Világirodalmi lexikon 14. svád–Szy (1992)

S (folytatás) - Switkowski, Piotr - Sword and Sorcery

kezdődik". E. R. Eddison az északi míto­szok hatása alatt írta fiktív történelmi re­gényeit, nagy hatást gyakorolva J. R. R. Tolkienre és M. Peake-re is. Ő volt az első, aki kitalált világának térképét is megraj­zolta. A nálunk is ismert E. R. Burroughs híres Tarzan- és Mars­ Barsoom sorozatai­val tulajdonképpen a kommersz fantasy alaptípusait teremtette meg, kalandos his­tóriáinak szereplői csak külső jegyeket vi­selő bábok. Hatása mégis óriási, olvasók millióival kedveltette meg a fantasyt. J. B. Cabell a botrányos és Amerikában betiltott könyveiről nevezetes író 18 kötetes regény­sorozatában Politesme királyság történe­tét írta meg, csodálatos középkorias legen­davilágot teremtve. H. P. Lovecraft valósá­gos fantasztikus kozmoszt alkotott Cthul­hu mítoszával, amelyben az ősidők csilla­gokból érkezett démonistenei avatkoznak az emberi világba lidérces erővel. A mítoszt az író halála után barátai — C. A. Smith, R. Bloch, R. E. Howard, M. W. Wellman és mások — folytatták és folytatják ma is. J. R. R. Tolkien a fantasy igazi mestere, tu­dós nyelvészként foglalkozott Európa ősi nyelveivel s tanulmányainak melléktermé­ke a világhírű sorozat, amely Középfölde (Middle-Earth) csodálatos és mesés világát örökíti meg. M. Peake elképzelt világa, a Gormenghast Kastély, amely archaikusan, magába forduló, teljesen zárt, elszigetelt világ, régi, időtlen, telve sajátos mondái­val, hitével, szertartásaival. Inkább F. Kafka Kastélyára emlékeztet, mint a fan­tasy meséire. A klasszikusok hatására Amerikában folyóiratok, magazinok indul­tak (Unknorm, Fantastic Quarterly, Fan­tasy Tales, Fantasy Fiction stb.), amelyek azonban néhány szám után sorban meg­szűntek. Rövid pályafutásuk alatt lehető­séget adtak viszont számos kezdőnek a ki­bontakozásra. Az 1940-es és 1950-es évek­ben indult írók közül sokan napjaink fanta­syjának kiemelkedő képviselői. Itt meg­jegyzendő, hogy a science fictionnal ellen­tétben a fantasyírók között magas a nők aránya; úgy látszik, a mesés világok terem­tése jobban vonzza képzeletüket. A maga­zinokban indultak közül érdemes megje­gyezni F. Pratt, F. Leiber, A. Boucher, Th. Sturgeon nevét. A magazinokkal szemben a könyvkiadás gyorsan sikeressé vált. Ebben nagy szerepet játszott a film, a televízió és a képregény; ezek nagy számban adtak — igaz, művészileg értéktelen, de — kalandos, vonzó, könnyen fogyasztható fantasysoro­zatokat.­­ Ezekben az években a „kard és boszorkányság" téma uralta a könyvkia­dást. Nagyon gyakran science fiction-kiin­dulópontból — űrhajókatasztrófa idegen bolygón, időutazás, katasztrófa utáni álla­pot stb. — bontakoztak ki a fantasy meg­szokott elemei, szereplői, eseményei. A kor­szakra R. E. Howard történetei nyomták rá bélyegüket. A történetek hőse Conan, a barbár, aki bekalandozza az ősi világot, mindenütt karddal szerezve helyet magá­nak. Az író korai halála után L. S. De Camp, L. Carter és mások írták tovább a Conan-sagát, amely filmen is hatalmas si­kert aratott. A modellt sokan utánozták, megírva Brak, Thongor, a vörös Sonja ese­teit. A német W. Hohlbein Ennerról szóló regényei ugyancsak Conan-utánzatnak számítanak. A nőírók közül kiemelkedik L. Brackett, aki férje, E. Hamilton ösztönzésé­re kezdett írni, a Marson játszódó furcsa történetekkel lepve meg az olvasót. Regé­nyeit a nosztalgia, a szépség utáni vágya­kozás uralja. A. Merritt számos írásából készült film, könyveinek egy része „magas irodalminak" is elfogadható. A „kard és boszorkányság"-típusú történetek írói kö­zül kiemelkedik még az angol M. Moorcock, aki nemcsak mint a science fiction megújító­ja jelentős, hanem fantasyíróként is. Egyik sorozatának hőse a melnibonéi Elric mint­ha képregényekből, Cabell örökségéből, fa­talizmusból, hihetetlen eseményekből és szürrealizmusból gyúródott volna egésszé és vonzóvá. A nőírók közül a legtekintélye­sebb U. K. Le Cuin már első regényével híressé vált, négy Hugó- és három Nebula­díjat kapott science fiction- és fantasymun­káira. Earthie c. trilógiája magyarul is megjelent. A nőírók közül megemlítendő még a szintén sikeres T. Lee és C. J. Cherryh neve, valamint az, hogy olyan neves science fiction-író, mint R. Bradbury is írtak fan­tasyelbeszéléseket. O A fantasyt ugyan­úgy, mint a science fictiont, alkalmazott képzőművészet kíséri, az illusztrációkat, a könyvek és magazinok címlapjait gyakran kitűnő művészek (F. Frazetta, M. Wheelan, H. Bok és mások) készítik. O Érdekes, hogy a fantasy szinte teljesen amerikai képződmény, az európai nemzetek a törté­nelmi romantikának e változatán már a múlt században vagy még korábban átes­tek; azt kell gyanítanunk, hogy az amerikai identitástudatnak szüksége van — leg­alábbis olvasmányban és filmben — az ősi mítoszok felújítására. Európában az irány­zat kevésbé terjedt el; képviselői közül em­lítést érdemel a német M. Ende és az orosz Sztrugackij testvérek regénye, a Nehéz is­tennek lenni.­­ (-»fantasztikus irodalom) , Irod.: E. F. Bleiler: The Checklist of Fantastic Literature (1948). P. Penzoldt:

Next