Világgazdaság, 2022. május (54. évfolyam, 82-103. szám)

2022-05-23 / 97. szám

s MAGYAR gazda$ag Fizetőeszközt nem kell váltani, de erősebb forintra van szükség Az euró nem tudja megvédeni a gazdaságot KLEIN RON I Van összefüggés az inflációs és a GDP- adatokban, hiszen a belső kereslet és fogyasz­tás mindkettőt befolyásolta. A VG által megkér­dezett elemző rámutatott, hogy a többi uniós ország jelentős pénzromlása a gyenge forinttal együtt a magyar mutatót is felfelé húzhatja. B­ár a növekvő inflációban kétségkívül szerepe van a magas keresletnek, ami a GDP-t is felfelé húzza, mégis in­kább a kínálati oldalból, azaz a szakadozó ellátási láncokból és a termelési tényezők drágulásából fakad az áremelkedés - jelentet­te ki a VG megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktú­rakutató Zrt. makrogazdasági üz­letágának vezetője. A szakembert azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy az Európai Unió legtöbb or­szága a múlt héten közzétette az első negyedéves GDP- és az áprili­si inflációs adatot. A kettő között pedig lehet összefüggést találni, hiszen a 8 százalékos kiváló ma­gyar GDP-bővülésben az elemzők szerint nagy szerepe volt a belső fogyasztásnak, a kereslet azon­ban a másik oldalról az inflációt is növeli. A magyar áremelkedés április­ban a Központi Statisztikai Hiva­tal szerint 9,5, az Eurostat adatai alapján 9,6 százalékot ért el, és Nagy Márton gazdaságfejlesz­tési miniszterjelölt a parlament gazdasági bizottsága előtti meg­hallgatásán az mondta, a négy árstop körülbelül 6 százalékpont­tal hozta lejjebb a mutatót. A 9,6 százalék egyébként a tizedik az Európai Unió rangsorában, tehát a középmezőnyhöz tartozik a ma­gyar adat. A listát Észtország ve­zeti - más megközelítés szerint a rangsorban utolsó -19,1 százalék­kal, Litvánia 16,6 százalékon áll, összességében pedig a 27 ország­ból kilencben mértek 10 százalék feletti mutatót. Összehasonlítá­sul: egy évvel ezelőtt 5,5 százalék felett sem állt senki, de még idén februárban is csak Csehország, Észtország és Litvánia jelentett két számjegyű inflációt. A legjobb adat az 5,4 százalékos Máltáé és Franciaországé, amivel a két or­szág 2021 áprilisában még sereg­hajtó lett volna. „A magyar adat a horváttal áll­ holtversenyben, és van, ahol ná­lunk is jóval kedvezőtlenebb az inflációs helyzet. Ez a magyar pénzromlás szempontjából rossz hír, hiszen a magas külső infláció a magyart is felfelé húzza. Lát­szik ugyanakkor, hogy olyan or­szágokban is magas az áremelke­dés, amelyek eurót használnak, tehát az sem tud megvédeni. Két­ségtelen azonban, hogy az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség” - szögezte le Regős Gábor. Nagy Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert azt a piac határozza meg, míg Varga Mihály pénzügyminiszter ugyancsak az Országgyűlés gazdasági bizott­sága előtt arról beszélt, hogy az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud kerülni egy ország az európai fizetőeszköz használa­ta mellett is. Mint hozzátette, a fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzde­lemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb. A GDP-t vizsgálva viszont a 8 százalékos magyar bővülés ki­fejezetten kedvező, az ötödik leg­jobb az EU-ban. Az Eurostat ada­tainak közlése után a negyedik helyen jegyezték, ám azóta Szlo­vénia bejelentkezett egy 9,8 szá­zalékos mutatóval, és valószí­nűleg a hat, még nem publikáló ország között is lesz, amelyik Ma­gyarországnál jobban teljesített az első negyedévben, Málta és Ír­ország például szinte biztosan. Ez az EU-s átlagot is emeli majd, de nem annyival, hogy azt a magyar adat ne haladja meg, hiszen