Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)

2022-01-11 / 7. szám

MAGYAR GAZDASÁG A gazdaság kifehérítése miatt is egyre több befizetés érkezik az államkasszába Úgy költekezett a lakosság, mintha nem lenne holnap KLEIN RON­­ A január-november között beszedett adómennyiség jelentősen meghaladja az ugyan­erre az időszakra tervezett számokat, a kiemelke­dő áfabevételek alapján pedig nagyon jól alakult a belföldi fogyasztás. J­ól teljesített a magyar gaz­daság 2021-ben a Magyar Ál­lamkincstár által közzétett adóbevételi adatok szerint is, a január-november között besze­dett adó jelentősen meghaladja az ugyanerre az időszakra tervezet­tet - jelentette ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A szakemberrel a VG az első 11 hónap teljesülési ada­tait tekintette át az éves eredeti és módosított költségvetési elő­irányzathoz képest, és ahogyan táblázatunkból is kitűnik, egyes adónemekben, például az általá­nos forgalmi adónál az éves ter­vezett összeg már november vé­géig beérkezett. „Az áfabevételek azért is ki­emelkedők, mert a január-no­vemberi adatok meghaladják nemcsak az eredetileg tervezett, hanem a módosított, 14 száza­lékkal magasabb éves előirány­zatot is. Eszerint nagyon jól ala­kult a belföldi fogyasztás, az áfa ugyanis szinte kizárólag a belföl­dön fogyasztott javakat terheli, a külföldre értékesített termékek, szolgáltatások rendszerint men­tesülnek alóla” - mondta Fischer Ádám. A személyi jövedelemadó kap­csán érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben befizetett összegből - amely novemberig 2612 milliárd forint volt - nagyjából 600 milli­árd forintot visszakapnak a gyer­meket nevelő szülők február 15-ig, tehát az állam a tavalyi szja-bevé­­teleinek több mint ötödéről mond le, ami amúgy szinte megegyezik a társasági adóból beszedett ös­­­szeggel. „Az utóbbi esetében ér­dekes, hogy ebben az adónem­ben módosított a legnagyobbat a kormány a tervezett bevétele­ken, 17 százalékkal csökkentve az eredeti előirányzatot. Ehhez képest a november végéig beér­kezett tao-bevételek majdnem elérik az eredetileg tervezett 538 milliárd forintot” - mutatott rá Fischer Ádám, aki szerint sokat­mondó, hogy a jelentősebb adó­nemeken belül leginkább a kis­adózók tételes adója maradt el az előirányzottól, mégpedig novem­berig időarányosan 40 százalék­kal. A szakember úgy véli, ez arra utalhat, hogy bevált a szigorítás, megtette hatását a katásokra az egy megbízótól származó, 3 mil­lió forintot meghaladó bevételre kivetett különadó, ugyanis sokan kiléptek a kata alól, és más adózá­si módra tértek át. Kovács Árpád, a Költségveté­si Tanács elnöke korábban a VG- nek úgy fogalmazott, elsősorban a gazdasági növekedésnek és a jóléti juttatásoknak köszönhető a költségvetési befizetések meg­ugrása, az infláció pedig csak kisebb részben magyarázza az áfabevételek alakulását. Makro­gazdasági elemzők annyiban ár­nyalták a képet, hogy a büdzsét előzetesen alulbecsülte a kabinet, amely kisebb inflációval és GDP- növekedéssel számolt a legfris­sebb adatok alapján becsült 5,1 és 6,4 százaléknál. A számvevőszék korábbi elnö­ke megemlítette, hogy a gazda­ság kifehérítése miatt is egyre több befizetés érkezik az állam­kasszába, ami a Pénzügymi­nisztérium (PM) számítása sze­rint 2300 milliárd forintot jelent éves szinten. Szintén lapunknak beszélt arról Izer Norbert, a PM adóügyekért felelős államtitká­ra, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedé­seknek hála, a szürkegazdaságot mérő áfarést sikerült leszoríta­ni a 2010-es 20 százalék feletti értékről 6 százalékra, ami a leg­több nyugati országénál is jobb eredmény. A magas belső keresletnek per­sze van negatív hatása is, aho­gyan a lenti cikkünkben olvas­hatják, az ipari termelés nem tudja ellensúlyozni a behozatal bővülését, ami felfelé húzza az importot és rontja a termék-kül­kereskedelmi egyenleget. FŐBB ADÓBEVÉTELEK 2021 (milliárd forint) FOTÓ: HEVES MEGYEI HÍRLAP - HUSZÁR MÁRK • Éves eredeti Éves módosított I—XI. hó előirányzat előirányzat teljesülés Általános forgalmi adó 4067,4 4642,4 4799,3 Személyi jövedelemadó 2683,5 2717,8 2612,1 Jövedéki adó 1263,1 1248,6 1130,1 Társasági adó 538,5 446,7 516,5 Kisadózók tételes adója 237,4 237,4 175,8 Pénzügyi tranzakciós illeték 218,8 218,8 211,7 Lakossági illetékek 218,7 194,1 204,1 Biztosítási adó 105,9 105,9 96,9 Kisvállalati adó 97,4 97,4 106,4 Pénzügyi szervezetek különadója 61,4 61,4 46,9 Energiaellátók jövedelemadója 60,6 60,6 71,8 Közműadó 53,4 53,4 53,9 Forrás: Magyar Államkincstár A minimumjárandóság emelése negyvenezer embert érint Nem jár dupla ellátás a teljes árváknak KONCSEK RITA­­ Magyarországon a tavaly decemberi adatok szerint 6728 olyan gyermek élt, aki mindkét szülőjét elvesztette, vagyis teljesen árva. Információk szerint egy évvel korábban 6994 teljes árva kapott ellátást a Magyar Államkincstártól (MÁK). Az árva­ellátás minimális összege 2022. január 1-jétől 24 250 forintról 50 ezer forintra emelkedett. A minimumellátás duplájára emelése 8,1 mil­liárd forinttal, 0,2 százalékkal növeli az idei kiadást a rendszeres ellátásokra. Az árvaellá­tásokra összesen 38,6 milliárd forintot tervez 2022-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap. A nyug­díjkorhatár előtti összes ellátáson belül az ár­vaellátás 10 százalékot tesz ki. Az ellátás havi minimumának emelése kö­zel 40 ezer embert érint. Az 50 ezer forint alsó határ nemcsak az újonnan, hanem a korábban megállapított ellátások esetében is érvényes - közölte az államkincstár. A járandóságot ja­nuár 12-én, holnap folyósítják első alkalom­mal. Mindkét szülő halála esetén az árvaellá­tás mértéke 60 százalékos, vagyis nem jogosult dupla összegű minimumellátásra, aki mindkét szülőjét elvesztette. A juttatást azon szülő tény­leges vagy kalkulált jövedelme vagy ellátása alapján számítják, amelyik esetében nagyobb lesz az árvaellátás összege. gp Tavaly decemberben Magyarországon ös­­­­­szesen 56359-en, 2020-ban pedig 55768-an­­ kaptak árvaellátást. Az árvaellátás fő szabá­­lya szerint az egyik szülő halála esetén megál­­­­lapított összeg a jövedelem vagy ellátás alap­jának a 30 százaléka. Az ellátás nagysága az elhunyt szülő által megszerzett szolgálati idő­höz és az általa elért jövedelemhez igazodik. Felső határa eddig sem volt, és ezután sem lesz - közölte korábban a családokért felelős tárca nélküli miniszter lapunk érdeklődésére. Ez az egyetlen hozzátartozói ellátás, amely­nek minimumösszege van. E minimumnál az ellátás csak akkor lehet kisebb, ha a jogszer­ző kevesebbet ért el az életkora szerint előírt szolgálati időnél, ezért az ellátás csak méltá­nyosságból állapítható meg. Tavaly januárban az árvaellátás átlagos összege mintegy 43,3 ezer forint volt a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A legnagyobb ellátást a Budapesten élők kap­ták, átlagosan 47,5 ezer forintot, a legkeve­sebbet pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyében, nem egészen 41 ezer forintot. AZ ÁRVAELLÁTÁS ÁTLAGOS NAGYSÁGA 2021. január (forint) Budapest • Közép-Magyarország » Közép-Dunántúl •■MMKOI Nyugat-Dunántúl »nini—mnwrr'n Dél-Dunántúl • Dunántúl ® HHHHBHCXH9 Észak-Magyarország • rjjSÍ... Észak-Alföld · Dél-Alföld • Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG * üzleti napilap www.vg.hu A járműgyártás gyengélkedése ront a külkeregyenlegen K. R. O. : Négy hónap után, no­vemberben újra pozitív a kül­kereskedelmi termékforgalom egyenlege - közölte első becslé­sét a Központi Statisztikai Hi­vatal. Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozata­lé 4 százalékkal nőtt, az export euróban számítva 7,7, az import 14 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a termék-külkereskedel­mi egyenleg 526 millió euróval romlott. A novemberi adatok alapján a kivitel értéke 11 mil­liárd 113 millió euró (4049 milli­árd forint), a behozatalé 11 milli­árd 33 millió euró (4018 milliárd forint), a kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az EU tagállamai­val bonyolítottuk le. „Az egyenleg romlásához nagyban hozzájárulhatott a magas belső kereslet, amely fel­felé húzta az importot. Bár no­vemberben az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult, a főleg exportra termelő jármű­­gyártás gyengélkedése miatt így sem tudta ellensúlyozni a beho­zatal bővülését. Az adatok sze­rint a termékek külkereskedel­me a negyedik negyedévben is visszahúzhatta a gazdasági tel­jesítményt, ennek megfordulá­sához az export felfutására van szükség” - értékelte a mutatókat Regős Gergely, a Századvég mak­rogazdasági elemzője. A Takarékbank vezető elem­zője, Suppan Gergely a beru­házások és a fogyasztás élén­külésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít az idei első fél évben is. Úgy véli, hogy a kivitel kilátásai továbbra is kedvezők, mivel a korlátozá­sok feloldásával élénkülnek kül­piacaink, ám ő is megemlítette, hogy az autógyártók exportját a csipek és más alkatrészek hi­ánya, az ellátási láncok szaka­­dozása és a szűk szállítási kapa­citások jelentősen hátráltatják. „A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését nagy­részt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Ennek hatásá­ra bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesít­ményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő évek­ben nagyot emelkedhet a külke­reskedelem többlete” - szögezte le Suppan Gergely. i

Next