Világgazdaság, 2022. február (54. évfolyam, 22-41. szám)
2022-02-25 / 40. szám
; Moszkva a szemet szemért elv alapján reagál majd minden korlátozásra Mindenkinek fájni fognak az Oroszország elleni szankciók MEDGYESI CSILLA I Az Európai Unió történetének legkeményebb szankciós csomagját veti be Oroszország ellen, a nyugati büntetőintézkedések hatását azonban világszerte megérzik majd. z Oroszország elleni újabb szankciókról tárgyaltak tegnap este az Európai Unió állam- és kormányfői, a bevezetésüknek pedig ma adnak zöld utat a külügyminiszterek. Ursula von der Leyen már korábban bejelentette, hogy az újabb büntetőintézkedések célja „gyengíteni Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét”, megakadályozni, hogy hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz. „Befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz” - jelentette ki. Az Oroszország elleni szankciókkal az a baj, hogy a világon mindenki másnak is fájni fognak, különösen, mivel Moszkva előre közölte: a szemet szemért elv alapján fog rájuk reagálni. Az ország a világ egyik legjelentősebb olaj- és gáztermelője, a világ függ az onnan érkező importtól. Különösen igaz ez az Európai Unióra, amely a felhasznált földgáz több mint 40 százalékát kapja onnan. Mivel az energetikai export adja az orosz költségvetés mintegy felét, Moszkvának is súlyos csapás lenne, ha elvágnák a nyugati piactól. Ez még tovább pörgetné a majdnem nyolcéves csúcson lévő olajárakat és az inflációt, ami így is belpolitikai problémákat okoz a nyugati kormányoknak. Köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, aki alacsony népszerűséggel és támogatottsággal várja az őszi félidős választást, és tisztában van a kockázatokkal. Ezért is hangsúlyozta többször is az utóbbi időben, hogy „a demokrácia védelme drága lesz” az amerikaiak számára is. Egyeztet ugyan a fő termelőkkel és fogyasztókkal, hogy biztosítsák a globális energiaellátást, az eszközei azonban korlátozottak. „Az oroszok képessége az energiapiacok manipulálására mindig nagyobb lesz, mint az európaiak képessége e manipulációk mérséklésére” - figyelmeztetett Josh Rogin, a CNN politikai elemzője. Az orosz bankok egy részét a héten már meghozott szankciók is érintik, de azokból kimaradtak a legnagyobb, állami tulajdonban lévő pénzintézetek, mint például a Sberbank és a VTB, amelyek kulcsfontosságúak az energiaszektor finanszírozásában, és együtt majdnem 750 milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek. Az ő szankcionálásuk azt jelentené, hogy elvágják Európa energiaellátását is, mivel nem tudnak a gázért fizetni. Az orosz kormány egyébként biztos benne, hogy képes megvédeni a gazdaságot és a pénzügyi rendszert, erre tegnapi jelentése szerint 53 milliárd dollárnyi szabad felhasználású költségvetési alap áll a rendelkezésére. A „nukleáris opció” Oroszország kizárása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, de erre Moszkva már jó ideje készül, és létrehozott egy alternatív rendszert, amelyen keresztül a belföldi fizetések 20 százalékát bonyolítja le. Moszkva évek óta igyekszik kizárni a dollárt az elszámolásokból, ebben partnere Kína és India is. Az ország kizárása a SWIFT-ből súlyos kockázatokat rejt, mert számos európai hitelezőt is veszélyeztetne, ezért ez az opció az előzetes hírek szerint nem is került be a csomagba. A szankciók hatása kiterjed majd a világ élelmiszer-ellátására is. Oroszország már az Ukrajna elleni támadás kezdetén leállította a kereskedelmi hajók forgalmát az Azovi-tengeren, a fekete-tengeri kikötőket azonban nyitva hagyta (ezeket használják az orosz gabonaszállítmányok indítására). Oroszország és Ukrajna adja együtt a globális búzaexport 29, a kukorica 19 és a napraforgóolaj 80 százalékát. Oroszország tavaly 76 millió tonna búzát termesztett, és az amerikai gazdasági minisztérium előrejelzése szerint ebből 35 milliót szánt exportra, ami a globális kivitel 17 százaléka. A számokból egyértelmű, milyen hatással lenne az ellátásra, ha ezek a termékek nem kerülnének ki a piacra. A Az európai gáztárolók töltöttsége Terawattóra-töltöttsége ■ 2021. február 22. ■ 2022. február 22. Százalékos töltöttsége ■ 2021. február 22. ■ 2022. február 22. *** 5§ síí Rtt A TTF GÁZ ÁRÁNAK ALAKULÁSA 2021. november 24. ► 2022. február 24. (euró/megawattóra) 200 .....1...................1....................I................. 175 .......1.................