pilla­natnyilag 5,2 százalék. „Fontos ugyanakkor hangsú­lyozni, hogy az elmúlt időszak­ban, például a koronavírus nyo­mán, évről évre, negyedévről negyedévre jelentősen módosul­hatott az egyes országok helyze­te. Ennek is köszönhető az első ne­gyedévben éves alapon kirobbanó, 11,9 százalékos portugál bővülés, mert a bázisidőszakot jelentős kor­látozások jellemezték, a gazdaság alig működött. A visegrádi orszá­gok közül a magyar bővülés a má­sodik legnagyobb volt a lengyel után, míg a cseh és a szlovák jó­val elmaradt tőle” - mutatott rá Regős Gábor. Varga Mihály az adatokat úgy kommentálta, hogy továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézke­dések eredményesen tompították az orosz-ukrán háború hatását, a növekedéshez pedig szinte min­den ágazat hozzájárult, hiszen jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas fog­lalkoztatásnak és a béremelések­nek köszönhetően a kiskereske­delem és a turizmus is erősödött. A tárcavezető ettől függetlenül megjegyezte, hogy a háború és az Oroszország elleni szankciók to­vábbra is erősen veszélyeztetik a magyar gazdaság teljesítményét. Nagy Márton: a négy árstop körülbelül hat százalékponttal hozta lejjebb a magyarországi infláció mértékét A V4-EK ÉS A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK AZ EU-RANGSORBAN GDP* (I. negyedév, %) Forrás: Eurostat, VG-grafika Infláció (április, 9 ■ 10. (9,6) m 2. (13,2) ■ 7. (11,4) 9. (10,9) ■ 22. (7,1) 10. (9,6) ■ 6. (11,7) ■ 18. (7,4) * hat uniós ország adata nem elérhető Májusban romlottak az üzleti és a fogyasztói várakozások VG­­ Az áprilisi nyolcpontos ja­vulás után májusban öt pont­tal csökkent a GKI konjunktú­raindexe. A gazdaságkutató cég szerint ez nagyon erős hullám­zás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy év­vel korábbival. A GKI felmérése azt mutatja, hogy májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csök­kentek, vagyis az áprilisi hurrá­­optimizmus után visszatértek az elmúlt hónapok egyébként derű­látó véleményéhez. Az üzleti szektorban a keres­kedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb­­nagyobb mértékben romlott. Az ipari bizalmi index alig csökkent, s összességében to­vábbra is optimizmust tükröz. A teljes rendelésállományt ma­gasabbnak, de ezen belül az ex­portot kisebbnek érezték a vá­laszolók. Az építőipari termelők hangulata visszaesett a már­ciusi szintre. A kereskedelmi bi­zalmi index apró lépésekkel, de harmadik hónapja emelkedik. A szolgáltatói bizalmi index ha­talmas májusi esése ellenére a márciusi szintje felett maradt. Főleg a forgalmi várakozások romlottak sokat. Májusban az üzleti szféra fog­lalkoztatási hajlandósága az áprilisi csúcshoz viszonyítva minden ágazatban csökkent, de megfelel a korábbi hónapokra jellemző magas értéknek. Min­den ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést ter­vező cég: leginkább az iparban, legkevésbé a kereskedelemben. A cégek áremelési törekvése áp­rilis óta minimálisan csökkent, de így is sokkal erőteljesebb a márciusinál, s az elmúlt másfél évtizedben nem volt hasonlóan markáns. Leginkább az iparban érezhető az áremelési törekvés lanyhulása, de a cégek fele to­vábbra is erre készül. A kereske­delemben ez az arány több mint háromnegyed. A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi gyengülés után májusban ismét erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-uk­rán háború kitörése óta a válla­latok és az emberek is pesszimis­tán látják, a borúlátás májusban sokat fokozódott. A GKI fogyasztói bizalmi in­dex az áprilisi jelentős javulás után májusban nagyobb mér­tékben romlott. A lakosság sa­ját pénzügyi helyzetét