Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)
2022-05-23 / 97. szám
s MAGYAR gazda$ag Fizetőeszközt nem kell váltani, de erősebb forintra van szükség Az euró nem tudja megvédeni a gazdaságot KLEIN RON I Van összefüggés az inflációs és a GDP- adatokban, hiszen a belső kereslet és fogyasztás mindkettőt befolyásolta. A VG által megkérdezett elemző rámutatott, hogy a többi uniós ország jelentős pénzromlása a gyenge forinttal együtt a magyar mutatót is felfelé húzhatja. Bár a növekvő inflációban kétségkívül szerepe van a magas keresletnek, ami a GDP-t is felfelé húzza, mégis inkább a kínálati oldalból, azaz a szakadozó ellátási láncokból és a termelési tényezők drágulásából fakad az áremelkedés - jelentette ki a VG megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakembert azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy az Európai Unió legtöbb országa a múlt héten közzétette az első negyedéves GDP- és az áprilisi inflációs adatot. A kettő között pedig lehet összefüggést találni, hiszen a 8 százalékos kiváló magyar GDP-bővülésben az elemzők szerint nagy szerepe volt a belső fogyasztásnak, a kereslet azonban a másik oldalról az inflációt is növeli. A magyar áremelkedés áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal szerint 9,5, az Eurostat adatai alapján 9,6 százalékot ért el, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán az mondta, a négy árstop körülbelül 6 százalékponttal hozta lejjebb a mutatót. A 9,6 százalék egyébként a tizedik az Európai Unió rangsorában, tehát a középmezőnyhöz tartozik a magyar adat. A listát Észtország vezeti - más megközelítés szerint a rangsorban utolsó -19,1 százalékkal, Litvánia 16,6 százalékon áll, összességében pedig a 27 országból kilencben mértek 10 százalék feletti mutatót. Összehasonlításul: egy évvel ezelőtt 5,5 százalék felett sem állt senki, de még idén februárban is csak Csehország, Észtország és Litvánia jelentett két számjegyű inflációt. A legjobb adat az 5,4 százalékos Máltáé és Franciaországé, amivel a két ország 2021 áprilisában még sereghajtó lett volna. „A magyar adat a horváttal áll holtversenyben, és van, ahol nálunk is jóval kedvezőtlenebb az inflációs helyzet. Ez a magyar pénzromlás szempontjából rossz hír, hiszen a magas külső infláció a magyart is felfelé húzza. Látszik ugyanakkor, hogy olyan országokban is magas az áremelkedés, amelyek eurót használnak, tehát az sem tud megvédeni. Kétségtelen azonban, hogy az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség” - szögezte le Regős Gábor. Nagy Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert azt a piac határozza meg, míg Varga Mihály pénzügyminiszter ugyancsak az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud kerülni egy ország az európai fizetőeszköz használata mellett is. Mint hozzátette, a fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb. A GDP-t vizsgálva viszont a 8 százalékos magyar bővülés kifejezetten kedvező, az ötödik legjobb az EU-ban. Az Eurostat adatainak közlése után a negyedik helyen jegyezték, ám azóta Szlovénia bejelentkezett egy 9,8 százalékos mutatóval, és valószínűleg a hat, még nem publikáló ország között is lesz, amelyik Magyarországnál jobban teljesített az első negyedévben, Málta és Írország például szinte biztosan. Ez az EU-s átlagot is emeli majd, de nem annyival, hogy azt a magyar adat ne haladja meg, hiszen pillanatnyilag 5,2 százalék. „Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban, például a koronavírus nyomán, évről évre, negyedévről negyedévre jelentősen módosulhatott az egyes országok helyzete. Ennek is köszönhető az első negyedévben éves alapon kirobbanó, 11,9 százalékos portugál bővülés, mert a bázisidőszakot jelentős korlátozások jellemezték, a gazdaság alig működött. A visegrádi országok közül a magyar bővülés a második legnagyobb volt a lengyel után, míg a cseh és a szlovák jóval elmaradt tőle” - mutatott rá Regős Gábor. Varga Mihály az adatokat úgy kommentálta, hogy továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen tompították az orosz-ukrán háború hatását, a növekedéshez pedig szinte minden ágazat hozzájárult, hiszen jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremeléseknek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödött. A tárcavezető ettől függetlenül megjegyezte, hogy a háború és az Oroszország elleni szankciók továbbra is erősen veszélyeztetik a magyar gazdaság teljesítményét. Nagy Márton: a négy árstop körülbelül hat százalékponttal hozta lejjebb a magyarországi infláció mértékét A V4-EK ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK AZ EU-RANGSORBAN GDP* (I. negyedév, %) Forrás: Eurostat, VG-grafika Infláció (április, 9 ■ 10. (9,6) m 2. (13,2) ■ 7. (11,4) 9. (10,9) ■ 22. (7,1) 10. (9,6) ■ 6. (11,7) ■ 18. (7,4) * hat uniós ország adata nem elérhető Májusban romlottak az üzleti és a fogyasztói várakozások VG Az áprilisi nyolcpontos javulás után májusban öt ponttal csökkent a GKI konjunktúraindexe. A gazdaságkutató cég szerint ez nagyon erős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A GKI felmérése azt mutatja, hogy májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek, vagyis