Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)

2022-01-03 / 1. szám

MAGYAR GAZDASÁG Sok a bizonytalanság és a kockázati tényező, de javuló mutatókra lehet számítani Folytatódhat a kilábalás a gazdaságban FERENTZI ANDRÁS : Tovább emelkedhetnek 2022- ben a jegybanki kamatok, az infláció ugyanis várhatóan csak kismértékben lassul - ezt várják a VG-nek nyilatkozó elemzők. S­ok még a bizonytalanság makrogazdasági téren 2022-re vonatkozóan, de a VG által megkérdezett elemzők többnyire hasonló évet várnak, mint amilyen a tavalyi volt. Folytatódhat a kilábalás, és ha nem lesz újabb súlyos járvány­hullám, lassan magunk mögött tudhatjuk a pandémiát. „Az alapkamat jövőre 3 száza­lék fölé emelkedhet, az egyhe­tes betéti kamat szintje pedig a mostani 4 százalék fölé. Vára­kozásunk szerint a második-har­madik negyedévben érhet véget a kamatemelési ciklus. A két ka­matszint különbsége egész év­ben fennmaradhat” - mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője is ar­ra számít, hogy az elmúlt fél év­ben tapasztaltnál lassabb ütem­ben emelkedhetnek a jegybanki kamatok, a ciklus a második negyedévig tarthat. „Az alap­kamat ekkorra 2,8 százalékig emelkedhet, de ennek az effek­tív szerepe kisebb. A tényleges gazdasági hatással járó egyhetes betét esetében ellenben a szigorí­­tási ciklus 4,2 százalék körül áll­hat meg. Ugyanakkor a februá­ri kamatdöntés lesz az irányadó a várható kamatpályát illetően” - tette hozzá. Az inflációval kapcsolatban mindkét elemző magas értéket vár az idén is. Az Equilornál 4,8 százalékos pénzromlásra számítanak, várakozásaik sze­rint egyrészt tovább emelked­hetnek az élelmiszer- és ener­giaárak, az ellátási lánc zavarai azonban enyhülhetnek. A Szá­zadvégnél úgy látják, hogy még ennél is magasabb infláció vár­ható ebben az évben, a jelentős kockázati tényezők miatt 5,3 százalékra számítanak. „Ezek közül az év eleji átárazásokat kell kiemelni, több vállalat is csak év elején módosítja az ára­it, ebben jelentős befolyása lesz az inflációs várakozásoknak. Kérdéses, hogy ezt a jegyban­ki kommunikáció mennyire tudta lehorgonyozni” - véleke­dett Molnár Dániel. A forint euróval szembeni alakulásával kapcsolatban elmondta: bár a kamatemeléseknek a forint árfolyamának erősödését kel­lene eredményezniük, de a bi­zonytalan gazdasági környe­zetben a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés ezt ellensúlyozza. „A kamatkülön­bözet növekedésével és a gazda­sági kilátások javulásával arra lehet számítani, hogy a forint kismértékben erősödik vagy legalábbis a jelenlegi szintjén stabilizálódik” - húzta alá. Varga Zoltán szerint az eu­­ró-forint árfolyam nagyrészt a 365-375-ös sávban mozoghat. Véleménye szerint a folytató­dó hazai kamatemelési ciklus a forinterősödés, a külső ténye­zők azonban - egyebek között a várható amerikai szigorítás - a forintgyengülés irányába mu­tatnak. Az amerikai jegybank lépéseire, várható kamateme­lésére pedig különösen oda kell figyelni. „Ha a járványhelyzet nem siklatja ki a gazdaságot, három szigorító lépést hajthat végre a Fed ebben az évben. Az Európai Központi Bank eseté­ben még nem számítunk érde­mi szigorításra, az először a má­sodik fél évben kerülhet szóba” - tette hozzá. Molnár Dániel szerint a mo­netáris politika terén idehaza az MNB továbbra is fenn kíván­ja tartani az egyhetes betét és az alapkamat közötti különbözetet, továbbra is az előbbi lesz az ef­fektív ráta. Arra lehet számítani, hogy a jegybank tovább kívánja majd támogatni a zöldátmene­tet, de