Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)

2022-01-14 / 10. szám

Teljesítményalapúvá tették az intézmények finanszírozását Ezermilliárddal több jut felsőoktatásra KONCSEK RITA I A tava­lyi 1,3 százalék után az idén már a GDP csaknem 2 százalékát fordítja a felsőoktatás­ra a magyar állam. T­öbb mint ezermilliárd forint fejlesztési forrás hasznosul 2022-ben a magyar felsőoktatásban, soha ekkora összeget nem költöttek még erre a területre - mond­ta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján. Ki­emelte: 2021-ben a GDP 1,3 szá­zalékát fordították a felsőok­tatásra, idén pedig már az 1,9 százalékát, ezzel Magyarország az Európai Unió éllovasai kö­zé került. Emlékeztetett, hogy nem történt még olyan lépté­kű változás a felsőoktatásban, mint az utóbbi években. Tavaly szeptemberben 11 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint egy évvel korábban. A mintegy 110 ezer jelentkező közül 82 ezren nyer­tek felvételt, 80 százalékuk álla­milag finanszírozott formában kezdhette el a tanulmányait. A Fokozatváltás a felsőoktatás­ban című programban egy olyan struktúrát vázoltak fel, amely ver­senyképessé teszi az egyetemeket azáltal, hogy a szabadabb műkö­dési környezetben a piac elvárá­saihoz igazíthatják a képzéseiket. A változások, például az egyetemi modellváltás, a hallgatók tanul­mányi előmenetelét szolgálják. Palkovics László hangsúlyozta: az 50 ezer állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmény­ben dolgozó oktató bére tavaly és idén két lépcsőben 30 százalékkal emelkedett, erre összesen 64 mil­liárd forintot fordítottak. Az in­tézményekben 30 különböző ösz­töndíj érhető el, a támogatások csaknem százezer diákot 60 mil­liárd forintos összegben segítenek. A magyar hallgatók kéthar­mada az új struktúrában, a 21 modellváltó egyetemen, főisko­lákon tanul - mondta Hankó Balázs, az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős állam­titkára. Kifejtette, hogy 2026- ig 1700 milliárd forint működé­si támogatást és 2700 milliárd forint fejlesztési forrást kapnak majd az egyetemek. Meghatáro­zó elem a teljesítményalapú tá­mogatás, a finanszírozás har­madik évében ez már a teljes támogatási összeg felét teszi majd ki. Példaként említette a hallgatók lemorzsolódásának mérséklését, jelenleg tíz felvett hallgatóból hét végez a felsőok­tatásban. Az a cél, hogy tízből legalább nyolcan szerezzenek diplomát. Kiemelte: 2022-ben 11 magyar egyetem szerepel a vi­lág felsőoktatási intézményei­nek legjobb 5 százalékában, a magyar hallgatók 66 százalé­ka ilyen intézményben tanul. Megállapította, hogy az okta­tásra szánt minden forint be­fektetés a jövőbe. Magyaror­szágon kifizetődő egyetemre járni, hiszen a diplomások át­lagbére 80 százalékkal maga­sabb a diplomával nem rendel­kezőképes. A felsőoktatásba készülők­nek február 15-ig kell a jelentke­zésüket leadni a Felvi.hu olda­lon, amely egyébként megújult - mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott el­nöke. Hangsúlyozta, hogy a fel­sőoktatás iránt érdeklődőknek érdemes a diplomás pályakö­vető rendszert is tanulmányoz­niuk, hiszen az oldalon nyo­mon követhető, hogy az a szak, amelyre jelentkeznek, milyen munkaerőpiaci helyzetet bizto­sít számukra. Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innováció­ért és szakképzésért felelős ál­lamtitkára pedig arról beszélt, hogy a tudományos világ is je­len van minden intézményben, az oktatók felelőssége, hogy fel­keltsék a hallgatók érdeklődését a kutatás-fejlesztés iránt. Úgy véli, az elmúlt években eredmé­nyes volt a felsőoktatás nemzet­közivé tétele. Már több mint 40 ezer külföldi hallgatója van a ha­zai felsőoktatásnak, miközben évekkel ezelőtt még csak tízezer körül alakult a számuk. Nemzetközi Okttási Szakkiállítás HOOK feUggi ezren jelent­ig é 1­keztek, közü­­lLJLkü­lük 82 ezret vettek fel HALLGATÓK SZÁMA A FELSŐOKTATÁSBAN Forrás: ITM, VG-grafika Összes ■ Külföldi Százmilliárd forint közelében mozgott tavaly az új szerződések összege Növésben a jelzáloghitelek piaca BARÁT MIHÁLY­­ Egyre erő­teljesebb a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghite­lek iránt: az új szerződések összege 2021 első tizenegy hónapjában elérte a 89 mil­liárd forintot, ez 20,4 százalé­kos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest - derül ki a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái sze­rint ráadásul a nyári-őszi időszak különösen jól alakult a jelzálog­­hitelek szempontjából: júniusban az új szerződések összege meghaladta a 10,5 milliárd forintot, és júliustól is rendre kilencmilliárd forint környékén vagy kicsivel felette alakult. Ennek