Világirodalmi lexikon 14. svád–Szy (1992)
S (folytatás) - Switkowski, Piotr - Sword and Sorcery
kezdődik". E. R. Eddison az északi mítoszok hatása alatt írta fiktív történelmi regényeit, nagy hatást gyakorolva J. R. R. Tolkienre és M. Peake-re is. Ő volt az első, aki kitalált világának térképét is megrajzolta. A nálunk is ismert E. R. Burroughs híres Tarzan- és Mars Barsoom sorozataival tulajdonképpen a kommersz fantasy alaptípusait teremtette meg, kalandos históriáinak szereplői csak külső jegyeket viselő bábok. Hatása mégis óriási, olvasók millióival kedveltette meg a fantasyt. J. B. Cabell a botrányos és Amerikában betiltott könyveiről nevezetes író 18 kötetes regénysorozatában Politesme királyság történetét írta meg, csodálatos középkorias legendavilágot teremtve. H. P. Lovecraft valóságos fantasztikus kozmoszt alkotott Cthulhu mítoszával, amelyben az ősidők csillagokból érkezett démonistenei avatkoznak az emberi világba lidérces erővel. A mítoszt az író halála után barátai — C. A. Smith, R. Bloch, R. E. Howard, M. W. Wellman és mások — folytatták és folytatják ma is. J. R. R. Tolkien a fantasy igazi mestere, tudós nyelvészként foglalkozott Európa ősi nyelveivel s tanulmányainak mellékterméke a világhírű sorozat, amely Középfölde (Middle-Earth) csodálatos és mesés világát örökíti meg. M. Peake elképzelt világa, a Gormenghast Kastély, amely archaikusan, magába forduló, teljesen zárt, elszigetelt világ, régi, időtlen, telve sajátos mondáival, hitével, szertartásaival. Inkább F. Kafka Kastélyára emlékeztet, mint a fantasy meséire. A klasszikusok hatására Amerikában folyóiratok, magazinok indultak (Unknorm, Fantastic Quarterly, Fantasy Tales, Fantasy Fiction stb.), amelyek azonban néhány szám után sorban megszűntek. Rövid pályafutásuk alatt lehetőséget adtak viszont számos kezdőnek a kibontakozásra. Az 1940-es és 1950-es években indult írók közül sokan napjaink fantasyjának kiemelkedő képviselői. Itt megjegyzendő, hogy a science fictionnal ellentétben a fantasyírók között magas a nők aránya; úgy látszik, a mesés világok teremtése jobban vonzza képzeletüket. A magazinokban indultak közül érdemes megjegyezni F. Pratt, F. Leiber, A. Boucher, Th. Sturgeon nevét. A magazinokkal szemben a könyvkiadás gyorsan sikeressé vált. Ebben nagy szerepet játszott a film, a televízió és a képregény; ezek nagy számban adtak — igaz, művészileg értéktelen, de — kalandos, vonzó, könnyen fogyasztható fantasysorozatokat. Ezekben az években a „kard és boszorkányság" téma uralta a könyvkiadást. Nagyon gyakran science fiction-kiindulópontból — űrhajókatasztrófa idegen bolygón, időutazás, katasztrófa utáni állapot stb. — bontakoztak ki a fantasy megszokott elemei, szereplői, eseményei. A korszakra R. E. Howard történetei nyomták rá bélyegüket. A történetek hőse Conan, a barbár, aki bekalandozza az ősi világot, mindenütt karddal szerezve helyet magának. Az író korai halála után L. S. De Camp, L. Carter és mások írták tovább a Conan-sagát, amely filmen is hatalmas sikert aratott. A modellt sokan utánozták, megírva Brak, Thongor, a vörös Sonja eseteit. A német W. Hohlbein Ennerról szóló regényei ugyancsak Conan-utánzatnak számítanak. A nőírók közül kiemelkedik L. Brackett, aki férje, E. Hamilton ösztönzésére kezdett írni, a Marson játszódó furcsa történetekkel lepve meg az olvasót. Regényeit a nosztalgia, a szépség utáni vágyakozás uralja. A. Merritt számos írásából készült film, könyveinek egy része „magas irodalminak" is elfogadható. A „kard és boszorkányság"-típusú történetek írói közül kiemelkedik még az angol M. Moorcock, aki nemcsak mint a science fiction megújítója jelentős, hanem fantasyíróként is. Egyik sorozatának hőse a melnibonéi Elric mintha képregényekből, Cabell örökségéből, fatalizmusból, hihetetlen eseményekből és szürrealizmusból gyúródott volna egésszé és vonzóvá. A nőírók közül a legtekintélyesebb U. K. Le Cuin már első regényével híressé vált, négy Hugó- és három Nebuladíjat kapott science fiction- és fantasymunkáira. Earthie c. trilógiája magyarul is megjelent. A nőírók közül megemlítendő még a szintén sikeres T. Lee és C. J. Cherryh neve, valamint az, hogy olyan neves science fiction-író, mint R. Bradbury is írtak fantasyelbeszéléseket. O A fantasyt ugyanúgy, mint a science fictiont, alkalmazott képzőművészet kíséri, az illusztrációkat, a könyvek és magazinok címlapjait gyakran kitűnő művészek (F. Frazetta, M. Wheelan, H. Bok és mások) készítik. O Érdekes, hogy a fantasy szinte teljesen amerikai képződmény, az európai nemzetek a történelmi romantikának e változatán már a múlt században vagy még korábban átestek; azt kell gyanítanunk, hogy az amerikai identitástudatnak szüksége van — legalábbis olvasmányban és filmben — az ősi mítoszok felújítására. Európában az irányzat kevésbé terjedt el; képviselői közül említést érdemel a német M. Ende és az orosz Sztrugackij testvérek regénye, a Nehéz istennek lenni. (-»fantasztikus irodalom) , Irod.: E. F. Bleiler: The Checklist of Fantastic Literature (1948). P. Penzoldt: