Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)
2022-01-14 / 10. szám
Teljesítményalapúvá tették az intézmények finanszírozását Ezermilliárddal több jut felsőoktatásra KONCSEK RITA I A tavalyi 1,3 százalék után az idén már a GDP csaknem 2 százalékát fordítja a felsőoktatásra a magyar állam. Több mint ezermilliárd forint fejlesztési forrás hasznosul 2022-ben a magyar felsőoktatásban, soha ekkora összeget nem költöttek még erre a területre - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján. Kiemelte: 2021-ben a GDP 1,3 százalékát fordították a felsőoktatásra, idén pedig már az 1,9 százalékát, ezzel Magyarország az Európai Unió éllovasai közé került. Emlékeztetett, hogy nem történt még olyan léptékű változás a felsőoktatásban, mint az utóbbi években. Tavaly szeptemberben 11 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint egy évvel korábban. A mintegy 110 ezer jelentkező közül 82 ezren nyertek felvételt, 80 százalékuk államilag finanszírozott formában kezdhette el a tanulmányait. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című programban egy olyan struktúrát vázoltak fel, amely versenyképessé teszi az egyetemeket azáltal, hogy a szabadabb működési környezetben a piac elvárásaihoz igazíthatják a képzéseiket. A változások, például az egyetemi modellváltás, a hallgatók tanulmányi előmenetelét szolgálják. Palkovics László hangsúlyozta: az 50 ezer állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményben dolgozó oktató bére tavaly és idén két lépcsőben 30 százalékkal emelkedett, erre összesen 64 milliárd forintot fordítottak. Az intézményekben 30 különböző ösztöndíj érhető el, a támogatások csaknem százezer diákot 60 milliárd forintos összegben segítenek. A magyar hallgatók kétharmada az új struktúrában, a 21 modellváltó egyetemen, főiskolákon tanul - mondta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős államtitkára. Kifejtette, hogy 2026- ig 1700 milliárd forint működési támogatást és 2700 milliárd forint fejlesztési forrást kapnak majd az egyetemek. Meghatározó elem a teljesítményalapú támogatás, a finanszírozás harmadik évében ez már a teljes támogatási összeg felét teszi majd ki. Példaként említette a hallgatók lemorzsolódásának mérséklését, jelenleg tíz felvett hallgatóból hét végez a felsőoktatásban. Az a cél, hogy tízből legalább nyolcan szerezzenek diplomát. Kiemelte: 2022-ben 11 magyar egyetem szerepel a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb 5 százalékában, a magyar hallgatók 66 százaléka ilyen intézményben tanul. Megállapította, hogy az oktatásra szánt minden forint befektetés a jövőbe. Magyarországon kifizetődő egyetemre járni, hiszen a diplomások átlagbére 80 százalékkal magasabb a diplomával nem rendelkezőképes. A felsőoktatásba készülőknek február 15-ig kell a jelentkezésüket leadni a Felvi.hu oldalon, amely egyébként megújult - mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás iránt érdeklődőknek érdemes a diplomás pályakövető rendszert is tanulmányozniuk, hiszen az oldalon nyomon követhető, hogy az a szak, amelyre jelentkeznek, milyen munkaerőpiaci helyzetet biztosít számukra. Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára pedig arról beszélt, hogy a tudományos világ is jelen van minden intézményben, az oktatók felelőssége, hogy felkeltsék a hallgatók érdeklődését a kutatás-fejlesztés iránt. Úgy véli, az elmúlt években eredményes volt a felsőoktatás nemzetközivé tétele. Már több mint 40 ezer külföldi hallgatója van a hazai felsőoktatásnak, miközben évekkel ezelőtt még csak tízezer körül alakult a számuk. Nemzetközi Okttási Szakkiállítás HOOK feUggi ezren jelentig é 1keztek, közülLJLkülük 82 ezret vettek fel HALLGATÓK SZÁMA A FELSŐOKTATÁSBAN Forrás: ITM, VG-grafika Összes ■ Külföldi Százmilliárd forint közelében mozgott tavaly az új szerződések összege Növésben a jelzáloghitelek piaca BARÁT MIHÁLY Egyre erőteljesebb a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: az új szerződések összege 2021 első tizenegy hónapjában elérte a 89 milliárd forintot, ez 20,4 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint ráadásul a nyári-őszi időszak különösen jól alakult a jelzáloghitelek szempontjából: júniusban az új szerződések összege meghaladta a 10,5 milliárd forintot, és júliustól is rendre kilencmilliárd forint környékén vagy kicsivel felette alakult. Ennek tükrében a múlt évet százmilliárd forint közelében zárhatta a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca. A