A világháború képes krónikája, 1915 (5. kötet, 53-64. szám)

1915-10-31 / 56. szám

A DARDANELLÁK OSTROMA. A tengerszorosoknak mindig nagy jelentőségük volt a nemzeteknek egymás között való érintkezésében. Ha egy pillantást vetünk a térképre, magasabb hadászati szempontok nélkül is tisztán láthatjuk, miért fontos Angliának a Szuezi-csatorna és a Gibraltári-tengerszoros, avagy az Észak­amerikai Egyesült Államoknak a nagynehezen kiépített Panama-csa­torna birtoka. Ugyanilyen, sőt ennél nagyobb jelentőségű a Dardanellák tengerszorosának kérdése. Ezt legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy egyetlen tengerszoros körül sem folyt a világtörténelem során annyi kavaro­dás, tanácskozás és harc, mint épp a Dardanellák körül. S e harcokban Anglia, mely most eszközül adta oda magát a Dardanelláknak orosz kézre juttatásához, mindig a legélesebb ellentétben állt Oroszországgal. Minden politikai hagyományt meg kellett tagadniok az angoloknak, midőn most segítő kezet nyújtottak Oroszországnak, hogy megkísérelje a Földközi-tengerre való kijutást s így veszélyeztesse Angliának Indiába vezető tengeri útját is. Már az ókor történetében találkozunk a Dardanellák tengerszorosával, amelyet akkoriban Hellespontusnak hívtak s amelynek birtoka, vagy legalább szabad használata azért volt fontos a soványtermésű Görögországra nézve, mert e tengerszoroson keresztül juthatott csak el a Fekete-tenger dúsan termő partjaira, honnan azután az összes hellén államok táplálkoztak. 1334-ben folyt a Dardanellákban az első nagyszabású és sikeres hadi akció, amikor a velencei köztársaságnak és Valois Fülöpnek egyesült és XXII-ik János pápa által megáldott armadája benyomul e tengerszorosba és megsemmisíti az akkor világhatalmat alkotó ozmán birodalom flottáját. 1770-ben egy orosz hajóhadnak sikerül a Dardanelláknak legkülső szakaszá­ban levő Kephes-fokig jutni, majd 1807-ben egy angol hajóhad hatol keresztül az egész Dardanella-szoroson és eljut Konstantinápolyig, hogy azután óriási veszteségek között meneküljön ki ismét a nyílt tengerre. Leg­végül pedig 1912-ben, a török-olasz háború során egy olasz torpedó-flotilla nyomul be éjjel a Dardanellákba, azonban nem tud messzire jutni. E leg­alább félig-meddig eredményesnek mondható Dardanella-akciókon kívül, az évszázadok alatt több, már gyökerében kudarcot vallott támadást kíséreltek meg, nem is említve a diplomáciai akciók egész sorát. Ez akciók célja köz­­vetetlenül az volt, hogy a Dardanellákat kivegyék Törökország birtokából, vagy legalább is nemzetközivé tegyék, azaz lehetővé tegyék azt, hogy a

Next