Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
C (folytatás) - Cifar - Ciganov, Nyikolaj Grigorjevics - cigányanekdota - cigányballada - cigánycsúfoló - cigány irodalom - cigány népköltészet
235 CIGAN 1(1942). O írod.: Monteverdi: Studi e saggi sulia letteratura italiana dei primi secoli (1954). Szauder József Cifar [szifár]: História lel caballero de Diós que habia por nombre Cifar (spanyol 'Isten Cifar nevezetű lovagjának története') (teljes cím): a legrégibb spanyol lovagregény. Valószínűleg a 15. sz. első két évtizedében keletkezett. Szerzője ismeretlen, de lehet, hogy az előszóbanemlített F. Martinez. Keleti, bizánci elemek keverednek benne a nyugateurópai lovagregények világával. A szerző szerint a történet eredetije kaldeus nyelvű volt, melyet arabra, majd latinra fordítottak. Első kiadása 1512-ben, Sevillában jelent meg. O Krit. kiad.: Cavalliero Zifar ('Cifar lovag', 1951). O trod.: M. de Riquer: El Cavallero Cifar (1951). Horányi Mátyás Ciganov, Nyikolaj Grigorjevics (1797— 1831), orosz költő. Felszabadított jobbágycsaládból származott. Pályáját színészként kezdte. Beutazta egész Oroszok-t, mindenütt buzgón gyűjtve a népdalokat. Gyűjteményének egy részét Pesznyi o Sztyepanye Razinye ('Dalok Sztyepan Razinról', é.n.) c. tette közzé. Saját szerzeményű dalainak száma is több mint negyven. Stáusában a naiv népi humor elégikus hangnemmel ötvöződik. O Első gyűjteményes kötete csak halála után jelent meg: Russzkije pesznyi ('Orosz dalok', 1834). Modern gyűjt. kiad.: Pesznyi russzkih poetov ('Orosz költők dalai', 1950). O Költeményeire P. Csajkovszkij két kórusművet komponált. O írod.: N. Trubicin: O narodnoj poezii v obscsesztvennom i lityeraturnom obihogye v pervoj tretyi XIX. veka (1912). cigányanekdota, anekdota, mese -cigány irodalom, cigány ballada:»cigány románc, cigány irodalom, ballada cigánycsúfoló, foló -nemzetiségcsúfoló, csúcigány irodalom. Az irodalom és általában a művészetek érdeklődése a cigányok iránt a modern*primitivizmus jellegzetes terméke, és korántsem járt azzal, hogy a cigányok népdalköltészetét csakugyan megismertette volna. Mind az európai, mind az Európán kívüli cigányok folklórjáról csupán igen hézagos ismereteink vannak. Legjobban dalaik és meséik felkutatottak. Különösen a hosszabb --varázsmesék és a hősmesék nemegyszer a cigányok környezetében élő más népek hajdani népköltészetének termékei, amelyek eredeti helyükön már régen kipusztultak. A cigány balladák egy része is ilyen átvétel. Mindazáltal mind a mese, mind a ballada többségében eredeti termék a cigányoknál (cigányrománc), a népdalok pedig egészen sajátos jellegűek. Sajnos, a cigányok népköltészetében megtalálható „mitologikus" adatok zöme hamisítvány, egyelőre a cigány hiedelemmondák és hiedelmek rendszeréről biztos tudásunk alig van. Ő Európa népeinek önnön költészetében is helyet kapott a cigány alakja. Legnépszerűbb a —tréfás mesék és —anekdoták cigányfigurája, amely nem minden lenézéstől mentes. A cigányrománcok a mediterráneumban közkedveltek. A cigány-táncdalok ettől jóval északabbra is népszerűek. A magyarban cigánymesék, cigányanekdoták, cigánydalok és -táncok ismertek. A magyarországi cigányok hajdani magyar meséket, balladákat, táncokat őriznek. A magyar és a cigány népköltészet sokoldalú kölcsönhatásának vizsgálata mégis inkább a jövőben elvégzendő feladat lenne. O (—gitanismo) , írod.: W. Starkie: Auf Zigeunerspuren — Von Magie und Musik, Spiel und Kult der Zigeuner in Geschichte und Gegenwart (1957); E. M. Gajary Kuhinka: Zigeuners — Geschiedenis en folklore van een zwervend volk (1958); J.P. Clobert: Les Tsiganes (1961); F. de Vaux de Foletier: Les Tsiganes dans l'ancienne France (1961); A. F. Pott: Die Zigeuner in Europa und Asien (1964); Journal of the Gipsy Lore Society (folyóirat); Études Tsiganes (folyóirat). Voigt Vilmos cigány népköltészet: A cigányok lélekszámát világviszonylatban néhány millióra becsülik. Valamennyi világrészben élnek, legtöbben a Balkánon, Közép- és Kelet-Európában. Indiából vándoroltak ki az 1. évezred végén, de indiai eredetüket csupán nyelvük bizonyítja; sem hagyományaikban, sem költészetükben nincsenek indiai elemek. A cigány folklór kialakulásának kérdése egyelőre tisztázatlan. A rendelkezésünkre álló anyag alapján valószínűnek látszik, hogy elsősorban balkáni elemekből tevődött össze ottani tartózkodásuk évszázadaiban (kb. a 11. sz. óta), azonban ezeket az elemeket a balkáni—közép-európai folklórtól erősen eltérő, sajátos cigányízlés szerint kombinálták. Ez a balkáni alapkészlet továbbvándorlásuk során sokat merít a mindenkori befogadó ország folklórjából és ezáltal országonként módosul. A balkáni hatás mellett a magyar hatás a legerősebb a tőlünk nyugatra és északra