Világirodalmi lexikon 8. Mari–My (1982)
M (folytatás) - Masiye, Andereya Sylvester - Marke und Kothurn - Maskin, Gennagyij Nyikolajevics - masnavi - Masník, Tobiás - második arkhilokhoszi versszak - második aszklépiadészi versszak - második glükóni verssor - második jelzőrendszer - második közvetlenség
dák', 1975); Tajemny véka hlas ('Évszázadok titokzatos hangja', 1976). Zádor András Masiye, Andereya Sylvester: Massiye (írásváltozat), (Chipata, 1922. dec. 30. — ): ngandzsa és angol nyelven alkotó zambiai író, publicista. Tanulmányait Msoro és Munali missziós iskoláiban végezte. Később Kenyában kétnyelvű hetilapot adott ki katonák számára. Dolgozott a kenyai és tanzániai rádióban, Egyiptomban és Angliában katonai iskolákban is szolgálatot teljesített. Zambiába való hazatérése után újságíró lett; nagy sikere volt Kubvulumvulu ('Forgószél') c. rádiócsevegéseinek. 1964 —1966-ban a zambiai rádiótársaságnál, 1967 — 1968-ban a tájékoztatási és postaügyi minisztériumban dolgozott, majd az elnök személyi titkárságára volt beosztva. 1970 — 1971-ben a tájékoztatás, rádió és turizmus minisztere, 1971-től diplomata. O Nyandzsa nyelvű elbeszéléskötete: Tsokandi mwai ('Bánattól örömig', 1962). O Rádiócsevegéseit kötetbe gyűjtve adta ki: Kubvulumvulu (1959). O Angol nyelvű kötetei: The Lonely Village ('A magányos falu', elb.-ek, 1951); Before Dawn ('Napfelkelte előtt', reg., 1970). Maske und Kothurn [maszké und koturn] ('maszk és koturnus'): a német nyelvterületen megjelenő egyetlen évnegyedes színháztudományi folyóirat. Szerkesztője H. Kindermann, kiadója a bécsi Egyetem Színháztudományi Intézete. Évi terjedelme kb. 400 lap és 16 melléklet. Az egész világ színháztudományi kutatásának áttekintésére törekszik; tanulmányokat, ismertetéseket, bibliográfiákat közöl. Keresztury Dezső Maskin, Gennagyij Nyikolajevics (Habarovszk, 1936. márc. 13. — ), szovjet orosz író. 1959-ben az irkutszki bányászati és kohászati főiskolán geológusi diplomát szerzett, majd évekig geológusként dolgozott. Első elbeszélése 1957-ben látott napvilágot. Igazi sikert a Szinyeje more, belij parohod (1965, Antal M., Kék tenger, fehér hajó, 1974) c. regényével aratott, melyben a háború utáni gyermekévek emlékeit idézi fel. Több könyvet írt a geológusok életéről, munkájáról. Művei: Arka ('Boltozat', kisreg., 1966); Raszpadok ('Völgyszoros', elb.ek, 1969); Otkrityije ('Felfedezés', reg., 1972); Pod paruszom ('Vitorláshajón', kisreg. és elb.ek, 1973); Zsenyih i nyeveszta ('Vőlegény és menyasszony', 1976). Magyarul még: 1 önéletrajzi jellegű esszé (Apostol A., Szovjet Irodalom, 1975, 2.); 1 elb. (Dobai T., Égtájak, anto., 1979). Misley Pál masnavi: -A-masznaví Masnik [masznyík], Tóbiás: Masnicius (írói név) (Nemeskosztolány, 1640. okt. 28. —Zay-Ugróc, 1697. júl. 28.), szlovák egyházi író és nyelvreformátor. Szenyicán és Hlaván volt rektor, majd káplán. 1673-ban megfosztották hivatalától, s Pozsonyban halálra ítélték. Kegyelmet kapott, a lipótvári börtönbe került, 1675-ben pedig gályarab lett Olaszokban. Kiszabadult, Wittenbergába s más német városokba került, majd hazajöhetett s mint lelkész halt meg. Egyike az első olyan szlovák evangélikus egyházi íróknak, akik a hivatalos biblikus cseh nyelvet tudatosan szlovákosították, mint pl. Wywolená Bozy winnice obnowená ('Isten kiválasztott, megújult szőlőskertje', 1682) vagy Zpráwa Pisma Slowenského ('Jelentés a szlovák írásról', 1696). Utóbbi az első önálló szlovák helyesírás kísérlete. Szenvedéseit latinul Grucis et Lucis Schola ('A kereszt s a fény iskolája', 1675) és németül Unerhörter gefangnis Process ('Hallatlan fogság-per', 1676, J. Minárik, Z vlasti na galeje, 'A hazából a gályára', 1961) írta le, ugyanerről szól kéziratban maradt Wézení a wyswóbozeni Tóbiásé Masniciusa, cirkwe Slawské kaplána ('Az illavai egyház káplánjának fogsága és kiszabadulása, é. n.) c. írása. ( írod.: J. Mocko: Tobiáá Masnicius, mucedlník pravdy Bozej (1896). Briefe des slowakischen Schriftstellers Masnik, Tobiáá an Juraj Láni (1966). Sziklay László második arkhilokhoszi versszak:+arkhilokhoszi versszak második aszklépiadészi versszak: -+aszklépiadészi versszak második glükóni verssor: glükóni verssor második jelzőrendszer: -‰-jelzőrendszerek második közvetlenség: Lukács Gy. esztétikájában az a „világ", amelyet az -~egynemű közeg valósít meg, s amelyben a jelenségek az őket formáló, bennük működő lényeget közvetlenül teszik láthatóvá és átélhetővé. Szemben a mindennapi gondolkodással, amelyben a lényeg és jelenség közvetlen egysége gyakran puszta látszat, és szemben a tudományos tükrözéssel, ahol a lényeget és a jelenséget — éppen viszonyuk és egységük feltárása érdekében — szót kell választani, a műalkotásban a jelenség és lényeg új közvetlensége áll elő, s ez az esztétikai elsajátításban (a befogadásban) az élet mély és igazi összefüggéseinek feltárására szolgál. A műalkotás felidéző jellegének (*-evoká-