előfordulhat, hogy csak makroprudenciális döntéseket hoz, hogy ne veszélyeztesse az infláció elleni lépések hatását. A világgazdasági folyama­tokkal kapcsolatban mindkét elemző az ellátási láncok ala­kulását tartja az egyik döntő té­nyezőnek. Varga Zoltán szerint a belső fogyasztás élénk marad­hat az­ első fél évben, összessé­gében 4,5 százalékos reál-GDP- növekedésre számít 2022-ben. „A világgazdaság alapvetően tovább folytathatja a kilábalá­sát, ám a növekedés lassulhat a súlyosbodó bizonytalanság nyo­mán is. A járvány még nem ért véget, a megjelenő újabb vari­ánsok miatt a korlátozások nem oldhatók fel mindenhol. Nem látható továbbá, hogy a kínála­ti problémák mikorra szűnnek meg” - összegezte Molnár Dáni­el, aki szerint ezek a problémák a magyar gazdaságra is nagy ha­tással vannak. (A témában lásd még cikkünket a 16. Véleményoldalon) FOTÓ: KELET-MAGYARORSZÁG - DODÓ FERENC GAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK 2022-RE* százalék MNB PM Infláció 4,7-5,1 4,8 GDP-növekedés 4-5 5,9 Háztartások fogyasztása 5,5-6,1 6,7 Bruttó átlagkereset 10,2-11,2 1^,9 Forrás: MNB, PM ‘éves várható változás Döntögeti a rekordokat a lakossági hitelpiac BARÁT MIHÁLY TAMÁS : Az egy évvel korábbinál majdnem 33 százalékkal több, összesen 111,4 milliárd forintnyi lakáshitel­szerződést kötöttek novemberben a háztar­tások - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végi időszakban szokatlanul erős kereslethez valószínűleg az október óta elérhető Zöld Otthon Lakás­hitel is hozzájárult, az első szerződéseket már megkötötték az érintettek. A fogyasztási hiteleknél kicsit változato­sabb a kép a jegybanki statisztikák szerint. A személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint ér­tékben kötöttek új szer­ződéseket a lakossági ügyfelek, ami kevéssel ugyan, de elmaradt az októberre kimutatott vo­lumentől, ám az egy év­vel korábbi 23,9 milliár­­dot jócskán meghaladta. A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabilan erős a kereslet, a novemberre kimutatott, 9,3 milliárd fo­rintnyi új szerződés csak hajszállal maradt el az októberi mennyiségtől. A babaváró kölcsön viszont eddigi történetének egyik leggyengébb hónapját zárta, legalábbis ami az új szerződéseket illeti: ezek mennyisége ugyanis mindössze 37,6 milliárd forintot ért el, ami mind az októberi 44,5 milliárd­­tól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárd­­tól jóval elmarad. Az MNB első tizenegy havi számain ugyanakkor az látszik, hogy történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitel­piac Magyarországon. Ez elsősorban a la­káshiteleknek köszönhető, amelyeknél a január eleje és november vége közötti idő­szakot vizsgálva csaknem 40 százalékkal nőtt az újonnan megkötött szerződések ös­­­szege, megközelítve az 1200 milliárd forin­tot. Jóval visszafogottabb ütemben, de sta­bilan nőtt a fogyasztási hitelek piaca is: az itt kimutatott 1142,8 milliárd forintos volu­men 6,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban a személyi hite­leknek köszönhető, ahol a kihelyezett volumen 37,8 százalékkal, 434,6 milliárd forintra ugrott éves összevetésben. A ba­baváró kölcsönnél ugyan­akkor már több mint 11 százalékkal csökkent az új szerződések összege 2020 első tizenegy hó­napjához viszonyítva, igaz, így is meghaladta az 509 milliárd forintot. A háztartások hiteleinek állománya köz­ben hónapról hónapra újabb csúcsokra tör: november végén 9277,9 milliárd forintot tett ki, 15,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A