az áprili­sinál sokkal rosszabbnak érezte. üzleti napilap www.vg.hu Az energiaársokknál nagyobb problémává válhat hamarosan a munkaerőhiány JÁRDI ROLAND : „Fel kell készülni arra, hogy ha eltűnnek is a külső inflációs sokk­hatások, attól még a belső inflációs nyomás fennmarad: a feszes munkaerőpiac és az emelkedő reálbérek hosszabb távon is velünk maradnak, ezekre pedig már most reagálnia kell a hazai gazdaságpolitikának” - mond­ta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank ve­zető elemzője. Szerinte középtávon sokkal fontosabb kérdés, hogy az energiaársokk le­küzdése és a visszaigazodás után milyen ár­­emelkedési ütem marad velünk. Mint hang­súlyozta, nem lenne szerencsés, ha tartósan magas szinten ragadának az inflációs vá­rakozások, mivel onnantól kezdve nagyon nehéz lesz visszatérni a 3 százalékos szint alá. Márpedig Magyarországon valós prob­léma, hogy a munkaerőpiac feszessége évek óta hajtja felfelé a béreket, emiatt a munka­erőhiánynak erősen kitett ágazatokból egyre gyak­rabban hallani a magyar viszonyokhoz és átlagke­resethez képest egészen irreális fizetési igények­ről, elszálló munkadíjak­ról. Egy megbízható bur­koló vagy szobafestő ma már 1-1,5­ millió forintot is elkérhet egy egy hónapos munkáért, ez pedig előbb vagy utóbb az inflációban is meg fog jelenni. Virovácz Péter szerint ennek hatása már a mostani áremelkedésekben is látszik, bár addig nincs gond, amíg a vállalatok azzal szembesülnek, hogy bővül a kereslet. Ebben az esetben ugyanis akár magasabb költsé­get is hajlandók vállalni a munkaerő meg­tartása érdekében, főleg, ha még mindig azt látják, hogy pozitívak a kilátások. Az ING Bank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul az első háromhavi termelé­si adatok alapján sokkal jobb, a 8 százalék helyett 9-10 százalékos GDP-növekedésnek kellett volna összejönnie. Ez szerinte azért maradt el, mert a vállalatok a növekvő költ­ségeket nem hárították át teljes mértékben, miután a kibocsátás nem tudott annyival nőni, mint a folyó termelési felhasználás. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a termelési és a szolgáltató ágazatokban némileg szűkülnek a profitmarzsok. Persze ez sem tarthat örökké, lassan következhet egy trendforduló. „Előbb­­utóbb el fogunk jutni ab­ba a fázisba, amikor már annyira megemelkednek akár a piaci szolgáltatások, akár a termékek árai, hogy azt fogja mondani a lakos­ság, hogy ennyi, és ne to­vább” - mondta az elemző, aki úgy véli, könnyen meg­történhet az is, hogy egy­szer csak elkezd fékezni a fogyasztási hajlandóság. Hogy ez a trend­­forduló mikor jön el, Virovácz Péter szerint azon is múlik, hogy mi lesz a költségvetés­sel, ugyanis ha lesz egyfajta kiigazítás, az visszafoghatja az aggregált keresletet, ami pedig a bérek növekedését is lassíthatja. A munkaerőhiány mindenesetre nem fog eltűnni, amíg a vállalatok azt mond­ják, hogy tudnának bővülni, de nincs elég munkaerő, és van igény új munkavállaló­ra, addig nem várható fordulat. Szerinte ezen egy válság sem változtatna érdem­ben, mivel a jelenlegi foglalkoztatotti lét­szám mellett is el tudnak működni, de a „hiányból visszamegyünk egy normális állapotba”. Emiatt egy nagyobb sokk ese­tében sem számít megugró munkanélküli­ségre, mivel ha jön egy újabb konjunkturá­lis ciklus, várhatóan azonnal visszatérne a munkaerőhiány. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA 2009. január ► 2022. március (százalék) H :-í : i­i ; • ..j. ;-j­ ••••. 1 ° 4~H~-H"f 6.j...jáf.1.44..!^.4.|..j...j^ t.j­i j [ i­j­­ i 2. j—j—j.—j.t. J—j—j—i—j..­4—j—t—j—j.—j.. « « * ® ® ] 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG

Next