Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)
2022-01-03 / 1. szám
MAGYAR GAZDASÁG Sok a bizonytalanság és a kockázati tényező, de javuló mutatókra lehet számítani Folytatódhat a kilábalás a gazdaságban FERENTZI ANDRÁS : Tovább emelkedhetnek 2022- ben a jegybanki kamatok, az infláció ugyanis várhatóan csak kismértékben lassul - ezt várják a VG-nek nyilatkozó elemzők. Sok még a bizonytalanság makrogazdasági téren 2022-re vonatkozóan, de a VG által megkérdezett elemzők többnyire hasonló évet várnak, mint amilyen a tavalyi volt. Folytatódhat a kilábalás, és ha nem lesz újabb súlyos járványhullám, lassan magunk mögött tudhatjuk a pandémiát. „Az alapkamat jövőre 3 százalék fölé emelkedhet, az egyhetes betéti kamat szintje pedig a mostani 4 százalék fölé. Várakozásunk szerint a második-harmadik negyedévben érhet véget a kamatemelési ciklus. A két kamatszint különbsége egész évben fennmaradhat” - mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője is arra számít, hogy az elmúlt fél évben tapasztaltnál lassabb ütemben emelkedhetnek a jegybanki kamatok, a ciklus a második negyedévig tarthat. „Az alapkamat ekkorra 2,8 százalékig emelkedhet, de ennek az effektív szerepe kisebb. A tényleges gazdasági hatással járó egyhetes betét esetében ellenben a szigorítási ciklus 4,2 százalék körül állhat meg. Ugyanakkor a februári kamatdöntés lesz az irányadó a várható kamatpályát illetően” - tette hozzá. Az inflációval kapcsolatban mindkét elemző magas értéket vár az idén is. Az Equilornál 4,8 százalékos pénzromlásra számítanak, várakozásaik szerint egyrészt tovább emelkedhetnek az élelmiszer- és energiaárak, az ellátási lánc zavarai azonban enyhülhetnek. A Századvégnél úgy látják, hogy még ennél is magasabb infláció várható ebben az évben, a jelentős kockázati tényezők miatt 5,3 százalékra számítanak. „Ezek közül az év eleji átárazásokat kell kiemelni, több vállalat is csak év elején módosítja az árait, ebben jelentős befolyása lesz az inflációs várakozásoknak. Kérdéses, hogy ezt a jegybanki kommunikáció mennyire tudta lehorgonyozni” - vélekedett Molnár Dániel. A forint euróval szembeni alakulásával kapcsolatban elmondta: bár a kamatemeléseknek a forint árfolyamának erősödését kellene eredményezniük, de a bizonytalan gazdasági környezetben a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés ezt ellensúlyozza. „A kamatkülönbözet növekedésével és a gazdasági kilátások javulásával arra lehet számítani, hogy a forint kismértékben erősödik vagy legalábbis a jelenlegi szintjén stabilizálódik” - húzta alá. Varga Zoltán szerint az euró-forint árfolyam nagyrészt a 365-375-ös sávban mozoghat. Véleménye szerint a folytatódó hazai kamatemelési ciklus a forinterősödés, a külső tényezők azonban - egyebek között a várható amerikai szigorítás - a forintgyengülés irányába mutatnak. Az amerikai jegybank lépéseire, várható kamatemelésére pedig különösen oda kell figyelni. „Ha a járványhelyzet nem siklatja ki a gazdaságot, három szigorító lépést hajthat végre a Fed ebben az évben. Az Európai Központi Bank esetében még nem számítunk érdemi szigorításra, az először a második fél évben kerülhet szóba” - tette hozzá. Molnár Dániel szerint a monetáris politika terén idehaza az MNB továbbra is fenn kívánja tartani az egyhetes betét és az alapkamat közötti különbözetet, továbbra is az előbbi lesz az effektív ráta. Arra lehet számítani, hogy a jegybank tovább kívánja majd támogatni a zöldátmenetet, de előfordulhat, hogy csak makroprudenciális döntéseket hoz, hogy ne veszélyeztesse az infláció elleni lépések hatását. A világgazdasági folyamatokkal kapcsolatban mindkét elemző az ellátási láncok alakulását tartja az egyik döntő tényezőnek. Varga Zoltán szerint a belső fogyasztás élénk maradhat az első fél évben, összességében 4,5 százalékos reál-GDP- növekedésre számít 2022-ben. „A világgazdaság alapvetően tovább folytathatja a kilábalását, ám a növekedés lassulhat a súlyosbodó bizonytalanság nyomán is. A járvány még nem ért véget, a megjelenő újabb variánsok miatt a korlátozások nem oldhatók fel mindenhol. Nem látható továbbá, hogy a kínálati problémák mikorra szűnnek meg” - összegezte Molnár Dániel, aki szerint ezek a problémák a magyar gazdaságra is nagy hatással vannak. (A témában lásd még cikkünket a 16. Véleményoldalon) FOTÓ: KELET-MAGYARORSZÁG - DODÓ FERENC GAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK 2022-RE* százalék MNB PM Infláció 4,7-5,1 4,8 GDP-növekedés 4-5 5,9 Háztartások fogyasztása 5,5-6,1 6,7 Bruttó átlagkereset 10,2-11,2 1^,9 Forrás: MNB, PM ‘éves várható változás Döntögeti a rekordokat a lakossági hitelpiac BARÁT MIHÁLY TAMÁS : Az egy évvel korábbinál majdnem 33 százalékkal több, összesen 111,4 milliárd forintnyi lakáshitelszerződést kötöttek novemberben a háztartások - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végi időszakban szokatlanul erős kereslethez valószínűleg az október óta elérhető Zöld Otthon Lakáshitel is hozzájárult, az első szerződéseket már megkötötték az érintettek. A fogyasztási hiteleknél kicsit változatosabb a kép a jegybanki statisztikák szerint. A személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a