tükré­ben a múlt évet százmilliárd forint kö­zelében zárhatta a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca. A keresletet több tényező is támogat­hatta az elmúlt időszakban. Az egyik, hogy az Otthonfelújítási program januá­ri elindulásával megnőtt a kereslet a na­gyobb összegben is igényelhető fogyasz­tási hitelek - a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek - iránt, miután viszony­lag sokan döntöttek úgy, hogy az álla­mi támogatású hitelkonstrukció helyett az egyszerűbben hozzáférhető és akár nagyobb összegű piaci termékeket vá­lasztják. A jelzáloghitelek piacát erősí­ti az is, hogy az árazásuk csak kicsivel jár a lakáshiteleké felett, tehát az egyik legolcsóbban hozzáférhető konstrukció­nak számítanak. (Az MNB adatai sze­rint novemberben 5,54 százalékos volt a szerződésekben szereplő éves átlagos kamatláb ezeknél a kölcsönöknél, miköz­ben a személyi hite­leké 11,74 százaléknál járt, igaz, az utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a jellemzően ki­sebb összegű, drágább konstrukciók jócskán megemelik a kimuta­tott átlagot.) Bár a szabad fel­használású jelzálog­hitelek iránti kereslet már hosszú évek óta nő, az emelkedő mértékű új ki­helyezések egyelőre nem elegendők az állomány hosszú évek óta tartó csökkenésének megállítá­sához. A jegybank adatai szerint 2021 tizenegyedik hónapjában 823,7 milliárd forintot ért el a háztartá­soknál lévő szabad fel­használású jelzáloghite­lek állománya, ez 4,1 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, a 2015. novemberinek pedig már csak kevesebb mint a felét tette ki. Ezzel együtt a szabad felhasználású jelzálog­­hitelek még mindig az egyik legfon­tosabb konstrukciónak tekinthetők a fogyasztási hitelek piacán, hiszen a tel­jes állományból még tavaly novemberben is közel 20 százalék­nyit képviseltek, mi­közben az új kihe­lyezések alapján is a harmadik legfonto­sabb terméknek szá­mítanak a babaváró hitel és a személyi kölcsönök után. AZ ÚJ SZERZŐDÉSEK ÖSSZEGE* január ► november (milliárd forint) 100 80 60 40 20­0 * szabad felhasználású jelzáloghiteleknél Forrás: MNB, VG-grafika ti Kft-1- J-H ;41 41 2017 2018 2019 2020 2021 VILÁGGAZDASÁG Hízás nélkül is vonzó maradt az MNB egyhetes betétje FERENCZI ANDRÁS­­ Hosszú idő után először fordult elő, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) egymás után kétszer nem emelte tovább az egyhetes betét kamatát. Mint ismert, november közepe után ez a ráta vált az effektív kamattá Magyarországon, miután elvált az alapkamattól, és az­óta heti rendszerességgel, folyamato­san emelték a mértékét. Olyannyira, hogy még az ünnepek alatt sem lassí­tott a jegybank: karácsony és szilvesz­ter előtt is 20-20 bázisponttal emelte az egyhetes betét kamatát, amely az év végére 4 százalékra nőtt, jócskán lehagyva a 2,4 százalékon álló alapka­matot. Ezután azonban az MNB lassí­tani kezdett. Előbb január első csütörtökén nem emelte tovább az effektív kamatot, január 11-én, a monetáris tanács el­ső, nem kamatdöntő ülésén pedig a kamatfolyosót sem tolta feljebb, így a plafon maradt 4,4 százalékon. Ez a VG-nek korábban nyilatkozó elemzők szerint azt jelezte, hogy a jegybank kitart a monetáris politika szigorítá­sa mellett, de kicsit visszavett a tem­póból. Az egyhetes betét kamatának folyamatos emelése ugyanis nagyban segíti a forint erősödését. A magyar fi­zetőeszköz azonban hetek óta megle­hetősen stabil lábakon áll, tegnap is végig a 355-ös szint körül jegyezték az euróval szemben. Ráadásul az infláció is elindulhatott a lejtőn a VG elemzői konszenzusa sze­rint, vagyis az innen érkező nyomás is enyhülhet, megengedve a jegybanknak, hogy pihenőre küldje a kamatemelése­ket, vagy legalábbis visszaálljon a ha­vi rendszerességű lépésközökre. Teg­nap reggel a Magyar Nemzeti Bank ennek megfelelően nem is emelte to­vább az egyhetes betét kamatát, a ko­rábbi 4 százalékos szinten hagyta. Ez azonban nem riasztotta el a bankokat, tegnap délután minden eddiginél több pénzt, 10 290 milliárd forintot ajánlot­tak fel a tenderen, amelyet a jegybank teljes egészében el is fogadott. Habár a jegybank legutóbb sem vál­toztatott az egyhetes betéti kamat mértékén, a kamatemelés idén is foly­tatódik. Immár azonban havi és nem heti rendszerességgel - mondta a VG- nek Virovácz Péter, az ING Bank veze­tő elemzője. Rámutatott: a jegybank­nak meg kell akadályoznia, hogy a másodkörös hatások tartósan magas­ra emeljék a maginflációs mutatót, eh­hez pedig továbbra is szigorító monetá­ris politikára van szükség. Meglátása szerint 4,5-4,75 százalék körül tetőzhet majd az effektív kamatráta az idei év első felében. *

Next