lassan két és fél éve jelentős keresletet generáló babaváró kölcsön pe­dig alaposan átalakította a lakossági port­folió összetételét. Miközben a lakáshitelek és személyi kölcsönök súlya alig változott a 2020. novemberihez képest - 49,2 és 12,4 százalékot tett ki -, addig a babaváróé 12,7- ről 16,5 százalékra ugrott egy év alatt. A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA* milliárd forint S 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: MNB, VG-grafika * háztartásoknál, novemberben 4 VILÁGGAZDASÁG * 4 /cf üzleti napilap www.vg.hu VX." -V­: ■ " Váratlanul nőtt az év végén a személyi kölcsönök iránti kereslet K. R. O.­­ Az év végi trendeknek el­lentmondó keresletnövekedést tapasz­talt az UniCredit a személyi kölcsönök iránt, ám az majd csak a decemberi ös­­­szesített adatok ismeretében állapítha­tó meg, hogy ez általános jelenség vagy a bank piaci részesedésének növekedé­se okozta - derült ki a pénzintézettől kapott válaszból. A VG azért érdeklő­dött a bankoknál, mert novemberi összeállításunkban többen is úgy re­agáltak, hogy a termékek drágulása növeli a vásárlói kosár méretét, ami kihat a karácsony előtt igényelt hite­lek átlagos nagyságára is, ám akkor még a személyi kölcsönnél nem láttak a megszokottól eltérő, egyedi hatást. Az UniCredit például azt írta, a hazai piac sajátossága, hogy az év végi ün­nepek nem kedveznek a személyiköl­­csön-piacnak. „A Magyar Nemzeti Bank statisz­tikái az elmúlt években valóban azt mutatták, hogy az év vége felé egyér­telműen csökkent a személyi kölcsö­nök kereslete, a karácsonyi időszak inkább a keret jellegű termékek, a hitelkártya és a folyószámlahitel ki­használtságának kedvezett. Ezt iga­zolták a mi adataink is. Az UniCredit szempontjából viszont most arról tu­dunk beszámolni, hogy a személyi kölcsönök iránt erős, az elmúlt évek hasonló időszakát meghaladó keres­letet tapasztaltunk” - közölte a bank, azt is hozzátéve, hogy az online hitel­­igénylés iránt nő az ügyfelek érdeklő­dése, de a folyósított személyi kölcsö­nök nagy részét még a hagyományos módon igényelték. A pénzintézet megerősítette, hogy az igénybe vett hitelek átlagos össze­gének emelkedését ők is tapasztal­ják, ennek okát azonban nem csupán a termékek árának növekedésében látják, hanem a jövedelmek emelke­désében is. Az utóbbinak köszönhe­tően az ügyfelek a hitelfelvételi haj­landóság és képesség szempontjából egyaránt „tovább nyújtózkodhatnak”. (Lapunknak korábban több olvasó is jelezte: a gyermeket nevelő szülők családi adó-visszatérítése miatt bát­rabban kezeli a pénzügyeket, és hitel segítségével „erősíti” a karácsonyi ajándékozást.) Az Erste megkeresésünkre azt ír­ta, a személyi kölcsönök iránti keres­let még 2021-ben is elmaradt a 2019- es szinttől, ugyanakkor a bank több ilyen hitelt folyósított, mint 2020- ban. A keresett személyi kölcsönök megoszlása 2021-ben is az elmúlt évekhez hasonlóan alakult, a hitel­­igénylés és -folyósítás az év korábbi időszakához képest szeptemberben magas volt, majd decemberhez köze­ledve folyamatosan csökkent. Az OTP válaszában kijelentette, minden hitelezési kategóriában a ko­rábbi éveknek megfelelő trendeket ta­pasztalt, a lakástámogatási rendszer nagyban átalakította a hitelezési pi­ac működését. Az online igénylés to­vábbra is leginkább a személyi kölcsö­nök és áruhitelek esetében jellemző, de a hitelkártyáknál is egyre többen használják az új funkciókat, például a részletfizetési szolgáltatásokat. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON *

Next