lakossági ügyfelek, ami kevéssel ugyan, de elmaradt az októberre kimutatott volumentől, ám az egy évvel korábbi 23,9 milliárdot jócskán meghaladta. A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabilan erős a kereslet, a novemberre kimutatott, 9,3 milliárd forintnyi új szerződés csak hajszállal maradt el az októberi mennyiségtől. A babaváró kölcsön viszont eddigi történetének egyik leggyengébb hónapját zárta, legalábbis ami az új szerződéseket illeti: ezek mennyisége ugyanis mindössze 37,6 milliárd forintot ért el, ami mind az októberi 44,5 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárdtól jóval elmarad. Az MNB első tizenegy havi számain ugyanakkor az látszik, hogy történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac Magyarországon. Ez elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető, amelyeknél a január eleje és november vége közötti időszakot vizsgálva csaknem 40 százalékkal nőtt az újonnan megkötött szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot. Jóval visszafogottabb ütemben, de stabilan nőtt a fogyasztási hitelek piaca is: az itt kimutatott 1142,8 milliárd forintos volumen 6,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban a személyi hiteleknek köszönhető, ahol a kihelyezett volumen 37,8 százalékkal, 434,6 milliárd forintra ugrott éves összevetésben. A babaváró kölcsönnél ugyanakkor már több mint 11 százalékkal csökkent az új szerződések összege 2020 első tizenegy hónapjához viszonyítva, igaz, így is meghaladta az 509 milliárd forintot. A háztartások hiteleinek állománya közben hónapról hónapra újabb csúcsokra tör: november végén 9277,9 milliárd forintot tett ki, 15,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A lassan két és fél éve jelentős keresletet generáló babaváró kölcsön pedig alaposan átalakította a lakossági portfolió összetételét. Miközben a lakáshitelek és személyi kölcsönök súlya alig változott a 2020. novemberihez képest - 49,2 és 12,4 százalékot tett ki -, addig a babaváróé 12,7- ről 16,5 százalékra ugrott egy év alatt. A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA* milliárd forint S 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: MNB, VG-grafika * háztartásoknál, novemberben 4 VILÁGGAZDASÁG * 4 /cf üzleti napilap www.vg.hu VX." -V: ■ " Váratlanul nőtt az év végén a személyi kölcsönök iránti kereslet K. R. O. Az év végi trendeknek ellentmondó keresletnövekedést tapasztalt az UniCredit a személyi kölcsönök iránt, ám az majd csak a decemberi összesített adatok ismeretében állapítható meg, hogy ez általános jelenség vagy a bank piaci részesedésének növekedése okozta - derült ki a pénzintézettől kapott válaszból. A VG azért érdeklődött a bankoknál, mert novemberi összeállításunkban többen is úgy reagáltak, hogy a termékek drágulása növeli a vásárlói kosár méretét, ami kihat a karácsony előtt igényelt hitelek átlagos nagyságára is, ám akkor még a személyi kölcsönnél nem láttak a megszokottól eltérő, egyedi hatást. Az UniCredit például azt írta, a hazai piac sajátossága, hogy az év végi ünnepek nem kedveznek a személyikölcsön-piacnak. „A Magyar Nemzeti Bank statisztikái az elmúlt években valóban azt mutatták, hogy az év vége felé egyértelműen csökkent a személyi kölcsönök kereslete, a karácsonyi időszak inkább a keret jellegű termékek, a hitelkártya és a folyószámlahitel kihasználtságának kedvezett. Ezt igazolták a mi adataink is. Az UniCredit szempontjából viszont most arról tudunk beszámolni, hogy a személyi kölcsönök iránt erős, az elmúlt évek hasonló időszakát meghaladó keresletet tapasztaltunk” - közölte a bank, azt is hozzátéve, hogy az online hiteligénylés iránt nő az ügyfelek érdeklődése, de a folyósított személyi kölcsönök nagy részét még a hagyományos módon igényelték. A pénzintézet megerősítette, hogy az igénybe vett hitelek átlagos összegének emelkedését ők is tapasztalják, ennek okát azonban nem csupán a termékek árának növekedésében látják, hanem a jövedelmek emelkedésében is. Az utóbbinak köszönhetően az ügyfelek a hitelfelvételi hajlandóság és képesség szempontjából egyaránt „tovább nyújtózkodhatnak”. (Lapunknak korábban több olvasó is jelezte: a gyermeket nevelő szülők családi adó-visszatérítése miatt bátrabban kezeli a pénzügyeket, és hitel segítségével „erősíti” a karácsonyi ajándékozást.) Az Erste megkeresésünkre azt írta, a személyi kölcsönök iránti kereslet még 2021-ben is elmaradt a 2019- es szinttől, ugyanakkor a bank több ilyen hitelt folyósított, mint 2020- ban. A keresett személyi kölcsönök megoszlása 2021-ben is az elmúlt évekhez hasonlóan alakult, a hiteligénylés és -folyósítás az év korábbi időszakához képest szeptemberben magas volt, majd decemberhez közeledve folyamatosan csökkent. Az OTP válaszában kijelentette, minden hitelezési kategóriában a korábbi éveknek megfelelő trendeket tapasztalt, a lakástámogatási rendszer nagyban átalakította a hitelezési piac működését. Az online igénylés továbbra is leginkább a személyi kölcsönök és áruhitelek esetében jellemző, de a hitelkártyáknál is egyre többen használják az új funkciókat, például a részletfizetési szolgáltatásokat. FOTÓ: VG - MÓRICZ-SABJÁN SIMON *