Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)

C (folytatás) - cywydd - Cyzius, Juozas - Czahrowski, Adam - Czajkowski, Michal - Czambel, Samo - Czartak - Czartoryska, Izabela - Czartoryski, Adam Kazimierz, herceg

cywydd [kivid], walesi (kymri), lírai metrum és műfaj. Alapegysége két 7 szótagos sor, felváltva hím- és nőrímmel. Alapformájának metrikailag több válto­zata ismert, ezekben általában egy sor egy cynghanedd-sz&k&sznek felel meg, ily módon alliterációval, belső rímekkel ékesített: dan wydd / rhwng mynydd / a maes­yn gorllwny / fy­nyn/ gerillaes, Dafydd ap Gvllym, Y rhugl groen, 'A kavicscsörgettyű' 'A hegy a mező közötti berek alján várván a kedves lányra'.­­ Legkorábban a 9. sz.-tól ismert néhány soros lírai strófa, az englyn keretében fordul elő, majd így nevezik az ilyen fel­építésű strófákból álló hosszabb költe­ményeket is. A korai cywydd szerzői leg­többször ismeretlenek, jellemzője az epig­rammatikus, gnomikus tömörség, szen­tenciák és közmondások használata. A cywydd virágkorában (1350 és 1650 között) az ókelta elégia gyakorlatához a dolce stil nuovo újításait társítják, és kialakul a terjedelmesebb, érzelmes sze­relmi elégia, amelynek legnagyobb mes­terei Dafydd ap Gwilym és követői. O (--kelta irodalmi formák) . Irod.: I. Williams—T. Roberts: Cywydd au Da­fydd ap Gwilym a'i Gyfoeswyr (1935); Voigt Vilmos Cyzius [csizsjusz], Juozas (Eigeloniai, 1930 —), litván drámaíró, 1930-tól újság­író.­­ Főbb művei: Nesavas zmogus ('Furcsa ember', dráma, 1947); Atsine Stiné ('A jövevény', dráma, 1950); Parvies é­jusios naktya ('Fehér éjszakák', dráma, 1950); Czahrowski [csahrowszki], Adam (Czak­rów, 1565 k.—Lwów, 1599 után): lengyel katonaköltő. A végvári vitézek viszontag­ságos életét élte, többnyire Mo.-on keresve a hadiszerencsét. 1594-ben Esztergomnál együtt harcolt Balassi B.-tal, s csak Eger eleste után tért vissza hazájába.­­ Költészetében Kochanowski tanítványa, de lírája rokonságot mutat Balassiéval is. Egyébként nem nagy talentumról tanúskodó verseiben a végvári vitéz honvágyát, szorongásait szólaltatja meg. O Főbb művei: Treny i rzeczy rozmatte ('Gyászdalok és különféle dolgok', versek, 1,597). O írod.: Csorba T.: Czahrowski Ádám XVI. századi lengyel katonaköltő Magyarországon (EPKK, 1942, 2.); T. Mikulski: Adam Czahrowski (1947); Waldapfel J.: A magyar végek lengyel költője (Irodalmi tanulmányok, 1957). Pályi András Czajkowski [csajkowszki], Michal (Hal­czyniec, 1804. szept. 29.—Borki, 1886. jan. 18.), lengyel író. Élete nagy részét aktív politikusként emigrációban töl­tötte, az 1853 —1856. évi krími háború­ban a török hadseregben harcolt Sadyk pasa néven. 1873-ban cári kegyelemmel Ukrajnában telepedett le. Regényeiben a kozákok életét elevenítette meg.­­ Főbb művei: Wernyhora (reg., 1837); Powiecci kozackie ('Kozák történetek', 1837); Kirdzali (reg., 1839); Czambel [cambel], Samo (Slovenská Lupca, 1856. aug. 24.—Bp., 1909. dec. 18.): szlovák nyelvész. A magyar minisz­terelnökség sajtóosztályának főnöke volt. Tudományos alapokra helyezte a szlovák irodalmi nyelv kutatását. Erős harcot vívott a szlovák és cseh nyelv egysége­sítésére irányuló törekvések ellen. A szlovák nyelvről magyarul is írt. Magyar írók műveit szlovák nyelvre fordította.­­ Főbb művei: Buková V spisovnej reci slovenskej ('A szlovák irodalmi nyelv kézikönyve', 1902—1919); Slováci­a ich rec ('A szlovákok és nyelvük', 1903); Slovenské l'udové rozprávky ('Szlovák népmesék') c. gyűjteményét J. Minárik adta ki 1959-ben. Sziklay László Czartak [csartak], lengyel irodalmi csoportosulás. 1922-ben alapította E. Z­egadlowicz költő. Rajta kívül még Janina Brzostowska, E. Kozikowski, T. Szantroch és J. N. Miller tartozott az 1928-ban feloszlott csoporthoz. A szerény tehet­ségű expresszionista költők folyó­iratukban, a Czartakban, almanachjaik­ban és költői estjeiken anti-urbanizmust és sajátos vallásos-társadalmi miszticiz­must hirdettek. A természet „őserejé­hez" akartak visszatérni, innen jelsza­vaik: A Föld — A Természet, A Föld — Az Ember. Ideáljukat a Beszkidek hegyi lakóiban vélték megtalálni. Bojtár Endre Czartoryska [csartoriszka], Izabela (Varsó, 1746. márc. 3. —Bécs, 1835. jún. 17.): lengyel írónő. A. K. Czartoryski felesége, irodalmi mecénás volt. Pulawyt a lengyel szentimentalizmus fővárosává tette, itt nyitotta meg az első lengyel múzeumot is. Szorgalmazta a parasztság kulturális fölemelkedését, Pielgrzym w Dobromilu ('Zarándok Dobromilban', 1818) c. kiadott történelmi novelláiban is ehhez nyújtott gyakorlati irányelve­ket. Czartoryski [csartoriszki], Adam Kazi­mierz, herceg (Gdansk, 1734. dec. 1.— Sieniarva, 1823. márc. 19.): lengyel drá­maíró, kritikus, irodalmi mecénás. A

Next