az áprilisi hurráoptimizmus után visszatértek az elmúlt hónapok egyébként derűlátó véleményéhez. Az üzleti szektorban a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebbnagyobb mértékben romlott. Az ipari bizalmi index alig csökkent, s összességében továbbra is optimizmust tükröz. A teljes rendelésállományt magasabbnak, de ezen belül az exportot kisebbnek érezték a válaszolók. Az építőipari termelők hangulata visszaesett a márciusi szintre. A kereskedelmi bizalmi index apró lépésekkel, de harmadik hónapja emelkedik. A szolgáltatói bizalmi index hatalmas májusi esése ellenére a márciusi szintje felett maradt. Főleg a forgalmi várakozások romlottak sokat. Májusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi csúcshoz viszonyítva minden ágazatban csökkent, de megfelel a korábbi hónapokra jellemző magas értéknek. Minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég: leginkább az iparban, legkevésbé a kereskedelemben. A cégek áremelési törekvése április óta minimálisan csökkent, de így is sokkal erőteljesebb a márciusinál, s az elmúlt másfél évtizedben nem volt hasonlóan markáns. Leginkább az iparban érezhető az áremelési törekvés lanyhulása, de a cégek fele továbbra is erre készül. A kereskedelemben ez az arány több mint háromnegyed. A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi gyengülés után májusban ismét erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is pesszimistán látják, a borúlátás májusban sokat fokozódott. A GKI fogyasztói bizalmi index az áprilisi jelentős javulás után májusban nagyobb mértékben romlott. A lakosság saját pénzügyi helyzetét az áprilisinál sokkal rosszabbnak érezte. üzleti napilap www.vg.hu Az energiaársokknál nagyobb problémává válhat hamarosan a munkaerőhiány JÁRDI ROLAND : „Fel kell készülni arra, hogy ha eltűnnek is a külső inflációs sokkhatások, attól még a belső inflációs nyomás fennmarad: a feszes munkaerőpiac és az emelkedő reálbérek hosszabb távon is velünk maradnak, ezekre pedig már most reagálnia kell a hazai gazdaságpolitikának” - mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte középtávon sokkal fontosabb kérdés, hogy az energiaársokk leküzdése és a visszaigazodás után milyen áremelkedési ütem marad velünk. Mint hangsúlyozta, nem lenne szerencsés, ha tartósan magas szinten ragadának az inflációs várakozások, mivel onnantól kezdve nagyon nehéz lesz visszatérni a 3 százalékos szint alá. Márpedig Magyarországon valós probléma, hogy a munkaerőpiac feszessége évek óta hajtja felfelé a béreket, emiatt a munkaerőhiánynak erősen kitett ágazatokból egyre gyakrabban hallani a magyar viszonyokhoz és átlagkeresethez képest egészen irreális fizetési igényekről, elszálló munkadíjakról. Egy megbízható burkoló vagy szobafestő ma már 1-1,5 millió forintot is elkérhet egy egy hónapos munkáért, ez pedig előbb vagy utóbb az inflációban is meg fog jelenni. Virovácz Péter szerint ennek hatása már a mostani áremelkedésekben is látszik, bár addig nincs gond, amíg a vállalatok azzal szembesülnek, hogy bővül a kereslet. Ebben az esetben ugyanis akár magasabb költséget is hajlandók vállalni a munkaerő megtartása érdekében, főleg, ha még mindig azt látják, hogy pozitívak a kilátások. Az ING Bank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul az első háromhavi termelési adatok alapján sokkal jobb, a 8 százalék helyett 9-10 százalékos GDP-növekedésnek kellett volna összejönnie. Ez szerinte azért maradt el, mert a vállalatok a növekvő költségeket nem hárították át teljes mértékben, miután a kibocsátás nem tudott annyival nőni, mint a folyó termelési felhasználás. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a termelési és a szolgáltató ágazatokban némileg szűkülnek a profitmarzsok. Persze ez sem tarthat örökké, lassan következhet egy trendforduló. „Előbbutóbb el fogunk jutni abba a fázisba, amikor már annyira megemelkednek akár a piaci szolgáltatások, akár a termékek árai, hogy azt fogja mondani a lakosság, hogy ennyi, és ne tovább” - mondta az elemző, aki úgy véli, könnyen megtörténhet az is, hogy egyszer csak elkezd fékezni a fogyasztási hajlandóság. Hogy ez a trendforduló mikor jön el, Virovácz Péter szerint azon is múlik, hogy mi lesz a költségvetéssel, ugyanis ha lesz egyfajta kiigazítás, az visszafoghatja az aggregált keresletet, ami pedig a bérek növekedését is lassíthatja. A munkaerőhiány mindenesetre nem fog eltűnni, amíg a vállalatok azt mondják, hogy tudnának bővülni, de nincs elég munkaerő, és van igény új munkavállalóra, addig nem várható fordulat. Szerinte ezen egy válság sem változtatna érdemben, mivel a jelenlegi foglalkoztatotti létszám mellett is el tudnak működni, de a „hiányból visszamegyünk egy normális állapotba”. Emiatt egy nagyobb sokk esetében sem számít megugró munkanélküliségre, mivel ha jön egy újabb konjunkturális ciklus, várhatóan azonnal visszatérne a munkaerőhiány. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA 2009. január ► 2022. március (százalék) H :-í : ii ; • ..j. ;-j ••••. 1 ° 4~H~-H"f 6.j...jáf.1.44..!^.4.|..j...j^ t.ji j [ ij i 2. j—j—j.—j.t. J—j—j—i—j..4—j—t—j—j.—j.. « « * ® ® ] 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG