Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)
2022-05-02 / 82. szám
MAGYAR GAZDASÁG Egyre nehezebb lesz új munkaerőt találni Közel lehet a teljes foglalkoztatottság JÁRDI ROLAND IA magyarországi aktivitási ráta már közel azonos szinten található a mintaként is kezelt Csehországgal. Nagyon közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, nem az új munkaerő bevonása a leglényegesebb feladat - mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az elmúlt hónapokban már 4,7 milliós foglalkoztatási adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal, ebből 4,5 millióan az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak, vagyis ebbe a számba nem értendők bele a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók. A 4,5 milliós értékre utoljára a rendszerváltás idején volt példa. A szakember rámutatott arra, hogy a munkaerőpiac olyannyira beszűkült az összes statisztikai adat szerint, hogy szinte lehetetlen tovább növelni a foglalkoztatottak számát. A koronavírus-járvány előtt a hazai munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt, most 3,6 százalékos, tehát a különbség szinte elhanyagolható, továbbá a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő körüli nagysága már a pandémia előtti szinten alakul. Virovácz Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy míg Észak-Magyarországon 7 százalék a munkanélküliek aránya, addig Nyugat-Magyarországon 2 százalék alatti, vagyis inkább ezt a különbséget kellene eltüntetni, mert már nem a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb, hanem hogy az országon belül minél kiegyenlítettebb legyen. Átfogó reformokkal lehetne eltüntetni ezeket a földrajzi és képzettségbeli differenciákat. Annak, hogy ötmillió foglalkoztatott legyen az országban, fizikai, pontosabban demográfiai akadályai vannak, ugyanis évről évre egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint amennyien belépnek, tehát tartósan biztosan nem lehet a jelenlegi szinten maradni. Ráadásul az is kérdés, hogy az aktivitási ráta növelésével milyen minőségű munkaerő állna munkába, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy e mutató értékének javítása sokat segítene munkaerőszempontból - figyelmeztetett a szakember. Mindenesetre szerinte még néhány tízezer dolgozó vonható be a munkaerőpiacra. Nem mindig volt ilyen kedvező a helyzet: a 2000-es években a hazai munkaerőpiaci statisztikák a legrosszabbak közé tartoztak az EU-n belül, a 15-64 év közöttiek foglalkoztatási aránya folyamatosan 60 százalék alatt volt. 2010 első negyedévében az akkori 56 százalékos rátával még a 23. helyen állt Magyarország az uniós listán, viszont a tavaly év végén mért 74,1 százalékos mutató már a 8. legkedvezőbb helyet jelentette. Ezzel Magyarország olyan országokkal került egy súlycsoportba, mint a szomszédos Ausztria (73,5 százalék), vagy a munkaerőpiacot tekintve sok szempontból mintaként kezelt Csehország (75,3 százalék). A 18 százalékpontos javulás annak fényében számít különösen jónak, hogy 2010 elején még Görögország adatai is kedvezőbbek voltak, mellesleg a déleurópai ország foglalkoztatottsági rátája ma is az akkori 59,2 százalékon áll. Spanyolországban vagy Olaszországban sem sokkal jobb helyzet, az utóbbi még mindig nem érte el a 60 százalékos arányt. Virovácz Péter szerint a kormány helyesen fogalmazta meg a 2010-es évek elején célként az aktivitási ráta növelését, aminek jegyében például átalakította a közfoglalkoztatást, lerövidítette a munkanélküli-ellátás idejét, és kivezette a korengedményes nyugdíjazást. „Lehet azon vitatkozni, hogy milyen eszközöket használt a kormány, de ez indította el a magyar gazdaságot azon az úton, hogy emelkedjen a foglalkoztatás és bővüljön a foglalkoztatottak aránya” - magyarázta az elemző. Az is sokat segített, hogy rengeteg beruházás érkezett Magyarországra, amiben persze annak is szerepe volt, hogy nagyon olcsó volt a munkaerő. Ugyanakkor ez szerinte csak 2017 -ig működött, mert a munkaerőhiány megjelenésével a bérek elindultak felfelé, ezzel pedig újabb rétegek jelentek meg a munkaerőpiacon. A 15-64 ÉVESEK FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁJÁNAK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN, 2021. IV. NEGYEDÉV (szezonálisan nem kiigazított százalék) 59,2-64,1 ■ 64,2-70,2 ■ 70,3-73,0 ■ 73,1-75,6 ■ 75,7-01,0 ezer fő körüli a munkaerőtartalék jelenlegi nagysága FOTÓ: VG - KALLUS GYÖRGY Márciusban majdnem kétszer annyian hunytak el, mint ahányan születtek VG Márciusban 6970 gyermek született, 11 