#1......I-------------------1 y............. 150 .......1...........................1...........................I...............iEf 125 .......1.........-1.....+--]...........................1.....................100 ..................................................................................................................175 .......1..........................4 ....... 50 .......j..........;................j.........r.................t........................ * ® ® « XI. XII. I. II. Forrás: Yahoo! Finance, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG A kínai bankok Moszkvának nyújtott pénzügyi támogatásai befolyásolhatják a konfliktus alakulását Peking enyhítené az orosz a büntetőintézkedések hatását TISZÓCZI ROLAND Kína kész lehet gazdasági mentőövet nyújtani Oroszországnak, miközben a Nyugat az ukrajnai orosz katonai invázió miatt további szankciókkal fenyegeti Moszkvát. Kína várhatóan főként nyersanyagüzletekkel és hitelezéssel segíti majd a szankciók enyhítését, miközben igyekszik elkerülni saját gazdasági és pénzügyi érdekeinek sérülését. Tom Rafferty, az Economist Intelligence Unit pekingi elemzője szerint az orosz lépések kínai támogatásának mértéke befolyásoló tényező lehet az ukrán válság alakulásában. Felidézte, hogy Peking már többször nyújtott gazdasági támogatást Moszkvának Putyin és a Nyugat közötti patthelyzetekben, a többi között a Krím 2014 eleji orosz annektálása után. Hacsak a Nyugat nem ró igazán érezhető költségeket Kínára, Peking továbbra is segíteni fogja Oroszországot a színfalak mögött. Kína nagy állami bankjai, köztük a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank, valószínűleg továbbra is a gazdasági támogatás kritikus csatornái lesznek. Az AidData felmérése szerint Oroszország a kínai hitelek messze legnagyobb kedvezményezettje, 2000 és 2017 között több mint 151 milliárd dollár értékben kapott hitelt, ezek jelentős részét pedig az olajexportból származó jövőbeli bevételekkel fedezi. A kínai-orosz gazdasági kapcsolatok sokat erősödtek 2014 óta, a kétoldalú kereskedelem 2021-ben rekordszintű, 140 milliárd dollárt érhetett el, ami sorozatos két számjegyű éves növekedési arányt tükröz. A szankciókat a más valutákban történő elszámolások fellendítésével enyhítő orosz erőfeszítések sikerét tükrözi a Kínával nemrégiben kötött energiaügyi megállapodások sora. Ezek a megállapodások a dolláralapú pénzügyi rendszert renminbiben nyújtott hitelekkel és kölcsönökkel kerülték meg. Ilyen az a 25 évre szóló megállapodás is, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök e havi pekingi találkozója után az orosz Gazprom és a CNPC kínai állami olajvállalat írt alá egy új gázszállítási útvonalról, a Power of Siberia vezetékről, amely várhatóan 2025-ben éri el teljes kapacitását. Számos további megállapodás is született: a Rosznyeft, Oroszország vezető olajtermelője és Kínába irányuló legnagyobb olajexportőre, amely Kína teljes éves keresletének 7 százalékát fedezi, szintén ebben a hónapban állapodott meg a CNPC-vel, hogy tíz éven keresztül 100 millió tonna olajat szállít Kínába Kazahsztánon keresztül. Emellett a két ország egy harmadik, Mongólián keresztül futó gázvezetékprojekten is dolgozik. Az említett megállapodások ellenére az orosz kereskedelem jelentős része még mindig a hagyományos dollárelszámolással zajlik. Az orosz jegybank adatai szerint 2021 első kilenc hónapjában Oroszország és Kína a kereskedelmének 8,7 százalékát rubelben, 7,1 százalékát pedig más valutában bonyolította le. Az orosz-kínai kereskedelem 36,6 százaléka dollárban, 47,6 százaléka euróban zajlik. milliárd dol tollár hitelt kapott Oroszország Kínától Hszi Csin-ping segítheti Putyint