonora 4,1, önkormányzati tulajdonra és nonprofitra pedig 1 százalék jut. A jelentés szerint a marhavágó vonalak súlyozott átlagos kapaci­táskihasználtsága 52 százalékot tett ki 2020-ban, míg a sertésda­raboló, -csontozó vonalaké 79 szá­zalékot. Az öt legnagyobb olajos­­mag-feldolgozó cég az országos éves termelés 97,4 százalékát fed­te le, kapacitásaik súlyozott átla­gos kihasználtsága 88,4 százalé­kos volt. Magyarországon az egy óra alatt előállított tejkészítmé­nyek közül a natúrsajt 24,8, a vaj 6,2, a vajkrém 8,2 tonnával vette ki részét a termelésből. Túróból 23,7 tonna előállítására voltak képesek a hazai termelők egy óra alatt 2020-ban. A malomiparban az őrlőüzem­egységek 44 százalékának kapa­citáskihasználtsága meghalad­ta a 80 százalékot 2020-ban, ami nagyon jó értéknek számít. Ezzel szemben a kenyérféléket gyár­tó sütőipari vonal súlyozott át­lagos kapacitáskihasználtsága csupán 50,4 százalék volt. Erre a vonalra átlagosan napi 10 üzem­óra és 309 munkanap volt jellem­ző. A száraztészta vonalon a top 5 cég az éves termelés 83,9 százalé­kát adta, éves termelt mennyisé­gük meghaladta a 91 ezer tonnát. A magyarországi hobbiállat-ta­­karmányt gyártó sorok súlyú­pálinkaüzem átlagosan át­főzött pálinkát zott átlagos kapacitáskihasznált­sága 81,5 százalék (plusz 9,5 százalékpont 2017-hez képest), ér­dekes módon a top 5 cégé ennél kisebb, 80 százalék volt 2020-ban. A többnyire szezonális pálinka­készítésnél 222 üzemegység ada­tai alapján átlagosan 112 üzem­napon főztek pálinkát napi 10 órán keresztül, így a kapacitáski­használtság súlyozott átlaga 29,9 százalék volt 2020-ban. A borpa­lackozó vonalakon - a 0,75 lite­res vezérgyártmányra számolva - 565,9 millió palackot állítottak elő, a kapacitáskihasználtság sú­lyozott átlaga pedig 57,3 százalé­kot tett ki. A sörgyártó vonalakon egy óra alatt termelhető mennyi­ség 264,7 ezer liter volt tavaly, en­nek 96,8 százalékát adta az öt leg­nagyobb cég. A jelentést beküldő ásványvíz-palackozó cégek által előállított mennyiség 692,6 mil­lió liter volt, a súlyozott átlagos kapacitáskihasználtság 46,6 szá­zalékot tett ki, ugyanez az üdítő­ital-gyártóknál 751 millió liter, il­letve 38,1 százalék. AZ ÖT LEGNAGYOBB HAZAI HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ RÉSZESEDÉSE A TERMELÉSBŐL gyártóvonalanként,2020-ban (százalék) A termelés aránya az összes termeléshez képest ■ Súlyozott, átlagos kapacitáskihasználtság Sertésvágó Marhavágó Sertésdaraboló Csirkevágó Töltelékes- Forrás: AKI, VG-grafika húskészítmény-gyártó 222 112 Cm Cm Cm üzemnapon N Kulcskérdés az energiatárolás megoldása WG : Magyarország elfogadta a Green Dealt, és ennek megfele­lően el fogja érni a 2030-ra ki­tűzött klímacélokat, most ar­ról folynak a tárgyalások, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csök­kentésének korábban 40 száza­lékosra tervezett mértékét ho­gyan lehet 55 százalékra emelni. A cél eléréséhez a Nemzeti tisz­ta fejlődési stratégiában a kor­mány megfogalmazta a szük­séges beavatkozási pontokat, de a megvalósításhoz megfele­lő technológiára lesz szükség - emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai mi­niszter a Tech4Green­­ Digital Power Summiton. A technoló­gia és a környezeti fenntart­hatóság kapcsolatát széleskö­rűen bemutató csúcstalálkozót a Huawei Technologies Hunga­ry szervezte, középpontjában a digitalizáció és az energia­­gazdálkodás által vezérelt vál­tozások álltak. A miniszter el­mondása szerint a következő évtizedeket meghatározó tech­nológiák a digitalizációval, il­letve a környezeti terhelések csökkentésével függnek össze, és azok az ágazatok lesznek a jövő iparágai is, amelyek szoros kapcsolatban állnak ezekkel a technológiákkal. Ilyen egyebek között az akkumulátorgyártás is, éppen ezért fontos, hogy Ma­gyarország - Németország után - a második legnagyobb euró­pai akkumulátorgyártó legyen - emelte ki Palkovics László. Ehhez azonban fenntartható, társadalmilag elfogadott érték­láncot kell létrehozni, ezt a célt támogatja a magyar akkumu­látorstratégia is - tette