százalékkal, 844-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 11746-an haltak meg, 35 százalékkal, 6215-tel kevesebben, mint 2021 márciusában. A jelentős csökkenés oka a koronavírus-járvány harmadik hullámának tavaly márciusi magas bázisértéke. A járvány előtti utolsó évhez, 2019 márciusához képest 1,7 százalékkal magasabb az idei érték - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésében. A természetes fogyás a 2021. márciusi 10147 után 4776 volt. Az esküvők száma is csökkent ebben az időszakban. Márciusban 4541 pár kötött házasságot, 12 százalékkal, 593-mal kevesebben a 2021 márciusinál. Az elmúlt 12 hónapban 90 371 gyerek született, 2027-tel, 2,2 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. Idén a születések száma január-márciusban 12 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest. 148 574-en haltak meg, 0,9 százalékkal, 1394-gyel kevesebben, mint a megelőző 12 hónapban. A halálozások száma az idén januárban 4,8, márciusban 35 százalékkal csökkent, míg februárban 3,8 százalékkal nőtt 2021 azonos hónapjaihoz képest. Mivel a születések száma a halálozásokénál nagyobb mértékben csökkent, a természetes fogyás 58203 fő volt, ami 1,1 százalékos emelkedés a megelőző 12 hónap 57 570- es értékéhez képest. Ezer lakosra 9,3 élve születés és 15,3 halálozás jutott. Az élve születés 0,2, a halálozás 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt a 2020. április—2021. március közötti időszakinál, ennek következtében a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 6 ezrelékre emelkedett. TERMÉSZETES FOGYÁS 2017. január ► 2022. március (ezer fő) Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu A járvány előtti szinten a felmondási hullám VG Tavaly 32 százalék volt az általános magyarországi fluktuáció, vagyis elérte a járvány előtti szintet - derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából. A növekedés 6 százalékos volt a 2020-as adathoz képest, ezen belül a szellemi dolgozók elvándorlása a korábbi évek stagnálása után 11 százalékról 17 százalékra emelkedett. A mozgás a kereskedelmi szektorban volt a legalacsonyabb, 28 százalékos, de éppen itt volt az előző évihez képest a legnagyobb az emelkedés, 18 százalékos. A legmagasabb átlagos elvándorlás a termelő cégeknél volt, 34 százalékos, az egy évvel korábbi 29 százalék után. A szolgáltató szektor fluktuációja 24-ről 30 százalékra emelkedett. Mindez az általános munkaerőhiányra vezethető vissza, amit jól példáz, hogy az állásajánlatok száma a legnépszerűbb állásportálokon megduplázódott, míg az aktív álláskeresőké nem lett több. „Egyes szakmákban már fejvadászok keresik a kékgalléros munkavállalókat - például a karbantartókat és a nyomdászokat -, erre korábban nem volt példa. Mindennapossá vált, hogy fizikai dolgozókra közvetlenül ráírnak a Facebookon munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek, hogy van egy ajánlatuk, érdekli-e” - magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HREvolution Kft. ügyvezetője. A helyzetet tovább súlyosbítja a kialakult bérspirál. A munkaerőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett orvosolni, amivel egyre nehezebb lépést tartani. A sokasodó lehetőségeik csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények reménye csábítóan hat, ami könnyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók. A szellemi foglalkoztatottak körében soha nem látott mértékű a fluktuáció, a leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office. Mostanra konkrét felmondási okká vált, ha egy cég nem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést, amikor pedig megtehetné. A home office további szembetűnő hatása, hogy lazult a csapat megtartóereje, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó tényező. Az eltávolodást, a vezetői szerep megváltozását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta jól kezelni, ami szintén sok esetben vezet felmondáshoz. ALAPTALAN A REMÉNYKEDÉS A kutatás szerint a vállalatok HR- szakemberei optimisták, idén 23 százalékos fluktuációra számítanak, a szakértő szerint azonban alaptalanul. „A fluktuáció a HR- esek várakozásával ellentétben nő, idén emelkedik, ezt támasztják alá a foglalkoztatási adatok, a növekvő bérek a magas infláció és az emelkedő árak is" -jelentette ki Csikós-Nagy Katalin. Úgy véli, nem tud majd megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóival, nem tanulja meg kezelni a fiatal generációt. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést, valamint paradigmaváltást jelent.