Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
F - Faehlmann, Friedrich Robert - Faereyinga saga - faeroeri irodalom - faery - Faesi, Robert - Fa és Nád
FREHL Kölnben él, A Gruppe 47-hez tartozik. Balladisztikus előadásmódjában W. Faulknertől tanult, regényeiben az idősíkokat egymásba játszó emlékezés technikájával dolgozik; témájuk Németo. náci múltjának és a 2. világháborúnak ábrázolása a nyugat-németo.-i jelenségekben és az emlékezésben. A Die Brandstifter ('A gyújtogatók', 1963) c. regényében az elrettentő múltat felismerő ifjú bosszút áll náci apján, a Der rote Milánban ('A vörös kánya', rég , 1965) egy gyermek perspektívájában ábrázolja az emberség és az embertelenség összeütközését. Postversand-Román ('Regény postai úton', 1970) c. regényében W. Vostell nevű „társszerzővel" a kollektív írói alkotással kísérletezik. Versei először 1965-ben folyóiratokban jelentek meg. ( írod.: K. Batt. Abrechnung mit einem Tatbestand (Neue Deutsche Literatur), 1966, 8.). Salyámosy Miklós Faehlmann [felmann], Friedrich Róbert (Ao, Järvamaa, 1798. dec. 31 — Tartu, 1850. ápr. 22.): észt költő, folklorista. Orvos volt, de már egyetemi tanulmányai idején foglalkozott nyelvtudománnyal és irodalomtörténettel is. Szorosabb értelemben vett költői munkásságánál jelentősebb irodalomszervezői és néprajzi tevékenysége. Az Észt Tudós Társaság alapítójaként, majd elnökeként a nemzeti irodalom megteremtéséért munkálkodott. Az ő elképzelése alapján kezdték meg az észtek nemzeti eposzának, a Kalevipoegnek az összeszerkesztését, melyet halála után barátja, F. R. Kreutzwald fejezett be. Faehlmann költői tehetségének, képzelőerejének gazdagságát az 1840 — 1852 között megjelentetett, jórészt általa alkotott, de népköltészeti alkotásnak feltüntetett mítoszok bizonyítják a legékesebben. A mítoszok eredetisége körül fellángolt vita egyébként jó szolgálatot tett az észt irodalom egészének, mert mind külföldön, mind a hazai német uralkodó osztály körében ráirányította a figyelmet az észt nép szellemi javaira. Magyarul: 1 mítosz (Bereczki G., Az észt irodalom kistükre, 1969); 1 vers (Képes G . uo., 1969). Fehérvári Győző Faereyinga saga [fejrejingá szógá] ('A föroyariak története'), anonim izlandi prózai mű. 1200—1210 körül keletkezhetett. A sajta-műfaj régibb, eredetibb csoportjába tartozik, az egyéni karakterek és sorsok gazdag ábrázolása még a történelmi-politikai körülmények részletes kifejtésébe ágyazódik. Ezen a pontján a király saga műfajával érintkezik, míg a 14. sz. végi másolásakor kisebb meseszerű részeket is illesztettek hozzá. Tárgyának kerete a Föroyaer (Faeröer)szigetek történelmi változásai a 9. sz.-i honfoglalástól függetlenségük 11. sz. közepi elvesztéséig, így egyben e szigetcsoport (-föroyari irodalom) első és legfontosabb forrásműve is. Első kiad.: Faereyinga saga (C. C. Ramn tan.-ával, 1832). Bernáth István faereeri irodalom: -*-föroyari irodalom faery: -*•tündérjáték Faesi [fezi], Róbert (Zürich, 1883. ápr. 10.—uo., 1967): svájci német író, költő, irodalomtörténész. Germanisztikát tanult, majd járt Franciao.-ban, Angliában, az SZU-ban és Olaszo.-ban. 1922-től 1953-ig az újabb német irodalom tanára volt, a zürichi egyetemen. Baráti kapcsolatban állt Th. Ulein-nel, elnöke lett a róla elnevezett társaságnak. A Zürcher Idylle ('Zürichi idillek', 1908) c. első elbeszélését éppúgy, mint az E. Korradival együtt írt karcolatait (Das poetische Zürich, 'A költői Zürich', 1913) a rokokó stílust utánzó finomkodás jellemzi. Szülővárosának később regénytrilógiában (1941 — 1952) állított emléket. Drámáiban (pl. Odysseus und Nausikaa, 'Odüsszeusz és Nauszikaa', 1911) a klasszikum felé hajlik. Esszéiben elsősorban a legújabbkori svájci német irodalom kiemelkedő alakjaival és irányaival foglalkozik. Főbb művei: Paul Ernst (esszé, 1913); Rilke (esszé, 1919); Gestaltungen und Wandlungen schweizer Dichtung ('A svájci irodalom alakulásai és változásai', esszé, 1922) Vom Menüett zur Marseillaise ('A menüettől a Marseillaise-ig', alak, 1930); Spittelers Weg und Werk ('Spitteler útja és munkássága', esszé, 1933); Gottfried Keller (esszé, 1941); Alles Kommeiner Weizen ('Minden mag búza akar lenni', reg., 1961) Thomas Mann, ein Meister der Erzahlkunst ('Thomas Mann, az elbeszélő művészet mestere', tan., 1961); Briefwechsel mit Thomas Mann ('Levélváltás Thomas Mann-nal', 1962); Erlebnisse Ergebnisse ('Élmények, eredmények', emlékezések, 1963); Diodor—Ohnmacht der Macht ('Diodor— a hatalom tehetetlensége', esszék, 1968). ( írod.: M. Huber: R. Faesi (Deutsche Rundschau, 1954). Bodoky Dorottya Fa és Nád: sumer költői mű: az -`~adamanduga műfajában írt vetélkedés a megszemélyesítve ábrázolt Fa (gis) és Nád (gi) között. Teljes szövegében csak mitológiai bevezetése maradt fenn; ez hosszú elbeszélésben az ég és a föld nászának mítoszát mondja el, s a föld