keresletet több tényező is támogathatta az elmúlt időszakban. Az egyik, hogy az Otthonfelújítási program januári elindulásával megnőtt a kereslet a nagyobb összegben is igényelhető fogyasztási hitelek - a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek - iránt, miután viszonylag sokan döntöttek úgy, hogy az állami támogatású hitelkonstrukció helyett az egyszerűbben hozzáférhető és akár nagyobb összegű piaci termékeket választják. A jelzáloghitelek piacát erősíti az is, hogy az árazásuk csak kicsivel jár a lakáshiteleké felett, tehát az egyik legolcsóbban hozzáférhető konstrukciónak számítanak. (Az MNB adatai szerint novemberben 5,54 százalékos volt a szerződésekben szereplő éves átlagos kamatláb ezeknél a kölcsönöknél, miközben a személyi hiteleké 11,74 százaléknál járt, igaz, az utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a jellemzően kisebb összegű, drágább konstrukciók jócskán megemelik a kimutatott átlagot.) Bár a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet már hosszú évek óta nő, az emelkedő mértékű új kihelyezések egyelőre nem elegendők az állomány hosszú évek óta tartó csökkenésének megállításához. A jegybank adatai szerint 2021 tizenegyedik hónapjában 823,7 milliárd forintot ért el a háztartásoknál lévő szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya, ez 4,1 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, a 2015. novemberinek pedig már csak kevesebb mint a felét tette ki. Ezzel együtt a szabad felhasználású jelzáloghitelek még mindig az egyik legfontosabb konstrukciónak tekinthetők a fogyasztási hitelek piacán, hiszen a teljes állományból még tavaly novemberben is közel 20 százaléknyit képviseltek, miközben az új kihelyezések alapján is a harmadik legfontosabb terméknek számítanak a babaváró hitel és a személyi kölcsönök után. AZ ÚJ SZERZŐDÉSEK ÖSSZEGE* január ► november (milliárd forint) 100 80 60 40 200 * szabad felhasználású jelzáloghiteleknél Forrás: MNB, VG-grafika ti Kft-1- J-H ;41 41 2017 2018 2019 2020 2021 VILÁGGAZDASÁG Hízás nélkül is vonzó maradt az MNB egyhetes betétje FERENCZI ANDRÁS Hosszú idő után először fordult elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egymás után kétszer nem emelte tovább az egyhetes betét kamatát. Mint ismert, november közepe után ez a ráta vált az effektív kamattá Magyarországon, miután elvált az alapkamattól, és azóta heti rendszerességgel, folyamatosan emelték a mértékét. Olyannyira, hogy még az ünnepek alatt sem lassított a jegybank: karácsony és szilveszter előtt is 20-20 bázisponttal emelte az egyhetes betét kamatát, amely az év végére 4 százalékra nőtt, jócskán lehagyva a 2,4 százalékon álló alapkamatot. Ezután azonban az MNB lassítani kezdett. Előbb január első csütörtökén nem emelte tovább az effektív kamatot, január 11-én, a monetáris tanács első, nem kamatdöntő ülésén pedig a kamatfolyosót sem tolta feljebb, így a plafon maradt 4,4 százalékon. Ez a VG-nek korábban nyilatkozó elemzők szerint azt jelezte, hogy a jegybank kitart a monetáris politika szigorítása mellett, de kicsit visszavett a tempóból. Az egyhetes betét kamatának folyamatos emelése ugyanis nagyban segíti a forint erősödését. A magyar fizetőeszköz azonban hetek óta meglehetősen stabil lábakon áll, tegnap is végig a 355-ös szint körül jegyezték az euróval szemben. Ráadásul az infláció is elindulhatott a lejtőn a VG elemzői konszenzusa szerint, vagyis az innen érkező nyomás is enyhülhet, megengedve a jegybanknak, hogy pihenőre küldje a kamatemeléseket, vagy legalábbis visszaálljon a havi rendszerességű lépésközökre. Tegnap reggel a Magyar Nemzeti Bank ennek megfelelően nem is emelte tovább az egyhetes betét kamatát, a korábbi 4 százalékos szinten hagyta. Ez azonban nem riasztotta el a bankokat, tegnap délután minden eddiginél több pénzt, 10 290 milliárd forintot ajánlottak fel a tenderen, amelyet a jegybank teljes egészében el is fogadott. Habár a jegybank legutóbb sem változtatott az egyhetes betéti kamat mértékén, a kamatemelés idén is folytatódik. Immár azonban havi és nem heti rendszerességgel - mondta a VG- nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Rámutatott: a jegybanknak meg kell akadályoznia, hogy a másodkörös hatások tartósan magasra emeljék a maginflációs mutatót, ehhez pedig továbbra is szigorító monetáris politikára van szükség. Meglátása szerint 4,5-4,75 százalék körül tetőzhet majd az effektív kamatráta az idei év első felében. *