hozzá. A miniszter szerint a hidrogén­technológia is meghatározó lesz a következő évtizedekben, de nemcsak az olyan szokásos ága­zatok zöldítése számára, mint a közlekedés és az ipar, hanem az energiatárolásban is. Mint Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezér­­ igazgatója elmondta, a cégnek világszerte mintegy háromezer szakembere dolgozik azon, hogy az emberiség első számú ener­giaforrása a napenergia legyen. A vállalat napelemes üzletága 2015 óta van jelen Magyarorszá­gon, és sok ezer háztartás éves fogyasztásának megfelelő ener­giát állítanak elő. A Huawei vá­rakozása szerint 2030-ra a mos­tani háromszorosára nőhet a magyarországi napelemes ka­pacitás, ezért kulcskérdés lesz az energiatárolás. A konferencián hosszú tá­vú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palko­vics László és Colin Cai, esze­rint a Huawei továbbra is szo­rosan együttműködik hazai oktatási intézményekkel, inno­vációkkal és tudástranszferrel támogatva a digitális oktatás fejlesztését. A vállalat intelli­gens campusmegoldások teszte­lésével és indításával támogatja a hazai felsőoktatást, folytatja a wifirendszerek és a széles sá­vú hálózat fejlesztését az okta­tási intézményekben, valamint intelligens együttműködési és virtuális asztali megoldásokat kínál a távoktatás hatékony­ságának növelésére. Emellett tovább támogatja a tehetséges mérnök-informatikusok - ös­­­szesen mintegy kétezer magyar diák - képzését a magyaror­szági egyetemeken a miniszté­riummal 2019-ben aláírt meg­állapodás szerint. Az ITM azt vállalta, hogy továbbra is biz­tosítja az ötödik generációs há­lózatok fejlesztéséhez a nyitott, tisztességes és diszkrimináció­mentes üzleti környezetet Ma­gyarországon. Hosszú távú együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Palkovics László és Colin Cai VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Sapkát tett a MEKH egy részpiac áraira VG I A villamosenergia-rend­­szer egyensúlyának fenntartá­sára működtetett, úgynevezett kiegyenlítő szabályozási piac részpiacai nagyon koncentrál­tak, a szereplők piaci részesedé­se olyan nagy, hogy módjuk van erőfölényes árazásra - állapítot­ta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az erőfölényes árazás megaka­dályozására úgynevezett iparági határköltség alapú árképzést írt elő az egész piacnak. A MEKH a tavasz óta vizsgálta az érintett részpiacot jelentős piacierő-eljá­­rás keretében, a munka indulá­sáról a VG beszámolt. A hivatalnak - közleménye szerint - akkor kell ilyen vizsgá­latot indítania, ha olyan körül­mény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny vala­mely piacon azért nem kellően hatékony, mert egyes piaci sze­replők erőfölénye alkalmas a verseny akadályozására, korlá­tozására vagy torzítására. Most éppen ez történt: 2021 februárjá­tól a piaci körülmények változá­sával nem indokolható, túlzott mértékben nőttek az árak a ki­egyenlítő szabályozási energia piacán. A kiegyenlítőenergia-díjat azok­nak a kereskedőknek és áramter­melőknek kell megfizetniük, akik nem tudják pontosan előre jelez­ni, hogy egy adott negyedórában mennyi áramot termelnek vagy az általuk ellátott felhasználók mennyit fogyasztanak. E költsé­gek túlzott emelkedése közvetle­nül e piaci szereplők jövedelmező­ségét rontja, a kisebb szereplőknél likviditási problémákat is okoz­hat. Hosszabb idő elteltével még az árakba is beépülhet ezeknek a költségeknek az emelkedése, így közvetlenül növeli az ipari felhasz­nálók villamosenergia-kiadásait. A hivatal kötelezése kiter­jed az érintett részpiac egészé­re, mert megállapította, hogy a piaci erőfölényes árazás az egész részpiacon megtörténhet. Az említett iparági határkölt­ség alapú árképzés azt jelenti, hogy a Mavir nem fogadhat be az adott részpiacon legdrágább technológia költségszintjénél magasabb árú ajánlatokat, az annál drágábbakat pedig erre a szintre kell módosítania. Ezt a kötelezést azokban az órákban kell érvényesíteni, amikor az adott piacon magas a koncent­ráció, vagyis amikor fennáll az erőfölényes árazás lehetősége.

Next