Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
F - feuilleton - Feustel, Günther - Feustel, Ingeborg; Ingeborg Baumann - Féval, Paul Henri Corentin; Sir Francis Trolopp - Feydeau, Ernest Aimé - Feydeau, Georges
FEUIL talan kiadásban. Az Egy szegény ifjú történetéből 8 film készült.rod.: Bródy S.: Az özvegy (utószó, 1886). Fodor István feuilleton: —tárca Feustel [fajszil], Günther (Teltow, 1924. júl. 13. — ): német (NDK) író. Munkáscsalád gyermeke, Ingeborg Feustel írónő férje. A háború után tanító lett. 1958-ban mint szabad író, Blankenfeldében telepedett le. O Pedagógiai tapasztalatait hasznosítva tanmeséket és elbeszéléseket írt a legifjabbak számára. O Főbb művei: Ich suche einen Brüder ('Testvért keresek', elb., 1956); Die Bande vom oberen Kiefernweg ('A banda a felső fenyősorról', elb., 1957); Die drei Cacilien ('A három Cecilia', elb., 1968); Jonathan (elb., 1969); Die Geburtstaglaterne ('A születésnapi lámpás', elb., 1969); Sie kennen Knirps noch nicht ('Maguk még nem ismerik Csipiszt', elb., 1969). Bródy Miklós Feustel [fajszil], Ingeborg (családi név), Ingeborg Baumann (leánykori név); (Berlin, 1926. jan. 1. — ): német (NDK) író. Könyvelő leánya volt, 1945-ben lett tanár. 1946-ban ment feleségül G. Feustel íróhoz. 1953-ig tanított, azóta mint szabad író Blankenfeldében él. Főként gyermekfolyóiratokban publikálta a legkisebbek számára írt színes meséit. O Főbb művei: Antonio und Grossvater Autobus ('Antonio és Autóbusz nagypapa', képeskönyvszöveg, 1963); Krachbumtus ('Csinbumm', gyermekeik , 1968); Ein Wald und Schweinchen Jo ('Egy erdő és Jo, a kismalac', gyermekelb., 1969); Tina, Kulle und Tamtam ('Tina, Kulle és Tamtam', gyermekelb., 1970). Bródy Miklós Féval, Paul Henri Corentin, Sir Francis Trolopp (írói álnév), (Rennes, 1817. nov. 28.—Párizs, 1887. márc. 8.): francia regény- és drámaíró. Pályafutását ügyvédként kezdte, majd újságíró lett. Néhány sikertelen szépírói kísérlet után, Sue művével, a Párizs rejtelmeivel vetélkedve, megírta a nagy sikert aratott Les mystères de Londres-t ('London rejtelmei', reg., 1844). Ettől fogva valósággal ontotta a tárca- és kalandregényeket, amelyekben mozgalmas meseszövéssel a rémregény hagyományait folytatta. Legismertebb művei: L'homme de fer ('Vasember', reg., 1856), Le bossu (reg., 1858: Mártonffy F., A púpos, 1873: Vígh K., ua., 1969, Bukarest; utóbb melodráma, 1862; film, ua., francia 1944: A. Hunebelle, ua., francia — olasz, 1959); Le roi des gueux ('A kolduskirály', reg., 1859). Magyarul még: Madame Pistache (reg., Kovács O., 1858); Le capitaine fantome ( ?, A szellemkapitány, Regény a spanyol függetlenségi harc idejéből, 1866 — 67); Le jeu de la mort ( ?, reg., Mártonffy F., A halál játéka, 1874) stb. A 80-as években megtért, megtagadta szabadgondolkodó írásait, olyannyira, hogy könyveiből eltávolította az effajta részleteket. Gera György Feydeau [fedő], Ernest Aimé (Párizs, 1821. márc. 16.—uo., 1873. okt. 27 ), francia író. Egy ideig börzeügyletek kötötték le, de közben már versei jelentek meg, és archeológiai tanulmányokat folytatott. Legjelentősebbek regényei, amelyekben a realizmus és romantika ábrázolási módja küzd egymással. Fanny (1858) c. regénye, amely barátjának, Flaubert-nek Bováryné c. művével nagyjából egy időben jelent meg, realista lélekábrázolásával és a férjre féltékeny szerető különös problémájával korában igen népszerű volt, s Sainte-Beuve is nagy tanulmányt írt róla. Főbb művei még: Dániel (reg., 1859); Le mars de la danseuse ('A táncosnő férje, 1863); La comtesse de Ghális (reg., 1867: Bócsi J., Chális grófnő, 1868); Le secret du bonheur (reg., 1867: Mártonffy F., A boldogság titka, 1871). Tótfalusi István Feydeau [fedd], Georges (Párizs, 1862. dec. 8.—Rueil, 1921. jún. 5.): francia drámaíró. Ernest Aimé Feydeau regényíró fia. Első darabját 1873-ban mutatták be, de igazi sikersorozata csak két évtizeddel később kezdődött. A párizsi vaudéville műfajának legünnepeltebb művelője lett. Darabjaiban a bonyolult és leleményesen kidolgozott cselekmény valószerűtlenségét szellemes replikák és pergő bonyodalom álcázzák. Sok darabja máig is műsoron van hazájában és külföldön is. Főbb színművei: Monsieur chasse (1892: Mihály J., A férj vadászni jár, Vígszínház, 1899. jún. 15.); La Dame de chez Maxim's (1899: Béldi I., Osztrigás Mici, Vígszínház, 1899. nov. 14., felújítás: uo.: Egy hölgy a Maximból. 1967); Occupe-toi d'Amélie (1908: Góth L., Vigyázz a nőre!, Vígszínház, 1909. márc. 20.); On purge Bébé ('Babát purgálják', 1910); Mais ne te promène pas donc toute nue (1912: Heltai J., Mit jársz meztelenül?, 1914; tévéfeldolgozás: Boldizsár M., ua , Magyar Televízió, 1974. máj. 26.); La puce á Voreille (1907, Mészöly D., Bolha a fülben, Vígszínház, 1971. okt. 15.). Magyarul még: A két Champignol (vígj., Rákosi V., Vígszínház, 1895. márc. 16.); Fernand házasodik (vígj., Fái J. B., Vígszínház, 1900. szept. 8.); Kézről 142